Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-08 / 56. szám

Kedvezmények a MÁV-nál A MÁV Rt. Békés megyében megnyitotta területi árufuvaro­zási és értékesítési irodáját bé­késcsabai székhellyel. Ezzel egyszerűsödik az árufuvarozás­sal kapcsolatos ügyintézés, helyben kielégíthetők azok az igények, amelyeket korábban „nagyobb tiszteletkörrel futhat­tak be” az érintettek. Az új iro­dán tanácsadással látják el a fe­leket, díjszabást végezhetnek, megállapodásokat köthetnek, és sok más fontos ügyet elintéz­hetnek. Fontos változás a sze­mélyszállításban, hogy azok a diákok, akik gyakorlati oktatás­nak minősülő foglalkozásra utaznak a MÁV járatain, 75 szá­zalékos kedvezményt vehetnek igénybe. Ugyanígy kedvez­mény illet meg csoportosan uta­zókat; 10-től 19 főig 33,20 főtől 50 százalékos kedvezményt kaphatnak a csoportok. Képviselői beszámoló Remport Katalin országgyűlé­si képvislő 1994. március 10- én 18 órakor Pusztaottlakán, a polgármesteri hivatalban kép­viselői beszámolót tart. Kossuth Zsuzsanna-hét A békéscsabai Kossuth Zsu­zsanna Középiskolai Leány­­kollégium névadója halálának 140. évfordulója alkalmából egyhetes ünnepséget rendez. Az eseményt tegnap a kollégi­um diáktanácsának veze­tője, Gál Hajnalka nyitotta meg, majd 1848-as emlékmű­sor következett. Ma folytatód­nak a diákok és a nevelők ve­télkedői, szerdán szépségver­seny izgatja fel a kedélyeket, majd az ebédlőben este 6-tól fél 10-ig diszkó lesz. Csütörtö­kön délután 5 órától zenés gá­laműsor szórakoztatja a diáko­kat, végül a rendezvénysoro­zat zárása következik. Gyorsabb tempóban Megyénkben a közúti igazgató­ság három helyen felemelte az 50 kilométeres sebességhatárt azokon az útszakaszokon, ahol a gyorsabb haladás nem veszé­lyezteti a közlekedés biztonsá­gát. Ily­ módon péntek óta Gyo­­maendrődön a gyomai és endrő­­di településrész között 700 mé­teren haladhatnak az autósok 70 kilométeres sebességgel, ma Csorváson Békéscsaba és Oros­háza felől 400—400 méteres szakaszon nyílik lehetőség gyorsabb tempóra. Ugyancsak a 70 kilométeres sebességet veze­tik be Orosházán a 47-es úton, a megyehatár felé vezető szaka­szon 1600 méteren, de ott csak személygépkocsik hajthatnak gyorsabban. Az 1 hatos nyereménye egyenként: 13 203 422 schilling, a 7 ötös pót­számmal nyereménye egyenként: 628 734 schilling, a 265 darab ötös nyereménye egyenként: 24 912 schil­ling, a 15 929 darab négyes egyen­ként: 552 schilling, a 300 405 hármas egyenként: 36 schilling. 1 Joker nyereménye: 3 848 722 schilling. |------------------AUSTRIA | _ÉKmÁ’L«QJ „EGY MŰVÉSZTŐL MINÉL TÖBBET VESZNEK ÁT, ANNÁL TÖBBJE MARAD.” (Egry József) KÖRKÉP Következő lépés a vagyonelosztás (Folytatás az 1. oldalról) intézménynek az egy épületben való működése konfliktusokkal járna, de nagyon sokszor már keverik a két iskolát és a zsúfolt­ság sem jó senkinek. Az utóbbi hetek döntő fordulatot hoztak, hiszen elkezdődtek az egykori Nagy Sándor József laktanyá­ban a munkálatok és ha semmi nem jön közbe, az új tanévet már ott kezdheti a Rózsa. — Addigra azonban a va­­■­gyonelosztásban is dűlőre kell jutniuk. — A törvény csak az ingat­lan-visszaadásról szólt, a va­­gyonelosztásról nem. Dr. Nánai Lászlóval, az Evangélikus Gimnázium igazgatójával a va­gyonelosztás alapelveiről már tárgyaltunk és két dolgot tar­tunk szem előtt: a törvényessé­get, valamint a kölcsönös mű­ködőképesség fenntartását. —A kép tisztul, de úgy tudom, az új helyen is problémákkal kell majd szembenézniük. — A tervek szerint szeptem­ber elsejére a két tanügyi blokk és az összekötő folyosó készül el. Gonddal jár maga a költöz­ködés is — amelynek időpontja értelemszerűen még nem ismert —, az étkeztetés megoldatlan­sága, az öltözők és a tornaterem átalakításának hiányában a test­nevelésórák megszervezése. A bejáróknak az­ új hely előnyös, mert közel van a buszpályaud­varhoz és a vasútállomáshoz, a kollégisták ugyanakkor távo­labb kerülnek a Kossuth Zsuzsa leány- és a Vandházi úti fiúkol­légiumtól. Természetesen ha az épületben 1995 szeptemberére —a tervek szerinti időpontra— átadják a kollégiumot, ez a probléma megoldást nyer. —A Rózsa sorsáért aggódók feltételezték, hogy ez a herce­hurca az iskola iránti bizalmat csökkenti. A beiskolázási ta­pasztalataik igazolták ezt? — Két évvel ezelőtt még olyan érzésünk volt, hogy egyes emberek, politikai erők el akar­ták hiteteni: nincs szükség a Ró­zsára. Ez izgalmassá tette a ta­valyi és az idei beiskolázási cik­lust is, melyekre nagy hangsúlyt fektettünk. Idén a 128 meghir­detett helyre — a második he­lyen a Rózsába jelentkezőkkel együtt — 235-en felvételiztek. Mintegy 45 olyan diákot nem tudunk felvenni, akik a pontszá­mok alapján alkalmasak lenné­nek. Az egyik szemem sír, mert tehetséges gyerekeket el kell utasítanunk, másrészt azonban örülök, mert a jelentkezők szá­ma felfogható spontán népsza­vazásnak a Rózsa mellett. — Az iskola nevét megtart­ják-e, ha az új helyre költöznek? — Az iskola menedzselése szempontjából hátrányos lenne ezt a nevet teljesen elhagyni. A gimnáziumot már régóta min­denki csak Rózsának hívja, ezen a „márkanéven” jól futott, így ismerték—és elismerték— a megyében, a felsőoktatási in­tézményekben is. A keresztnév­vel, illetve azzal, hogy ki is volt Rózsa Ferenc, nem sokan fog­lalkoztak. A névadás a tulajdo­nos —jelen esetben a békéscsa­bai önkormányzat—joga. Hoz­zánk eddig semmilyen oldalról nem futott be változtatási igény, de ha valakinek jobb ötlete van a jelenlegi névnél, azt mi szíve­sen elfogadjuk javaslatként. Nyemcsok László Az egykori Nagy Sándor József laktanyában folynak a munkálatok, és ha semmi nem jön közbe, az új tanévet már ott kezdheti a Rózsa fotó: Kovács Erzsébet Trianontól Reaganig A Magyar Hitelbank „Tán­­csics-alapítvány” támogatásá­val jelent meg Virágh Ferenc Trianontól Reaganig című műve, amelyet tegnap délután mutatott be a szerző Békéscsa­bán, a megyei könyvtárban. „Apám egyik hadiereklye­ként őrizte az Osztrák— Magyar Monarchia felbomlá­sának napjaiban, 1918. novem­ber 1-jén írt, 220. számú ezred­parancsot. A Monarchia 4. had­seregének Kassa központú 39. gyaloghadosztálya miskolci, 10. gyalogezredének gyöngybe­tűkkel készült kézirata az 1916. augusztusától Csíkszereda vi­dékén, a román betöréssel szemben küzdők közül, a vitéz­­ségi éremmel kitüntetettek ne­vét tartalmazza, hat oldal terje­delemben. Köztük szerepel Vi­rágh Ferenc őrmester, aki meg­szenvedte a frontokat...” A fenti mondatokkal kezdi könyvét Dr. Virágh Ferenc kandidátus, tör­ténész, volt egyetemi kutató, oktató. A könyv memoáriroda­lom. A mű az utolsó hét évtized datációja a történettudomány oldaláról mutatja be az 50-es évek, 1956 és az azt követő, később puhuló diktatúra helyi képviselőit. Történészi gondos­sággal válogat a köznapinak tű­nő események között, kiemelve az általános érvényű, a helyi és személyes sorson túlmutatót. Hóhányás Vízhányóval? (Folytatás az L oldalról) szemben. Nevét lehozzák az újságok és a környéken (Kö­­rösladány, Füzesgyarmat, Szeghalom) sokan tudnak ar­ról, hogy indul a keresztényde­mokraták színeiben a válasz­tásokon. Miután nyilvánosságra kerül jelöltsége, felkeresi őt Vízhányó László békéscsabai lakos, a gyulai DÉGÁZ veze­tője. Megpróbálja rábeszélni, adja át neki a körzetet. Termé­szetesen nem tudnak meg­egyezni. Ekkor kezdi érezni Ferenczi, valakik úgy szeret­nék, hogy az előkészületek el­lenére mégse ő induljon a par­lamenti választásokon. Az 1994. március 6-ai kampány­nyitó előtti napon sem ad neki egyértelmű feleletet — állítá­sa szerint — Szánthó Gyula, a párt megyei vezetője. Csak ak­kor lesz számára világos a kép, amikor őt Szánthó nem kéri fel a nagygyűlésen, hogy mutat­kozzon be. (Ekkor hangzik el az újságírói kérdés: Ki a jelölt Szeghalmon? Ferenczi nem reagál, mint mondja ott voltak családtagjai és barátai, nem akart botrányt okozni.) A ren­dezvény végeztével egyik ba­rátja megkérdezi a párt orszá­gos titkárát, dr. Rubovszky Györgyöt az ügyről, aki szem­tanúk szerint ideges lett a kér­déstől. Csalódottan távozik Ferenc­zi és a körösladányi szervezet a gyulai rendezvényről. Hétfő délutáni nyilatkozatában el­mondta, kilép a körösladányi szervezetből és a pártból, a töb­biek is így határoztak, így meg­szűnik ez a szervezet. Ferenczi Balázs furcsállja Vízhányó László jelölését, szerinte békés­csabaiként esélytelen ebben a körzetben, ahol senki sem isme­ri. Ráadásul a helyi szervezet feloszlásával kampánycsapat sem tudja­­segíteni munkáját. Azt is tudni véli, korábban Vízhányó a kisgazdapárt tagja volt. Szánthó Gyula, a keresz­ténydemokraták megyei veze­tője érdeklődésünkre elmond­ta, valóban Vízhányó a képvi­selőjelölt. Ferenczi azért esett ki a rostán, mert nem töltötte ki a vizsgatesztet. (Ferenczi állí­tása szeint háromszor töltötte ki.) Ezért nem indulhat a vá­lasztásokon. Igaztalan állítá­sokkal illeti Ferenczit vagy az újságírót, amikor felidézem neki a Ferenczi Balázs által elmondottakat. Pártja belső ügyének nevezi a problémát, amelyet meg fognak oldani. Hangsúlyozza, Vízhányónak a felesége körösladányi, ezért nem esélytelen ebben a körzet­ben. Végül megszólal Ferenczi Balázs felesége, aki elmondja, személy szeint nagyon örül, hogy férje nem indul a válasz­tásokon. De nem hitte volna, hogy ilyen módszerekkel go­lyózzák ki férjét a jelöltség­ből.Bod Tamás 1994. március 8., kedd Indulatos napirend Az Országgyűlés napirend előtti vitával kezdte meg hét­fői munkanapját. A Magyar Rádióban történt elbocsátá­sokkal foglalkozó — indula­toktól sem mentes — polémiá­ban felszólalt a kormányfő is. előtti felszólalások A napirend előtti felszólalá­sokat követő szünet után a Ház határozatképtelenné vált, így az új tárgysorozat jóváhagyása nélkül, a múlt héten napirendre vett témák megvitatásával foly­tatta munkáját. Majd a Duna egyoldalú elterelése miatti víz­pótlási lehetőségekről szóló or­szággyűlési határozati javaslat általános vitájának elnapolásá­val fejezte be munkáját. Csurka: Miért kellene tagadni, hogy politikai tisztogatás volt? A 129 elbocsátott rádiós ügye ismét mélyen megosztotta a parlamenti patkó két oldalát. Az SZDSZ részéről Pető­ Iván, az MSZP-től Gál Zoltán és a fideszes Deutsch Tamás egybehangzóan állította, hogy a rádióban politikai indíttatású tisztogatás történt, méghozzá a kor­mány tudtával és támogatásával. Véleményük szerint így veszély fe­nyegeti a választási kampány tisztaságát. Az ellenből az első­ felszólaló a kereszténydemokraták frakcióvezetője, Csépe Béla volt, aki köteles­­ségtudóan felmondta a kormánypárti leckét: itt bizony csak olyan elbocsátások voltak, amilyenek — sajnos — más munkahelyeken is szép számmal előfordulnak, de azok az emberek nem jutnak iyen nyilvánossághoz. Csurka István Békés megyei képviselő a MIÉ­P-frakció nevében szólt. Sok forgatókönyvet készített már életében, mondta, de ezt nem ő írta. Ha ő írta volna, nem így nézne ki a dolog. Azt mondják a tisztelt ellenzéki urak, hogy itt most politikai tisztogatás van? Dehát ez önma­gában nem jelent rosszat! Miből gondolják, folytatta Csurka, hogy azok az emberek, akiket most megakadályoznak a további munkavég­zésben, annyira alkalmasak, és eltávolításuk nem a nemzet javát szolgálja? Nekik sokuknak az a véleményük, hogy igenis a nemzet javát szolgálja, mert ezek, a rádióból jogszerűen kikerülő urak nagyon sokat hazudtak, nagyon sokat ártottak ennek az országnak. Ha egy politikai tisztogatásnak éppen ez az oka, akkor ez a politikai tisztogatás jogosult. Miért kellene ezt letagadni? A csurkai tiszta beszéd után még érdekesebbnek tűnt Boross Péter miniszterelnök hosszas előadása, aki szerint egyszerű létszámleépítés történt. A Magyar Rádióban 2100 fő dolgozik. Ebből 70—80 fő elbo­csátása és 40 nyugdíjazása megítélése szerint túldimenzionált reakció­kat váltott ki. Az MDF- és MIÉP-képviselők nagy tapssal és hangos lábdobogással jutalmazták azt a miniszterelnöki fordulatot, miszerint ha az ellenzék ideálisnak tart olyan fegyelmezetlen közalkalmazotti állapotokat (hangos üvöltözés, folyosón szaladgálás, trágárság), ami uralkodik a rádióban és a tévében, akkor nem szabad annyira töreked­niük kormányzati feladatra, mert bajba kerülhet az ország. Simonffy Ágnes Javuló közlekedésbiztonság (Folytatás az 1. oldalról) 25 százalékos javulásról lehet beszélni. Ugyancsak sokat­mondó adat, hogy februárban majdnem 50 százalékkal csök­kent a súlyos balesetek száma a ’93. februári adatokhoz képest. A legutóbbi, kétnapos or­szágos közúti ellenőrzést összegezve Puskái József, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának fő­előadója felhívta a figyelmet, hogy a tavasz „előcsalogatta” az addig garázsban pihenő, nem megfelelő műszaki álla­potú gépjárműveket. A közle­kedés biztonságát változatla­nul sokan veszélyeztetik gyorshajtással; az akció során 96 sebességtúllépést rögzítet­tek a traffipaxok. Mint elhang­zott, az első félévben további országos közlekedésbiztonsá­gi akciókra kerül sor, lesznek Békés és Csongrádra kiterjedő ellenőrzések, illetve a megyét érintő főútvonalakon végig, és idén is igyekszenek követni a finn módszereket, azaz egy­­egy alkalommal speciálisan alkoholellenőrzést, a környe­zetvédelmi kártyák meglétét, érvényességét vagy a biztosí­tásokat vizsgáló akciókat tar­tanak. A sajtótájékoztatón két, a rendőrök között meghirdetett verseny részleteiről is szóltak; az egyikre március 10-én 10 órától kerül sor Békéscsabán, a Honvéd utcában, ahol moto­ros rendőrök mérik össze ügyességüket. Március 19-én 9 órakor a megyei rendőr-fő­kapitányság hivatásos állomá­nyú dolgozói számára meghir­detett közlekedési vetélkedő megyei döntőjére kerül sor. L.E. Sarokba szorítva Előadás rendező­ nélkül? Esküszöm, azon túl, hogy bizton állíthatom, nőnemű lény vagyok, már azt sem tudom, szabad-e magyarnak valla­nom magam, újságíró vagyok-e vagy mi a szösz, szabadon írhatom le a gondolataim, vagy a liberálbolsevik nómen­klatúra diktál nekem. Azt hittem az utóbbi években, hogy itt a sajtószabadság, hogy az ötvenes évek B-listái, kirekesztései, párthűség alapján folyó kinevezései csak a múlt nyomasztó emlékei már. Hittem az első szabad demokratikus választásban, s abban is, hogy végre felzárkózunk a kultúrállamokhoz, mert ahhoz van ebben a népben éppen elég muníció. Még abban is reménykedtem, hogy történelmi múltunkon ta­nulva fogjuk végre építeni a jövőnket. Hát nem így áll a dolog! Ami a Magyar Rádió háza táján történt, az mélységesen megdöbbentett és elszomorított. Meg az is, hogy mindenki mossa a kezeit, m­indent Csúcs Lászlóra, a tejhatalmú alelnökre és székére kenve... Ha a kormányzó pártok által folytonosan deklarált demokráciá­ban élünk, akkor érthetetlen, mindez hogyan fordulhatott elő ilyen puccsszerűen, ennyire nyilvánvalóan tisztogató jelleggel. Mit mondjak, sajtónapi előzetesnek igazán meg­lepő rendezvény volt. S mint ilyennek, nagyon szeretném tudni a rendezője nevét. R. Sajt, Emese

Next