Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-21 / 299. szám
Hangulatos Körös-parti városunk Szarvas, mely igen sokat köszönhet a víznek. Nélküle lehet, hogy a jellegtelen, poros alföldi városok sorába tartozna. Árnyas, virágos ligeteivel, parkjaival és arborétumával méltán tartják a Dél-Alföld egyik gyöngyszemének a települést. A város a szürkeségből a víz révén vált idegenforgalmi központtá. Jövője szempontjából is meghatározó lehet a Holt- és a Hármas-Körös. Ahhoz viszont, hogy a jövő biztató legyen, a múlt örökségével meg kell küzdeni: a szarvasi holtág romló vizének minőségét sürgősen javítani kell. Csak így maradhat továbbra is természeti érték, szabadidőközpont, vízisport és horgászparadicsom a térség, miközben a meder öntözővíztározó és belvízbefogó. Hazánk ötödik legnagyobb állóvizeként tartják számon a szarvasi Körös-holtágat. A múlt század végén, pontosan 1888-ban, a Hármas-Körös szabályozási munkálatai nyomán alakult ki a szarvasi és a siratói holtág. Az előbbi hossza meghaladja a 29 kilométert, szélessége pedig a 70 métert, míg az utóbbi öt kilométer hosszú és átlagosan 55 méter széles. Együttes vízfelületük több mint 240 hektárra tehető. Az utóbbi két évtizedben vizei révén az ország egyik üdülőkörzetévé vált a vidék. Felparcellázták a partot, mely napjainkban már csaknem teljesen beépített. Az idők során megváltozott, átlakult, bővült a holtág funkciója. Korábban „csak" 100 ezer hektár természetes belvízgyűjtője volt, napjainkban is 12 jelentős csatorna hálózza be a vízgyűjtőjét, melyből hat közvetlenül a mederbe torkollik, szállítják a belvizet, 70 —80 kilométerről. * * * Az elmúlt években viszont a holtág vizének minősége ingadozó, olykor kritikus. Erre utal a tavaszi nagy halpusztulás. S e szomorú tény sürgetően hatott mindenkire, aki a holtágat szereti, magáénak érzi. A városi pártbizottság a tavasszal, egyik ülésén állást foglalt a Holt- Körös aggasztó jelenségével kapcsolatban. Az érintettek ezt követően összeültek, majd egy sor intézkedést hoztak, hogy megállítsák a víz minőségének romlását, megteremtsék a lehetőséget javítása érdekében. Az érintettek az illetékesekkel karöltve elkészítették azt a gazdag programot, melyet a következő tervidőszakban meg is valósítanak. A munkálatokra az anyagiakat előteremtették, a fejlesztési feladatok igen sokrétűek, a költségek 100 milliókra rúgnak A holtág alapfunkciójának — belvízfogadás és viszszatartás, öntözővíz-szolgálat — tiszteletben tartásával, az időben és térben differenciáltan jelentkező üdülési, horgászati, haltenyésztési, szenny- és használtvízelvezetési igények zavartalan kielégítésére széles körű k és komplex intézkedések is születtek. Az elmúlt évszázadban elmaradt munkálatok két ütemben folynak majd. Igen, a folyószabályozás óta sok minden történt, de nem elég. Először most arra tülekszenek, hogy ne romoljon tovább a helyzet, majd a vízminőség javítása és stabilizálása a cél. Hozzá kell tennünk: még időben indul a program megvalósítása. * * * A munkálatok a mederkotrással kezdődnek. A holtág feliszapolódott, a mederben egy-két méteres a vastagsága. A délkeleti ág kotrásához már a jövő esztendőben hozzálátnak, a kritikus hétkilométernyi szakaszon. Több mint 200 ezer köbméter iszapot kell innen eltávolítani, három esztendő alatt. A pénz, a terv, a technika rendelkezésre áll, a munkálatok költségei közelítik a félszáz milliót. A partvonal biztosítására is sor kerül. Ez utóbbi vízminőségvédelmi célzatú feladat is. A kotrással megszűnik a holtágban a városi szennyvíztisztító telep szennyvizének pangása, biztosítható kisvizes időszakban is a vízátvezetés, a folyamatos vízmozgás. A kotrás szükségessé teszi a meglévő műtárgyak átépítését, felújítását is, így megnő a meder vízszállító képessége, a víz áramlása. A víz minőségét javítják a szivornyák átépítésével, bővítésével. Így a holtág vízszintjét 50 centiméterrel tudják emelni. Ezzel együtt intézkedés született a szennyezőforrások teljes körű felszámolására. Igaz, pénz nélkül a körültekintő gazdálkodással a belvizek szerves- és szervetlenanyag-tartalma tovább csökkenthető. Így biztosítható a holtág alap- és kapcsolt funkciója, vagyis az iszaposítási szerepkör a belvíz befogadásával és az öntözővíz szolgáltatásával együtt, az üdülést és pihenést is szolgálja. * * * Az idő sürget. A holtág vizéről folyó vita és az a fórum, amelyet a közelmúltban Szarvason rendeztek, jelzi: a közvéleményt foglalkoztatja, nagyon is érdekli a vízpart jövője, sorsa, a város lakói felelősséget éreznek a természeti kincsért. A fórumon részt vevő Kövizigszakemberek felelősséggel szóltak az elvégzendő feladatok soráról, a hozzászólók mondanivalójából a tenniakarás csendült ki. Mindezt annak érdekében teszik, hogy e térségben a gazdasági érdekek, a természet-és környezetvédelem, az üdülési célokkal hosszú távon szinkronban legyen. A középtávú elképzelések a programban szépen csokorba kötve összegeződnek. Szekeres András Negyedikként a világon! Foggyökér a biokerámiából Pereg a videó a szentesi kórház szájsebészetén. A felvételen dr. Vajdovich István főorvos operál, egy biokerámia foggyökeret ültet be. Az egész alig tart tovább öt percnél és a páciens már ki is szállhat a székből. Hasonló műtétet szerte a világon már sok ezret végeztek, ezt a mostanit két dolog teszi különlegessé : Magyarországon gyártott biokerámiát ültettek be a Szentesen kifejlesztett műtéti módszerrel. Pótolni a hiányzót A fog meglehetősen különös szerve az embernek. Ha minden rendben van, szinte tudomást sem veszünk róla, és mert a legtöbben félnek a fogorvostól, gyakran a figyelmeztető jelet, a fájdalmat is igyekeznek valamilyen gyógyszerrel elnyomni. Így előfordul, hogy már nincs más megoldás: el kell távolítani a beteg fogat. Minél több foga hiányzik valakinek, annál jobban rájön: a jó fogsor nélkülözhetetlen a mindennapi élethez. Nem véletlen, hogy a fogpótlás már egész iparággá nőtte ki magát, a fogtechnikusok különféle fémekből, kerámiákból, műanyagokból készült rendszerekkel igyekeznek pótolni az elveszett igazit. Bármilyen tökéletesek is a fogpótlások, a hidakat, koronákat valamihez rögzíteni kell, és ehhez ép fogak kellenek. Akinek ezek már hiányoznak, nem marad más megoldás, mint a kivehető protézis, amit senki sem tart igazán jó megoldásnak. Milyen jó lenne, ha új fogat lehetne beültetni, a kihúzott régi helyett! Ez az óhaj már az időszámításunk előtti időben is megfogalmazódott. A múlt században ismét próbálkoztak beültetéssel, de hiányos biológiai, élettani és anyagtani ismeretek miatt ezek kudarccal végződtek. Csak az emberi szervezetre vonatkozó orvosi ismereteink gyarapodása, új anyagtani, technikai módszerek bevezetése tette lehetővé, hogy a siker reményével kezdhessék újra a foggyökér beültetését, az implantációkat. Először biotoleráns fémekkel kísérleteztek, majd más anyagok kerültek előtérbe. Így fejlesztették ki a biokerámiákat, melyek kitűntek kiemelkedően jó biológiai kompatibilitásukkal, vagyis azzal, hogy beültetés után semmilyen kóros reakciót nem indítottak el a szervezetben Dr. Vajdovich István műtét közben 1985. december 21., szombat o Különleges anyag i kollégáimtól hallottam először arról, hogy Orosházán a Középszövetkezetben biokerámia előállításán fáradoznak. A külföldi szakirodalomból akkor már ismertem a különféle beültetési variációkat, és úgy ítéltem meg, hogy csak a kerámia foggyökér beültetése lehet a járható út. Felvettem a kapcsolatot a szövetkezettel, és a biokerámiát kikísérletező Szilikátipari Központi Kutató Intézetben az anyag előállítójával, dr. Kacsalova Lídiával. Mindenkinek tetszett az ötlet, hogy beültethető foggyökeret gyártsunk, és megkezdődött a munka. Ennek az eredménye az itt látható implantátumsorozat — mutat dr. Vajdovich István az asztalon levő, apró, fehér, henger alakú kerámiatestekre. A dolog persze csak így elmondva tűnik ilyen egyszerűnek. Ahhoz ugyanis, hogy a szervezet ne tekintse idegen anyagnak a beültetett biokerámiát, és ne induljon meg a kilökődési reakció, rendkívüli tisztaságra, a fogakat érő nagyon erős mechanikus hatások miatt pedig különleges szilárdságra, keménységre van szükség. Nem mindegy az sem, milyen a biokerámia mikroszerkezete, ettől függ, hogyan ágyazódik be később a csontba. Az NSZK-ban kidolgoztak egy szabványt, mely leírja, hogy milyen követelményeknek kell megfelelniük azoknak az anyagoknak, melyek jogosan viselhetik a biokerámia elnevezést. A világon négy ország képes ilyennek az előállítására: az USA, Japán, az NSZK és Magyarország. Sorozatban készül Surányi András, az orosházi Közép Ipari Szövetkezet elnöke egy szórólapot vesz elő. Ez egy reklámanyag, az Orvosiműszer-kereskedelmi Vállalat adta ki, és a fogorvosi célra használható Diakor implantátumot ajánlja a szakemberek figyelmébe. Leírják benne, hogy anyaga nagy tisztaságú, magas tömörségű, polikristályos, alumíniumoxid biokémia, az összetételét szabadalom védi. Mindenben megfelel a világszerte elfogadott DIN- és ISO-szabványoknak. Többféle méretben készül, és adják hozzá a beültetéshez szükséges, méretarányos fúrókészletet is. És ami a legfontosabb : az Omkernél mindez megvásárolható! — Hosszú évek munkájának eredménye, hogy ez a szórólap megjelenhetett — mondja Surányi András. — Ez ugyanis azt jelenti, hogy a Diakor biokerámia kiállt minden próbát, átesett az összes vizsgálaton, és az Egészségügyi Minisztérium engedélyezte forgalomba hozatalát és használatát. Most már nálunk is egyszerűen megvásárolható és beültethető foggyökér, eddig ezt csak tőkés importból, drágán, dollárért lehetett megszerezni. Szövetkezetünk minden igényt ki tud elégíteni, és most vizsgáljuk az emkerrel közösen az export lehetőségét is. Esélyeink kedvezőek, a vizsgálati eredmények szerint a mi anyagunk bármelyik külföldi mintánál kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezik és — ennek ellenére — olcsóbb azoknál. Jó esélyünk van tehát arra, hogy megtérül az a sok munka és költség, amit a biokerámiák fejlesztésére fordítottunk. A fogak hiányától szenvedő, fogpótlásra váró embereket persze mindezeknél sokkal jobban érdekli az, hogy mikor és milyen módon juthatnak hozzá. Nos, az Egészségügyi Minisztérium kijelölte azokat az intézményeket, ahol a szájsebészszakvizsgával rendelkező fogorvosok elsajátíthatják a Szentesen kifejlesztett beültetési módszert. Amikor sikerrel leteszik a záróvizsgát, hozzákezdhetnek a műtétekhez. A tanfolyamok folyamatosan indulnak, várható, hogy a jövő év második felétől a nagyobb kórházak szájsebészetén már vállalkoznak erre a rövid, veszélytelen, de nagyon fontos műtétre. Lónyai László Egy sorozat a Diakor implantátumból