Békés Megyei Népújság, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-05 / 79. szám
B BÉKÉS MEGYEI HÍRAP Born Miklós születésnapjára Most, hogy ideültem az írógép elé, hogy köszöntőt írjak Born Miklós hatvanadik születésnapjára, sok minden kavarog a fejemben. Eszembe jut például az az előadás, melyre hetek, talán hónapok óta készülnek a békéscsabai néptáncosok. Immár nyugdíjba vonult mesterüket szeretnék méltóképpen a Jókai Színház színpadán elbúcsúztatni, többek között azokkal a koreográfiákkal, melyeket Born Miklós — vagy ahogy ők hívják, Miklós bár máskor Samu bá’ — álmodott meg számukra. Ma este lesz az előadás, és bizonyára köszöntőt is hallhat a közönség, ahogy illik, melyben elmondják a Mester — igen, így nagybetűsen — érdemeit: ... hogy táncosként került 1947-ben az akkor alakult Balassi Néptáncegyütteshez, melynek művészeti vezetését egy esztendő múlva vette át, ... hogy pályáját gyűjtőmunkával kezdte. Elsősorban a megye magyar és nemzetiségi táncaiból készítette mintegy száz színpadi művét, több mint négy évtizedes koreográfusi munkája alatt. És felsorolják e köszöntőben a sikereket, melyeket ez idő alatt elért. A kimagasló művészeti és nevelői munkájáért kapott kitüntetéseket, s a fesztiváldíjakat, melyekből elnyert jó néhányat az együttes, Born Miklós értő irányítása alatt. Az ünnepi szónok — gondolom — nem feledkezik meg a hatvanéves művész hányatott sorsáról sem. Hogy milyen nehéz körülmények között nőtt fel, hogy miként küzdött meg a művészi pályáért, hogy hogyan került az együttes élére, melynek 1972- ig aktív táncosa volt... És most e sorok írójának is elszorul a torka, hisz' ott lehetett azon az előadáson, melyen közönségétől búcsúzott Samu bá’. Többet nem lépett színpadra. Táncosként legalábbis nem. De koreográfiáival — immár táncosainak kiszolgáltatva — nagyon is jelen volt a megye, az ország néptáncmozgalmában. Kegyetlen szó — kiszolgáltatva —, de igaz. Mert mi az, ha nem kiszolgáltatottság, újra és mindig újra kezdeni, hogy a kimaradt táncosok hiányát ott, a nézőtéren ne érezzék? Mert nemcsak a népi hagyományokat, de közönségét is kellő alázattal szolgálta, s szolgálja ma is, színpadon levő koreográfiáival... És szolgálja a mozgalmat magát. Nem kérem, itt nemcsak az országos szólótáncfesztiválra gondolok, melyet fáradhatatlanul szervez sok éve, hanem társadalmi megbízatására, melyet legalább olyan komolyan vesz most, nyugdíjas napjaiban, mint annak idején, fiatalabb korában, a táncot. Emlékszem, ha színpadra lépett, minden szempár rászegeződött, ha körötte forgolódtak még húszan, akkor is. Mert oda kellett figyelni arra, amit csinált. És most, mikor immár deresedő hajjal titkára lett a Békés Megyei Néptáncegyüttesek és Néptáncosok Szövetségének, ismét lehetetlen nem rá figyelni, olyan elszántsággal szól a mozgalom, táncosai érdekében, védelmében ... Kell, hogy szóljon, hisz’ mint a kultúra annyi ága, a néptáncmozgalom fölött is egyre tornyosulnak a viharfelhők. De Born Miklós nem adja fel. Talán, mert életét tette erre a dologra ... Születésnapot ünnepelnek ma, a megye néptáncosai. Fiatalos hévvel ropják majd a színpadon, bár produkciójukat — bizonyára — ezúttal némi megilletődöttség is áthatja majd. S ha már „Örökség” az előadás címe — mert az —, nemcsak a még aktívan táncoló örökösök lépnek majd színpadra, hanem azok is, akik 10, 20, netán 30 éve voltak Born Miklós művészetének megtestesítői. Talán nehézkesebbek a lépések, talán lassúbb a zene ritmusa is az öreg legények, s a már húszévesnek éppen nem mondható leányok — az egykori táncosok — produkciójában. De egy valamiben azonosak a régi s a mostani táncosok, de még a közönség is: hálásak Born Miklósnak mindannyian. Hálásak azért, amit kinek-kinek adott, s — hadd reménykedjünk ebben —, adni fog az elkövetkezendő esztendőkben is. Jó egészséget hozzá, Miklós bá’! Nagy Ágnes . Fotó: Gál Edit KORUNK A REND KORA, ÉS NEM JÁR JÓL, AKI ERŐSZAKOSKODIK ÉS MEGSÉRTI A TÖRVÉNYT. (MOLIERE) tíz egyiknek sikerült, a másiknak nem... (Folytatás az 1. oldalról) Pár száznak sikerült, de több ezernek nem. Miért? — Még a tanácsrendszerben született egy határozat, amelyben kikötötték, hogy a megyeszékhelyen milyen feltételekkel vehetők meg a lakások. A határozat szerint minden állami lakás eladható, kivéve a magánszemélyektől államosított ingatlanokat, a volt egyházi ingatlanokat és azokat, amelyek a tervek szerint 15 éven belül lebontásra kerülnek. Ez azt jelenti, hogy a Békéscsabán lévő állami lakások 89 százalékát lehetett felajánlani megvételre. A vételár a forgalmi érték 100 százaléka, amiből a lakottság miatt 25 százalékot lehetett levonni és még 15-öt, ha egy meghatározott időn belül a lakásukat nem újították fel. Summa summárum, nagy általánosan a teljes forgalmi érték 65—70 százaléka volt az eladási ár. A fizetési feltételt központilag úgy állapították meg, hogy a vételi ár 10 százalékát egyösszegben kellett kiegyenlíteni, míg a többit 25 év alatt 3 százalékos kamattal terhelve. — Igazán kedvezőek a feltételek. Gondolom, mindenki igyekezett megvenni a bérelt lakást. — Mindenki, aki az első ütembe tartozott (első ütemként a Kulich-lakótelep, Kulci-tér, Kazinczy és Ihász utca lakásai tartoztak, ezenkívül a Penza lakótelep néhány lakása), megkapta a felszólítást, közölte, hogy igényt tart a bérleményre. — Megszabták-e, hogy egy-egy tömbben hány lakónak kell megvennie a bérleményt ahhoz, hogy eladhatók legyenek a lakások? — Semmiféle megkötöttség nem volt. — Később vajon nem adhatják el a bent lakók feje felől a lakást, annak — mondjuk —, aki lakottan is hajlandó érte pénzt kínálni? — Szó sincs utóda. Csak a bérlő vásárolhatja meg. Ha nem veszi meg, ott lakhat élete végéig, fizetve a bérleti díjat. — Ott tartottunk, hogy volt, aki megvehette a lakást, és vannak, akik arra várnak, hogy fizethessenek. — Az új önkormányzati választásokat követően, 1990. november 22-én, az első érdemi képviselő-testületi ülésre előterjesztést nyújtottunk be az új hatalomnak. A számvevőszék szerint ugyanis olcsón kótyavetyéljük el a lakásokat, míg a lakók drágálltatták a megállapított összeget. A képviselő-testületi ülés hosszú vita után korlátozó intézkedéseket vezetett be. Eszerint azokkal a bérlőkkel, akikkel november 22-e előtt írásban felajánlották a lehetőséget, meg kellett kötni a szerződést. Ha 90 napon belül közölték, hogy vevők a lakásra. Egyébként felfüggesztették a további eladást. — Mi lesz azokkal, akik szintén vásárlók lennének? — Nem tudok mit mondani, várjuk az új lakásrendeletet. B. v. Gyarmati kincs, ami nincs? Tóth István, a füzesgyarmati Gamesz vezetője nem mindennapi problémával hívta fel szerkesztőségünket. Beszélgetésünk lényegét egy mondatban így foglalhatnám össze: hová tűntek a százasok Füzesgyarmatról? Hogy miért kérdezzük éppen ezt? Nos, mert Tóth István elmondta, mostanában többször is úgy járt, hogy nem kapott aprópénzt a helyi OTP-fióktól Mondhatná erre a kedves olvasó: annyi baj legyen. Csak sok ezres, ötezres üsse a markunkat, minek elaprózni azt a kevéske forintot? Csakhogy a Gamesz a pedagógusok bérét akarta kifizetni, s hogy mindenkit pontosan kiegyenlítsen, időben leadta a címletjegyzéket, hadd menjen minden olajozottan a fizetési napon ... Aprópénz helyett azonban csak boszszúság jutott a Gamesz dolgozóinak. Miért? Tóth Imre megpróbált az aprópénz nyomára bukkanni. És innen olyan ez, mint a mesében. A helyi OTP-fiók nem adott aprót, mert nem kapott a postán. A posta nem adott aprót, mert nem kapott a szeghalmi OTP-nél. A szeghalmi OTP nem adott aprót, mert a bank csak pénzért vált fel... És innen hadd meséljen tovább e sorok írója, mert — gondolom — a bank csak aprópénzért vált fel, aprópénze pedig nincs a szeghalmi fióknak. • A kör bezárult. Pedig locsolkodás előtt mindenkinek szüksége volt a háznál található öszszes aprópénzre, hiszen nem fizethettünk ötezresben egy kis kölniért. Felváltani meg nem tudjuk, hiszen a füzesgyarmati OTP-fióknak nincs aprója, mert a posta ... Azt hiszem, itt kell abbahagynom ... (Nagy) H HÍREK 1991. április 5., péntek. Törvény védi a titkosságát Megkezdődött a FAO általános mezőgazdasági összeírása (Folytatás az 1. oldalról) Sádhoz eljutnak a számlálóbiztosok. Nem feltétlenül, de azokhoz igen, akik falusias jellegű településeken, illetve városrészeken laknak, így gyakorlatilag az összeírás teljeskörű lesz. — Az íven hány kérdés lesz? — A lapon 160-170 kérdés szerepel, amelyek átfogó képet adnak a gazdaságok szerkezetéről, jellegéről. Tartalmazzák az egyes gazdaságokban foglalkoztatottak számát, vagy a gazdálkodók termelési szándékait. Tulajdonképpen az első teljes körűnek tekinthető adatbázis valósul meg benne, a lakosságmezőgazdasági termelési szándékaival. — Megyénkben közismert a mezőgazdaság súlya. Van-e valami elképzelés arról, hogy hány háztartást érinthet valamilyen formában a mezőgazdasági munka? — Nálunk az átlagosnál nagyobb és egyre jelentősebb súlyt képviselnek a kistermelők a növénytermesztésben, még inkább az állattenyésztésben. Békésben 90- 100 ezer olyan háztartás van, amely gazdaságnak minősül, de róluk, tevékenységükről, elképzeléseikről, technikai felszereltségükről stb. senkinek sincs pontos információja. — A FAO-n kívül valószínűleg nagy érdeklődéssel várja a lakosság, a helyi és megyei szervek, de még a kormányzat is az adatfelvétel révén összeállításra kerülő információkat. Mikor számíthatunk az első adatokra? — A Békés megyei összeírás legelső, gyors összegzése a főbb adatokról májustól várható, folyamatosan év végéig. A családoknál történő összeírás április 15-ig tart — lovász — Vajon mennyi van belőlük? Fotó: Fazekas Fgieno Petőfi Sándor Művelődési Egyesület alakul Segesváron Mind a négy égtájról várják a belépési nyilatkozatokat Nem mindennapi eseményre kerül sor április 6- án, szombaton délelőtt 9 órakor Segesváron, az Eminescu Teremben, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, alakuló közgyűlését tartják meg. Az ünnepélyes rendezvényen elfogadják az alapszabályzatot, megalkotják az egyesület munkatervét, megválasztják a vezetőséget, majd koszorút helyeznek el a fehéregyházi (albesti), Petőfi-emlékműnél. Az ideiglenes intézőbizottság egyik tagjától, Gábos Dezső fehéregyházi tanártól a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület célkitűzéseiről a következőket tudtuk meg. Legfontosabb feladatuk a Petőfi-hagyományok ápolása, felkutatása. A nagy költőre vonatkozó adatok gyűjtése, megőrzése, és az ilyen irányú kutatások támogatása. Szeretnék felújítani a fehéregyházi Petőfi-emlékmúzeumot, és kiadni a csokorba szedett Petőfi-legendákat. A forradalom nagy költője akkor élhet elevenen a szívekben, ha különböző kulturális rendezvényeken — kórustalálkozók, szavalóversenyek, irodalmi vetélkedők, kirándulások — rendszeresen életre keltik műveit. Legalább ilyen fontos a kapcsolatteremtés és együttműködés más hasonló hazai és külföldi művelődési egyesületekkel. Tervezik Petőfi összes költeményeinek illusztrált, képes kiadását. Az előzetesen megfogalmazott programjukban szerepel művészeti-irodalmi alkotótábor létesítése, működtetése, illetve időszaki kiadványok megjelentetése. S végül, de nem utolsósorban egy merész álmukat vetették papírra: a költőhöz méltó, a rendezvények megtartásához nélkülözhetetlen, Petőfi Sándor nevét viselő művelődési otthon felépítése Fehéregyházán, Kós Károly tervei alapján. Az egyesületbe a világ mind a négy égtájáról várják a belépési nyilatkozatokat. (A lapunkban közzétett belépési nyilatkozatot kitöltése után a következő címre kell elküldeni: Asociatia Culturala „Petőfi Sándor", 3068 Albesti, str. Telepes nr. 18, judetul Mures, Románia.) — "lovász . Alulírott______________ BELÉPÉSI NYILATKOZAT Foglalkozás ________________________________________________________________ lakcím _________________________________________ telefon _________________ kérem felvételemet a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületbe. Kötelezem magam a közgyűlés által jóváhagyott alapszabály betartására, beleértve a kiszabott tagdíj kifizetését is. Dátum: Aláírás: