Békés Megyei Hírlap, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-08 / 56. szám
Kedvezmények a MÁV-nál A MÁV Rt. Békés megyében megnyitotta területi árufuvarozási és értékesítési irodáját békéscsabai székhellyel. Ezzel egyszerűsödik az árufuvarozással kapcsolatos ügyintézés, helyben kielégíthetők azok az igények, amelyeket korábban „nagyobb tiszteletkörrel futhattak be” az érintettek. Az új irodán tanácsadással látják el a feleket, díjszabást végezhetnek, megállapodásokat köthetnek, és sok más fontos ügyet elintézhetnek. Fontos változás a személyszállításban, hogy azok a diákok, akik gyakorlati oktatásnak minősülő foglalkozásra utaznak a MÁV járatain, 75 százalékos kedvezményt vehetnek igénybe. Ugyanígy kedvezmény illet meg csoportosan utazókat; 10-től 19 főig 33,20 főtől 50 százalékos kedvezményt kaphatnak a csoportok. Képviselői beszámoló Remport Katalin országgyűlési képvislő 1994. március 10- én 18 órakor Pusztaottlakán, a polgármesteri hivatalban képviselői beszámolót tart. Kossuth Zsuzsanna-hét A békéscsabai Kossuth Zsuzsanna Középiskolai Leánykollégium névadója halálának 140. évfordulója alkalmából egyhetes ünnepséget rendez. Az eseményt tegnap a kollégium diáktanácsának vezetője, Gál Hajnalka nyitotta meg, majd 1848-as emlékműsor következett. Ma folytatódnak a diákok és a nevelők vetélkedői, szerdán szépségverseny izgatja fel a kedélyeket, majd az ebédlőben este 6-tól fél 10-ig diszkó lesz. Csütörtökön délután 5 órától zenés gálaműsor szórakoztatja a diákokat, végül a rendezvénysorozat zárása következik. Gyorsabb tempóban Megyénkben a közúti igazgatóság három helyen felemelte az 50 kilométeres sebességhatárt azokon az útszakaszokon, ahol a gyorsabb haladás nem veszélyezteti a közlekedés biztonságát. Ily módon péntek óta Gyomaendrődön a gyomai és endrődi településrész között 700 méteren haladhatnak az autósok 70 kilométeres sebességgel, ma Csorváson Békéscsaba és Orosháza felől 400—400 méteres szakaszon nyílik lehetőség gyorsabb tempóra. Ugyancsak a 70 kilométeres sebességet vezetik be Orosházán a 47-es úton, a megyehatár felé vezető szakaszon 1600 méteren, de ott csak személygépkocsik hajthatnak gyorsabban. Az 1 hatos nyereménye egyenként: 13 203 422 schilling, a 7 ötös pótszámmal nyereménye egyenként: 628 734 schilling, a 265 darab ötös nyereménye egyenként: 24 912 schilling, a 15 929 darab négyes egyenként: 552 schilling, a 300 405 hármas egyenként: 36 schilling. 1 Joker nyereménye: 3 848 722 schilling. |------------------AUSTRIA | _ÉKmÁ’L«QJ „EGY MŰVÉSZTŐL MINÉL TÖBBET VESZNEK ÁT, ANNÁL TÖBBJE MARAD.” (Egry József) KÖRKÉP Következő lépés a vagyonelosztás (Folytatás az 1. oldalról) intézménynek az egy épületben való működése konfliktusokkal járna, de nagyon sokszor már keverik a két iskolát és a zsúfoltság sem jó senkinek. Az utóbbi hetek döntő fordulatot hoztak, hiszen elkezdődtek az egykori Nagy Sándor József laktanyában a munkálatok és ha semmi nem jön közbe, az új tanévet már ott kezdheti a Rózsa. — Addigra azonban a va■gyonelosztásban is dűlőre kell jutniuk. — A törvény csak az ingatlan-visszaadásról szólt, a vagyonelosztásról nem. Dr. Nánai Lászlóval, az Evangélikus Gimnázium igazgatójával a vagyonelosztás alapelveiről már tárgyaltunk és két dolgot tartunk szem előtt: a törvényességet, valamint a kölcsönös működőképesség fenntartását. —A kép tisztul, de úgy tudom, az új helyen is problémákkal kell majd szembenézniük. — A tervek szerint szeptember elsejére a két tanügyi blokk és az összekötő folyosó készül el. Gonddal jár maga a költözködés is — amelynek időpontja értelemszerűen még nem ismert —, az étkeztetés megoldatlansága, az öltözők és a tornaterem átalakításának hiányában a testnevelésórák megszervezése. A bejáróknak az új hely előnyös, mert közel van a buszpályaudvarhoz és a vasútállomáshoz, a kollégisták ugyanakkor távolabb kerülnek a Kossuth Zsuzsa leány- és a Vandházi úti fiúkollégiumtól. Természetesen ha az épületben 1995 szeptemberére —a tervek szerinti időpontra— átadják a kollégiumot, ez a probléma megoldást nyer. —A Rózsa sorsáért aggódók feltételezték, hogy ez a hercehurca az iskola iránti bizalmat csökkenti. A beiskolázási tapasztalataik igazolták ezt? — Két évvel ezelőtt még olyan érzésünk volt, hogy egyes emberek, politikai erők el akarták hiteteni: nincs szükség a Rózsára. Ez izgalmassá tette a tavalyi és az idei beiskolázási ciklust is, melyekre nagy hangsúlyt fektettünk. Idén a 128 meghirdetett helyre — a második helyen a Rózsába jelentkezőkkel együtt — 235-en felvételiztek. Mintegy 45 olyan diákot nem tudunk felvenni, akik a pontszámok alapján alkalmasak lennének. Az egyik szemem sír, mert tehetséges gyerekeket el kell utasítanunk, másrészt azonban örülök, mert a jelentkezők száma felfogható spontán népszavazásnak a Rózsa mellett. — Az iskola nevét megtartják-e, ha az új helyre költöznek? — Az iskola menedzselése szempontjából hátrányos lenne ezt a nevet teljesen elhagyni. A gimnáziumot már régóta mindenki csak Rózsának hívja, ezen a „márkanéven” jól futott, így ismerték—és elismerték— a megyében, a felsőoktatási intézményekben is. A keresztnévvel, illetve azzal, hogy ki is volt Rózsa Ferenc, nem sokan foglalkoztak. A névadás a tulajdonos —jelen esetben a békéscsabai önkormányzat—joga. Hozzánk eddig semmilyen oldalról nem futott be változtatási igény, de ha valakinek jobb ötlete van a jelenlegi névnél, azt mi szívesen elfogadjuk javaslatként. Nyemcsok László Az egykori Nagy Sándor József laktanyában folynak a munkálatok, és ha semmi nem jön közbe, az új tanévet már ott kezdheti a Rózsa fotó: Kovács Erzsébet Trianontól Reaganig A Magyar Hitelbank „Táncsics-alapítvány” támogatásával jelent meg Virágh Ferenc Trianontól Reaganig című műve, amelyet tegnap délután mutatott be a szerző Békéscsabán, a megyei könyvtárban. „Apám egyik hadiereklyeként őrizte az Osztrák— Magyar Monarchia felbomlásának napjaiban, 1918. november 1-jén írt, 220. számú ezredparancsot. A Monarchia 4. hadseregének Kassa központú 39. gyaloghadosztálya miskolci, 10. gyalogezredének gyöngybetűkkel készült kézirata az 1916. augusztusától Csíkszereda vidékén, a román betöréssel szemben küzdők közül, a vitézségi éremmel kitüntetettek nevét tartalmazza, hat oldal terjedelemben. Köztük szerepel Virágh Ferenc őrmester, aki megszenvedte a frontokat...” A fenti mondatokkal kezdi könyvét Dr. Virágh Ferenc kandidátus, történész, volt egyetemi kutató, oktató. A könyv memoárirodalom. A mű az utolsó hét évtized datációja a történettudomány oldaláról mutatja be az 50-es évek, 1956 és az azt követő, később puhuló diktatúra helyi képviselőit. Történészi gondossággal válogat a köznapinak tűnő események között, kiemelve az általános érvényű, a helyi és személyes sorson túlmutatót. Hóhányás Vízhányóval? (Folytatás az L oldalról) szemben. Nevét lehozzák az újságok és a környéken (Körösladány, Füzesgyarmat, Szeghalom) sokan tudnak arról, hogy indul a kereszténydemokraták színeiben a választásokon. Miután nyilvánosságra kerül jelöltsége, felkeresi őt Vízhányó László békéscsabai lakos, a gyulai DÉGÁZ vezetője. Megpróbálja rábeszélni, adja át neki a körzetet. Természetesen nem tudnak megegyezni. Ekkor kezdi érezni Ferenczi, valakik úgy szeretnék, hogy az előkészületek ellenére mégse ő induljon a parlamenti választásokon. Az 1994. március 6-ai kampánynyitó előtti napon sem ad neki egyértelmű feleletet — állítása szerint — Szánthó Gyula, a párt megyei vezetője. Csak akkor lesz számára világos a kép, amikor őt Szánthó nem kéri fel a nagygyűlésen, hogy mutatkozzon be. (Ekkor hangzik el az újságírói kérdés: Ki a jelölt Szeghalmon? Ferenczi nem reagál, mint mondja ott voltak családtagjai és barátai, nem akart botrányt okozni.) A rendezvény végeztével egyik barátja megkérdezi a párt országos titkárát, dr. Rubovszky Györgyöt az ügyről, aki szemtanúk szerint ideges lett a kérdéstől. Csalódottan távozik Ferenczi és a körösladányi szervezet a gyulai rendezvényről. Hétfő délutáni nyilatkozatában elmondta, kilép a körösladányi szervezetből és a pártból, a többiek is így határoztak, így megszűnik ez a szervezet. Ferenczi Balázs furcsállja Vízhányó László jelölését, szerinte békéscsabaiként esélytelen ebben a körzetben, ahol senki sem ismeri. Ráadásul a helyi szervezet feloszlásával kampánycsapat sem tudjasegíteni munkáját. Azt is tudni véli, korábban Vízhányó a kisgazdapárt tagja volt. Szánthó Gyula, a kereszténydemokraták megyei vezetője érdeklődésünkre elmondta, valóban Vízhányó a képviselőjelölt. Ferenczi azért esett ki a rostán, mert nem töltötte ki a vizsgatesztet. (Ferenczi állítása szeint háromszor töltötte ki.) Ezért nem indulhat a választásokon. Igaztalan állításokkal illeti Ferenczit vagy az újságírót, amikor felidézem neki a Ferenczi Balázs által elmondottakat. Pártja belső ügyének nevezi a problémát, amelyet meg fognak oldani. Hangsúlyozza, Vízhányónak a felesége körösladányi, ezért nem esélytelen ebben a körzetben. Végül megszólal Ferenczi Balázs felesége, aki elmondja, személy szeint nagyon örül, hogy férje nem indul a választásokon. De nem hitte volna, hogy ilyen módszerekkel golyózzák ki férjét a jelöltségből.Bod Tamás 1994. március 8., kedd Indulatos napirend Az Országgyűlés napirend előtti vitával kezdte meg hétfői munkanapját. A Magyar Rádióban történt elbocsátásokkal foglalkozó — indulatoktól sem mentes — polémiában felszólalt a kormányfő is. előtti felszólalások A napirend előtti felszólalásokat követő szünet után a Ház határozatképtelenné vált, így az új tárgysorozat jóváhagyása nélkül, a múlt héten napirendre vett témák megvitatásával folytatta munkáját. Majd a Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának elnapolásával fejezte be munkáját. Csurka: Miért kellene tagadni, hogy politikai tisztogatás volt? A 129 elbocsátott rádiós ügye ismét mélyen megosztotta a parlamenti patkó két oldalát. Az SZDSZ részéről Pető Iván, az MSZP-től Gál Zoltán és a fideszes Deutsch Tamás egybehangzóan állította, hogy a rádióban politikai indíttatású tisztogatás történt, méghozzá a kormány tudtával és támogatásával. Véleményük szerint így veszély fenyegeti a választási kampány tisztaságát. Az ellenből az első felszólaló a kereszténydemokraták frakcióvezetője, Csépe Béla volt, aki kötelességtudóan felmondta a kormánypárti leckét: itt bizony csak olyan elbocsátások voltak, amilyenek — sajnos — más munkahelyeken is szép számmal előfordulnak, de azok az emberek nem jutnak iyen nyilvánossághoz. Csurka István Békés megyei képviselő a MIÉP-frakció nevében szólt. Sok forgatókönyvet készített már életében, mondta, de ezt nem ő írta. Ha ő írta volna, nem így nézne ki a dolog. Azt mondják a tisztelt ellenzéki urak, hogy itt most politikai tisztogatás van? Dehát ez önmagában nem jelent rosszat! Miből gondolják, folytatta Csurka, hogy azok az emberek, akiket most megakadályoznak a további munkavégzésben, annyira alkalmasak, és eltávolításuk nem a nemzet javát szolgálja? Nekik sokuknak az a véleményük, hogy igenis a nemzet javát szolgálja, mert ezek, a rádióból jogszerűen kikerülő urak nagyon sokat hazudtak, nagyon sokat ártottak ennek az országnak. Ha egy politikai tisztogatásnak éppen ez az oka, akkor ez a politikai tisztogatás jogosult. Miért kellene ezt letagadni? A csurkai tiszta beszéd után még érdekesebbnek tűnt Boross Péter miniszterelnök hosszas előadása, aki szerint egyszerű létszámleépítés történt. A Magyar Rádióban 2100 fő dolgozik. Ebből 70—80 fő elbocsátása és 40 nyugdíjazása megítélése szerint túldimenzionált reakciókat váltott ki. Az MDF- és MIÉP-képviselők nagy tapssal és hangos lábdobogással jutalmazták azt a miniszterelnöki fordulatot, miszerint ha az ellenzék ideálisnak tart olyan fegyelmezetlen közalkalmazotti állapotokat (hangos üvöltözés, folyosón szaladgálás, trágárság), ami uralkodik a rádióban és a tévében, akkor nem szabad annyira törekedniük kormányzati feladatra, mert bajba kerülhet az ország. Simonffy Ágnes Javuló közlekedésbiztonság (Folytatás az 1. oldalról) 25 százalékos javulásról lehet beszélni. Ugyancsak sokatmondó adat, hogy februárban majdnem 50 százalékkal csökkent a súlyos balesetek száma a ’93. februári adatokhoz képest. A legutóbbi, kétnapos országos közúti ellenőrzést összegezve Puskái József, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának főelőadója felhívta a figyelmet, hogy a tavasz „előcsalogatta” az addig garázsban pihenő, nem megfelelő műszaki állapotú gépjárműveket. A közlekedés biztonságát változatlanul sokan veszélyeztetik gyorshajtással; az akció során 96 sebességtúllépést rögzítettek a traffipaxok. Mint elhangzott, az első félévben további országos közlekedésbiztonsági akciókra kerül sor, lesznek Békés és Csongrádra kiterjedő ellenőrzések, illetve a megyét érintő főútvonalakon végig, és idén is igyekszenek követni a finn módszereket, azaz egyegy alkalommal speciálisan alkoholellenőrzést, a környezetvédelmi kártyák meglétét, érvényességét vagy a biztosításokat vizsgáló akciókat tartanak. A sajtótájékoztatón két, a rendőrök között meghirdetett verseny részleteiről is szóltak; az egyikre március 10-én 10 órától kerül sor Békéscsabán, a Honvéd utcában, ahol motoros rendőrök mérik össze ügyességüket. Március 19-én 9 órakor a megyei rendőr-főkapitányság hivatásos állományú dolgozói számára meghirdetett közlekedési vetélkedő megyei döntőjére kerül sor. L.E. Sarokba szorítva Előadás rendező nélkül? Esküszöm, azon túl, hogy bizton állíthatom, nőnemű lény vagyok, már azt sem tudom, szabad-e magyarnak vallanom magam, újságíró vagyok-e vagy mi a szösz, szabadon írhatom le a gondolataim, vagy a liberálbolsevik nómenklatúra diktál nekem. Azt hittem az utóbbi években, hogy itt a sajtószabadság, hogy az ötvenes évek B-listái, kirekesztései, párthűség alapján folyó kinevezései csak a múlt nyomasztó emlékei már. Hittem az első szabad demokratikus választásban, s abban is, hogy végre felzárkózunk a kultúrállamokhoz, mert ahhoz van ebben a népben éppen elég muníció. Még abban is reménykedtem, hogy történelmi múltunkon tanulva fogjuk végre építeni a jövőnket. Hát nem így áll a dolog! Ami a Magyar Rádió háza táján történt, az mélységesen megdöbbentett és elszomorított. Meg az is, hogy mindenki mossa a kezeit, mindent Csúcs Lászlóra, a tejhatalmú alelnökre és székére kenve... Ha a kormányzó pártok által folytonosan deklarált demokráciában élünk, akkor érthetetlen, mindez hogyan fordulhatott elő ilyen puccsszerűen, ennyire nyilvánvalóan tisztogató jelleggel. Mit mondjak, sajtónapi előzetesnek igazán meglepő rendezvény volt. S mint ilyennek, nagyon szeretném tudni a rendezője nevét. R. Sajt, Emese