Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-28 / 73. szám

A hat éve bevezetett, az üzletek működését szabályozó rendele­tek változást hoztak Mező­­­kovácsháza kereskedelmébe. (6. oldal) 1997. március 28., péntek Heti Változóban a kertkultúra, egyre többen igénylik a pihenést nyújtó, hangulatos környezetet — állítja egy békési kertész. (7. oldal) Békés Megyei Hírlap Melléklete A medgyesegyházi piacon az árak mintha mérséklődtek volna, bár a banánt, most drágábban lehetett megvenni. (7. oldal) GyümölcsfákPiaci körképEg­yéni kockázat... Mézeskalácsos siker Lagzi Lajcsival és Gergely Róberttel Bálbúcsúztató árak, átbúcsúztató bálok Bálok évadja, hosszúra nyúlt farsang — a múlt szombati fiumei jótékonysági bállal véget ért. Szép kerek a kép, volt bál itt, volt bál ott, volt bál mindenütt. Csak az avatottak tudják, látják, kissé átrendező­dtek a korábbi szokások. Egyes éttermek, vendéglők, szállodák divatba jöttek, mások kimentek a módiból. Egyik helyen hónapokkal előre betelt a buli tábla, másutt akár hét elején is be lehetett szállni egy jó bulival — persze, ha a hét végéig össze tudták toborozni a vigadni akaró sokadalmat. Bálszervezők, vagy vendéglátósok kellenének ahhoz, hogy a nagy átrendeződés okait megtudjuk. Megéri-e bálát rendezni, ha igen, kinek, miért? Egyáltalán, mibe kerül egy jó bál? Erre pró­báltunk választ keresni Gyulán a jegyesek bálja szervezőinél. A Bianca esküvőiruha-szalon tu­lajdonosai, Tóth Lajos és felesé­ge immár negyedik alkalommal rendeztek lakodalmas bálát. A gyulai Erkel Hotelbe szervezett programot a szakma számon tartja, hasonló rendezvénnyel csak a tatabányaiak és a pécsiek büszkélkedhetnek. — Hirdetni két esetben kell: akkor, amikor megy az üzlet, és akkor, amikor nem megy. Va­gyis hirdetni mindig kell! — tudjuk meg a legelső olyan tör­vényt Tóth Lajostól, aminek mentén a jegyesek bálját meg­szervezték. — A másik alaptétel — teszi hozzá Tóth Lajosné — az, hogy az ember soha ne legyen magá­ban biztos, soha ne kényelme­­sedjen el, mert holnap jöhet egy nálánál jobb, szebb, ötletgazda­­gabb. A Bianca esküvőiruha-sza­lon tehát—tudjuk meg —, azért rendezi meg évről évre a jegye­sek bálját, hogy a rendszeres és megszokott hirdetéseken túl legalább évente egyszer más módon is megmutassák mit tud­nak, mire képesek, mit ajánla­nak. Végül is mintegy három­száz érdeklődőhöz, jegyesekhez és nem jegyesekhez jutottak el —ennyi vendégük volt. Plusz az egyéb hírverés: a lapok, a helyi rádiók és televíziók tudósításai, valamint a szakma folyóirata, az Esküvő című magazin képes be­számolója Gyuláról. Amikor megemlítjük, hogy a négyezer forintos belépő egy­szerre volt ijesztő és irigylést keltő—utóbbi azért, mert sokan hitték, a Bianca inkább nyerész­kedésre, mint reklámra használ­ta a bálát —, Tóthék elmoso­lyodnak. — Kezdjünk számolni — mondják egymás szavába vág­va, s az elmondottaknak az időközben betoppanó segí­tőtárs, Fábián Ferenc fotós bó­­logatása ad nyomatékot —, mégpedig visszafelé! A szállo­da személyenként háromezer forintot kért tőlünk a helyért és az ellátásért. (A személyzet — amellyel Tóthék a legmesszebb­menőkig meg voltak elégedve — a következő menüt tálalta fel: tyúkhúsleves csigatésztával, paprikás kagylótésztával, sült tyúk éjfélkor, rántott szelet haj­nalban, kávé, egy üveg sör, egy üdítő és fél üveg bor — a szerk.) Háromezer forintos jegyárak mellett tehát csak vacsorát lehet rendezni, zene nélkül. Ezért rá­tettünk még ezer forintot, ami semmire sem volt elegendő, rá­adásul sok érdeklődőre riasztó­­lag hatott. A beszélgetésből kiderül, üz­letileg egyre nehezebb bálát szer­vezni, mert egyre kevésbé kifizetődő. Kilencvennégyben még személyenként ezer forint­ba, tavaly már két és fél ezerbe, idén háromezerbe került a hely és a vacsora. Tóthék az összegeket nem szemrehányásként mond­ják, inkább tényként. Nyilvánva­ló, mindenkinek magának kell kiszámolnia mi mennyiért éri meg —jegyzik meg A végső egyenleg nagyjából elkészült. A nagyobb kiadások: Lagzi Lajcsi 130 ezerért zenélt, Gergely Róbert 55 ezerért éne­kelt, ötvenezerbe került a rek­lám a médiákban és a lapokban, húszezret fizettek ki tombolatár­gyakra, tízezret-tízezret dekorá­cióra és jegyesek bálja feliratú alkalmi kávéscsészékre, nyolc­ezret mézeskalácsra, ezen kívül kifizették a jelképes összegért fellépő sarkadi Hangulat zene­kart. — A további kiadásokat nem számolva nagyjából nullán van­nak, ám gyanítható, jelentős veszteséggel zárták a bálát — jegyezzük meg Tóth Lajosnak, aki bólintással jelzi: jól kalkulál­tunk. Csak annyit tesz hozzá, hogy a partnerek—a főtámogató gyulai áfész, Balogh László cuk­­or, Csenki János órás, Csorbáné Nyitrai Angelika (Folytatás a 6. oldalon) Megérte-e megrendezni a jegyesek bálját? Az esküvői ruhákat bemutató „menyasszonynak”és „vőlegénynek”feltétlenül FOTÓ: SUCH TAMÁS Sokan fordultak az ipari tárca közérdekű témákban eligazítást adó telefonszolgá­latához a kérdéssel: milyen támogatást igényelhetnek a kis- és középvállalkozók. íme a szóbeli válaszok lényege — írásban. Jelenleg hatféle hitelkonstrukció van érvényben. Ezeket csak olyan belföldinek minősülő egyéni vállalkozó, gazdasági tár­saság vagy szövetkezet veheti igénybe, akinek, illetve amely­nek ez idő szerint nincs köztarto­zása. /. Beruházási kamattámoga­tási hitelkonstrukció Ezt a legújabb kedvezményt azok igényelhetik, akik legfel­jebb egy éve működnek és foglal­koztatottjaik száma 100-nál ke­vesebb. A hitel futamideje legfeljebb 3 év (türelmi idő 18 hónap), kama­ta — a kezelési költséggel együtt — nem haladhatja meg a jegy­banki alapkamat + 3,5 százalé­kát. A kamattámogatás mértéke a jegybanki alapkamat 25 százalé­ka. A hitelszerződés megkötése után 5 éven át igényelhető, a hi­telt folyósító hitelintézeten ke­resztül. 2. Gazdaságfejlesztő cél­irányzat Forgóeszköz-finanszírozási hitelkonstrukció, kamattámoga­tás olyan vállalkozások részére, amelyeknek árbevétele nem ha­ladja meg a 2,5 milliárd forintot és a foglalkoztatottak száma 250 alatt van. A hitel csak devizában nyújtható, kamata a londoni bankközi kamata plusz 2 száza­lék, amelynek felét az Eximbank átvállalja. A futamidő legfeljebb 18 hó­nap. A hitel lejárata 30—60 nap, de a Független Államok Közösségé­be és a délszláv államokba irányu­ló export esetén 90 nap is lehet. 3. Kis- és középvállalkozói be­ruházási hitelprogram Kamattámogatás, amelyet a legalább egy éve működő, 500- nál kevesebb foglalkoztatottal rendelkező vállalkozások igé­nyelhetnek — ipari, építőipari, szálláshely-szolgáltatásra, köz­úti jármű- és közszükségleti cik­kek javítására, új termék gyártá­sára vagy kapacitás bővítésére. A hitel maximális összege 500 mil­lió forint. A kamattámogatás ide­je legfeljebb 5 év, s évenként csökken. A támogatási pályázat­hoz feltétlenül mellékelni kell a konstrukcióban részt vevő hitel­­intézet hiteligérvényét. 4—6. Start hitel, Japán hitel és Reorg Start hitel Mindhárom az induló, vagy kezdeti állapotban lévő kis- és középvállalkozások támogatását szolgálja. Az ipari tárca szakértői a mai napon a befektetők, a partnerek ellenőrzésére vonatkozó kérdé­sekre adnak választ, s arról tájé­koztatnak, milyen céginformá­ciókat kaphatnak a minisztéri­umtól. (káté) H­írháttér Támogatás vállalkozóknak Dr. Goda Péter, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgató­ja 1948. július 16-án született Gyöngyösön. Születési dátuma felemlítésekor megjegyzi, aznap szüntették meg a Magyar Öntözési Hivatalt. Középiskolájával, a szülő­városi Vak Bottyán Gimnáziummal kapcsolatban is fontos kiegészítést tesz: a történelmi Magyarország tíz legrégebben alapított iskolája közé tartozó intézmény 334. évfolyamára járt. Egyete­mi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem építőmérnöki karán végezte. Rövid, kutatóintézeti kitérő után került Gyulá­ra. Tíz évvel később, 1982 januárjában — miután végigjárta a ranglétrát — kinevezték az igazgatóság élére. Nős, felesége szintén építőmérnök, lányuk angoltanár. Vezérállásban — A tiszai árvíz idején, 1970- ben lettem elkötelezett víz­ügyes. Az egyetemről mentem Szegedre. A sok műszaki fel­adat miatt toborozták a diákokat a védekezéshez. Máig büszke vagyok arra, hogy a makói nagy buzgár geodéziai felvételét az egyik kollégámmal ketten ké­szítettük el — emlékszik vissza a további pályáját meghatározó nagy találkozására a vízzel. — Hogy került Gyulára, mi­ért éppen ide jött? — Olyan helyet kerestem, ahol a víznek jelentősége van. A másik körülmény szociális jelle­gű volt: lakást kaptam. A harma­dik pedig a termálvíz. Sokat baj­lódtam egy porcsérüléssel, s a meleg víztől vártam javulást. — Hegyvidékiként hogy tu­dott beilleszkedni? — A természet egy, a hegy annak csupán egyik megnyilvá­nulási formája. Korábban csak katona koromban kerültem kap­csolatba az Alfölddel. Nem nyű­gözött le, de sebeket se hagyott bennem. — Társszerkesztője egy re­mek Körös-Sárréti útikalauz­nak, amely megjelenésekor Ezüstgerely-díjat kapott, leg­újabban pedig felkerült az Internetre. E mellett szerzője egy középiskolai tankönyvnek, s gyakran publikál nem kifejezet­ten vízgazdálkodási témákban is. Honnan ez az íráskényszer? — Sem a szerkesztés, sem az írás nem áll távol tőlem. A mi szakmánk is a súlypontok és az összefüggések felismerésén alapul. —Milyen szerepet játszanak a számok az életében? — Ha tizedét tudnám annak, ami számot egy régi mérnök tu­dott, nagyon elégedett lennék magammal. A jó mérnök életé­ben fontos szerepe van annak, hogy sorba tudja állítani a szá­mokat és az eseményeket. —Mennyire tud mérnök len­ni a beosztásában? —Sajnos csak akkor, ha ven­dégek jönnek. Itt inkább kell botcsinálta közgazdásznak, munkajogásznak, gazdasági tervezőnek, pszichológusnak, szociológusnak lenni, mint mér­nöknek. Ennek ellenére ide mégis mérnöki diploma kell. —Milyennek tartja a vízügyi szakma presztízsét? —Sok múlik az újságírókon. A térségben kritikusan, de felelősséggel, s érezhető segítő­szándékkal nyúlnak a vízügyi kérdésekhez. Sajnos nem mondható el ugyanez más la­pok, médiák munkatársaira. —Konkrétabb leszek: a bősi vita rontott-e a helyzeten? —Hogy a megye lakosságá­nak mi a véleménye Bős- Nagymarosról nem tudom, de azt érzékelem, hogy a helyi ér­dekeket különválasztják a Duna körüli vitáktól. Kilenc­­venkettőben például szinte nemzeti ünnepként emlékezett a megye a békésszentandrási duzzasztó építésének 50. évfor­dulójára. Az emberek tudják: a vízlépcső itt életet teremt, ha Szentandrás nem duzzasztana, itt lassan nem lenne élet. —Szakmai példakép? — Egyre inkább arra jövök rá, hogy az ember a családja, a szülei mellett a legtöbbet a taná­rainak köszönhet. Neveket nem mondok, mert nagyon hosszú névsort kellene itt most monda­nom. — Élete jó részét a termé­szetben tölti. Mi vonzza legin­kább? — Kevés szépirodalmat ol­vasok ahhoz, hogy megfogal­mazhassam. De rájöttem: a ter­mészet értékeinek felismerésé­hez is kell valami ráérzés. Egy Körös-part is tud olyan szép lenni, mint az Alpok. —T­udna példát mondani ? — Nem az Alpokhoz kap­csolódik, de igen érdekes. Hol­landok mesélték, azért jönnek Magyarországra, mert itt nincs kondenzcsík az égen. Ha fel­néznek, nálunk eget látnak. Ha­nyatt fekszenek a mezőn, fűszá­lat vesznek a szájukba és nézik a tiszta, kék eget. Ugyanezt Hollandiában — akármilyen gazdag is valaki — nem tudja megtenni. Azt hiszem Békés megye legnagyobb értéke a csend. Nem exportálható, nem importálható. Elrontani lehet, de mesterségesen előállítani nem. Árpási Zoltán

Next