Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-11 / 136. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JÚNIUS 11., SZERDA Ára: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM Megkezdődött a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése Kedden Budapesten megkezdődött a Varsói Szerződés tag­államai Politikai Tanácskozó Testületének ülése. A tanácskozáson részt vesz­ a Bolgár Népköztársaság kül­döttsége, élén Todor Zsivkovval, a BKP KB főtitkárával, az államtanács elnökével; a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság küldöttsége, élén Gustáv Husikkal, a CSKP KB főtitká­rával, köztársasági elnökkel; a Lengyel Népköztársaság kül­döttsége, élén Wojciech Jaruzelskivel, a LEMP KB első tit­kárával, az államtanács elnökével; a Magyar Népköztársa­ság küldöttsége, élén Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárá­val; a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége, élén Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az államta­nács elnökével; a Román Szocialista Köztársaság küldött­sége, élén Nicolae Ceausescuval, az RKP főtitkárával, köz­­társasági elnökkel; a Szovjetunió küldöttsége, élén Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával. Az egyes küldöttségek tagjai között államfő, miniszterel­nök, KB-titkár, külügyminiszter, honvédelmi miniszter is helyet foglal. Az ülésen részt vesz Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancs­noka is. Az ülés főtitkári tisztségét Barity Miklós, a Magyar Nép­­köztársaság külügyminiszter-helyettese tölti be. A tanácskozást Kádár János, az MSZMP főtitkára, a Ma­gyar Népköztársaság küldöttségének vezetője nyitotta meg. A tanácskozás első napján két ülést tartottak, amelyen Erich Honecker, az NDK küldöttségének vezetője és Woj­ciech Jaruzelski, a Lengyel Népköztársaság küldöttségének vezetője elnökölt. Felszólaltak: a szovjet küldöttség nevében Mihail Gorbacsov, a lengyel küldöttség nevében Wojciech Jaruzelski, a csehszlovák küldöttség nevében Gustáv Husák, az NDK küldöttségének nevében Erich Honecker, a román küldöttség nevében Nicolae Ceausescu, a bolgár küldöttség nevében Todor Zsivkov és a magyar küldöttség nevében Kádár János. Az ülés résztvevői véleményt cseréltek az európai és a világhelyzetről, megvitatták a leszerelésért, a nemzetközi kapcsolatok átalakításáért, az európai és az általános biz­tonság megerősítéséért és az államok közötti együttműködés fejlesztéséért folytatott tevékenységük időszerű feladatait. A tanácskozás ma folytatja munkáját. (Folytatás a 2. oldalon) Az ülésteremben (Tele­foto) Vita a családjogi törvény módosításának elveiről A Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége teg­nap tartott ülésén Duschek Lajosné elnökletével megvi­tatta a családjogi törvény módosításának elveit. Dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár tájékoztatójában hangsúlyoz­ta: a házasság és a család intézménye megfelel alapve­tő rendeltetésének. A család működési zavarai azonban jelentős társadalmi problé­mákat okoznak. Az utóbbi évtizedben lazultak a csalá­di kapcsolatok, a házasság­­kötések száma 25 százalék­kal csökkent, a válások szá­ma viszont az évi 24 ezer­ről 28 ezerre növekedett. Napjainkban a családok 13 százalékában csak az egyik szülő él együtt gyermekével. Az elvált szülők életviszo­nyai nehezedtek, ezért újra­­házasodási esélyeik csökken­tek. Sokan a házasságkötés helyett élettársi kapcsolatot alakítanak ki. Ehhez bizo­nyos jogszabályi előírások is hozzájárultak. Az elvált szü­lők gyermekeinek többsége károsodik. A bűnöző fiata­lok több mint 40 százaléka egy szülővel, vagy család nélkül él. A család és a gyermekek fokozottabb védelme érdeké­ben szükséges korszerűsíteni a házasságra, a családra, a gyámságra vonatkozó és az ezekkel összefüggő jogszabá­lyokat, bár a családjogi tör­vény alapjában véve jó, időt­álló. A jognak szerepe van a társadalmi folyamatok sza­bályozásában, önmagában azonban nem oldja meg a társadalmi problémákat. Komplex állami-társadalmi intézkedések szükségesek — hangsúlyozta az államtitkár. A családjogi törvény mó­dosításának elvei között megemlítette: indokolt, hogy a nők csak 18. életévük be­töltése után házasodhassa­nak, ennél fiatalabbak csak a gyámhatóság engedélyével, egyes esetekben szülői jóvá­hagyással köthessenek há­zasságot. A házasság intéz­ménye iránti felelősségérzet fokozása és a nem kellően megfontolt válások megaka­dályozása érdekében ugyan­csak indokolt módosítani a „közös megegyezéses” bontás feltételeit. A bontóperi eljá­rást úgy célszerű megváltoz­tatni, hogy a bíróságnak több lehetősége legyen a véglegesen fel nem dúlt há­zasságok fenntartására. Bi­zonyos adminisztratív eszkö­zökkel meg lehet menteni azokat a házasságokat, ame­lyeket a házastársak elha­markodottan kívánnak fel­bontani. Ugyanakkor nem cél fenntartani a megromlott házasságokat. Indokolt meg­vizsgálni a házassági vagyon­jogi szerződés bevezetését is. Lehetővé kellene tenni, hogy a házasulok a házasságkötés előtt rendezhessék válás ese­tére a házasságkötéskor már meglevő lakás további hasz­nálatát. Fontos az is, hogy a házasság felbontása után a gyermek nevelésére alkal­mas szülők közösen döntse­nek a gyermek sorsát érintő alapvető kérdésekben. A gyermektartásdíj megállapí­tásánál vegyék figyelembe mindkét szülő anyagi hely­zetét és a gyermek szükség­leteit. Szükséges a szabályozás an­nak érdekében is, hogy a fel­nőtt gyermekek az eddigiek­nél jobban gondoskodjanak idős szüleik tartásáról, gon­dozásáról. Az árva, elha­gyott gyermekek örökbefo­gadásának egyszerűsítése is indokolt. A vitában felszólalók egyetértettek azzal, hogy emeljék fel a házasságkötés korhatárát. A bíróságnak ad­janak­ több lehetőséget a házastársak békítésére. Hangsúlyozták: a családjogi törvény módosítása segítse elő a család erősödését, az erkölcsi normák tiszteletét, a család, a gyermekek iránti felelősségérzet fokozódását. A jogalkotók fogalmazzák meg a házastársak jogait és kötelességeit is, a demokra­tizmus elveinek figyelembe vételével. A „közös megegye­zéses” válás csak megalapo­zottan legyen lehetséges. Szükséges lehetővé tenni azt is, hogy a gyermeket gondo­zó szülő ne akadályozhassa meg, hogy a másik szülő lát­hassa gyermekét. Némelyek úgy vélték: adminisztratív korlátok nem segíthetnek fenntartani a felbomló há­zasságot. A házassági va­gyonjogi szerződésről elhang­zott vélemények is különböz­tek. Az elnökség másik napi­rendi pontként megvitatta a kereskedelmi alapellátás és a családi munkát könnyítő szolgáltatások helyzetét­ is. A héten elkezdődött a szóbeli érettségi. Tegnap a békési Szegedi Kis István Gimnázium és Szakközépiskola osztályá­nak megméretésén vettünk részt. Erről szólunk bővebben lapunk 3. oldalán Fotó: Szőke Margit Papi békegyűlés volt Békéscsabán A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága június 10- ére papi békegyűlést hívott össze, amelyen ott volt Lé­­nárd Imre megyei egyház­ügyi titkár is. A Békéscsabai Városi Tanács dísztermében rendezett összejövetelen Szegfű István, a HNF me­gyei titkárhelyettese köszön­tötte a megjelenteket. Ezután dr. Sütő Gyula, a HNF Or­szágos Tanácsának tagja, a Magyar Szolidaritási Bizott­ság titkára időszerű nemzet­közi kérdésekről tartott tá­jékoztatót. Mondanivalóját azzal kezdte, hogy minden párt kialakította saját állás­pontját a világ eseményeivel kapcsolatban és megállapí­totta, hogy a fegyverkezési verseny következtében a nemzetközi helyzet feszülteb­bé vált. A hatalmas arzenál egyre inkább veszélyezteti az emberiség fennmaradását, s ily módon az erőegyensúly fenntartása létkérdéssé vált. A múlt év novemberében tartott genfi csúcstalálkozón a Szovjetunió és az Egye­sült Államok legfőbb vezetői kinyilatkoztatták, hogy az atomháborút, valamint a fegyverkezési versenyt nem lehet megnyerni, továbbá a katasztrófa előidézéséhez nem szabad eljutni. A Szov­jetunió és a többi szocialista ország világos javaslatokat terjesztett elő a kozmikus fegyverrendszerek fejleszté­sének beszüntetéséről, a fel­szabaduló anyagi eszközök békés célra való fordításáról. De az USA már eddig is több indítványt elutasított, sőt egyes nyugati körök pél­dául a csernobili atomerő­műben bekövetkezett bale­setet a Szovjetunió ellen folytatott propaganda-hadjá­ratra használják fel. Az előadó ezután a terro­rizmusra, valamint az etiópi­ai és nicaraguai helyzetre vonatkozó témákat érintette. Ezt követően reflektált az egyházi embereknek a béke szolgálatával összefüggő ész­revételeire, megjegyzéseire. Többek között elhangzott, hogy Budapesten az egyház­közi békebizottság legutóbbi közgyűlésén azt javasolták, hogy a hirosimai tragédiára emlékezve Magyarország minden egyházi közösségé­ben tartsanak istentisztele­tet és virrasztást. —y—n és megyei módszertani bölcsőde léte a színvonalas munka feltétele Az elmúlt években rend­szeresen vizsgálta az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszer­vezete Békés Megyei Bizott­sága megyénk egészségügyi intézményeinek bérgazdál­kodását, kutatta a magas bérmegtakarítások okait, a felhasználás módjait. Erről tárgyaltak tegnapi ülésükön is dr. Bálint János elnökle­tével. Míg korábban mintegy 11 millió forintos bérmegta­karítást tapasztaltak, az el­múlt esztendőben ez az ösz­­szeg 1 millió 400 ezer forint­ra csökkent. A továbbiakban is figyelemmel kísérik az in­tézményvezetők a szakszer­vezeti bizalmiak intézkedé­seit a bérek és jutalmak ésszerű felhasználásáról. Ezért évről évre felülvizs­gálják az intézményekben az álláshelyek betöltését, a ra­cionális létszámelosztást azért­, hogy az eddiginél jobban éljenek az önálló bérgazdálkodási jogkörrel és a bértömeg-gazdálkodás le­hetőségeivel. Fejleszteni kell az intézményen belüli dön­tés és felelősségvállalás rendszerét. Fontos, hogy ne a jutalomcentrikusság érvé­nyesüljön a bérfejlesztési ke­retek felhasználásánál, s a bérmegtakarítást ott osszák fel, ahol keletkezett. Belanka Margit, a megyei bizottság rétegbizottságának vezetője állította össze a kérdőíves módszerrel feldol­gozott anyagot, a bölcsődék­ben dolgozók élet- és mun­kakörülményeivel kapcsola­tosan. A megyei bizottság részletesen megtárgyalta a tapasztaltakat, amely sze­rint a bölcsődékben dolgo­zók nem látják biztatónak a jövőjüket. Anyagi megbecsü­lésük nem áll arányban le­töltött munkaidejükkel, fi­zikai és pszichés leterheltsé­gükkel. Az egészségügyi ága­zaton belül is hátrányosnak érzik szakmai megbecsülésü­ket, rangsorolásukat. A vizs­gálati anyag az egészségügyi szakszervezet központi veze­tősége elé is kerül. Nem vé­letlen, hogy a tapasztalatok alapján egyre kevésbé nép­szerű pálya a bölcsődei gon­dozónőé. A megyei bizott­ság megállapítása szerint ezen a területen mindenkép­pen indokolt a bérek rende­zése. A szakmai képzés kor­szerűsítése munka mellett is fontos feladat. A magas szín­vonalú szakmai munkához lényeges feltétel, hogy végre megyénkben is legyen me­gyei módszertani bölcsőde. Az ország 19 megyéjéből ugyanis csupán két megyé­ben nincs ilyen. B. Zs.

Next