Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-25 / 97. szám
NÉPÚJSÁG Elhunyt Hunya István Hunya István, a munkásmozgalom régi harcosa, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke, életének 93. évében elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Békéscsabai siker Indulhat a konzervszállítás A konzervszállításokkal kapcsolatos egyeztető tanácskozást tartottak Szegeden, a Paprikafeldolgozó Vállalat klubhelyiségében. Harmati János, a Szegedi Vasútigazgatóság kereskedelmi osztályának vezetője tájékoztatójában elmondta, hogy 1986-ban összesen 265 ezer 890 tonna konzervet szállítottak el vasúton, amelynek mintegy 78 százalékát az ország határain túlra továbbították. Az elmúlt évi konzervszállítást nagyobb nehézségek nélkül teljesítették. Az idén az előrejelzések szerint több mint 320 ezer tonna konzervgyári termék elszállítása várható, ebből március végéig közel 52 ezer tonnát már elfuvaroztak. Az év hátralevő részében tehát még mintegy 268 ezer tonna áru vár továbbításra. Ahhoz, hogy a vasút ezt a mennyiséget időben a címzettekhez juttassa, szükséges, hogy a konzervgyárak folyamatos tájékoztatást adjanak a szállításra váró áruk mennyiségéről és a rakodás várható üteméről. Szükséges az is, hogy időben rendeljék meg a vasúti kocsikat, illetve a konténereket, és átadás után azokat mielőbb megrakják. A vállalatok képviselői elismerően szóltak a vasút munkájáról. Kérték a vasútigazgatóságot, hogy soron lévő árufeladásaikhoz a rakodási idő kezdetére tiszta, műszakilag jó és exportképes kocsikat állítsanak ki. A tanácskozás végén bejelentették, hogy 1986-ban a konzervgyárak közötti versenyben a békéscsabai dolgozott a legjobb rakodási készséggel. A gyár az általa kezelt 7389 vasúti kocsiból mindössze 242-t adott viszsza késve, ami 3,27 százalékos aránynak felel meg. Ezzel elnyerték és egy évig őrzik az e célra alapított vándorserleget. Orosztanárok találkozója A megyei pártbizottság, a tanács és a pedagógiai intézet támogatásával újjáalakult a Magyarországi Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok (Maprial) Békés megyei szekciója. Vezetője dr. Bukovinszky Istvánná irányításával a szekció tagjai legfontosabb feladatuknak tekintik, hogy hozzájáruljanak az orosz nyelv- és irodalomtanárok továbbképzéséhez, a nyelvtanárok közötti kapcsolat és együttműködés megteremtéséhez, a nyelvtanítás jó módszereinek terjesztéséhez. Ma Békéscsabán a Tevan Andor Nyomdaipari Szakközépiskolában több mint száz orosztanár találkozik a megyei konferencián. A 9 órakor kezdődő programban előadást hallgathatnak a Maprjal VI. kongresszusának szakmai tapasztalatairól, amelyről Pócs Ilona, az MSZBT Gorkij Nyelviskola igazgatója beszél. A Szovjetunióról a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanára, Gyemjanova Jelena Mihajlovna tart tájékoztatót. A mai szovjet irodalomról szól a moszkvai Puskin Intézet budapesti kihelyezett tagozatának munkatársa, Luzsanovszkij. A konferencia ideje alatt orosz nyelvű könyvek és hanglemezek között válogathatnak a tanárok. b. zs. Élénkül a kereslet a szövetkezeti ipar termékei iránt Megnyíltak a piaci csatornák Békés megye ipari szövetkezeteinek termékei előtt külföldön. Ezt állapította meg a megyei szövetség elnöksége tegnapi, április 24-i ülésén. Több adat egybevetéséből következtettek erre — mondotta dr. Sümeghy Csaba, a Kiszöv elnöke, aki kiemelte, hogy a múlt évi 480 milliós tőkés exporttal szemben erre az évre eddig 660 millió forint értékű árura kötöttek termelési és szállítási szerződést. Az első negyedévi kiszállítások értéke 44 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt volt. A piaci lehetőségek jó kihasználására több szövetkezet olyan rendelésállománynyal rendelkezik, amire működésük elmúlt évtizedeiben egyszer sem volt példa. A tőkés partnerek között legkeresettebbek a szarvasi Szirén, a Csabaszőnyeg, a gyulai szabók és a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet termékei, de ide sorolhatnánk valamennyi bútoripari szövetkezetét is. A korábbi években ezek termékei háttérbe szorultak, most pedig egyre növekvő kereslet alakult ki a Békés megyei bútorok iránt is. A szocialista országokba irányuló export szintén élénkül. A szarvasi vasipari, az Énes, a békéscsabai Rutex, a gyulai fa-, fém-, bútoripari, az orosházi vas-, műanyagipari és a Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet termékeit keresik elsősorban. Az évközi alapanyagárváltozások és az egyéb pénzügyi intézkedések bizonytalanná teszik az üzemek által vállalt termelési feladatok jó teljesítését. De nemcsak ezek a körülmények nehezítik a szövetkezetek munkáját, hanem az alapanyagok minősége is. Sőt, az importanyagot felhasználó szövetkezetek tőkésexport-munkája is veszélybe került, mert az anyagbehozatali engedélyek kiadása elmarad a termelés lehetséges ütemétől. A szocialista országokba irányuló export esetében — április végén — még tisztázatlanok a szállításra váró kontingensek. A továbbiakban állást foglalt az elnökség a jogsegélyszolgálat szervezése mellett. Külön kiemelte a munkaidőalap védelmét, ezért egy településre, ahol több szövetkezet működik, egy közös jogsegélyszolgálat szervezése mellett határos ELBA MIX 15 betonkeverőre villanyszerelő képzettségű GÉPKEZELŐT FÖLVESZÜNK. Ripel GT, Békéscsaba, Kossuth u. 23. Telefon: 26-613. Szakmai tájékoztató a munkajogról A Békés Megyei Munkajogi Bizottság szervezésében tartottak tegnap délelőtt szakmai tájékoztatót a munkaügyi döntőbizottságok elnökei részére. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházában megrendezett tanácskozáson az időszerű munkajogi kérdésekről, a munkaügyi bíróság eljárásáról és az ügyészi vizsgálatok tapasztalatairól volt szó. Dr. Molnár Margit, a megyei tanács vb munkaügyi osztályának vezetője — a munkajogi bizottság elnöke — előadásában a munkafegyelem megerősítése, a munkaidő hatékony kihasználása érdekében a közelmúltban hozott új jogszabályokat ismertette. Ezekre a rendeletekre, határozatokra azért volt nagy szükség, mert az utóbbi időben a munkaidő kihasználása hazánkban nem érte el a kívánt szintet. Az előadó a jogszabályok pozitív vonásai mellett kitért azok ellentmondásaira, a merev alkalmazásukból fakadó veszélyekre is. Részletesen elemezte a vállalat felmondási jogával, a szabadság időtartamával, a továbbtanuló dolgozók kedvezményeivel foglalkozó szabályokat. Majd átadta a szót a Gyulai Munkaügyi Bíróság elnökének, megkérvén őt arra, hogy a bevezetett jogszabályok gyakorlati érvényesüléséről mondjon néhány szót. Herendiné dr. Ádám Katalin felhívta a döntőbizott-sági elnökök figyelmét, hogy az előbb említett célok megvalósítása érdekében fokozottabban kell érvényesíteni a bizonyítási terhet, a hivatalból való bizonyítás elvét. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az új jogszabályok alkalmazásánál nemcsak a munkáltató érdekeit kell érvényesíteni, hanem a velük szemben támasztott elvárásoknak is nagy szerepet kell kapniuk. Felszólalt a tanácskozáson dr. Tóth Tamás, a Békés Megyei Főügyészség csoportvezető ügyésze is. Kifejtette, hogy milyen döntő szerepe van az eljárások meggyorsításának. A késlekedés dolgozói érdekeket sért, hiszen a munkaügyi döntőbizottság határozatának meghozataláig nem lehet a bírósághoz fordulni. Szólt még a tényállások felderítésének pontosságáról is, ugyanis ez segíti az ügyek gyors befejezését. Végezetül dr. Simon László, az ÁBMH munkatársa adminisztratív és ügyviteli kérdésekről beszélt. A tájékoztató a hozzászólásokkal és a felvetett problémákra adott válaszokkal ért véget. B. Cs. 1987. április 25., szombat Tapasztalatok és tanulságok is beszámoló taggyűlésekről A pártszervek a közelmúltban testületi ülésen összegezték az irányításuk alá tartozó alapszervezetek, pártvezetőségek beszámoló taggyűléseinek főbb politikai tapasztalatait. Az értékelésből kitűnik, hogy a tanácskozások jó munkalégkörben folytak. Az esetek többségében körültekintő számvetést készítettek az elmúlt évi tevékenységükről, a munkahelyi, illetve a lakóterületi eredményeikről, gondjaikról. Nagy figyelmet fordítottak a gazdasági kérdésekre, és az alapszervezetek belső életére, működésére is. A beszámoló és a vita legtöbb helyen kapcsolódott a Központi Bizottság 1986. novemberi határozatához, segítették annak megértetését és a kommunista kollektívák feladataira vonatkozó következtetések levonását. A beszámoló taggyűléseken a kommunisták a gazdasággal összefüggésben értékelték a vállalat, a munkahely elmúlt évi tevékenységének főbb mutatóit. Keresték annak útját, módját, miképpen lehet nagyobb társadalmipolitikai támogatást teremteni azoknak a törekvéseknek, amelyek a párt gazdaságpolitikájának konkrét helyi megvalósítására hivatottak. Cselekvő azonosulás A novemberi határozattal való cselekvő azonosulás nyilvánult meg azokban a nagyszámú javaslatokban, amelyek a helyi tartalékok jobb feltárását szorgalmazták. Ezek a kezdeményezések a termelésnek, a gazdálkodásnak szinte minden fő területére kiterjedtek. Érintették a racionálisabb anyag- és energiagazdálkodást, a korszerűsítést, a fejlesztést, az önköltségcsökkentést, a szervezettséget és fegyelmet, egyszóval a hatékonyabb gazdálkodás minden lényeges elemét. Megtalálható köztük a gazdaságosság javításának szerényebb eszköze éppúgy, mint a kiemelkedően nagy értéket megtestesítő javaslatok. Mindez megköveteli, hogy az irányító pártszervek az alapszervezetek vezetőségeivel közösen az elkövetkező időben kísérjék figyelemmel az ésszerűbb gazdálkodást célzó javaslatok gyakorlati megvalósulását. A megújulási törekvések, a nagyobb teljesítményre adtak politikai ösztönzést — a novemberi határozathoz híven —, a beszámoló taggyűléseken a kommunisták politikai támogatásukról biztosították azokat, akik határozottan újítanak és kezdeményeznek. Ugyanakkor éles kritikával illették azokat a módszereket, amelyek laza tervezéssel, teljesítmény-visszafogással, kivárási taktikával próbálnak még mindig manipulálni. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy e vonások még korántsem voltak általánosak a beszámoló taggyűléseken. Több helyen a novemberi határozat csak részben vagy alig-alig éreztette hatását: a megújulás, a fejlesztés, a távlati gondolkodás jóval ritkábban szerepeltek a taggyűlések fórumain. Nem mindenütt kérték számon a megújítás, a szerkezetváltás, a minőségi reklamációk, a gazdaságosság érdekében tett vagy teendő intézkedéseket. Néhol szó nélkül elmentek olyan jelenségek mellett, amelyek nyilvánvalóan hanyagságnak, felelőtlenségnek a következményei, vagy éppen manipulációs számítások, taktikai kivárások húzódnak meg mögöttük. Akadtak olyan alapszervezetek is, ahol megelégedtek a gazdálkodás statisztikai mutatóinak mechanikus bemutatásával, de hogy azok mögött milyen politikai munka húzódik meg és egyáltalán milyen szerepet játszott a pártszervek politikai tevékenysége az egyes gazdasági folyamatokban helyenként, arra kevés figyelmet fordítottak. Ráolvasás helyett Az idei beszámoló taggyűlésnek fontos vonása az is, hogy a kommunisták politikai aktivitása e pártfórumon a korábbiaktól lényegesen élénkebb volt. Ahogyan az országos és a helyi kérdéseket kezelték, az a párttagság nagyfokú politikai érettségéről és felelősségéről tanúskodik. Politikai igényként fogalmazták meg a nagyobb teljesítmények szükségletét, és nemcsak a gazdaságban, hanem a társadalmi élet minden más területén is. Élesen bírálták a társadalmi lazaságokat, a szervezetlenség és fegyelmezetlenség megnyilvánulásait. Mielőbbi megszüntetésükre az eddigiektől hatékonyabb megoldásokat sürgettek, olyanokat, amelyek túlmutatnak az úgynevezett „ráolvasásos” agitáción és mindenekelőtt a kedvezőbb érdekeltségi feltételekre alapozottak. Ebben az összefüggésben szóltak a reformfolyamat határozottabb folytatásáról. Támogatásukról biztosították a párt megújulási törekvéseit, hangsúlyozták, hogy e tekintetben a társadalmi élet minden fő területén nagyobb dinamizmus szükséges. A beszámoló taggyűlések feladatukhoz híven értékelték a vezetőségek munkáját, szóltak a pártcsoportok tevékenységéről, a pártmegbízatások teljesítéséről, a kommunisták példamutatásáról. Általában megállapítható, hogy az előző évekhez viszonyítva a kritikával jól, bátrabban bántak, széleskörűen alkalmazták, és nem fukarkodtak vele akkor sem, ha az a helyi viszonyokon túlmutatott. Tartalmasabb pártéletet A szervezeti élettel öszszefüggésben a taggyűlések mindenütt foglalkoztak a tagfelvételi munkával is. Beszámoltak arról, hogy a pártépítést kifejező számszerű adatok közel megegyeznek a korábbi évek átlagával. Hangsúlyozták, hogy ezt a munkát most különösen a fiatalok körében szükséges erősíteni. Ennek érdekében az aktívabb politizálás mellett a vonzó és minden tekintetben nyitottabb pártéletet helyénvaló szorgalmazni. Szükséges, hogy a párthoz való tartozás, a politikai-közéleti szerep és cselekvés számára az eddigieknél nagyobb lehetőséget kínáljon, és a közösségi ambícióknak is színesebb, tartalmasabb hasznosulását nyújtsa. A taggyűléseken sok hasznos észrevétel hangzott el a pártélet tartalmasabbá tételéről. Az érdemi munka fokozásaként javasolták a pártfórumokon erőteljesebb politizálás kibontakoztatását, amely előfeltétele annak, hogy a társadalomban folyó vitákban a kommunisták felkészülten és aktívan vegyenek részt. Bár a politizálás, az ideológiai kérdések a korábbi évekhez képest a beszámoló taggyűléseken nagyobb teret kaptak, ugyanakkor az indokoltnál kevesebb szó esett arról, hogy a pártcsoportok, az egyes párttagok miként végzik környezetük politikai befolyásolását, mennyire hangadói a közvéleménynek, az ideológiai természetű vitáknak. Vannak fontos tennivalóink azért, hogy az alapszervezetek számára világosabb legyen, mit jelent a helyi politizálásban az ideológiai munka szervezése és irányítása. A beszámoló taggyűlések vitái általában megmaradtak a helyi témáknál. Voltak azonban figyelemre méltó felszólalások általánosabb politikai kérdésekről. Ezek többsége mai helyzetünkkel, a gazdasági élet problémáival voltak kapcsolatosak, a központi intézkedések helyi hatásait jelezték. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a Szovjetunióban zajló megújulási folyamat iránt, amelyről elismerően nyilatkoztak. A párttagság a beszámoló taggyűléseken ismételten kifejezésre juttatta egyetértését a KB 1986. novemberi állásfoglalásával és tettrekészségét hangsúlyozta minden előrevivő elhatározás, célkitűzés megvalósításában. Kovács Péter, az MSZMP KB alosztályvezetője Lesz-e víz Gyomaendrődön? Nem igazán sikerülhetett a gyomaendrődi lakosság jó részének a húsvéti népszokások felelevenítése, miszerint egy-egy teli vödör vízzel „illő” a lángokat nyakon önteni. Ugyanis az ünnep első napján kiszáradtak a lakások csapjai. Az azóta eltelt napok sem eredményeztek bőséges vízfolyást, olyannyira, hogy reggel és este egyáltalán nincs víz a település nagy részének lakásaiban, házaiban. Úgy tűnik, nem szűnik a Gyomaendrődön évek óta tartó „szárazság”. A vízhiány okáról először a tanácselnököt, Jenei Bálintot kérdeztük, aki elmondta, hogy a húsvét előtti napokban új kutakat kötöttek be a rendszerbe, és információi szerint a munkálatok során már működő vezetékek sérültek meg ... Bővebb tájékoztatásért Ring Attilához, a megyei víz- és csatornamű vállalat gyomaendrődi üzemmérnökségének vezetőjéhez fordultunk. — Szó sincs semmiféle sérülésről. Az történt, hogy a húsvét előtti héten — április 16-án — fejeztük be négy új kút vezetésének bekötési munkáit a víztoronynál, s ez egy félnapos szünetet jelentett a vízellátásban. A környék vízkapacitása jelenleg olyan kevés, hogy ez a kiesés is többnapos vízhiányt okozott, azaz napokba tellett, mire újra feltöltődtek a csőrendszerek. A sportpálya mögötti régi kutat sem tudtuk üzemeltetni vízminőségi okok miatt. Jelenleg a Köjál vízmintaeredményét várjuk, s ennek megérkezte után remélhetőleg ez a forrás is bekapcsolódik már a jövő héten a hálózatba. — Bizakodhatnak-e a lakók, hogy nem folytatódik idén is az évek óta tartó nyári vízhiány? — Bizakodhatnak, mert a már említett kutak, miután a nyomáspróba és a csővezeték átmosása megtörtént, várhatóan júniusban már működni fognak ... H. E.