Békés Megyei Hírlap, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-20 / 247. szám

4. OLDAL - 2000. OKTÓBER 20., PÉNTEK Koalíciós vita a tb pénzéről Az egészségügyi miniszter nem cáfolja távozását Budapest - Országház A kétéves költségvetés teg­napi parlamenti vitájában ellenzéki képviselők mel­lett MDF-es és kisgazda po­litikusok is bírálták a kor­mány egészségügyi és nyugdíjkoncepcióját. Dógl Árpád egészségügyi minisz­ter nem cáfolta a távozásá­ról szóló híreket. Az egészségügyi ellátás színvona­la megfelel az európai átlagnak - hangsúlyozta a szaktárca politikai államtitkára a vitában, amelyben ellenzéki képviselők vissza-visz­­szatérően úgy fogalmaztak, hogy az ágazat már megint alulmaradt a tervezésnél a szigorú pénzügyi politikával szemben. Béremelés, fejlesztések Sokan a betegellátás színvonalá­nak további csökkenésétől tarta­nak abban az esetben, ha a társa­dalombiztosítás 2001-2002-es költségvetését eredeti formájában fogadja el az Országgyűlés. Az ágazat dolgozóinak beígért 20 százalékos béremelés ugyanak­kor kedvező fogadtatásra talált. Az ágazati érdekképviseletek sze­rint a legnagyobb gond az, hogy az intézmények dologi kiadásai­nak fedezete nem nő. Reálérték­ben több mint 10 százalékkal csökken, a várható áremelke­dések további kórházi eladóso­dásokhoz vezethet. Gógl Árpád egészségügyi mi­niszter szerint az ágazati fejleszté­sek nem állnak le. A tárca jövő évi 110, az azt követő esztendő 114 milliárd forintos költségvetési ré­szesedéséből a sürgősségi beteg­­ellátás, a mentőszolgálat, a tiszti­­orvosi és a vérellátó hálózat fej­lesztését támogatják. Az ÁNTSZ 5 milliárdos többletforrásra számít­hat, míg az Országos Mentőszol­gálat és a sürgősségi ellátás 2-3 milliárd forintra. A dolgozók két évre szóló 20-20 százalékos bér­emelésének fedezete az OEP költ­ségvetésében szerepel. A költségvetés kiélezett vitája közepette Gógl Árpád távozásá­ról is felröppentek hírek. Ugyan­akkor többen tudni vélik, hogy az ágazat súlyos helyzete miatt a A NYUGDÍJ-BIZTOSÍTÁSI ALAP KIADÁSAI kiszemelt utódok nem igazán kapkodnak a miniszteri szék után. Talányos MDF Az éles hangú parlamenti vitá­ban még az a kérdés is felmerült, hogy az MDF egyáltalán hajlan­dó lesz-e megszavazni az egész­ségügyi- és a nyugdíjbiztosító költségvetését. Csáky András, a frakció előadója talányosan csak annyit mondott, remélik, hogy lehet külön is szavazni a társada­lombiztosítási alapok költségve­téséről, mert - bár az egész ter­vet támogatják - ezt a részét nem tartják elfogadhatónak. A szabad demokrata Bauer Tamás azt olvasta ki a mostani költségvetési tervekből, hogy a kormány tagadja a biztosítás el­vét. Az egészségügyhöz hasonló bírálatok hangzottak el a nyug­díjbiztosítás költségvetéséről is. Kökény Mihály (MSZP) volt mi­niszter megalapozatlannak ne­vezte a terveket, Rozgonyi Ernő (MIÉP) pedig három éven át leg­alább 18-20 százalékos nyugdíj­­emelést tartana szükségesnek. Elégedett nyugdíjasok? Ismét elhangzott, hogy az Orbán­­kabinet 1998-ban a nyugdíjeme­lés mértékének csökkentésével felrúgta az előző kormány és az érdekképviseletek megállapodá­sát, amely az azt megelőző évek reálérték-csökkenéseit egyenlítet­te volna ki. Amit tehát jövőre ígér a kormány a nyugdíjasoknak, azért nem jár köszönet, csak csökkentenek valamit a lemara­dáson - vélik az ellenzékiek. A pénzügyi tárca tb-alapokért felelős politikai államtit­kára szerint ugyanakkor a kabinet most éppen azt adja vissza a nyugdí­jasoknak, amit az elő­ző kormányok elvettek tőlük. A koalíciós pártok ko­rábban megegyeztek ar­ról, hogy az eredetileg tervezett 7,3 százalékos nyugdíjemelés helyett 10,3 százalékos emelést adnának jövőre a nyugdí­jasoknak, amihez a fede­zetet a munkáltatók által befizetett nyugdíjjárulék vártnál kisebb csökkentésével te­remtik elő. Az előzetes számítá­sok szerint 32 milliárd forinttal kerülhet több a kasszába, ha há­rom helyett csak kétszázalékos lesz ez a csökkentés. Egyes elemzők azonban úgy látják, hogy az infláció kiszámíthatat­lansága miatt az eredeti tervnél nagyobb emelést jövő év végén amúgy is meg kellene adni a nyugdíjasoknak. Akkor az állam kasszájából kellene kigazdál­kodni, ha a parlament elfogadja, a fedezetet a munkáltatók lesz­­nek kénytelenek állni. w. zs. HAZAI T­Ü­K­Ö­R .BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Egész életen át elkísérnek Vidéken kevés a gyógypedagógus, hátrányos helyzetben a rászoruló gyerekek Százéves a gyógypedagó­gus-képzés Magyarorszá­gon. Pár éve még vidéken is tanítottak logopédusokat, mára azonban ez megszűnt. Évente több száz végzett lo­gopédust bocsát ki az egyet­len főiskola, vidéken még sincs elég szakember. Budapest A magyarországi közoktatás egyik fontos, megkerülhetetlen kérdése a sérült gyermekek ok­tatásának megszervezése. Pár évvel ezelőtt még Békéscsa­bán, Debrecenben, Baján, Ka­posvárott és Nyíregyházán is képeztek gyógypedagóguso­kat, mára azonban az ELTE ál­tal integrált egykori Bárczi Gusztáv Főiskola monopol­helyzetbe került. Még a nyír­egyházi megyei pedagógiai in­tézetben zajló oktatás is a fővá­rosi főiskolai kar keretein belül történik. Mesterházi Zsuzsa, a főiskola főigazgatója elmond­ta: aki náluk végez, biztos, hogy azonnal kap munkát. - A gyógypedagógia iránt még mindig na­gyon nagy az érdeklődés, nálunk például évente 1800 hallgató tanul - nyilatkozta a főigazgató asszony. - Az országban 150-170 önálló gyógypedagógiai intézmény műkö­dik, és az óvodák, általános iskoláik is tárt karokkal várják a diplomás logopédusokat. Igazán nem lehet azt mondani, hogy a gyógypedagógusokra nincs szükség, ráadá­sul ez olyan tudomány, ami a bölcsőtől a koporsóig elkíséri az embert. Sajnos gyak­ran előfordul, hogy valaki egy balesetben úgy megsérül, hogy elfelejt beszélni vagy járni, vagy esetleg rosszabbul lát, mint az­előtt. Ilyenkor szüksége lehet képzett szak­emberekre. A Pedagógusok Demokratikus Szakszer­vezetének ügyvivője, Patkós Zsolt szerint sajnos egyáltalán nem rózsás a helyzet. Van olyan Bács-Kiskun megyei kisegítő iskola, ahonnan legalább öt-hat képzett gyógypeda­gógus hiányzik. - A rászoruló gyermekek „kiszűrését” már az óvodákban, az iskolai alkalmassági vizsgálatoknál el kellene kezdeni - véleke­dett Patkó Zsolt. - Ez azonban meglehető­sen nehéz, mivel az igényekhez képest még mindig nagyon kevés a képzett gyógypeda­gógus. Ezt a munkát tehát vagy fejlesztő ta­nárok, vagy gyógypedagógiai asszisztensek végzik. További problémát jelent az is, hogy az alkalmassági vizsgálatok eredményeiről nem igazán szokták informálni az általános iskolákat, ezért aztán nem egyszer előfor­dul, hogy diszlexiás, diszlexiás gyermekek kerülnek az iskolapadba. Az ügyvivő arról tájékoztatott, hogy az ál­talános iskolákban gyakran a tantárgyi órák keretein belül próbálják meg felzárkóztatni a rászoruló gyerekeket.___________székhelyi A gyakorlatokban sokszor a szülők is segítenek FOTÓ: EUROPRESS/DIÓSI IMRE A kegyeletet is tanulni kell A temetők rendjéről szóló kormányrendelet végrehajtásá­nak határideje ez év október elseje volt. A Belügyminiszté­rium azonban féléves haladékot ad a közel hatszáz vállal­kozónak - tudtuk meg Horváth Csaba főosztályvezetőtől. Budapest - A helyi rendeletek elkészítése­kor a legnagyobb tanácstalansá­got az okozta, hogy az új jogsza­bály vonatkozhat-e az egyház tu­lajdonában lévő temetőkre vagy sem? Mára tisztáztuk, hogy az önkormányzat rendelkezései csak a köztemetőkre vonatkoz­hatnak.­­ Mi legyen azokon a települé­seken, ahol csak egyházi temető van annak ellenére, hogy az ön­­kormányzati törvény előírja, az önkormányzatok kötelesek teme­tőt fenntartani?­­ Az a megoldás, ha az önkor­mányzat kap egy részterületet az egyházi temetőben, ahol érvénye­sítheti a köztemetőkre vonatkozó rendelkezéseit. A főosztályvezetőtől megtud­tuk, hogy mivel eddig semmiféle feltételhez nem kötötték a temet­kezési vállalkozás elindítását, a cégeknek nehéz volt megfelelni a hirtelen megszigorodott követel­ményeknek. Egy elkülönített bankszámlán legalább kétszáz­ezer forintot kellett elhelyezniük vagyoni biztosítékként, s az éves bevétel arányában ezt a tartalékot folyamatosan emelniük kellett, hogy a vállalkozó azonnal fizetni tudjon, ha megrendelőjének vala­milyen kárt okoz. Újabban telep­hellyel is rendelkezni kell, ahol iroda van, ahol járműveit, felsze­reléseit tárolja a vállalkozó, ahol a dolgozói átöltözhetnek. Csak új halottaskocsit, vagy kifejezetten temetkezési célra átalakított jár­művet, illetve lovas kocsit üze­meltethet. Összeférhetetlenségi nyilatkozatot is kell tennie, amelyben elismeri, hogy nincs semmiféle személyi kapcsolata a megyei kórházzal. A vállalkozó­nak szakvizsgával, vagy legalább ötéves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. - Ma már minden előírásnak megfelelnek mind az önkormány­zatok, mind a vállalkozók? - Ezt nem mondhatjuk! Most az egész szakma tanul. Hallgató­lagosan, hiszen még sok helyütt az önkormányzatok is adósok a rendelettel, féléves türelmi időt adunk a vállalkozóknak. A Köz­­igazgatási Hivatalok várhatóan 2001 derekán kezdik meg ellenőr­­ző vizsgálataikat._________(kocsi Halottak napjára minden temetőben rendet tesznek fotó: europress/kadsus györgy Egy „politikai hulla” üzelmei A megzsarolt vállalkozó nyilvánosságra hozta az előzményeket A megzsarolt vállalkozó, Balla Dániel szerint a közbeszerzési bi­zottság leváltott elnöke rutinosan alkudozott a kenőpénz nagysá­gáról. A kisgazda frakció, amely kizárta soraiból Székely Zoltánt, egyszerűen politikai hullának tekinti a képviselőt. Budapest A szigethalmi és a tököli csatornázás­ra kiírt közbeszerzési pályázaton nyertes vállalkozó megerősítette, hogy Székely nem saját célra kérte a tetemes összeget, hanem a kisgazda­­pártnak, illetve a Fradinak. - Első találkozásunkkor közölte velem, hogy ez a pénz a kisgazdapárt kasszájának feltöltésére kell, illetve emlegetett Fradi-kasszát is, de ezt az­tán nem ragoztuk tovább - állítja Balla. - A mondandójából, a viselkedésé­ből arra lehetett következtetni, hogy Székely már többször csinált ilyesmit? - Igen, a magabiztossága erre en­gedett következtetni. Eléggé gyakor­lottan adta elő a feltételeit. Egyebek mellett azzal fenyegetett meg, ha nem fizetek, mindent elkövet, hogy cégem a továbbiakban közbeszerzési eljáráson ne indulhasson, továbbá, hogy ez a beruházás sem valósul meg, mivel intézkedik az állami pén­zek visszavonásáról. - Mennyit követelt Székely Zoltán? - Választási lehetőséget adott: vagy az 50 százalékot adom, vagy pe­dig 30 millió forintot teszek le egy na­pon belül. Később ezt lealkudtam 20 millióra. - Pénzről azonban sem telefonon, sem személyesen nem beszéltek... - Első személyes találkozásunkkor közölte, hogy a továbbiakban mind személyes, mind pedig telefonbeszél­getéseink során dokumentációnak nevezzük a milliókat, tehát egymillió az egy dokumentáció. A kisgazdapárt politikusai az első perctől elhatárolódtak Székely Zol­tántól, és attól, hogy képviselőjük pártcélokra kérte volna a pénzt. Torgyán József a média kisgazdapárt elleni frontális támadásáról beszélt. Horváth Béla, a kisgazdapárt frakció­szóvivője pedig így nyilatkozott: - Azt hiszem, mára a közvélemény előtt nyilvánvalóvá vált, hogy hitelte­len ember rágalmai ezek a valótlan állítások. Az, hogy a kisgazdapárt ne­vével próbált takarózni, nem hiszem, hogy mentesítené a felelősség alól. A frakcióból történt kizárása óta a párt lezártnak tekinti az ügyet, Szé­kely politikai hullának minősül. Magasabb családi pótlék Még nem tudni pontosan, hogy mennyivel le­het megemelni a családi pótlékokat januártól a legszegényebb családok esetében, de az biz­tos, hogy lesz emelés - erősítette meg Harrach Péter szociális miniszter. Azok a családok igé­nyelhetik majd a kiegészítő támogatást, ame­lyekben az egy főre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum összegét, amely jelenleg 16 600 forint. Kukoricaexport-tilalom A kukorica kivitelének leállítását kezdemé­nyezi november elsejétől jövő év június végé­ig a Gabonaszövetség. Makay György főtitkár magyarázata szerint meg kell akadályozni a hazai takarmányhiányt, ugyanis a vártnál ke­vesebb, alig 4,5 millió tonna kukoricára lehet számítani. Az állatállomány etetéséhez vi­szont ennél többre lenne szükség. Szakszervezeti hosszabbítás A közgyűjteményi dolgozók szakszervezete (KKDSZ) azt kéri a legfőbb ügyésztől: indítvá­nyozza az Országgyűlésnek a 2001-2002. évi költségvetési törvényjavaslat vitájának felfüg­gesztését, vagy legalább az általános vita idő­tartamának két héttel való meghosszabbítá­sát. Vadász János, a KKDSZ elnöke azzal in­dokolja a kezdeményezést, hogy a kormány előzetes érdekegyeztetés nélkül terjesztette a parlament elé a törvényjavaslatot, így a képvi­selők nem ismerhették meg a szakszerveze­tek véleményét. Tiltakozó nagygyűlés A Vasas Szakszervezeti Szövetség tiltakozó nagygyűlést hirdetett meg november 11-ére a Nemzeti Sportcsarnokba, a munka törvény­­könyve tervezett módosítása elleni tiltakozá­sul. Tőke Károly, a szövetség elnöke azt is el­mondta: valamennyi szakszervezeti szövetség egyetért a vasasok követeléseivel, és ha szük­séges, a nyomásgyakorlás határozottabb esz­közeinek alkalmazásától sem riadnak vissza. Sebkötözők konferenciája Egyre nagyobb gondot okoz a kórházakban, hogy csak hagyományos kötszereket tudnak megvenni a felfelvéses idős betegek kezelé­séhez. ■ HÍREK RÖVIDEN

Next