Békés Megyei Hírlap, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-17 / 90. szám
LEMEZKAZETTÁT, (c) Békéscsabán a megyei művelődési központ Luther utcai épületébe hatolt be ismeretlen tettes április 6-án. Az egyik emeleti irodahelyiségből lemezkazettát lopott el, mely 45 ezer forintot tartalmazott. DARÁLÓT, TYÚKOKAT, (c) Újkígyóson a Kis utca egyik házának melléképületét látogatta meg illetéktelen személy április 9-ére virradóan. Terménydarálót és 4 tyúkot zsákmányolt, az anyagi kár 9 ezer forint. NYOLCSZÁZEZRES KÁR. (c) Április 7-ére virradóan Békéscsabán az Alsó-Körös sor 2. alatti irodaházba törtek be ismeretlen elkövetők. Készpénzt és műszaki berendezéseket tulajdonítottak el, az anyagi kár 800 ezer forint. BŐRRUHÁKAT IS. (c) Készpénz mellett motoros bőrruhákat is elemeltek azok az ismeretlen tettesek, akik április 8-án éjszaka törtek be a megyeszékhelyen a Dobozi út egyik családi házába. Az okozott kár 350 ezer forint. DÍSZFÁKKAL LÉPTEK, felkerítésbontás módszerével mentek be ismeretlen elkövetők április 10-ére virradóan Békéscsabán a Szarvasi úti Platán dísznövény-kereskedésbe, és díszfákat loptak el. Az anyagi kár 140 ezer forint. „SPORTOS” BETÖRŐK. (c) Békéscsabán, az Andrássy út 22. szám alatti Budmil-szaküzletbe hatoltak be ismeretlenek április 10-ére virradóan. Kétszázezer forint értékben sportruházati cikkeket vittek el. MEGYEI KÖRKÉP Körös-vidéki Zsaru Erdősávok, fasorok pusztítói „Fakitermelés” feketében, több százezres kárral Már a tavaszi szellő lengedez a vidék felett, de az időjárás szeszélye miatt olykor-olykor még be kell gyújtani a kis kályhákba. Feltehetően ez vezérelte az elmúlt hetek fatolvajait is, akik kihasználva a felszáradt földutakat, ismét az erdősávok és fasorok módszeres kivágásába kezdtek. Kétegyháza—Kisdombegyház Egy kétegyházi lakos jelezte nemrég a rendőrségen, hogy egy napon dél körül, a Pusztaottlaka külterületén fekvő szántóföldje végén 5 akácfát ismeretlen személy kivágott és eltulajdonította. Medgyesbodzáson a Szász-dűlőben egy gerendási illető földterületén a 20-30 centiméter átmérőjű akácfákból vágott ki és vitt el ismeretlen tettes huszonhetet. Kisdombegyházon egy helybéli több részre tagolt, mintegy 12 hektár nagyságú erdőrészletében szintén ismeretlen személy járt, aki 20 kőrist és 30 akácfát vágott ki és szállított el a tulajdonos tudta nélkül. A „fakitermelésnek” ezzel még nincs vége, mert legutóbb a kevermesi vadásztársaság tett feljelentést egy kötegyáni és egy eleki illető ellen, akik alaposan gyanúsíthatók azzal, hogy 2000. február eleje és március vége között több alkalommal fát tulajdonítottak el a kevermesi Frühnwald erdőből. Az így kivágott és ellopott fák értéke összesen meghaladja a 300 ezer forintot. Szétszedtek jelzőtáblát, játékgépeket Munkában a szolgálaton kívüli rendőr A ház hézagos kerítésén át, a Béke sugárúttal szomszédos utcában a járőröző Képíró Sándor rendőr törzszászlós, a Gyulai Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályának munkatársa gyanús udvari szerelésre figyelt fel. Gyula A helybeli G. J. (40) és G. J. (30) április 11-én, 13 óra tájban éppen egy „Állj! Elsőbbségadás kötelező!” jelzőtábla szétszerelésén ügyködtek. Felaprítása után a MÉH-telepen szándékoztak értékesíteni. Azt mondták, a táblát találták egy szemeteskonténer mellett. A kapitányságon előállításukkor már más helyet jelöltek meg, a Scherer Ferenc és a Jókai utca kereszteződését, ahol a fűben hevert a tábla. Értéke 30 ezer forint. Szolgálaton kívüli rendőr fogta el azt a békéscsabai fiatalembert, aki betört a gyulai Stop büfébe. Több társát is sikerült elfogni, s ebben szerepet játszott április 4- én hajnalban a vagyonvédelmi cég, a Bak és Társa Bt. A békéscsabai fiatalember éjszaka az ajtó kifeszítésével hatolt be a büfébe, ahonnan a játékgépből 28 ezer forintot vett ek) ki és a hoppért. Összességében 98 ezer forint kárt okoztak, a rongálással még 20 ezret. A háromtagú társaság, valamennyien békéscsabaiak, alaposan gyanúsíthatók azzal, hogy 1999. november 14-én a megyeszékhelyen, a Kispipa italboltba behatoltak az ajtóüveg kitörésével. A játékgépből 40 ezer forintot és a hoppert vitték el, összesen 110 ezer forint kárt okozva ezzel. A rongálás még 10 ezer forint. Ez év március 23-ra virradóan Gyulán, az Erzsébet sörözőbe hatoltak be az ablak kifeszítésével, mellyel 23 ezer forint kárt okoztak. Itt is a játékgép volt a célpont, melyből 20 ezer forintot és a hoppert vették ki, összesen 70 ezer forint kárt okozva. A fiatalemberek ellen betöréses lopások alapos gyanúja miatt folyik az eljárás. SZ. M. Főút mellett, kerékpárút nélkül Akit külterülethez köt a sorsa, könnyű életet aligha remélhet. Többet tapos a sárban, autó híján kilométereket biciklizik a piacra. Messzebb a munkahely, a gyermekeinek az iskola. Legalább fél nap a hivatali ügyintézés, vagy a szakorvosi ellátás. Az infrastruktúra áldásai - a víz, az elektromos áram, az utak, a telefon, a gáz — ha el is jutnak, több éves késéssel, mint az anyatelepülésre. Nagylapos olyan külterület, amely elébe ment a fejlődésnek, igyekezett valamicskét gyorsítani ezen a tempón. GyOMAENDRÖD-N AGYLAPOS A kétszáz lelkes külterület történetébe Gyuricza László avatott be minket. A nyugdíjas katonatiszt 1928-ban született az akkor épülő tanyaközpontban, Nagylaposon. Nem sokkal előtte, 1924-ben kezdődött meg a terület betelepítése. A kiosztott házhelyeken cselédek, béresek, kubikosok, nincstelenek önerőből építkeztek. Később egykét hold földet is kaptak. Az öszszefogás, az összetartozás érzése erős volt ezen a vidéken. Ezt bizonyítja, hogy hamarosan hozzáláttak a közösségi házuk megteremtéséhez, 1930-ban pedig megalakult a Nagylaposi Olvasókör. Riportalanyunk úgy emlékszik, utoljára 1960-ban épült új ház Nagylaposon. A külterület lakossága öregszik, amit az utóbbi időszakban a munkalehetőségek fogyása is felgyorsított. A rendszerváltozás után a település négy termelőszövetkezete megszűnt, így a Béke Termelőszövetkezet is, amely a nagylaposiak javarészének kenyeret adott. Jelenleg egy mezőgazdasági kft.-ben, a rózsakertészetben, valamint a pulyka- és libanevelő telepen találnak helyben munkát az emberek. Többen önállóan is próbálkoznak. Varjason kimért parcellákon részarány-tulajdonosként ipari növényeket termesztenek és azt közösen értékesítik. Gyuricza László egészen friss hírként tudatta velünk, hogy egy gyomai származású budapesti vállalkozó járt a közelmúltban Nagylaposon. Azt fontolgatja, hogy kihasználva a helyben nyert termálvíz előnyeit, egészségvédő és -fejlesztő centrumot hoz létre az egykori iskola épületében. A lakosság most reménykedik, mert a centrum létrejötte tovább javítaná a foglalkoztatást. Helyben természetesen nem mindenki talál munkát. Többen Gyomaendrődre, illetve Mezőtúrra járnak dolgozni. A munkalehetőség mellett az életkörülmények is meghatározzák egy lakóhely megtartó képességét. Elektromos áram, vezetékes ivóvíz és telefon dolgában a külkerület felzárkózott az anyatelepüléshez. Ez nagyrészt azon is múlott, hogy voltak olyanok, akik önzetlenül, pénzt, időt nem kímélve felvállalták az itt élők érdekeinek képviseletét. Közéjük tartozik Gyuricza László, aki máig emlékszik rá, 1949. május 1-jén lett közvilágítás a szülőhelyén, s utána lassan a lakásokba is bevezették az áramot. A volt téesz székház épületében közösségi helyiséget alakítottak ki. Itt működik az idősek klubja, itt történik a klubhoz kapcsolódó ebédeltetés, továbbá itt rendel az orvos. Vezetékes gázt a helybéliek minden erőfeszítése ellenére nem kapott a település. Van viszont telefon, amit eddig ötven család lakásába kötöttek be. Kövesúttal nem sokkal dicsekedhetnek. A Mester utca és a Tóth Árpád utca szilárd burkolatú. Ezzel el is érkeztünk ahhoz a témához, nevezetesen a közlekedéshez, ami mostanában leginkább foglalkoztatja az itt élőket. Nagylapos közvetlenül a 46- os főút mellett épült. Errefelé kevés a tehetős ember, csak néhányuknak van személygépkocsija. Az idősek, a munkába járó nők és férfiak kerékpárral járnak be a városba. Jó időben a nagyobbacska gyerekek is inkább kerékpárra ülnek, nem iskolabuszra. A Nagylaposra járó horgászok és telektulajdonosok is legtöbbször biciklin járnak. Csakhogy a forgalmas főúton a kerékpározás fokozottan balesetveszélyes. Gyuricza László jó tíz esztendővel ezelőtt hasztalan szorgalmazta, épüljék kerékpárút a főút mellé. Most újra az önkormányzathoz fordult, tegye lehetővé, hogy megépüljön a Nagylapost Endrőddel összekötő kerékpárút. A kéréssel a település országgyűlési képviselőjét, a megyei területfejlesztési tanács elnökét, Domokos Lászlót is megkereste. Hozzá intézett levelében leírta, a települési önkormányzat támogatná a kerékpárút megépítését, ám a város lehetőségeinek határt szab a költségvetés. A képviselőtől azt kérte, politikai tisztségénél fogva segítse valóra váltani az elképzelést. Domokos László a válaszlevelében úgy fogalmazott, a kerékpárút a település lakói életét megkönnyítő fontos infrastukturális kérdés. ígérte, a lehetőségeihez mérten támogatja a kezdeményezést. Az önkormányzatot pedig arra kérte, figyeljen erre a problémára és segítse a megvalósítást. Gyuricza László mindezt biztatónak tartja. Azóta elkészült a kerékpárút megvalósíthatósági tervéhez a műszaki leírás. A beruházás becsült költsége 149,3 millió forint. A költségeket az út két hídon való átvezetése drágítja meg. Gyuricza László szerint az út megépítésében más megoldást választva 50-60 millió forintra lehetne csökkenteni az útépítés összes kiadását. Kíváncsiak voltunk rá, milyen esélyt lát a kerékpárút megvalósítására a város polgármestere? Dr. Dávid Imre válaszában leszögezte, minden ilyen irányú lakossági kezdeményezést tisztelettel fogad. - A kerékpárút igényével tökéletesen egyetértek. A már említett olcsóbb megoldás 70-80 millió forintba kerülne, és éppen azokat a veszélyes forgalmi helyzeteket nem védené ki, amelyek indokolnák a kerékpárút megépítését. Az út teljes hossza 6,7 kilométer lenne, a megépítése pedig a drágább, ám közlekedésiig biztonságosabb megoldás szerint 140-150 millió forintba kerül. Bár a problémát a képviselő-testület ismeri, idén erre a beruházásra nem tud pályázni a város. A nagylaposi kerékpárút megvalósulására rövid távon nem látok valós esélyt. Az elképzelést alaposan át kell gondolni, s megkeresni a lehetőséget, hogyan tudná az önkormányzat minimális saját erővel megteremteni a beruházás pénzügyi hátterét - nyilatkozta Dr. Dávid Imre. CSATH RÓZA A nagylaposiak örömmel vennék, ha ilyen kerékpárúton közlekedhetnének.... (ARCHÍV FELVÉTEL) 2000. ÁPRILIS 17., HÉTFŐ - 5. OLDAL ____________Megkérdeztük olvasóinkat____________ Elmossa-e az árvíz a tiszai szennyet? Kovács Orsolya, 15 éves kunágotai középiskolai tanuló: - Gyakran gondolok azokra, akik a szennyezés miatt elveszítették a kenyerüket: a halászok, a halkereskedők, a vendéglátósok közvetlenül érzik a tragédia következményét. Ez is rendkívül sajnálatos, de ennél sokkal többről van szó: valószínűleg jóvátehetetlen károsodás érte a folyó élővilágát. Ki a felelős? Ez egyértelmű, de segíteni is kellene őket, hogy korszerűsíthessék a termelést. Takács Ferenc, 18 éves lökösházi szakmunkástanuló: Számomra érthetetetlen az ilyen mérvű emberi felelőtlenség. Egyszerűen nem hiszem el, hogy ne lett volna elkerülhető a katasztrófa. Persze azzal, hogy siránkozunk, nem megyünk sokra. A nagy kérdés az, hogy mikor jutnak el a szomszédaink odáig, amikor egyszers mindenkorra kizárhatók az ilyen balesetek. Remélem, mire begyógyulnak a Tisza sebei, nem kell újabb szennyhullámtól tartanunk. Tapasztó Zsolt, 30 éves dombegyházi Hírlapterjesztő: - Felháborítónak tartom a sorozatos szennyezéseket. A felelősöket (ausztrálokat és románokat egyaránt) bíróság elé kellene állítani Hágában. Szomorú, hogy erre mind ez idáig nem került sor. A vége az lesz, hogy soha nem látott katasztrófa éri a Kárpát-medencét. A mérgek és a nehézfémek a mostani árvizek következtében eljutnak a folyótól távolabbi területekre is. Ennek beláthatatlanok a következményei. Bicski András, 65 éves dombegyházi nyugdíjas: - Ha csak egyszer történt volna meg a szenynyezés, az is égbe kiáltó bűn lenne. De hogy sorozatban ránk ereszük a különböző vegyi anyagokat, arra egyszerűen nem találok szavakat. De felindultságunkban is legyünk tárgyilagosak, s ne ítéljünk el egy egész népet. Nem a románok tették tönkre a Tiszát, hanem pontosan megnevezhető vegyes vállalatok, bányavállalatok és üzemek. Dénesi györgy .-FOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELEI Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Egészségnevelés A Magyar Vöröskereszt Orosházi Területi Szervezete az idén is megrendezte a már hagyományos — felmenő szintű — ifjúsági versenyeit egészségnevelésből és csecsemőgondozásból, valamint elsősegélynyújtásból. Orosháza A közelmúltban a József Attila Általános Iskola adott otthont az egészségnevelő és a csecsemőgondozási versenynek, ahol mintegy 70 általános és középiskolás diák izgulta végig a vetélkedést. A vöröskeresztes ismeretek mellett az egészséges táplálkozásból, a helyes napirend kialakításából, környezetvédelemből és a káros szenvedélyek ismeretéből, a megelőzésből is vizsgáztak. A csecsemőgondozás témakörben a leendő anyukák és apukák adtak számot felkészültségükből a szakmai zsűri előtt. Ebben a versenyben a gádorosi Némann Valéria Általános Iskola bizonyult a legjobbnak, második lett az Orosházi V. Számú Általános Iskola, harmadik pedig a gádorosiak másik gárdája. Az egészségnevelési verseny 5-6. osztályosai között az alábbi sorrend alakult ki: 1. III. számú általános iskola, 2. József Attila Általános Iskola, 3. V. számú általános iskola (valamennyien orosháziak). A 7-8. osztályosok között: 1. III. számú általános iskola, 2. evangélikus általános iskola, 3. József Attila Általános Iskola (mindannyian orosháziak). _________________________!«! Hat település versenyzett Körzeti népdaléneklési versenyt rendezett felső tagozatos tanulók részére a körösladányi Tüköry Lajos Általános Iskola. A megmérettetésre hat környékbeli településről érkeztek versenyzők. Körösladány Az adott települések iskoláinak legszebb hangú énekesei a napokban színvonalas verseny keretében csillogtatták meg tehetségüket. A versenyzők évfolyamonként mérték össze tudásukat, így a zsűri négy kategóriában hirdetett győzteseket. Az ötödik osztályosok versenyét Bogi Borbála (Mezőberényi 1-es Számú Általános Iskola), a hatodikosokét Kovács Nóra (szintén mezőberényi 1-es iskola), a hetedikesekét Schmidt Barbara (Szeghalmi Általános Iskola) nyerte. A nyolcadikosoknál két első díjat osztott ki a zsűri: Nagy Mónika (dévaványai Ványai Ambrus Általános Iskola) és Ács Judit (Szeghalmi Általános Iskola) lett a győztes. A nagyszabású rendezvénnyel a résztvevők a sok szállal Békés megyéhez kötődő Bartók Béla emlékének adóztak. m. b. Közép-Békés programja „ A SAPARD kistérségi program második fordulójához a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a közép-békési kistérségnek biztosította a szükséges pénzeszközöket. A napokban megtörtént a megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal annak a megállapodásnak az aláírása, amelyben az alapítvány vállalja a pályázati anyag elkészítését és a szakértői munka elvégzését. A SAPARD közép-békési térségnek május31-ig kell összeállítania stratégiai programját.