Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-02 / 282. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. DECEMBER 2., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM A szakszervezetek X. megyei küldöttértekezlete Békéscsabán Megújult munkamódszerekkel növelni a tekintélyt, az önállóságot November 30-án találkoztak Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban a szakszervezetek X. megyei küldöttértekezletének küldöttei, s a meghívott vendégek, Szelják György, SZMT-titkár levezető elnökként köszöntötte a résztvevőket, az elnökség tagjait, köztük Sólyom Ferencet, a SZOT titkárát, Szabó Miklóst, az MSZMP megyei bizottságának első titkárát, Szikszai Ferencet, a HNF megyei titkárát, Araczki Jánost, a megyei tanács általános elnökhelyettesét és Szabó Bélát, a KISZ megyei bizottságának első titkárát. Kritikus hangvételű, problémaérzékeny, reális, mégis bizakodó volt az egész napos tanácskozás, csakúgy, mint az írásban közreadott beszámoló, amelyet az SZMT ötéves munkájáról készítettek. Az anyag értékelte a szakszervezetek alapszervezeteket segítő tevékenységét. E munka fontos része a termelést, gazdálkodást segítő szakszervezeti mozgalmi feladatkör, amelynek során igyekeztek feltárni a vállalati gazdálkodás és a szakszervezeti munka eredményeit, de gyengeségeit is. A munkahelyi demokrácia eszközrendszerét tartalmában és szervezeti kereteiben is fejleszteni igyekeztek. A szakszervezeti tisztségviselők, a bizalmiak többségükben közvetítették a dolgozók véleményét. Alakul a felismerés, hogy a kollektíva munkájának eredménye, a megtermelt értéktől, az eredményesebb termeléstől, a jobb munkaszervezéstől függ, mégsem sikerült mindig megfelelően mozgósítani a tervek végrehajtására. Feszültségek jelentkeztek a vállalati belső érdekeltség hiányosságai, a termelésszervezés, az anyagellátás miatt. Vannak területek, ahol lassú a kibontakozás a munkahelyi demokrácia fejlődésében. A szocialista munkaverseny, az újítómozgalom szervezése, a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése mind-mind nagy felelősséggel jelentkezett a szakszervezeti mozgalmi munkában. A munkavédelmi tevékenység irányításáról, koordinálásáról, a táppénzes helyzetről, a jogsegélyszolgálatok felvilágosító munkájáról is számot adott a beszámoló. „A gazdálkodás segítése, az élet- és munkakörülmények javítása, a szociális biztonság fenntartása, a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése, a szakszervezeti tagság egyes rétegei érdekeinek érvényesítése következetesebb, összehangoltabb tevékenységet igényel a szakszervezetektől, az állami és társadalmi szervektől.” Szeretnék elérni, hogy a népgazdaságtól nagy erőfeszítést kívánó szociálpolitikai intézkedések jelentőségét érzékeljék a dolgozók és ez hasson kedvezően a termelésre. A szakszervezeti nevelő munka központjában a szocialista emberi értékek terjesztése áll, s ezt az agitáció és propaganda változatos módszereivel próbálják elérni. Az utóbbi években növekedett a szakszervezeti munka nyilvánossága, fejlődött a tájékoztatás. Jelentős szerepet vállalnak a munkásművelődésben, a szabadidő- és tömegsportmozgalmak szervezésében. Mindezek ellenére a nehezedő gazdasági körülmények hatására csökkent az egyének és közösségek művelődési igénye és érdekeltsége. Háttérbe szorultak a korábban jól bevált művelődési formák. A szervezett munkások politikai érzékenységének alakulását, véleményalkotó, saját környezetét féltőn figyelő akaratát, a szakszervezeti mozgalom sajátos eszközeivel fejlesztették. V emberek többsége megérti a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás fontosságát és mozgósíthatók a társadalmi célok megvalósítására. Az alapszervezetek munkáját segítő SZMT- és ágazati szakszervezeti tevékenység elsősorban konkrét tartalmi kérdésekben erősödött, eredményes volt az együttműködés. Közelebb került egymáshoz a feladatmeghatározásban és -végzésben az SZMT elnöksége, titkársága, az ágazatok és az alapszervezetek. Kiemelt jelentőségű szervezeti és tartalmi vonatkozásban egyaránt a szakszervezeti csoportmunka és a bizalmi tevékenysége. A biztató eredmények ellenére a szervezeti élet leggyengébb láncszeme továbbra is a csoporttaggyűlés. A politikai szükségletekhez alkalmazkodik a szakszervezeti tisztségviselők, reszortfelősök képzése, felkészítése. Nagyobb figyelmet kapott az egyes társadalmi rétegekkel, a nyugdíjasokkal, az ifjúsággal, a nőkkel való törődés. A szakszervezetek részt vesznek a területpolitikában. Figyelemmel kísérik a lakásgazdálkodást, az egészségügyi ellátást, az oktatást, a közművelődést, a felnőttoktatást, a kommunális ellátásokat, a fogyasztói érdekvédelmet, a környezetvédelmet. A területpolitikai munka bázisai az újjászervezett szakmaközi bizottságok, amelyek a helyi tanácsokkal együttműködve segítik a lakóterületi demokratizmus fejlődését, a szakszervezeti tagok üzemen kívüli érdekvédelmét. A meglévő 11 szakmaközi bizottság mellett szükséges újabb testület alakítása, további három, megyei irányítású nagyközségben, összességében megállapítható, hogy a szakszervezetek a beszámolási időszakban betöltötték szerepüket a megyében, alapvetően eleget tettek hivatásuknak. Fodorné Birgés Katalin, az MSZMP KB tagja, az SZMT vezető titkára szóbeli kiegészítőjében elmondta, hogy megyénk közel 130 ezer szervezett dolgozója november 30-al fejezte be a tisztújítás munkáját, s kezdheti az együttesen meghatározott nagyszabású mozgalmi feladatok végrehajtását. Szólt a választások kedvező politikai feltételeiről, a munka nyíltságáról, amelyet segítettek a párt XIII. kongresszusának határozatai. Felhívta a figyelmet a választási gyűléseken elhangzott véleményekre, vitákra, amelyek főleg a gazdasággal, az életszínvonallal összefüggő kérdések köré csoportosultak. Jónéhány kritikai észrevétel is elhangzott, például csökkent a vállalatoknál a beruházásokra fordított összeg, lelassult a műszaki fejlődés, az évközben változó szabályozók nem ösztönözték a termelést, nem volt konfliktusmentes néhány vállalat irányításának átállása a korszerűbb formára. A csoporttaggyűléseken szó volt a többfelé tapasztalható, nagyfokú termelési szervezetlenségről, a kiegyensúlyozatlan anyagellátásról, a laza munkafegyelemről. A nehézségek ellenére mégis biztató a megye VI. ötéves tervének várható teljesítése. A nehezebb helyzetben erőteljesebb az összefogás a társadalmi szervek és a gazdasági vezetők között, jobban támaszkodtak a munkások véleményére, számítottak lelkiismeretesebb munkájukra. A legtöbb kritika a dolgozók életszínvonalának szintentartását, s jelentős rétegeknél a csökkenését érte. Kevés a családos SZOT-beutaló, mérsékelni kellene a lakásárakat, rendezni a nyugdíjakat, kiterjeszteni az építőiparban, a textiliparban, a közlekedésben a korkedvezményes nyugdíjakat, általánosabbá tenni a 40 órás munkahetet, visszaállítani a félárú vasúti kedvezményt. A tapasztalatok alapján összegezhető, hogy az életszínvonal megőrzése jelenleg csak a dolgozók több munkájával, nagyobb fizikai leterhelésével biztosítható. A kritikával párhuzamosan megnőtt a tagság elvárása a szakszervezetekkel szemben. Ahol érezték a szakszervezet erőfeszítéseit, bevonták őket a gazdasági, politikai feladatok alakításába, ahol jó a munkahelyi légkör, a párt-, a gazdasági vezetés, a tömegszervezetek kapcsolata, ott a szakszervezetek tekintélye is nőtt. Az újjáválasztott tisztségviselők felelőssége, a mozgalom iránti elkötelezettsége meghatározza munkájuk színvonalát. (Folytatás az 5. oldalon) Egyetértünk a jelölőlistával Bodorné Birgés Katalin Új iskolát adtak át Pusztaföldváron növekszik a helyi vezetés felelőssége, ami egyúttal az egész község lakosságának felelősségnövekedésével is együtt jár. Nagyon fontos feladat, hogy jó gazda módjára, alaposan meggondolva használja fel minden település a számára rendelkezésre álló lehetőségeket. A mai iskolaavatási alkalom nevezetes esemény a faluban. Szemlélteti az anyagi gyarapodást, de ugyanakkor biztosítékot is nyújt a szellemi gyarapodáshoz. Korszerű, jobb körülmények között tanulhatnak a gyerekek, jobb feltételek között végezhetik munkájukat az iskola pedagógusai. Ezután Pleskonics András, az iskola igazgatója mondott köszönetet mindazoknak, akik anyagi, társadalmi segítséggel járultak hozzá az iskola megvalósításához. Többek között kiemelte a Pusztaföldvári Községi Tanács építőbrigádjának tagjait, akik közül jó néhányan a régi iskola tanulói voltak, most pedig gyermekeiknek építették az új tantermeket. Az ünnepélyes átadást követően a meghívottak és az új „tulajdonosok” megtekintették a szép, tiszta, világos és korszerűen berendezett tantermeket. Ma reggel 11 órától megkezdődött a tanítás. Kép, szöveg: Bacsa András A több mint fél évszázad- Két országos bajnoki aranyérem is az 1985-ös mérlegben Lovasok számvetése Füzesgyarmaton Fontos esemény a lovasoknál az év végi számvetés, melyet esztendőről esztendőre novemberben tartanak meg. Az ünnepélyesség biztosítása mellett jelentősége leginkább az érdemi tanácskozásban rejlik, melyen a megyei szakszövetség vezetői és a versenyzők, meghívottak őszintén elmondják gondjaikat, s közösen keresik a megoldást is. Az 1985. évi évadzárón részt vett dr. Hecker Walter, a Magyar Lovas Szövetség főtitkára is. (Folytatás a 8. oldalon) A házigazda, a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz nevében Benedek József, a szövetkezet elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket és mutatta be saját házuk táját, mellette dr. Hecker Walter, a lovasszövetség főtitkára