Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-25 / 97. szám

NÉPÚJSÁG Elhunyt Hunya István Hunya István, a munkásmozgalom régi harcosa, a Mező­gazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke, életének 93. évében elhunyt. Temetéséről később in­tézkednek. Békéscsabai siker Indulhat a konzervszállítás A konzervszállításokkal kapcsolatos egyeztető ta­nácskozást tartottak Szege­den, a Paprikafeldolgozó Vállalat klubhelyiségében. Harmati János, a Szegedi Vasútigazgatóság kereske­delmi­­ osztályának vezetője tájékoztatójában elmondta, hogy 1986-ban összesen 265 ezer 890 tonna konzervet szállítottak el vasúton, amelynek mintegy 78 száza­lékát az ország határain túl­ra továbbították. Az elmúlt évi konzervszállítást na­gyobb nehézségek nélkül teljesítették. Az idén az előrejelzések szerint több mint 320 ezer tonna konzervgyári termék elszállítása várható, ebből március végéig közel 52 ezer tonnát már elfuvaroztak. Az év hátralevő részében te­hát még mintegy 268 ezer tonna áru vár továbbítás­ra. Ahhoz, hogy a vasút ezt a mennyiséget időben a címzettekhez juttassa, szük­séges, hogy a konzervgyá­rak folyamatos tájékozta­tást adjanak a szállításra váró áruk mennyiségéről és a rakodás várható üteméről. Szükséges az is, hogy idő­ben rendeljék meg a vasúti kocsikat, illetve a konténe­reket, és átadás után azo­kat mielőbb megrakják. A vállalatok képviselői el­ismerően szóltak a vasút munkájáról. Kérték a vas­­útigazgatóságot, hogy soron lévő árufeladásaikhoz a ra­kodási idő kezdetére tisz­ta, műszakilag jó és ex­portképes kocsikat állítsa­nak ki. A tanácskozás végén be­jelentették, hogy 1986-ban a konzervgyárak közötti ver­senyben a békéscsabai dol­gozott a legjobb rakodási készséggel. A gyár az általa kezelt 7389 vasúti kocsiból mindössze 242-t adott visz­­sza késve, ami 3,27 száza­lékos aránynak felel meg. Ezzel elnyerték és egy évig őrzik az e célra alapított vándorserleget. Orosztanárok találkozója A megyei pártbizottság, a tanács és a pedagógiai inté­zet támogatásával újjáala­kult a Magyarországi Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok (Maprial) Békés megyei szekciója. Vezetője dr. Bu­­kovinszky Istvánná irányítá­sával a szekció tagjai leg­fontosabb feladatuknak te­kintik, hogy hozzájáruljanak az orosz nyelv- és irodalom­­tanárok továbbképzéséhez, a nyelvtanárok közötti kap­csolat és együttműködés megteremtéséhez, a nyelvta­nítás jó módszereinek ter­jesztéséhez. Ma Békéscsabán a Tevan Andor Nyomdaipari Szakkö­zépiskolában több mint száz orosztanár találkozik a me­gyei konferencián. A 9 óra­kor kezdődő programban előadást hallgathatnak a Maprjal VI. kongresszusá­nak szakmai tapasztalatairól, amelyről Pócs Ilona, az MSZBT Gorkij Nyelviskola igazgatója beszél. A Szovjet­unióról a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanára, Gyemjanova Jelena Mihajlovna tart tájékozta­tót. A mai szovjet irodalom­ról szól a moszkvai Puskin Intézet budapesti kihelyezett tagozatának munkatársa, Lu­­zsanovszkij. A konferencia ideje alatt orosz nyelvű könyvek és hanglemezek között válogat­hatnak a tanárok. b. zs. Élénkül a kereslet a szövetkezeti ipar termékei iránt Megnyíltak a piaci csa­tornák Békés megye ipari szövetkezeteinek termékei előtt külföldön. Ezt állapí­totta meg a megyei szövet­ség elnöksége tegnapi, ápri­lis 24-i ülésén. Több adat egybevetéséből következtettek erre — mon­dotta dr. Sümeghy Csaba, a Kiszöv elnöke, aki kiemelte, hogy a múlt évi 480 milliós tőkés exporttal szemben er­re az évre eddig 660 millió forint értékű árura kötöttek termelési és szállítási szer­ződést. Az első negyedévi kiszállítások értéke 44 szá­zalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt volt. A piaci lehetőségek jó ki­használására több szövetke­zet olyan rendelésállomány­nyal rendelkezik, amire mű­ködésük elmúlt évtizedeiben egyszer sem volt példa. A tőkés partnerek között leg­keresettebbek a szarvasi Szi­rén, a Csabaszőnyeg, a gyu­lai szabók és a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet termékei, de ide sorolhat­nánk valamennyi bútoripari szövetkezetét is. A korábbi években ezek termékei hát­térbe szorultak, most pe­dig egyre növekvő kereslet alakult ki a Békés megyei bútorok iránt is. A szocialista országokba irányuló export szintén élénkül. A szarvasi vasipari, az Énes, a békéscsabai Ru­­tex, a gyulai fa-, fém-, bú­toripari, az orosházi vas-, műanyagipari és a Békés­csabai Bútoripari Szövetke­zet termékeit keresik első­sorban. Az évközi alapanyagár­­változások és az egyéb pénzügyi intézkedések bi­zonytalanná teszik az üze­mek által vállalt termelési feladatok jó teljesítését. De nemcsak ezek a körülmé­nyek nehezítik a szövetke­zetek munkáját, hanem az alapanyagok minősége is. Sőt, az importanyagot fel­használó szövetkezetek tő­­késexport-munkája is ve­szélybe került, mert az anyagbehozatali engedélyek kiadása elmarad a termelés lehetséges ütemétől. A szo­cialista országokba irányuló export esetében — április végén — még tisztázatlanok a szállításra váró kontin­gensek. A továbbiakban állást foglalt az elnökség a jogse­gélyszolgálat szervezése mellett. Külön kiemelte a munkaidőalap védelmét, ezért egy településre, ahol több szövetkezet működik, egy közös jogsegélyszolgálat szervezése mellett határos ELBA MIX 15 betonkeverőre villanyszerelő képzettségű GÉPKEZELŐT FÖLVESZÜNK. Ripel GT, Békéscsaba, Kossuth u. 23. Telefon: 26-613. Szakmai tájékoztató a munkajogról A Békés Megyei Munka­jogi Bizottság szervezésében tartottak tegnap délelőtt szakmai tájékoztatót a mun­kaügyi döntőbizottságok el­nökei részére. A Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa szék­házában megrendezett ta­nácskozáson az időszerű munkajogi kérdésekről, a munkaügyi bíróság eljárásá­ról és az ügyészi vizsgálatok tapasztalatairól volt szó. Dr. Molnár Margit, a me­gyei tanács vb munkaügyi osztályának vezetője — a munkajogi bizottság elnöke — előadásában a munkafe­gyelem megerősítése, a mun­kaidő hatékony kihasználá­sa érdekében a közelmúlt­ban hozott új jogszabályokat ismertette. Ezekre a rende­letekre, határozatokra azért volt nagy szükség, mert az utóbbi időben a munkaidő kihasználása hazánkban nem érte el a kívánt szintet. Az­­ előadó a jogszabályok po­zitív vonásai mellett kitért azok ellentmondásaira, a merev alkalmazásukból fa­kadó veszélyekre is. Részle­tesen elemezte a vállalat felmondási jogával, a sza­badság időtartamával, a to­vábbtanuló dolgozók ked­vezményeivel foglalkozó sza­bályokat. Majd átadta a szót a Gyulai Munkaügyi Bíró­ság elnökének, megkérvén őt arra, hogy a bevezetett jogszabályok gyakorlati ér­vényesüléséről mondjon né­hány szót. Herendiné dr. Ádám Ka­talin felhívta a döntőbizott-­­­sági elnökök figyelmét, hogy az előbb említett célok meg­valósítása érdekében foko­zottabban kell érvényesíteni a bizonyítási terhet, a hiva­talból való bizonyítás elvét. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az új jogszabályok al­kalmazásánál nemcsak a munkáltató érdekeit kell érvényesíteni, hanem a ve­lük szemben támasztott el­várásoknak is nagy szerepet kell kapniuk. Felszólalt a tanácskozáson dr. Tóth Tamás, a Békés Megyei Főügyészség cso­portvezető ügyésze is. Kifej­tette, hogy milyen döntő szerepe van az eljárások meggyorsításának. A késle­kedés dolgozói érdekeket sért, hiszen a munkaügyi döntőbizottság határozatá­nak meghozataláig nem le­het a bírósághoz fordulni. Szólt még a tényállások fel­derítésének pontosságáról is, ugyanis ez segíti az ügyek gyors befejezését. Végezetül dr. Simon László, az ÁBMH munkatársa ad­minisztratív és ügyviteli kérdésekről beszélt. A tájékoztató a hozzászó­lásokkal és a felvetett prob­lémákra adott válaszokkal ért véget. B. Cs. 1987. április 25., szombat Tapasztalatok és tanulságok is beszámoló taggyűlésekről A pártszervek a közel­múltban testületi ülésen összegezték az irányításuk alá tartozó alapszervezetek, pártvezetőségek beszámoló taggyűléseinek főbb politikai tapasztalatait. Az értékelés­ből kitűnik, hogy a tanács­kozások jó munkalégkörben folytak. Az esetek többségé­ben körültekintő számvetést készítettek az elmúlt évi te­vékenységükről, a munka­helyi, illetve a lakóterületi eredményeikről, gondjaikról. Nagy figyelmet fordítottak a gazdasági kérdésekre, és az alapszervezetek belső életé­re, működésére is. A beszá­moló és a vita legtöbb he­lyen kapcsolódott a Köz­ponti Bizottság 1986. novem­beri határozatához, segítet­ték annak megértetését és a kommunista kollektívák fel­adataira vonatkozó követ­keztetések levonását. A beszámoló taggyűléseken a kommunisták a gazdaság­gal összefüggésben értékel­ték a vállalat, a munkahely elmúlt évi tevékenységének főbb mutatóit. Keresték an­nak útját, módját, miképpen lehet nagyobb társadalmi­politikai támogatást terem­teni azoknak a törekvések­nek, amelyek a párt gazda­ságpolitikájának konkrét he­lyi megvalósítására hivatot­tak. Cselekvő azonosulás A novemberi határozattal való cselekvő azonosulás nyilvánult meg azokban a nagyszámú javaslatokban, amelyek a helyi tartalékok jobb feltárását szorgalmaz­ták. Ezek a kezdeményezé­sek a termelésnek, a gazdál­kodásnak szinte minden fő területére kiterjedtek. Érin­tették a racionálisabb anyag- és energiagazdálkodást, a korszerűsítést, a fejlesztést, az önköltségcsökkentést, a szervezettséget és fegyelmet, egyszóval a hatékonyabb gazdálkodás minden lénye­ges elemét. Megtalálható köztük a gazdaságosság ja­vításának szerényebb esz­köze éppúgy, mint a ki­emelkedően nagy értéket megtestesítő javaslatok. Mindez megköveteli, hogy az irányító pártszervek az alap­­szervezetek vezetőségeivel közösen az elkövetkező idő­ben kísérjék figyelemmel az ésszerűbb gazdálkodást cél­zó javaslatok gyakorlati megvalósulását. A megújulási törekvések, a nagyobb teljesítményre ad­tak politikai ösztönzést — a novemberi határozathoz híven —, a beszámoló tag­gyűléseken a kommunisták politikai támogatásukról biztosították azokat, akik határozottan újítanak és kezdeményeznek. Ugyanak­kor éles kritikával illették azokat a módszereket, ame­lyek laza tervezéssel, telje­sítmény-visszafogással, ki­várási taktikával próbálnak még mindig manipulálni. Az igazsághoz az is hoz­zátartozik, hogy e vonások még korántsem voltak álta­lánosak a beszámoló tag­gyűléseken. Több helyen a novemberi határozat csak részben vagy alig-alig érez­tette hatását: a megújulás, a fejlesztés, a távlati gon­dolkodás jóval ritkábban szerepeltek a taggyűlések fó­rumain. Nem mindenütt kérték számon a megújítás, a szerkezetváltás, a minősé­gi reklamációk, a gazdasá­gosság érdekében tett vagy teendő intézkedéseket. Né­hol szó nélkül elmentek olyan jelenségek mellett, amelyek nyilvánvalóan ha­nyagságnak, felelőtlenségnek a következményei, vagy ép­pen manipulációs számítá­sok, taktikai kivárások hú­zódnak meg mögöttük. Akad­tak olyan alapszervezetek is, ahol megelégedtek a gaz­dálkodás statisztikai muta­tóinak mechanikus bemuta­tásával, de hogy azok mö­gött milyen politikai munka húzódik meg és egyáltalán milyen szerepet játszott a pártszervek politikai tevé­kenysége az egyes gazdasá­gi folyamatokban helyen­ként, arra kevés figyelmet fordítottak. Ráolvasás helyett Az idei beszámoló tag­gyűlésnek fontos vonása az is, hogy a kommunisták po­litikai aktivitása e pártfó­rumon a korábbiaktól lénye­gesen élénkebb volt. Aho­gyan az országos és a helyi kérdéseket kezelték, az a párttagság nagyfokú politi­kai érettségéről és felelőssé­géről tanúskodik. Politikai igényként fogalmazták meg a nagyobb teljesítmények szükségletét, és nemcsak a gazdaságban, hanem a tár­sadalmi élet minden más te­rületén is. Élesen bírálták a társa­dalmi lazaságokat, a szerve­zetlenség és fegyelmezetlen­ség megnyilvánulásait. Mi­előbbi­­ megszüntetésükre az eddigiektől hatékonyabb megoldásokat sürgettek, olyanokat, amelyek túlmu­tatnak az úgynevezett „rá­­olvasásos” agitáción és min­denekelőtt a kedvezőbb ér­dekeltségi feltételekre ala­­pozottak. Ebben az összefüg­gésben szóltak a reformfo­lyamat határozottabb folyta­tásáról. Támogatásukról biz­tosították a párt megújulási törekvéseit, hangsúlyozták, hogy e tekintetben a társa­dalmi élet minden fő terü­letén nagyobb dinamizmus szükséges. A beszámoló taggyűlések feladatukhoz híven értékel­ték a vezetőségek munkáját, szóltak a pártcsoportok te­vékenységéről, a pártmeg­bízatások teljesítéséről, a kommunisták példamutatá­sáról. Általában megállapít­ható, hogy az előző évekhez viszonyítva a kritikával jól, bátrabban bántak, széleskö­rűen alkalmazták, és nem fukarkodtak vele akkor sem, ha az a helyi viszonyokon túlmutatott. Tartalmasabb pártéletet A szervezeti élettel ösz­­szefüggésben a taggyűlések mindenütt foglalkoztak a tagfelvételi munkával is. Be­számoltak arról, hogy a párt­építést kifejező számszerű adatok közel megegyeznek a korábbi évek átlagával. Hangsúlyozták, hogy ezt a munkát most különösen a fiatalok körében szükséges erősíteni. Ennek érdekében az aktívabb politizálás mel­lett a vonzó és minden te­kintetben nyitottabb párt­életet helyénvaló szorgal­mazni. Szükséges, hogy a párthoz való tartozás, a po­litikai-közéleti szerep és cselekvés számára az eddi­gieknél nagyobb lehetőséget kínáljon, és a közösségi am­bícióknak is színesebb, tar­talmasabb hasznosulását nyújtsa.­­ A taggyűléseken sok hasz­nos észrevétel hangzott el a pártélet tartalmasabbá té­teléről. Az érdemi munka fokozásaként javasolták a pártfórumokon erőteljesebb politizálás kibontakoztatá­sát, amely előfeltétele an­nak, hogy a társadalomban folyó vitákban a kommunis­ták felkészülten és aktívan vegyenek részt. Bár a politi­zálás, az ideológiai kérdések a korábbi évekhez képest a beszámoló taggyűléseken nagyobb teret kaptak, ugyan­akkor az indokoltnál keve­sebb szó esett arról, hogy a pártcsoportok, az egyes párt­tagok miként végzik környe­zetük politikai befolyásolá­sát, mennyire hangadói a közvéleménynek, az ideoló­giai természetű vitáknak. Vannak fontos tennivalóink azért, hogy az alapszerveze­tek számára világosabb le­gyen, mit jelent a helyi po­litizálásban az ideológiai munka szervezése és irányí­tása. A beszámoló taggyűlések vitái általában megmarad­tak a helyi témáknál. Voltak azonban figyelemre méltó felszólalások általánosabb politikai kérdésekről. Ezek többsége mai helyzetünkkel, a gazdasági élet problémái­val voltak kapcsolatosak, a központi intézkedések helyi hatásait jelezték. Nagy ér­deklődés nyilvánult meg a Szovjetunióban zajló meg­újulási folyamat iránt, amelyről elismerően nyilat­koztak. A párttagság a be­számoló taggyűléseken is­mételten kifejezésre juttatta egyetértését a KB 1986. no­vemberi állásfoglalásával és tettrekészségét hangsúlyozta minden előrevivő elhatáro­zás, célkitűzés megvalósítá­sában. Kovács Péter, az MSZMP KB alosztályvezetője Lesz-e víz Gyomaendrődön? Nem igazán sikerülhetett a gyomaendrődi lakosság jó részének a húsvéti népszo­kások felelevenítése, misze­rint egy-egy teli vödör víz­zel „illő” a lángokat nya­kon önteni. Ugyanis az ün­nep első napján kiszáradtak a lakások csapjai. Az azóta eltelt napok sem eredmé­nyeztek bőséges vízfolyást, olyannyira, hogy reggel és este egyáltalán nincs víz a település nagy részének la­kásaiban, házaiban. Úgy tű­nik, nem szűnik a Gyoma­­endrődön évek óta tartó „szárazság”. A vízhiány okáról először a tanácselnököt, Jenei Bá­lintot kérdeztük, aki el­mondta, hogy a húsvét előt­ti napokban új kutakat kö­töttek be a rendszerbe, és információi szerint a mun­kálatok során már működő vezetékek sérültek meg ... Bővebb tájékoztatásért Ring Attilához, a megyei víz- és csatornamű vállalat gyomaendrődi üzemmérnök­ségének vezetőjéhez fordul­tunk. — Szó sincs semmiféle sé­rülésről. Az történt, hogy a húsvét előtti héten — ápri­lis 16-án — fejeztük be négy új kút vezetésének bekötési munkáit a víztoronynál, s ez egy félnapos szünetet je­lentett a vízellátásban. A környék vízkapacitása jelen­leg olyan kevés, hogy ez a kiesés is többnapos vízhi­ányt okozott, azaz napokba tellett, mire újra feltöltőd­tek a csőrendszerek. A sportpálya mögötti régi ku­tat sem tudtuk üzemeltetni vízminőségi okok miatt. Je­lenleg a Köjál­­ vízminta­eredményét várjuk, s ennek megérkezte után remélhető­leg ez a forrás is bekapcso­lódik már a jövő héten a há­lózatba. — Bizakodhatnak-e a la­kók, hogy nem folytatódik idén is az évek óta tartó nyári vízhiány? — Bizakodhatnak, mert a már említett kutak, miután a nyomáspróba és a csőve­zeték átmosása megtörtént, várhatóan júniusban már működni fognak ... H. E.

Next