Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-27 / 22. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N­É­PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JANUÁR 27., HÉTFŐ Ara 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM I Az ágazati szakszervezetek kongresszusairól jelentjük Szombaton az ÉDDSZ-székházban megkezdte kétnapos tanácskozását a Pedagógusok Szakszervezete XII. kong­resszusa, amelyen csaknem 290 ezer szakszervezeti tag képviseletében 321 küldött vitatja meg az elmúlt öt év­ben végzett munka tapasztalatait és a további feladato­kat. A tanácskozáson részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke, Köpeczi Béla művelődési miniszter, Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára és Varga László, a Magyar Úttörők Szö­vetsége főtitkára. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszá­molója és­ Voksán József fő­titkár szóbeli kiegészítése egyaránt hangsúlyozta: az el­múlt öt esztendő a magyar oktatásügyben sikeres, ám ellentmondásos időszak volt. Az MSZMP Központi Bizott­ságának közoktatás-politikai állásfoglalása és a felsőokta­tásról hozott határozata nyomán megszületett az egész oktatási rendszer tar­talmának és szervezetének fejlesztési koncepciója, s a végrehajtás feltételeit meg­teremtő oktatási törvény. A népgazdaság lehetőségeivel összhangban megkezdődött az itt dolgozók anyagi helyzeté­nek és az oktatás tárgyi fel­tételeinek javítása. A meny­­nyiségi és a minőségi köve­telményektől, a megnöveke­dett társadalmi igényektől azonban — az erőfeszítések ellenére is — elmaradt a tárgyi és a személyi fel­tétel­rendszer, a munkakörülmé­nyek valamennyi oktatási fo­kozatban kedvezőtlenebbek lettek. A beszámolót követő vitá­ban felszólalt Sarlós István. Bevezetőben szólt arról, hogy a szakszervezeteknek — így a Pedagógusok Szak­­szervezetének is — meg kell találni a helyes arányokat: mikor kérnek, javasolnak, kezdeményeznek, követel­nek, vagy éppenséggel emel­nek vétót. Az érdekvédelmi tevékenység néhány vonásá­ról szólva kifejtette, hogy az érdekvédelmet az esetek többségében egyoldalúan az anyagiakra korlátozzák. Leg­alább ilyen fontos a pedagó­gusok számára a felettes szervek és társszervek er­kölcsi megbecsülése — mon­dotta. A nevelés és az oktatás céljairól szólva kifejtette: társadalmi rendszerünkben nemcsak az a cél, hogy a tananyagot jól elsajátítsák a gyerekek, hanem az is, hogy az iskola készítse fel őket arra, hogy képzettségüket és műveltségüket felnőttként is szüntelenül növeljék. Mű­velt, önállóan gondolkodó, az új iránt nyitott, a hasz­nos tevékenységet életelemé­nek tekintő, a haza és a szo­cializmus ügye iránt elköte­lezett állampolgárokra van szükség. A vitában felszólalt Kö­peczi Béla is, aki a közokta­tás és a felsőoktatás korsze­rűsítésének, fejlesztési prog­ramjának néhány soron levő feladatáról, valamint ezek megvalósításának tárgyi és személyi feltételeiről beszélt. Elmondta: a jövőben széles körű tanteremépítési és egye­temi, főiskolai rekonstruk­ciós programot valósítanak meg, s több pedagógust ké­peznek. Vasárnap a vezető testü­letek megválasztásával, és a feladataikat meghatározó ál­lásfoglalás elfogadásával ért véget a Pedagógusok Szak­­szervezete XII. kongresszusa. A vitát követően megvá­lasztották a Pedagógusok Szakszervezetének vezető tisztségviselőit. Az elnök: Szűcs László, főtitkár: Vok­­sán József, titkárok: Köpf Lászlóné és Sárái Lajos. a HVDSZ IX. kongresszusa­­-------------------------------------------------­­ ­Szombaton a SZOT Központi Iskolájában összeült a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének IX. kongresszusa, amelyen 285 ezer szakszervezeti tag képviseletében 255 küldött tárgyalja meg az utóbbi öt év­ben végzett munka tapasztalatait és a soron következő feladatokat. Részt vett a kongresszuson Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Gál László, a SZOT titkára, Kapolyi László ipari, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter és Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszá­molója és Sáli Ferenc fő­titkár szóbeli kiegészítése egyaránt kiemelte: az elmúlt öt évben a kedvezőtlenebb gazdasági körülmények elle­nére a szakszervezethez tar­tozó vállalatok, üzemek te­vékenységében , fejlődés ta­pasztalható. Javult a kom­munális szolgáltatások szín­vonala, a tanácsi árutermelő­ vállalatok növelték szociális-­­ta és tőkés exportjukat, bő­vítették a hazai áruválasz­tékot, miközben fejlesztették háttéripari tevékenységüket is. A tanácskozáson felszólaló Somogyi László elmondta, hogy a VII. ötéves tervben az előző öt esztendőnél 60 szá­zalékkal több, mintegy 100 milliárd forint jut az állami lakások fenntartására, kor­szerűsítésére és felújítására. Az ingatlankezelő vállalatok feladata, hogy ezt a pénzt meggondoltan és az eddigi­eknél hatékonyabban hasz­nálják föl. Vasárnap a beszámoló fe­letti vitával folytatta mun­káját a Helyiipari és Város­­gazdasági Dolgozók Szak­szervezetének IX. kongresz­­szusa. A vitában Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese is felszólalt. A felszólalásokra utalva rámutatott: erősödött az a felismerés, hogy növekszik a szakszervezetek szerepe és felelőssége a demokrácia erő­sítésében, a gazdaság műkö­dési rendszerének továbbfej­lesztésében és a vállalati tu­lajdon, a vállalati vagyon gyarapításában, valamint a vállalatok távlati fejlődési érdekeinek érvényesítésében egyaránt. Mint mondotta, a vitában elhangzott javaslatok reális igényeket tükröztek még akkor is, ha ezek mind­egyikét nem lehet rövid időn belül megvalósítani. A gaz­daság egyensúlyi viszonyai nagy áldozatok és erőfeszíté­sek árán helyreálltak, de erőforrásaink továbbra sem elegendőek ahhoz, hogy min­den gondot orvosoljunk, to­vábbi erőfeszítéseink ered­ményességén múlik, hogy mi­lyen gyorsan tudjuk megol­dani gondjainkat. Ezért a szakszervezeti munkának is érthetően egyik központi kérdése a gazdasági építő­munka. Ehhez a feltételek a VII. ötéves tervidőszak ele­jén jobbak, mint az előző tervidőszakban voltak. Ez egyben a szakszervezeti mun­ka számára is jobb feltétele­ket teremt feladatainak el­végzéséhez. A mostani terv­időszakban a gazdasági egyensúly fenntartása és erősítése mellett a gazdasági fejlődés gyorsítását is célul tűztük ki. A jobb munka, az ésszerűbb gazdálkodás lehet az alapja fejlődésünknek, az életszínvonal, az életkörül­mények javításának. Sürgető az előrelépés a munkaerő­gazdálkodás javításában is. A munkaerőmozgásnak azon­ban összhangban kell len­nie szocialista elveinkkel, a szocialista humanizmussal. A kongresszus végül meg­választotta a Helyiipari Dol­gozók Szakszervezetének ve­zető testületeit, tisztségvise­lőit. A szakszervezet elnöke: Fabók Zoltán, főtitkára Sa­li Ferenc, titkárai Kocsó Il­­lésné, Somoskői Gáborné, Péter István. * * * A pedagógusok, valamint a Helyiipari és Városgazdálko­dási Szakszervezet kongresz­­szusával befejeződött a 19 iparági-ágazati szakszerveze­tek kongresszusainak soroza­ta. A két hónap alatt lezajló tanácskozásokon csaknem öt­ezer küldött képviselte a szervezett dolgozókat, s több mint ezer felszólalás, javas­lat, kezdem­ényezés hangzott el. Közülük a legjelentőseb­bek a magyar szakszerveze­tek február 14—16. között sorra kerülő XXV. kongresz­­szusa elé kerülnek. Mezőgazdasági gépek A tavalyinál több traktort, gépalkatrészt és műszaki árut szándékozik beszerezni külföldön az idén a mezőgaz­daságnak az importból szár­mazó termékek zömét forgal­mazó Agrotek. A tavalyi viszonylagos ér­dektelenség után megélén­kült a kereslet a gépek iránt, mivel a közgazdasági szabályozók módosítása ked­vező feltételeket teremtett az üzemeknek a géppark felújí­tásához. A többletigények kielégítésére a vállalat a ta­valyinál 17—18 százalékkal több traktort és kombájnt kötött le a külföldi gyártók­kal, mintegy 5,1 milliárd fo­rint értékben. Ez mintegy 600—700-zal több gépet je­lent. Nagyobb részük még az első félévben megérkezik, így a mezőgazdasági munkák in­dulásakor már ott lehetnek a földeken. A nagyobb teljesítményű, drágább gépeken kívül nö­vekszik a kereslet az ol­csóbb szovjet, T 150—K és a K—701-es vontatók iránt, ezért az eddigi rendeléseket újakkal egészíti ki az Agro­tek. A csehszlovák kistrakto­­rokból viszont várhatóan ke­vesebb lesz az igényeknél, bár a Rába gyár, csehszlo­vák licenc alapján megkezd­te ezeknek a kiskertekben és a kertészetekben jól használ­ható gépeknek gyártását, ami javít az ellátáson. Az elöre­gedő gépek biztonságos üzemben tartásához több al­katrészre, műszaki árura van szükség. Ezért a tavalyinál 300 millió forinttal többet rendelt belőlük a vállalat, összesen hárommilliárd fo­rint értékben. Országszerte mostanában vizsgáznak a hallgatók a felsőokta­tási intézményekben. A Szarvasi Óvónőképző Intézetben 252 nappali tagozatos hallgatót tart lázban a vizsgaidőszak. Ké­pünkön Kondacs Mihályné adjunktus a vizuális nevelés és módszertan tudnivalói felől faggatja másodéves tanítványait Fotó: Gál Edit Áradás a Fekete-Körösön Az elmúlt néhány nap enyhe időjárása és az esőzé­sek következtében a Körö­sök vízgyűjtő területén levő hótakaró erős olvadásnak in­dult, ami a Körösökön és a Berettyón árhullámokat in­dított el. A legnagyobb ára­dás a Fekete-Körösön je­lentkezett, ahol szombaton éjjel már harmadfokú árví­zi készültséget rendelt el a Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóság. Szombaton 6 órától va­sárnap 6 óráig a folyó Ant­­nál három és fél métert áradt; jelenleg a vízállás 804 centiméter, ami 200­ centi­méterrel alacsonyabb az ed­digi legnagyobbnál. A Kettős-Körös, a Sebes- Körös és a Berettyó vízi­­szintje mérsékelten áradó, itt a készültség jelenleg első fokú; a Fehér-, Hármas-Kö­rös és a Hortobágy-Berettyó csatorna lassú áradás mellett készültségi szint alatt van. Az igazgatóság a készültségi fokozatnak megfelelő őrszol­gálatot megszervezte. Vé­delmi munkára jelenleg nincs szükség. A vízgyűjtő területről kapott hidrológiai adatok szerint az árhullám vízutánpótlása fokozatosan megszűnik, ezért várható a Fekete-Körös tetőzése né­hány órán belül. Folyóink teljes szakasza jégmentes. Az esőzések következté­ben a belvízcsatornák víz­­szinttje is emelkedett, ezért a szeghalmi és sarkadi sza­kaszmérnökség területén a csatornák befogadóképessé­gének biztosítására szivat­­­tyútelepeket üzemeltetnek, első fokozatú készültség mel­lett. Tíz év sportolói Beszélgetések a díjkiosztón Évről évre visszatérő ün­nepélyes délután, amikor az év legjobb sportolói a tele­vízió nyilvánossága előtt át­veszik a Magyar Újságírók Országos Szövetségének díja­it, amelyeket a sportújság­­írók szavazatai alapján nyer­nek el. Az idén az eseményt összekapcsolták a Telesport ugyancsak hagyományos leg­jobb ifjúsági sportolókat kö­szöntő ünnepségével. Az ünnepélyes eredmény­­hirdetésen jelen volt Buda István államtitkár, az OTSH elnöke, Kornidesz Mihály, a Magyar Televízió elnöke és Novotny Zoltán, a MUOSZ sportújságíró szakosztályának elnöke is. Borbély Pál, a MUOSZ sportújságíró szakosztályá­nak titkára elmondta: „Ta­valy ilyenkor azzal váltunk (Folytatás a 8. oldalon) Pálfy József, a MUOSZ elnöke köszönti a megjelenteket. Tőle balra sorrendben: Buda Ist­ván államtitkár, az OTSH elnöke, Elbert György, az OTSH főosztályvezetője és Radnai Já­nos a tv sportosztályának vezetője. Jobbra: Borbély Pál, a MUOSZ sportújságíró szakosz­tályának titkára, Novotny Zoltán, a sportújságíró szakosztályának elnöke, Bárány Györgyné, a szakosztályok titkárságának vezetője, valamint Boskovics Jenő, a sportújságíró szakosz­tályának titkára

Next