Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-30 / 256. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS B MEGYEI TAANÁCS LEPJE 1986. OKTÓBER 30., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XII ÉVFOLYAM, 256. SZÁM Felsőoktatási vezetők tanácskozása A felsőoktatási intézmé­­­­nyek vezetőinek tanácskozá­sát rendezték meg szerdán a Testnevelési Főiskolán. A felsőoktatás-politika idősze­rű kérdéseiről, valamint az egyetemeknek és főiskolák­nak az oktatá­si törvény vég­rehajtásával kapcsolatos ten­nivalóiról tartott eszmecse­rén jelen volt Hámori Csa­ba, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KISZ KB első titkára, valamint a minisztériumok és társadal­mi szervek több vezető kép­viselője. A felsőoktatás aktuális feladatait elemző beszédé­ben Köpeczi Béla művelődé­si miniszter emlékeztetett arra, hogy az elmúlt öt év­ben a párt, valamint a Mi­nisztertanács állásfoglalása, illetve határozata alapján megindult a felsőoktatás át­fogó fejlesztési programja. Ennek során elkészültek a szakági és intézményi fejlesz­tésekre, valamint a felső­­oktatás hálózatának fejlesz­tésére vonatkozó koncepciók, amelyek megteremtik az ok­tató-nevelő munka tartalmi és szervezeti korszerűsítésé­nek alapjait. A tanácskozás munkájá­ban részt vett és felszólalt Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthi­vatal elnöke is, aki szólt az ifjúságpolitikának, a sport állami irányításának a felső­­oktatást érintő feladatairól. Is környezetvédelemről tárgyalt a népfront elnöksége A HNF megyei elnöksége Szikszai Ferenc titkár ve­zetésével tegnap ülést tar­tott Békéscsabán. A­ béke­barátsági és szolidaritási te­vékenység összehangolásának lehetőségeiről Bocskai Mi­­hályné alelnök tájékoztatta a testületet, amely a KISZ megyei bizottságával is együttműködik a mozgalmi munka ezen területén. A hangsúly azon van, hogy a népfront és az ifjúsági szer­vezet már a tervezés idősza­kában egyeztesse a tavaszi béke­barátsági, valamint az őszi szolidaritási hónap ren­dezvénysorozatait. A tanácskozás fő napiren­di pontjában a környezetvé­delem helyzetét, így az ed­digi eredményeket, problé­mákat és tennivalókat is­mertette Szabó Incéné gyo­­maendrődi és Varjú József­­né sarkadi népfront-titkár. A téma bonyolult, összetett vol­ta, valamint az égető felada­tok miatt sok kérdés, véle­mény és javaslat hangzott el az írásbeli előterjesztéssel, a szóbeli kiegészítéssel kap­csolatban. A hozzászólások egy részét kritikus és önkri­tikus észrevételek jellemez­ték. Szóba került többek kö­zött, hogy a helyi erőfeszí­tések ellenére még ma is sok kívánnivalót hagy ma­ga után a szemléletformálás és a szankcionálás. Ugyan­akkor a népfrontbizottságok bármennyire is igyekeznek minden tőlük telhetőt meg­tenni a visszás állapotok megszüntetéséért, bizonyos tekintetben mégis korláto­zottak a mozgalmon belüli lehetőségek. Pozitívumnak számít viszont az, hogy egy­re több intézményben, gaz­dasági egységben ismerik fel a környezetvédelemben való előrelépés szükségességét. Az ülés résztvevői a beje­lentések előtt meghallgatták a HNF megyei bizottságának gazdálkodási tapasztalatairól és költségvetésének alaku­lásáról szóló tájékoztatót. —y —n Leszerelési csoport alakuló ülése Az ENSZ leszerelési hete alkalmából tegnap megtar­totta alakuló ülését a Magyar ENSZ Társaság Intéző Bi­zottságának leszerelési cso­portja. Lőrincz Tamás elnök is­mertette a leszerelési kérdé­sekkel foglalkozó csoport feladatait, jövendő munkáját. Hangoztatta, hogy együtt kí­vánnak működni az Orszá­gos Béketanács Leszerelési Bizottságával és bekapcso­lódnak a Magyar Tudomá­nyos Akadémia békekutató tevékenységébe is. Az ülésen Új jelenségek a biztonság­­politikában címmel Valki László egyetemi tanár tar­tott bevezető előadást. Ezt vita követte, majd Jelen Já­nos külügyminisztériumi fő­előadó tájékoztatta a részt­vevőket a biológiai fegyve­reket eltiltó nemzetközi egyezmény II. felülvizsgála­ti konferenciájának munká­járól. Gondoskodás a felnövekvő generációkról Október 29-én délután az SZMT békéscsabai székhá­zában — a Békés megyei szakszervezeti hetek kereté­ben — ifjúsági fórumot szer­vezett a Pedagógusok Szak­­szervezetének Megyei Bizott­sága. A fórumon részt vet­tek az ifjúsági tagozatok és ifjúsági tanácsok tisztviselői. Dr. Köpfl Lászlóné, a pe­dagógus-szakszervezet kv­­titkára előadást tartott a szakszervezet időszerű ifjú­ságpolitikai feladatairól. Többek között elmondta, hogy az MSZMP XIII. kong­resszusa társadalmi viták végeredményeként megfogal­mazta a párt ifjúságpolitikai állásfoglalását. Tudjuk, hogy az elmúlt 10-15 évben az if­júság helyzete romlott, gon­doljunk csak a bér- és jö­­vedelemhely­­et alakulására, a lakáshoz jutás nehézségei­re,­ vagy a családalapítás kérdésére. A társadalom tud ezekről a problémákról és igyekszik gondoskodni a fel­növekvő generációkról; négy éve rendezték a fiatal értel­miségiek béreit, a közel­múltban pedig bevezették a családalapítást segítő gyed­et. A pályakezdő fiatalok gondjait nem szabad ifjúsá­gi gondnak tekinteni és el­szigetelten kezelni, hanem be kell ágyazni a társada­lom egyéb problémái közé. A SZOT 1985-ös határozatában úgy döntött, hogy megala­kítja az ifjúsági tagozatokat. A pedagógus-szakszervezet elsőként vállalkozott e tago­zat létrehozására. Fontos­nak tartják egyebek között azt, hogy a fiatal munkaerők friss tudásukkal járuljanak hozzá az oktatási törvény minél sikeresebb végrehaj­tásához. (gém) * * * A Szakszervezeti hetek '86. rendezvénysorozat keretében a Szakszervezetek Békés Me­gyei Tanácsa és a Dél-al­földi Tégla- és Cserépipari Vállalat szakszervezeti bi­zottsága ifjúsági aktíva­­értekezletet tartott tegnap Békéscsabán, a DTCSV Orosházi úti művelődési há­zában. Az elnökség tagjait, köztük dr. Albel Andort, az MSZMP megyei bizottságá­nak ifjúsági referensét és Szelják Györgyöt, az SZMT titkárát, illetve az SZMT ifjúsági tanácsának tagjait, a megyei ipari ágazati ifjú­sági felelősöket, az alap­szervezetek ifjúsági tanácsai­nak vezetőit és az ifjúsági aktívákat Nagymihály János, a DTCSV szakszervezeti bi­zottságának titkára köszön­tötte. Az ifjúsági aktívaérte­kezlet vitaindító előadását Dávoti Istvánná, a SZOT országos ifjúsági tanácsának titkára tartotta A fiatalok­kal való foglalkozás időszerű feladatai a szakszervezeti mozgalomban címmel. L. 8. II „Csaba” — szakmai bemutatója Napjainkban a városi köz­lekedés forgalomirányító lámpák nélkül szinte elkép­zelhetetlen. Az évek során megnövekedett a gépjármű­vek száma,­ csúcsidőben a városi utak telítettek, cso­mópontokban, kereszteződé­sekben senki sem akar le­mondani elsőbbségéről. Azaz mégis, a működő forgalom­­irányító lámpa lassításra, fékezésre int, megállásra kényszerít. A megyeszékhelyen — egy­ben a megyében is — az el­ső forgalomirányító jelző­lámpát 1973-ban telepítették. Az akkori kor követelmé­nyeinek megfelelően a leg­korszerűbb típust, a Pécs II-t szerelték fel, amelyik bur­kolatba épített érzékelőkön keresztül, bizonyos határo­kon belül tudott csak alkal­mazkodni a forgalom inga­dozásához. Az üzemelés so­rán egyre nagyobb karban­tartási igények jelentkeztek. Ráadásul a későbbiek során telepített jelzőlámpa nem illeszkedett a már meglevők­höz, ezért azokat nem lehe­tett szinkronba hozni. Az elmúlt évek során a közúti igazgatóság békéscsa­bai koordinációs főmérnök­sége két fiatal mérnöke, Tú­ras Ferenc és Szabó Lajos megalkotta, majd szabadal­maztatta találmányát, az új típusú forgalomirányító be­rendezést, melyet „Csaba” névre kereszteltek. Erről a készülékről tartottak szak­mai bemutatót tegnap dél­előtt Békéscsabán a Szolno­ki Közúti Igazgatóság Békés­csabai Koordinációs Főmér­nökségén. Az új berendezést több­éves munkával fejlesztették ki azzal a kettős céllal, hogy mind az újonnan telepítendő csomópontokban, mind pe­dig a már üzemelő berende­zések természetes elhaszná­lódás utáni cseréje esetén ilyen típusú berendezés ke­rüljön alkalmazásra. Ezzel elérhető, hogy egy-egy terü­leti egységen belül azonos típusú, korszerű berendezé­sek üzemelnének, melyek magukban hordják a kar­bantartás, az összehangolás, a központi vezérlés elvét. A „Csaba” forgalomirá­nyító berendezés mikropro­cesszoros, programozása gyors és egyszerű, a progra­mok száma tetszőleges. A programváltás külön prog­ramváltó óra nélkül egy hét­re, napokra, különböző bon­tásban megoldott, négy üzem­módban, de egyéb szolgálta­tásokat is képes ellátni. .Va­lamennyi ilyen berendezés saját óraprocesszorral és napszámlálóval rendelkezik. Ezen egységek áramkimara­dás esetén akkumulátorról működnek, így időkiesés mi­atti üzemzavar nem fordul­hat elő. A meghibásodásra külön jelzőrendszer figyel­meztet, ezzel is megköny­­nyítve és gyorsítva a javí­tást. E típusú lámpát a feltalá­lók különösen a kis- és kö­zépvárosokban javasolják al­kalmazásra. A berendezést a szükséges vizsgálatokon és minősítéseken túl az Orszá­gos Találmányi Hivatal is el­bírálta, újszerűsége alapján szabadalmi oltalom is védi. S még valamit az árakról. A korábbi jelzőberendezések­hez képest a „Csaba” forga­lomirányító berendezés ára negyedannyi. „Csaba” típusú forgalom­­irányító berendezést telepí­tettek Békéscsabán a Teme­tő sori csomópontban, illetve az Illésházi út—Jókai út— Luther utca kereszteződésé­ben, valamint ilyen az oros­házi lámparendszer. A két fiatal szakember most a for­galomirányítási központok kifejlesztésén, a berendezé­sek központi ellenőrzésének lehetőségén dolgozik. — szekeres — Ma a Vigadóban A mai nap a népművészeté a Pesti Vigadó Békés megyei hete alkalmából. Délelőtt 11 órakor dr. Papp István, a Me­gyei Művelődési Központ igazgatója nyitja meg, illetve mutatja be a népművészeti kiállítást. Ezt követően, majd a nap folyamán többször is a mezőberényi citerazenekar és a Békés Banda szórakoztatja a vendégeket. Ugyancsak egész napos program lesz a kézművestéren: a gyöngyfűzés, körmönfonás, madzagolás, hímzés, kosárfonás rejtelmeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők, olyan szakavatott mes­terek segítségével, mint a Kovács házaspár (róluk egyéb­ként lapunk 4. oldalán olvashatnak), Holczmann Istvánná, Ledrényi Pálné, Kocsor Imréné és mások. Természetesen nemcsak nézni, hanem vásárolni is lehet a kiállított ter­mékekből. (A tegnapi nap eseményeiről lapunk 3. oldalán közlünk összeállítást.) A Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat megbízásából az Árvíz- és Belvízvédelmi Központi Szervezet búvárai vizsgál­ják a Petőfi-híd pilléreinek alapjait. Az alapok 40 méteres körzetében átvizsgálják a Duna medrét (MTI-fotó: Baric Imre) TEB-ülés Kondoroson Korszerűbb kereskedelmi üzlethálózat A megyei tanács termelési és ellátási bizottsága októ­ber 29-én tartotta ülését Kondoroson Győrfi Károly TEB-elnök vezetésével. Elő­ször Krizsán Miklós, a me­gyei tanács kereskedelmi osztályának a vezetője szá­molt be a kereskedelem, a vendéglátás és az idegenfor­galom fejlesztési lehetősé­geiről. Az elmúlt 15 évben elsősorban a napi fogyasztá­si cikkeket árusító üzlethá­lózatot sikerült bővíteni. A múlt esztendő végén a me­gye 27 településén 55 ABC- áruház működött, több mint 28 ezer négyzetméteren, amelyek évente 2 milliárd 384 millió forint forgalmat értek el, ez az összes bolti élelmiszer-eladásnak csak­nem 44 százaléka. Jelentősen fejlődött a nagykereskedel­mi hálózat is. Két korszerű élelmiszer- és vegyi-, vala­mint vas­műszaki raktárhá­zat építettek, korszerűsítet­ték a Röviköt és a Piért te­lepét. Több melegkonyhás éttermet hoztak létre, fő­leg az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek révén fejlődött az idegenforgalom. Persze, vannak feszültségek, területi egyenlőtlenségek is. Gondot jelent többek között a Csaba Szálló, a gyulai Komló és Park Szálló fel­újítása. A hálózat műszaki, technikai színvonala sem fe­lel meg a kívánalmaknak. A VII. ötéves terv legfon­tosabb célja az ABC-áruhá­­zak, a peremkerületi üzle­tek, a kistelepüléseken levő vegyesboltok létrehozása, hűtő- és pénztárgépek, mér­legek beszerzése, a tüzelő­szert és építőanyagokat áru­sító telepek felújítása. Az elképzelések szerint ebben a tervidőszakban 28 ABC-áru­­házat, 9 élelm­iszer-szaküzle­­tet építenek. Megvalósul Bé­késcsabán a Fészek Áruház, Gyulán az iparcikkbolt, Orosházán a műszaki szak­üzlet és 23 tüzelő- és építő­anyag-telepet korszerűsíte­nek a megyében. A megye­­székhelyen felépítik a Pen­za éttermet és cukrászdát, összességében mintegy 626 millió forintot szánnak az üzlethálózat korszerűsítésé­re. A megyei tanács 40, a helyi tanácsok 22 millió fo­rinttal segítik a vállalato­kat, a szövetkezeteket. Az idén már elkészült a gyulai kemping, a kondorosi csár­da, a gyulai 100 éves cuk­rászda, Békéscsabán a Tau­­rus-márkabolt, Szarvason a vasbolt és megnyitották Ker­tészszigeten az új élelmiszer­­üzletet és az italboltot, ör­vendetes, hogy a Kunságker megyei és helyi tanácsi tá­mogatással 8, az áfészek 11, az Élésker két ABC-áruházat nyit Szeghalomtól Mezőko­­vácsházáig. Ezenkívül egyéb és saját forrásokból is épül­nek ABC- és élelmiszer­áruházak. Ezután Borbély László igazgató ismertette a Békés Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás mun­káját, majd Hajdú Mihály áfész-elnök kalauzolásával megtekintették az idegenfor­galmi jelentőségű kondorosi csárdát. (seres)

Next