Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-14 / 293. szám
la Huntra. SZÜLŐFÖLDÜNK Széchenyi István egykori rezidenciájában A közelmúltban új kiállítótermekkel gazdagodott a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum. 1985 szeptemberében felavatták a kastély újjáépített nyugati szárnyépületét, gróf Széchenyi István hajdani rezidenciáját. Széchenyi István 1840. augusztus 20-án — István napon — tartotta lakosztálya házszentelőjét. Ezen alkalomból az országgyűlés küldöttsége — Deák Ferenc, Eötvös József és Klauzál Gábor — köszöntötte Cenken a házigazdát. Az ünnepelt a nevezetes napon — szeretettől és országos megbecsüléstől övezve — joggal érezhette, hogy politikai pályája zenitjén áll: reformeszméi megfogantak a magyar talajon. Sikeres gyakorlati politikus, és az ország hajója — az általa vágyott úton — jó irányban halad. Élete e rövid pillanatában tán’ megállapodott, elégedett is. A gróf a soproni Hild Ferdinánddal építtette föl korai romantikus stílusú rezidenciáját. Angliai tapasztalatait fölhasználva már gázzal világíttat, és fürdőszobát is építtet, Magyarországon elsőként. (Ebben az időben még a bécsi Burgban sincs Széchenyiéhez mérhető fürdőszoba.) A kastélyparkot az angol kertdivat szerint átépítteti, és mai méretűvé bővíti, melybe majd fia — gróf Széchenyi Béla, a cenki kastély és birtok későbbi gazdája — hoz kelet-ázsiai útjáról egzotikus növényritkaságokat. A gondosan helyreállított Széchenyi István-szárny termeiben három új kiállítás nyílott: A magyar ipar Széchenyitől századunkig, az Országos Műszaki Múzeum, a Pénzverés és pénzforgalom Magyarországon. Egy teremben pedig reményteljes reformkorunk (1825—1848) nagyjainak arcképei sorakoznak a Magyar Nemzeti Múzeum anyagából. A kiállítótermek között, a folyosón a magyar ipar és a tudományos élet múlt századbeli, kiemelkedő személyiségeinek fényképei láthatók, többek között Ganz Ábrahám, Mechwart András, Csonka János, Bánki Donát, Jedlik Ányos, Puskás Tivadar, Déry Miksa, Bláthy Ottó, Kandó Kálmán, valamint Eötvös Loránd arcképei . . . Mindezen személyiségek rengeteget tettek azért, hogy a XIX. század második felében — különösképpen az 1867-es kiegyezést követően — a hazai műszaki-tudományos élet, valamint a műszaki felsőoktatás gyors fejlődésnek indulhatott. Egy-egy — a korban jelentős — műszaki alkotás „eredetiben” is megtekinthető itt: például a dugattyús gőzgép modellje, a Bánki— Csonka-féle benzinmotor, Ganz-gyári transzformátormodellek, korabeli vasúti kerék és sín, Zipernowskyféle, Delta-típusú dinamó, a Hollós-rendszerű, Hughes-típusú betűíró távíró ... Az első terem 10 vitrinje a mezőgazdasági gépgyártás, a kiegyezést követő világszínvonalú magyar malomipar (a malomipart forradalmasító Mechwart-féle, kéregöntésű vashengerszék gyártása 1874-ben kezdődött a Ganzművekben), a cukor- és szeszipar, a bányászat, kohászat és félkészáru-feldolgozás, valamint a gőzgép-, a robbanómotor- és a szerszámgépgyártás fejlődését szemlélteti. A második terem a közlekedés rohamos fejlődését, a vasúti, vízi, valamint nagyvárosi tömegközlekedést mutatja be. 1873-ban az Államvasutak Gépgyárában készül az első hazai gyártású gőzmozdony. Két évvel a kiegyezést követően (1869). A harmadik terem a finommechanikai iparé, a fényképezésé és a vegyiparé, a felsőfokú műszaki és iparoktatásé. (1871 július 10-én alakult a pesti József Nádor Műegyetem.) A másik neves műszaki intézmény a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia. Jogutódai, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem és a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem idén ünnepelték alapításuk 250. évfordulóját. A magyar pénzverés és pénzforgalom története című kiállítás ezer évet átfogva, I. István tallérjaitól a mai forintig mutatja be a magyar arany-ezüst és más pénzvereteket, majd a papírpénz megjelenésével a honi bankóforgalmat. Pénzverésünk nagy korszakai e kiállításon is kiemelt helyet kapnak. Érdekesek a különböző zavaros-háborús korok pénzmizériáit bemutató pénzek: a Kossuth-bankók, az első világháborús hadipénzek, az inflációs koronák, a Tanácsköztársaság pénztervei, és a mindmáig világrekord pengőinfláció bankjegyei. Az érmék zöme a soproni Liszt Ferenc Múzeum tulajdona, közöttük a sok aranypénz, az igen értékes aranydukátok (például Apafi Mihály fejedelem veretei) az erdélyi fejedelemségből ... B. J. 1985. december 14., szombato Helységneveink nyomában IS - kamarásról az 1851-ben megjelent „Magyarország geographiai szótára” 1. kötete mint az egykori Arad vármegyéhez tartozó pusztáról tesz említést. A leírás szerint két dohánykertész község, Almáskamarás és Nagykamarás települt rajta, s összesen 1907-en élnek ott. A Pallas nagy lexikon már (1891-ben) 3819 lakosról ír, és azt is közzéteszi, hogy a kamarásiak selyemtermeléssel foglalkoznak, és gőzmalmuk is van. (A két közös tanácsú község lélekszáma 1984. január 1-én 3302 volt.) A kamarás helynév azzal kapcsolatos, hogy a birtok a királyi kincstár (kamara) tulajdona. Az almás névelem almafával benőtt helyre utal, a nagy előtag pedig a helység viszonylagos nagyságával kapcsolatos. Almáskamaráson született 1853. december 24-én Niedermayer Ádám gépészmérnök, a hengerszék első tudományos leírója. A régi malomépület Művelődési ház Nagykamaráson Fetói Szűke Margit Az úttörőház, a Sugovica-part, a Bácska Áruház, a belváros hangulatos régi épületei, utcái és a kalandos életű világjáró, Jelky András szobra. Baja — a Duna árterének peremére épült település, fontos átkelőhely a Sugovica kiágazásánál, a Duna—Tisza közét a Dunántúllal összekötő vasút és országút mentén. Híres kereskedő- és vásárváros volt egykor, ma fejlett iparral dicsekedhet, és igazi diákváros. Gál Edit képriportja