Békés Megyei Hírlap, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-17-18 / 14. szám

A pszi mesterei (22.) Kísértetek Ha szellemekről hallunk vagy olva­sunk, óhatatlanul ódon várkastély­ok és öreg romos épületek jutnak eszünkbe. Az, hogy kísértetek egy repülőgép fedélzetén bukkanjanak fel, körülbelül 7000 m-es magas­ságban, mindennek mondható, csak szokványosnak nem. Az a tény pedig, hogy megjelenésük mindig egy kialakulóban lévő hibá­ra figyelmeztetett, már egyáltalán nem fér bele a kísértethistóriák so­rába. A történet még 1972 decemberében kezdődött, amikor az Eastern Airlines repülőgéptársaság Tri-Star 401-es járata Florida felett műszaki hiba következtében az Everglades­­mocsárba zuhant. 101 utas vesztette életét, köztük a repülőgép pilótája, Bob Loft és a másodpilóta Don Repo. Mindketten kiváló szakember hírében álltak, és a megtalált „fekete doboz” adatai szerint a két pilóta az utolsó pillanatig harcolt azért, hogy a gépet úgy tegyék le a földre, ha ez már mindenképpen elkerülhetetlen, hogy legyen esély a túlélésre. Sajnos bármilyen kiváló szakemberek vol­tak, a tragédiát megakadályozni nem tudták. A légitársaság, miután összegyűj­tötte a roncsokat, és a tragédia okát kielemezte, a 401-es még használha­tó berendezéseit kijavíttatta és a ké­sőbbiekben még felhasználta. Ez a természetesen teljesen szokványos momentum a későbbiekben nagy je­lentőséggel bírt. Az első kísértetjá­­rásra 1973-ban a Tri-Star 305-ös já­ratán került sor, és Bob Loft volt pi­lóta szelleme jelent meg Susan Quinci első stewardess előtt, illetve a háta mögött. Susan éppen a kony­hán tartózkodott, közvetlenül fel­szállás után, hogy az ilyen­kor szoká­sos menüt előkészítse a felszolgálás­hoz. Hirtelen olyan érzése támadt, mintha nem lenne egyedül, valaki merően nézné. Amikor megfordult, csak a sok repülés alatt szerzett óriá­si önfegyelmének köszönhette, hogy nem kezdett el sikoltozni, mert olyat látott. A háta mögött ugyanis régi is­merőse, Bob Loft állt, aki szemmel láthatóan mondani akart neki vala­mit, de hiába járt a szája, hangot nem lehetett hallani. Susant az ké­­pesztette el a legjobban, hogy a ha­lott pilóta szelleme úgy állt ott, hogy teste áthatolt a mikrohullámú sütőn, lábai pedig a hűtőszekrényben tűn­tek el. A rémült stewardess azonnal jelentette az esetet a repülőgép kapi­tányának, aki miután földet értek, je­lentésében részletesen beszámolt Susan esetéről is, megjegyezve, hogy kisebb elektromos hibát észlel­tek a konyhán. A reakciója a társa­ságnak teljesen logikus volt, amikor Susant földi szolgálatra osztotta be. A következő jelenés azonban már nagyobb gondot jelentett a társaság­nak, ugyanis Don Repo megjelenését a teljes hajózószemélyzet látta, ugyanis a másodtiszt a pilótafülké­ben jelent meg, bokáig a padlóba süppedve. Repo arcán világosan lát­szott, hogy valami rendkívül ag­gasztja. Amikor elindult kifelé a fül­kéből, szellemhez méltóan a csukott ajtón keresztül, a kapitány utasításá­ra a másodtiszt követte egykori kol­légáját. Repo úgy haladt végig az utastéren, hogy senki sem látott sem­mit az utasok közül, tehát pánik nem tört ki, de a másodtiszt világosan lát­ta a jelenést. Repo útja a poggyász­térben ért véget, ahol is a jelentés szerint egyszerűen köddé vált, és el­tűnt. A másodtiszt azonban ekkor már egy felfedezett olajszivárgás ja­vításával volt elfoglalva, ami, ha nem fedezik fel idejében, veszélyez­tette volna a repülés biztonságát. Amikor az esetet jelentették a társa­ságnak, az a teljes hajózószemélyze­tet földi szolgálatra osztotta be, és teljes hírzárlatot rendeltek el. A jele­néseknek azonban nem akart vége szakadni, sorra érkeztek más Tri- Star járatokról is, hogy vagy az egyik, vagy a másik tiszt szelleme tett látogatást valamelyik gépen. A hajózószemélyzet hamar felfedezte, hogy Loft vagy Repo szelleme min­den esetben valami műszaki hiba ki­alakulására próbálja felhívni a fi­gyelmet. Bár viszolyogva, de kezd­ték úgy nézni a jelenséget, mintha az a védőszelleme lenne az Eastern Airlines légitársaság Tri-Star járatai­nak. A lassan húsz fölé emelkedő esetnek aztán, hiába volt a teljes hír­zárlat, híre ment, és már a bulvársaj­tó is megszellőztette az ügyet. A lé­gitársaság ekkor szánta rá magát a részletes vizsgálatra, és egy érdekes felfedezést tett, amikor a begyűjtött adatokat kielemezte. Minden olyan gépen, ahol valamelyik szellem megjelent, volt valamilyen beépített műszer vagy alkatrész a lezuhant 401-es járatról. További érdekesség volt, hogy noha többen látták a kí­sérteteket a repülőgép fedélzetén, a jelenés mindig a szolgálatban lévő személyekre korlátozódott, az uta­sok soha semmit nem észleltek, így pánikhangulat sem tudott kialakulni az utasok körében. Voltak esetek, amikor a szellemek olyan emberek előtt jelentek meg, akik még ismer­ték őket életükből, de akadtak ese­tek, amikor olyan emberek is észlel­ték a jelenséget, akik az elhunytakat soha nem is látták életükben. Továb­bi érdekessége az esetnek, hogy minden beszámolóban hangsúlyoz­ták, bármilyen bizarr helyen jelent is meg a szellem, azt mindenki teljesen élethűnek találta. A légitársaság mi­után levonta a szükséges konzekven­ciát, azonnal lecserélte azokat a be­rendezéseit, amelyek a lezuhant, és azóta elhíresült 401-es járatáról származtak, aminek következtében a kísértetjárás egy csapásra megszűnt. A különös históriáról az eseteket kö­vetően 1974-ben az USA­ Repülés­­biztonsági Alapítványa tájékoztatta hivatalosan a nyilvánosságot. Összeállította: Miki Ottó egy repülőgépjáraton A 305-ös járat, amelyen első ízben jelent meg Bob Loft szelleme A repülőgép pilótája, Bob Loft A másodpilóta Don Repo EB3 fehéren Pénz az ablakban Hát kérem, a kávéautomatából az ötven-hatvan forint bedobása után­­ mégis csak kávé, nem pedig szendvics jön ki. A szívsebészeten be­épített pacemaker sem a páciens lábában ketyeg. A telefonkészülé­künk tárcsázása után sem a televízió kapcsol be, hanem a nagynéni,­­ akit éppen hívtunk. Mi több, a képernyőn összeállított Békés Me­gyei Hírlap helyett sem a Der Spiegelt nyomja ki a nyomda, hanem­­ azt, amit megszerkesztettünk. Vagyis a dolgok a maguk rendje és lo­­gikája szerint működnek, ahogy a világban ez általában természetes. Mondom: általában. Mert az utóbbi tíz évben az ember már kezdte azt hinni, a kávéautomatából egyszer mégis csak szendvics jön ki, a­­ pacemaker a szívbeteg lábában kezd el ketyegni, és a többi, és a töb­bi. Merthogy Bős—Nagymaros ügyében olyan irracionális folyama­­­­tok mentek végbe, amelyeket a tervezett vízlépcső rendszerhez vala­mit is értők döbbent értetlenséggel vegyes felháborodással figyeltek.­­ Mostanra bebizonyosodott: miként a beteget orvosnak kell operálnia,­­ az ország megroggyant gazdaságát közgazdásznak kell rendbe tennie, a nebulókat a suliban pedagógusnak kell oktatnia, úgy a vízlépcsőt is­­ mérnöknek kell megterveznie és felépítenie. Pontosabban operálhat,­­ adhat gazdasági tanácsokat, okíthat és a vízlépcsőről nyilatkozhat más­­ is, csak éppen meghal a beteg, összeomlik a gazdaság, hülye marad a­­ gyerek és egy ország nyögi a „szakértők hozzáértését”. Vízlépcső-ügyben ugyanis pontosan erről van szó. Eddig egymil­­­­liárd dollárt költött az ország a nagymarosi építkezés leállítására, a­­ vízlépcsőrendszer befagyasztására. Ennyibe kerültek a fantomok, a­­ hókuszpókuszok, az érzelmek, a politika. Állampolgáronként száz­­ dollárba. A mi családunknak durván nyolcvanezer forintjába. Mi-­­ közben tartunk ott, ahol tíz évvel ezelőtt. Nekiállunk felépíteni a fé­­i­lig felépített, majd lebontott Nagymarost a Pilismarótnál. Mást­­ nem tehetünk. Tudják, a kávéautomatából csak kávé jöhet ki. Pénz az ablakban. Felelős, aki „odatette”, sehol. Jó magyar szó- í­rás szerint. Árpási Zoltán HIRDETMÉNY a Kétegyházi Takarékszövetkezet üzletegységeiben 1998. február 1-jétől érvényes betétkamatokról Betéttípus Kamat % 1. Kamatozó takarékbetétek — 1 évre lekötött könyves betét 14,5 — 1 évre lekötött csekkszámlabetét 14,5 2. Lakáscélú betétek — 1 évtől, 5 éven belül 15,0 — 5 éven túl 1­6,0 3. Takaréklevél-betétek — 1 éven túl * 15,0 4. Alapítvány 15,0 5. Látra­ szóló (könyves betét, átutalási betét és csekkszámlabet.) 6,0 6. Értékpapírok Kamatjegy: 1 hónapra 10,0 2 hónapra 11,0 3 hónapra 12,0 4 hónapra 13,0 5 hónapra 14,0 6 hónapra 15,0 7 hónapra 15,0 8 hónapra 15,0 9 hónapra 15,0 1 0 hónapra 16,0 1 1 hónapra 17,0 1 2 hónapra 17,0 Egy hónapon belüli felvét esetén kamat nem jár. ■ Lejáratkor valamennyi kamatszelvény megléte esetén kamatos kamat jár, mely 15,93% (EBKM) éves hozamnak felel meg. ■ Le­járat után nem kamatozik: a lekötött, elfekvési időt el nem érő betétekre kamat nem jár. (8529., Kétegyházi Takarékszövetkezet Igazgatósága A nemesség kötelez! — tartja a köz­mondás. A nemesség magába foglalja mindazon értékeket, amelyek tényle­gesen emberiek, amelyek kiemelnek, melyek helyére állítják a szívet, s kö­zelről engedik megláttatni a célt és a cél felé vezető utat. Nemesek va­gyunk a szó legáltalánosabb értelmé­ben, s nemesi mivoltunk címe a szere­­tetet árasztó ember. Akit vonz a gon­dolat, hogy drágakő legyen mások számára, mert nem az értéktelen, ösz­­szekarcolt üveg szerepére van köte­lezve — más utat is választhat magá­nak. Ehhez azonban önbizalom kell. A hit és a remény minden gátat áttörő felemelése, amely nem ragad le a tár­sadalom széles területein burjánzó válságokban, a békétlenségben, az elégedetlenségben, az önbecsülést mindinkább aláásó értelmetlenségben és ellentmondásokban. A félelemnek mindaddig növekednie kell, amíg mi magunk nem határozzuk el megfon­toltan és következetesen, hogy megál­lásra kényszerítjük. A féle­lemben magára maradt em­ber szemében nincs többé jelentése „az új, a szebb, a jobb” fogalmainak, nem ra­gyog már benne a remény sugara, amely a jövő felé mutat, s amelynek szükségképpen ve­zetnie és lelkesítenie kell, mert a múlt emlékei nem adhatnak tovább vigaszt, hogy lépést tartson a szabad teret nyert bizonytalanságban. A hit a mi nemesi oklevelünk, igazoló irata a méltóságnak, amely mindenféle jelzőt és titulust mellőzve csak egyetlen névre hívja fel a figyelmünket: az em­berre, aki ennek a nemnek az egyede­ként született a világra, s aki a Szent­írás szavai szerint Isten képmására és hasonlatosságára lett teremtve. Nem a kiemelkedő anyagi körülmények, a biztos jólét vagy az egyéni érvényesü­lés tesz bennünket emberré, hanem az, ahogyan mi látni tudjuk magunkat, ahogyan elhisszük, hogy értéket hor­dozunk magunkban, s ahogyan képe­sek vagyunk ezt másoknak is átadni. Minden reményünk magja azon ala­pul, milyen tisztelettel tekintünk ön­magunkra. S a tisztelet tárgya nem irányulhat a puszta külső és lényegte­len dolgok kusza halmazára, annak a belső, mélységes, valódi tartalomban kell gyökereznie. Abban, ami mások­hoz kapcsol bennünket, hiszen a sze­mélyiség igazi ereje csak a személytől személyig terje­dő kapcsolatban mérhető le. Itt nyilvánul meg, ki meny­nyit tud adni, s ennek súlyát nem fejezheti ki számérték, mert legyen bár akármilyen csekély is, végtelen naggyá nőhet, ha a szeretet gyöngéd érzése áll mögötte. Egy érzés, amely beteg testben is ké­pes egészséges lelket hordozni, amely emberi tekintetben szavak nélkül is világgá kiáltja a benne rejlő értéket, amely adni késztet annak, aki lénye­gében olyan, mint ő. Ezt a tekintetet látva jegyezte meg korunk nagy szentje, Teréz anya: „A legkínzóbb betegség nem a lepra, hanem a valaki­hez tartozás hiánya. Ebből a mély hi­ányból a valakihez tartozás tudatáig felhozni embertömegeket — olyan hőstett, amelyet csupán érdemrenddel vagy díjakkal jutalmazni nem elég. A hit embere tudja, hol jegyzik ezt az ér­demet.” A Názáreti Jézus tanítása most is fennen hirdeti az evangéliumok lapja­in: Isten fiai vagyunk mindnyájan. Tisztelni és megérteni ezt az emberi méltóságot, hogy szeretetet ébresszen és közelebb vigyen bennünket egy­máshoz — szép programja lehetne az új esztendőnek. Ne feledjük, hogy a jö­vőt a remény embereinek kell tovább­vinniük, akik tisztában vannak értéke­ikkel, amelyet kaptak, s amely egyszer s mindenkorra kötelez mindannyiun­kat. Liszkai Tamás teológus Noblesse oblige!

Next