Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-13 / 37. szám
A BÉKÉS MEHYEI HÍRÜI. Földink volt. Gyökössy Endre költő, aki 1880-ban Szeghalomban született, 1957-ben ezen a napon halt meg Budapesten. Debrecenben és Budapesten jogot és bölcsészetet tanult, az államtudományok doktora lett. 1908-ban a MÁV szolgálatába lépett; a MÁV-iskolák és -internátusok tanfelügyelője volt. A II. világháború alatt vonult nyugdíjba. Élete utolsó éveit Szarvason töltötte. 1923-tól a Petőfi Társaság tagja. A konzervatív költők közé tartozott. Számos ifjúsági regénye is megjelent, színdarabokat is írt. Átalakul a Parabola? A mezőhegyesi Parabola Egyesület február 14-én, kedden délután 5 órai kezdettel tartja soron következő közgyűlését a József Attila Általános Művelődési Központban. A tagság ezen a tanácskozáson kíván végleges döntéseket hozni a helyi kábeltelevízió szervezeti és működési kérdéseiről. Megjelent a Hírmondó! Némi késéssel ugyan, de már kapható a dévaványaiak független közéleti lapjának, a Ványai Hírmondónak a januári száma, amelyben a sok érdekes hír mellett ételreceptet és egy Ladányi Mihály-verset is találnak az olvasók. Cipő-és csizmavásár! Békéscsabai Helyőrségi Klubban 1995. február 14-15- én, 9 órától 17 óráig. — Téli csizma- és bakancsvásár 40%—50% árengedménnyel — Csizmák már 2300 Ft-tól 4000 Ft-ig — Bakancsok 3100 Ft-tól 3500 Ft-ig — Félcipők, bokacipők, tavaszi zárt cipők. Várjuk kedves vásárlóinkat! MEGYEI KÖRKÉP Vargáék vágya: enni és lenni A gábortelepi Varga Istvánná megsárgult újság keresztrejtvényébe mélyed, miközben a konyhai sparhelten fő a leves. Kislánya, a 7 éves Bea narancsot szabadít meg héjától, az apa pedig a szobai kemencénél bíbelődik. Meghitt, dél közeli családi hangulat — gondolhatná a kívülálló, ha csak ezt a pillanatot ragadná ki az életükből. Fordul a kocka, mikor megtudjuk, hogy az asszony azért nem háztartási költségvetést írogat, mert felesleges számolgatni, ha nemhogy 20 forint, de egy árva fillér sincs a családi kasszában, a fácánleveshez a szárnyast a kutya fogta, a narancsot a gyerek a szomszédoktól kapta. — A férjem 36 évesen rokkantnyugdíjas, nekem se munkám, se jövedelmem — fakad ki Varga Istvánná. — Most, hogy a medgyesbodzási önkormányzattól — ide tartozik Gábortelep — havonta kapunk a gyerekre 1425 forint nevelési segélyt, az összjövedelmünk 18 ezer forint. Kijönni képtelenség belőle, mert nem tudjuk utolérni magunkat. Az élelmiszerboltban hitelre vásárolunk, ha valamilyen pénz érkezik, ezt kell kifizetni, illetve az OTP-kölcsönt. A kislánynak agyhártyagyulladása volt, ennek következményeit máig viseli, a férjem kikészült idegileg, tönkrement a veséje is, a gyógyszerkiadás sokszor meghaladta a havi 6 ezer forintot. Annyit sikerült elérni, hogy közgyógyellátási igazolványt kapjanak, így legalább most már gyógyszerhez ingyen juthatnak. Próbáltunk elhelyezkedni, bármilyen munkát elvállalni, de semmi remény, nem kellünk senkinek, sehova. Szülőktől, rokonoktól sem várhatunk támogatást, kérdem én, hova menjünk, mit csináljunk? A kutyának jobb sora van, mint nekünk. — Az ilyen helyzetbe jutott emberek gyújtsák magukra a lakást? — szól közbe a családfő. A ház egyébként egy pusztaföldvári lakos tulajdona és rendbehozatal, fenntartás fejében biztosította Vargáéknak néhány hónapja. A család egy éve költözött Gábortelepre, előtte Csorváson éltek egy tanyán, 7 kilométerre a falutól. A gyereket nem tudták óvodába járatni, ezért választották Gábortelepet. Vettek egy házat 50 ezer forintért, ami rájuk omlott. Ezután költöztek a jelenlegi helyre, a Gárdonyi utcába. A Dzsungel fogadott bennünket az udvaron, a ház körül, de ez már a múlté. A kertet is kitakarítottuk, felástuk — mutatja Varga István munkájuk eredményeit. Visszasétálunk a lakásba, szétnézünk. Sok látnivaló nincs, kong az ürességtől. Az egyik szobában csak kemence és ágy, rajta ruhakupac, kopott, szakadt göncökből, ezeket is kapták, nem vették. Az új ruha csak álom itt, a régi meg mosószerre vár, hiába. A másik szoba tiszta, de csak a minimum berendezési tárgyak találhatók benne. — Úgy szeretnék egy kis- párnát, amin lehet aludni és egy babát, amivel játszhatnék — ábrándozik a hétéves kislány. Vissza a konyhába, ahol élelemnek valóban nem sok nyoma. Kivéve egy zacskó lisztet, egy bögre zsírt és két tojást. — Ezt is a szomszédoktól kaptuk — vallja be szégyenlősen Vargáné. — Ha ők nem lennének, éhen vesznénk, vagy még több cigánypogácsát ennénk lisztből, sütőporból, vízből és sóból, írtunk Göncz Árpádnak is, egy munkatársa válaszolt, hogy őszintén együtt éreznek velünk, segíteni azonban nem tudnak. Felhívták az önkormányzat figyelmét: ha lehetséges, támogassanak. Ők viszont csak vádaskodnak, italozásra hivatkoznak, teljesen alaptalanul. Annyi fáradságot sem vettek, hogy kijöjjenek megnézni körülményeinket és tájékozódjanak helyzetünkről. Bekopogtatunk a szomszédokhoz is, akik nyugdíjasok, betegek és szintén szegények, de nem tudják tétlenül nézni Vargáék kínlódását. — Segítőkészek, nem lumpen elemek, a ház körül tüsténkednek, így abból a kevésből, ami nekünk is van, adunk — mondja özvegy Wéger Rezsőné. — Nemrégen laknak itt, de hangos veszekedéseket, italozásokat egyáltalán nem tapasztaltunk — egészíti ki Búvár Pál, az élettárs. Utunk a medgyesbodzási polgármesterhez, Fodor Zoltánnéhoz vezet. — Ismerjük a család problémáit, hiszen az asszonykával kezdem és zárom a hetet — fogad. — December közepén jelentkeztek be hivatalosan a településre és szinte azonnal kaptak 2500 forintos segélyt karácsonyra. December elsejétől kapják a havi 1625 — és nem 1425 — forintos rendszeres nevelési segélyt. Nem volt fűtenivalójuk, így némi szénhez is juttattuk őket. Januárban a férjnek és a gyermeknek közgyógyellátási igazolványt adtunk. Az önkormányzat helyi rendelete szerint vagy átmeneti segélyt, vagy az említett igazolványt lehet megszavazni a rászorulóknak. Egyébként is a szociális segélyezésben a képviselő-testület dönt, a polgármesternek erre nincs jogosítványa. — Állítólag italozásra hivatkoztak a kérelmek elutasításakor. — Pletykaszinten valóban eljutott ilyen hír hozzánk, de szó nincs hátrányos megkülönböztetésről. A testület úgy mérlegelt, hogy az egyszeri 5000 forintos segélynél többet ér, ha ingyen juthatnak gyógyszerhez. Ötmillió forintos költségvetési deficit mellett a segélyezésben is csak addig nyújtózkodhatunk, amíg a takarónk ér. Abban igazat adok Vargánénak, hogy munkát — még alkalmit is — nehezen, vagy semmiképp nem találnak a településen, főként ebben az időszakban. — Környezettanulmányt miért nem végeztek a családnál? — Vargáék többször jártak az önkormányzatnál, gondjaikat ismerjük és a testület ezeket, valamint a saját lehetőségeit figyelembe véve döntött. Még egyszer hangsúlyozom: két hónapja jelentkeztek be hivatalosan és ezalatt, ami tőlünk tellett, megtettük. Nyemcsok László „Az ilyen helyzetbe jutott emberek gyújtsák magukra a lakást?" Két tojás és egy zacskó liszt. Nem sokkal több a raktárkészlet és ezt is a szomszédok hozták össze Fotó: Kovács Erzsébet Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleményük a pápa újabb magyarországi látogatásáról? Domokos László, 37 éves, muronyi karbantartó: A politikába nem szoktam belemélyülni, de megítélésem szerint, nekünk túl sok jó nem származik abból, hogy a pápa ismét Magyarországra látogat. Attól, hogy eljön, sem én, sem más nem fog többet keresni, itt a faluban a megélhetés sem lesz jobb. Ő semmit sem tud tenni azért, hogy nekünk könnyebb, jobb legyen. Úgy vélem, igéből nem lehet megélni. Fehér Sándor, 65 éves, vésztői nyugdíjas: Szerintem jó, hogy jön. Ő erőt ad, nem pedig átveri az ország népét. A pápa biztos nem fog robbantani, sem lövöldözni. Ám én a Magda Marinkó-féle bűnözőket kitiltanám az országból, hisz Magyarországon már nagyon elhatalmasodott a szerb és az ukrán maffia. Talán a pápa érkezése során rádöbbenünk, milyen sok szenny van ebben az országban. Hídvégi Éva, 48 éves, békéscsabai ügyviteli alkalmazott: Örülök a pápa újabb látogatásának. Az emberek legalább ismét hallgathatják intelmeit, lelki vigasztalását. A pápa megjelenése minden egyes alkalomkor tömegeket mozgat meg, és ez az összetartozást is segíti. Én mindig meghallgatom az általa celebrált egyházi szertartásokat, szememben II. János Pál pápa nagyon szimpatikus személyiség. Schmidt Györgyné, 36 éves, medgyesbodzási munkanélküli: Úgy gondolom, számunkra megtiszteltetés az, hogy a pápa rövid időn belül immár második alkalommal Magyarországra látogat. Ez a Vatikánnal való jó együttműködésnek köszönhető. A pápa megítélésében biztos jó hírben áll Magyarország, s ebben talán egy kicsit a több évszázados hagyományokra visszatekintő lengyel—magyar barátság is benne van. (Magyari) 1995. február 13., hétfő ------------------------------------------------------------------------------HooldEnriMKÉfwSK Tótkomlósi Kossuth Mezőgazdasági Szövetkezet Igazgatósága a szövetkezet közgyűlését hirdetmény útján összehívja. A közgyűlés ideje: 1995. március 3. (péntek) 11 óra. A közgyűlés helye: Nagykopáncs, kultúrház. NAPIREND: 1. Az 1994. évi gazdálkodás értékelése és a mérleg elfogadása. Előadó: ig. elnök. 2. A felügyelő bizottság 1994. évi beszámolója. Előadó: FB.-elnök. 3. Alapszabály-módosítás. Előadó: jogtanácsos. 4. Egyebek. A szövetkezet igazgatósága a közgyűlésre minden szövetkezeti tagot és üzletrész-tulajdonost ezennel meghív. A DEGAZ RT BÉKÉSCSABAI ÜZEMIGAZGATÓSÁGA elemző közgazdász munkakörbe keres számítástechnikai ismeretekkel rendelkező, közgazdasági egyetemi vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettséggel, minimum 5 éves szakmai gyakorlattal munkatársat. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezést írásban szakmai önéletrajzi és a végzettséget tanúsító okiratok másolatának DÉGÁZ beküldésével az alábbi címre kérjük 1995. februárr 15-éig: Dégáz Rt. Békéscsabai Üzemigazgatósága, ----1®1—15601 Békéscsaba, Kétegyházi út 4. sz. SZEGED