Békés Megyei Hírlap, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-17 / 90. szám

IZLAND. (fm) A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Körö­sök Vidéke Egyesülete szerve­zésében működő Haán Lajos Szabadegyetem Földrajz Tago­zata soron következő előadásá­nak témája Izland. Dr. Ra­­konczai János, a JATE Termé­szetföldrajzi Tanszékének do­cense április 17-én 17 órától személyes élményei alapján, színes dia- és videóvetítés segít­ségével mutatja meg, hogy Iz­land nem csupán a tűz és jég országa. ÚJ IDŐPONT: (fm) A Jamina Kerekasztal Fórum április 10-én elmaradt gyűlését ma 17 órától tartja meg Békéscsabán, a Ma­dách Utcai Általános Iskolában. A téma Jamina sportélete, köz­­biztonsága, valamint a tömeg­­közlekedés. MEGKERÜLT, (y) Elveszett, majd pár óra múlva szerencsé­sen megkerült egy tízéves kisfiú Békéscsabán. Az esti órákban eltűnt gyermeket éjfélkor barát­ja lakásán találták meg. ŐRIZETBEN: (y) Lopás gya­núja miatt vettek őrizetbe szom­baton egy 52 éves hajléktalan férfit Békéscsabán. KIGYULLADT: (y) Vasárnap hajnalban Békéscsaba külterüle­tén, a Kereki 637. szám alatt ki­gyulladt egy 30X6 méteres istál­ló. A tűz keletkezési oka egyelő­re ismeretlen. „A FÖLD NAPRENDSZE­RÜNK ELMEGYÓGYINTÉ­ZETE.” (Samuel Parkes Cadman) MEGYE KÖRKÉP Kettős ünnep A város újratelepítésének 254. évfordulóját és a helyi millenniumi év nyitónapját ünne­pelték tegnap Tótkomlóson. Az evangélikus templomban tartott ökumenikus istentiszte­let után millenniumi táblát avattak a város­háza falán, majd ünnepi ülést tartottak a J. G. Tajovsky Művelődési Központban, mely­nek díszvendége Dávid Ibolya igazságügy­miniszter volt. - Nem féltem Tótkomlóst az európai uniós ki­hívások előtt, melynek megvalósulásához az ország minden régiójában hatalmas erőket kell megmozgatniuk a civil szervezeteknek - mond­ta Dávid Ibolya. - Hazánk népe józan, dolgos, ahogy önök itt, Tótkomlóson is. Tudom, hogy képesek vagyunk arra a felzárkózásra, aminek eredményeként nemcsak lakói, hanem polgárai is leszünk az Európai Uniónak - fogalmazott az igazságügy-miniszter, aki az ünnepségen adta át Juhász Pál polgármesternek a millenniumi zászlót, amelyre Koppány Jánosné zászlóanya kötötte fel a millenniumi szalagot. Dr. Je­szenszky Géza, a megyei közgyűlés alelnöke pedig megyezászlót adott át a város vezetőjé­nek. A hagyományokhoz híven a városalapítási ünnephez kötődően adták át a Pro Urbe-díjakat is, amit Tótkomlós képviselő-testülete idén a nemrégiben elhunyt Lehoczky Istvánnénak, a szlovák általános iskola volt igazgatójának, va­lamint dr. Ácsai Pál nyugalmazott intézmény­­vezető főorvosnak ítélt oda. Ugyancsak az ún- Tótkomlóson népségén írta alá Tótkomlós képviseletében Ju­hász Pál polgármester és a németországi Neun­­kirchen am Brandt első polgármestere, Wilhelm Schmidt a két város közötti testvértelepülési megállapodást. KOVÁCS ERIKA A díszvendég, Dávid Ibolya igazságügy-miniszter adta át a millenni­umi zászlót Juhász Pál polgármesternek .­FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A zene a lélek tápláléka „Nincs rét, nincs erdő, lélek sincsen, ha nem fakad ének a szájon..." — a Zelk Zoltántól vett idézetet választotta mottó­jául az Éneklő Ifjúság Megyei Találkozója, amit a hét végén tartottak Szarvason. S­zarvas A diákkórusok rangos megyei rendezvényét nagyszámú hallga­tóság kísérte figyelemmel szom­baton, a Vajda Péter Művelődési Központ nagytermében. Dr. De­meter László, Békés Megye Kép­viselő-testülete Művelődési, Ok­tatási és Vallásügyi Bizottságának elnöke ünnepi köszöntőjében Ko­dály Zoltán gondolatait ajánlotta a jelenlévők figyelmébe, amikor arról beszélt, gyermekeink olya­nokká nevelődnek, amilyen zenei táplálékot nyújtunk nekik. Úgy vélte, a mostani alkalom is jelzi, a kiváló zenepedagógus gondolatai termékeny talajra hullottak. Az Éneklő Ifjúság Megyei Ta­lálkozóján Csorvásról, Békéscsa­báról, Orosházáról, Gyuláról és a házigazda városból, Szarvasról léptek fel kórusok. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Melis György operaénekes, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja, Szarvas város díszpolgára. A zsű­ri tagja volt: Mocskonyiné Tallér Edit karnagy, a Gregorián Társa­ság titkára, dr. Sárhelyi Jenőné karnagy és Nagy Béláné karnagy, főiskolai tanszékvezető. DOMINO waiySMIATOt érául 129 900 via Itt a tavaszi időszámítás! De­­ Európában először­­ a DOMINO csomagban MÉG egy órával több van. A csomagban a DUAL kéczBHk*, a kártya és a moMI­ egy maflfitt most egy igazi Swatch óra ketyeg. Már bruttó 29 900 Ft-tól megveheted. Bruttó 9 000 Ft-ot ebből is lebeszélhetsz. Mit kapsz még? 333 nap elérhetőséget**, Hangpostát, SMS-t, Internetet Kapcsolatot kedvező tarifákkal hálózaton belül is több mint 1 millió Westel 900 előfizetővel. Állítsd át magad tavasszal DOMINÓ-ra! WESTEl 900 ruénás Goft Bércéscsacra. Midnyánszfév­a. A Méz OGGS/447-014,06-30/90IMKHG Hivatalos üzéstkutMc 06-30/930-5259,06-3Q1936-6372 THwnotW 96 Kit WilchI», Mednyánszky u. 4-6. • LA Computer Orosháza, Táncsics M. u. 11. • Puszta Híradástechnikai Szaküzlet Mezőhegyes, HM János u.3. BUfesor • B­­­T tattadik­e Bt. Mkascabe, Szarvas út 57. • Szálas, Szabadság u. 54-56. • Kagyó Bt: Békáscsaba, Umwrzál Áruház, Andrássy út 3. • Pharmadent Kft: OmsMo, WMsmsk­y u. 2. • Oebs-Print Kft: Gyula, Báke sugárút 4 • Kovács Vernika: SzstMom, THy Z u. 13. swoitdin Twkött­etótetek az üzletekben és a DOMINO Dzfetaatályzatban. * A készülék cs* MM* 900 utifizető kártyával hacnázfató Am* a késztet tart ** A 814 kártya 45 nap eterftetacéget biztost majd a DOMNO SM feltörtés után további 333 napig vagy elérhető. Intermidto 1777 (a Westel 900 hálózatából díjmentesen k­iató). 265-9210 k­w IWCI FOTÓfc túraviH­OFOTÉRT 1)íme!|i. A KAPCSOLAT _____ CS. R. Emlékköveket avattak A városalapítás évforduló­ján, minden év áprilisában az orosházi evangélikus templom kertjében emlék­köveket állítanak fel. O­rosháza Egy lelkész és egy tanító emléke előtt tiszteleg az utókor, amikor a templomkertben újabb emlékkö­vet avatnak fel. Eddig öt tanító és öt lelkész emlékkövén virítottak az emlékezés virágai. A vasárnapi is­tentisztelet után Balassa Pál lel­készről és Gólián Mihály tanítóról beszélt a gyülekezet előtt Koszorús Oszkár helytörténész. Balassa volt az első, aki Orosháza történetét pa­pírra vetette 1844-ben, a városalapí­tás 100 éves jubileumára. Erős ma­gyarságtudata miatt az 1848/49-es események után börtönben sínylő­dött. Gólián Mihály mezőberényi tanító 60 éven át oktatta az ifjúsá­­got Orosházán.__________ tcsi 2000. ÁPRILIS 17., HÉTFŐ - 3. OLDAL VÉLEMÉNYEK CSETE ILONA Ha ma még élnének... Klári, Zsuzsa, Ági és a többiek­­ fiatalok, életigenlők, teli tervek­kel, vágyakkal. Ilyenek voltak, míg a gyilkos kór testüket meg nem támadta és pusztította a sokszor elviselhetetlen fájdalommal kikö­vezett út végéig. Akkoriban a tálcányi gyógyszer szedése, tipródás a mentőben a sugarazás helyszínéig és a gyötrő terápiák sokasága idején­­ már csak egy cél lebegett szemük előtt: meggyógyulni! Bármi áron! Aki pedig megélte beteg szerette, szerelme, jó ismerő­se mellett ezeket az éveket, hónapokat, majd a rák leszámolásának végnapjait, az tudja igazán, mi az az utolsó szalmaszál! Egy cél ! ! Igazságtalanul korán elvesztett lebegett ! ! barátnőim jutottak eszembe, ami­szemük előtt­ meggyógyulni­­kor lapunk meghirdette a hiper­­termiás ágy megvásárlására azt az akciót, amelynek nyomán megye­­szerte nyúltak szűkös pénztárcá­jukba az emberek. Ha ma még él­nének az Ágikhoz, Zsuzsákhoz, Klárikhoz hasonló sorsú szerette­ink, ha kaphatnának egy utolsó esélyt, ha ez az utolsó szalmaszál lehetne beteg testükre a gyógyír - ők is biztosan mindent megten­nének... De nem kell ahhoz beteg embernek lenni, hogy a Hírlap kezde­ményezése mellé álljon bárki! Jó volt látni azt az édesanyát, aki orosházi, jótékonysági akciónk idején eljött, és három pici gyerme­ke egyenként dobta be az urnába a segítségre szánt forintokat. Vagy azt a nagymamát, aki unokájával együtt — megbeszélve a ne­mes célra szánt pénz további sorsát - dicsérte a kezdeményezést, és előrelátón annyit mondott: soha nem lehet tudni... Olyan gonosz ez a világ! Miért ne tegyük jobbá, ha módunk van rá?! Talán az én forintjaim is hozzásegítik a rákos betegeket az any­­nyira óhajtott gyógyuláshoz. Boldog vagyok, ha arra gondolok, jó ügyet szolgálok! — mondta egy adakozó, akinek szavai Goethe gondolatait juttatták eszünkbe. A boldogságot nem lehet ajándék­ba kapni, egyetlen titka: adni, mindig csak adni! MÉNESI GYÖRGY Roxi meg az identitás Roxi egy németjuhász és egy rottweller nászából született. Gazdái kutyaiskolába is járatták, ám mielőtt befejezte volna a tanfolyamot, kedvezőtlen fordulatot vett a család élete: el kellett adni a kertes há­zat. Egy ekkora jószág nem való panelbe, hát­­ „Ingyen elvihető!” ajánlással - meghirdették Roxit, így került hozzám Tápéról. A (lak)helyváltoztatás és a kutyakiképző félbehagyása semmiféle identitászavarral nem járt. Itthon, kiugorván az autóból, azonnal végrehajtotta a határkijelölést és az impériumváltást, azaz körbevi­­zelte az udvart. A kutya legjobb barátja, az em­ber is nehezen viseli el, ha nin­csenek egyértelmű jelek az újon­nan vagy a történelmi közelmúlt­ban megszerzett felségterületein. A csapatostul bevonuló kétlábú­­ak azonnal lecserélik a felirato­kat, a zászlókat, a közigazgatást, az emlékműveket, a szobrokat. Nagyjából ez felel meg a kutyáéknál szokásos, hátulsóláb-emel­­getéssel kísért tevékenységnek. Utána más testhelyzet, és más végtermék következik. Nagy-britanniai és román tollforgatók ta­nulmányozták a múlt héten többek között Temesváron, Aradon és Nagyváradon az identitástudat egyes kategóriáinak (család, faj, nem, vallás) tükröződését az irodalomban. A négynapos szimpózium - olvasóm a tudósításban — lehetőséget adott arra, hogy a résztvevők megismerkedjenek egy-egy város irodalmi életével, sokszínű művelődésével. A népes brit—román küldött­ség Aradon például találkozott a román írószövetség helyi tagja­ival, az ARCA folyóirat szerkesztőivel. A főszerkesztő bemutatta a város irodalmi és kulturális életét, megemlítve, hogy mindkét aradi egyetem az idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. Arad magyar szellemiségéről, a magyar lapokról, a könyvkiadás­ról, az oktatásról, az egyházakról a vendégek semmit sem tudtak meg. Tanulékonyak a barátaid, Roxi! A geszti szilva is aranyat ért Jövőre már nemzetközivé bővül a kisüsti fesztivál Az I. Országos Kisüsti Fesztiválra beküldött pálinkák fajtánkénti megoszlása alátámasztotta azt a tényt is, hogy megyénkben a legtöbben szilvából és barackból főznek kis­üstit. Ugyanakkor a hagyományos pálinkák mellett megje­lentek olyan különlegességek is, mint a bodza-, a birsalma- és az aszútörköly-pálinka. Gyula A mintákat előzetesen vélemé­nyezte fizikai tisztaság, szín, il­lat és íz alapján a megyei állat­egészségügyi és élelmiszer-el­lenőrző állomás laboratóriuma. Ezt követően a hétvégén 10 ta­gú zsűri - melynek elnöke Tóth Imre országgyűlési képviselő, szakmai vezetője pedig Piros László, az Élelmiszer-feldolgo­zók Országos Szövetségének főtitkára volt - vizsgálta meg érzékszervileg a versenyműve­ket. A zsűri előtt ekkor még titok­ban tartották - a verseny tisztasá­ga érdekében -, hogy mely pálin­ka honnan, kitől származik. Pá­linkafajták szerint, és ezeken be­lül is két kategóriában - magán­­személyek, bérfőző kisiparosok - zajlott az értékelés. Összesen 7 arany, 5-5 ezüst és bronz elisme­rést osztottak ki, valamint döntöt­tek a fesztivál nagydíjas kisüstijé­ről is. Amikor aztán a nevekről is le­hullott a lepel, kiderült: a me­gyénkből beküldött pálinkák kö­zül arany elismerést érdemelt ki Szerb József geszti polgármester, valamint a Békési és Fia Bt. (Bé­kés) szilvája. Az említettek közte­­, illetve almapálinkáját is díjazta a zsűri. A cseresznyepálinkáknál ezüst elismerést kapott a gyulai Kiss József, a borpárlatoknál bronzot a szintén gyulai Müller János. A fesztivál nagydíjasa a hódmezővásárhelyi Hajdú Teré­zia lett barackjával. Lovász Sándor, a rendezvény főszervezője elmondta, hogy az első fesztiválra hat megyéből je­lentkeztek pályázók, és jövőre szeretnék bővíteni a kört, sőt nemzetközivé szélesíteni a feszti­vált. Piros László hozzátette: az általuk minden évben megszer­vezett országos pálinkaversenyt is összekapcsolják majd a gyulai programmal. NY. L.

Next