Békés Megyei Hírlap, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-03 / 29. szám
6. OLDAL - 2001. FEBRUÁR 3-4., SZOMBAT-VASÁRNAP KULTÚRA Tízéves a Békéstáj társaság Szakmai és baráti közösséget alkotnak A Békéstáji Művészeti Társaság tíz évvel ezelőtt, 1991-ben alakult. Mi volt a kezdeti célkitűzés, a tervekből mennyi valósult meg, és mi maradt álom egy évtized alatt? Erről ültünk le beszélgetni a művészeti társaság néhány tagjával. Békés megye — A művészetet illetően, a rendszerváltást követően megszűnt az állami irányítás és támogatás, ezért határoztuk el, hogy megalapítjuk a Békés megyében élő hivatásos képző- és iparművészek közösségét. Saját lábunkra kellett állnunk, a közös ügyeink intézése érdekében jött létre önszerveződő egyesületünk, ám a társaság szakmai és baráti közösség is egyben - eleveníti fel a kezdeteket Lonovics László festőművész, a társaság elnöke. — Tagjaink között olyan művészeket tudhatunk, akik szakmailag már letettek valamit az asztalra, jelenleg harminchárman vagyunk a közösségben - teszi hozzá. - Azt szeretnénk - és ez tíz év alatt mit sem változott -, hogy a megyeszékhelyen legyen egy kortárs galéria, amely az önkormányzat részbeni támogatásával - mivel teljes mértékben önfenntartóak nem tudunk lenni - működne. Műkereskedelem létezik ugyan a megyében, ám Békéscsabán hiányzik egy valódi szellemi műhely. Ne is csodálkozzunk, ha a képző- és iparművészeti főiskolákra bejutott fiatalok nem jönnek vissza - mondja Széri-Varga Géza szobrászművész. - Sok nemzetközi kapcsolat is elvész amiatt, hogy nem tudjuk hová visszahívni azokat a kiállítókat, akik bennünket meghívnak - fogalmaz Gnandt János képzőművész. - Az önmenedzselést még most is tanuljuk. Mivel sokan közülünk békéscsabaiak, pályázati úton támogat bennünket a város önkormányzata, viszont a megye nem pedig a megyét átfogó társaság vagyunk - mondja Lonovics László, aki az egyesület tevékenységével kapcsolatban hangsúlyozza: kiállításokat szerveznek, kiadványokat jelentetnek meg, fiatalokat támogatnak - lévén, hogy a tagok közül sokan tanítanak, gondoskodnak az „utánpótlás-nevelésről”. A Békéstáji Művészeti Társaság „1000 év” című, a millenniumi ünnepségsorozathoz kapcsolódó kiállítása nemrégiben nyílt meg a Békés Megyei Jókai Színház Vigadójában. Május 3-án Szolnokon, júniusban Vácott mutatkoznak be, őszre pedig jubileumi kiállítás tervét is fontolgatják. VÁRADI KRISZTINA A Békéstáji Művészeti Társaság képviseletében Lonovics László, Gnandt János, Szereday Ilona, Széri-Varga Géza. Továbbra sem tettek le arról az álmukról, hogy egyszer Békéscsabán is lesz kortárs képzőművészeti galéria. A megvalósulás érdekében aktív segítségüket is felajánlották...-fotó: Kovács Erzsébet Megfiatalított gépmatuzsálemek Éppen negyedszázada alakult meg a helyi Mezgében Hajnóczi Vilmos, akkori igazgató bábáskodásával a magyar Mezőgazdasági Múzeum Barátainak Köre békési csoportja. ___________Békés Az alakuláskor kitűzött célok, múltunk emlékeinek megőrzése, ápolása, az országos gyűjtőmunkába való bekapcsolódás azóta sem változott. Mindez ismételten megfogalmazódott a baráti kör közgyűlésén, amit a napokban tartottak. Kissné dr. Balogh Ibolya, a Farkas Gyula Mezőgazdasági, Ipari Szakképző Intézet és Gimnázium igazgatója, a múzeumi baráti kör elnöke beszámolójában kiemelte: " Az elmúlt évek gyorsütemű fejlődéséből, az iskola képzésének sokoldalúságából adódóan a baráti kör tevékenysége is bővült, ifjúsági, kulturális, oktatási és szociális feladatokat magába foglaló programokkal. A beszámoló taglalta az elmúlt esztendő célkitűzéseit. Az iskola páratlan értékű gyűjteménnyel rendelkezik, ezeket rendszerezve, tárlatszerűen tárolják. Az erőgépek, a lokomobilok, az öntözési gépek, a növényvédelem eszközei, a lóvontatású talajmunkáló, vető- és szállítóeszközök, a kovácsműhely felszerelései, az agrártörténelmi dokumentumok és szemléltető eszközök, a tovatűnt évszázadok az elődök életébe nyújtanak bepillantást. A diákok Gyaraki Imre - műszaki tanár, a baráti kör elnökének titkára - vezetésével nemcsak megóvják, de bővítik is a gyűjteményt, új, ipartörténeti ritkaságnak számító matuzsálemeket, szerzeményeiket üzemkésszé tették. Befejező szakaszához érkezett a T-28-as Vlagyimirec és a Lanz- Buldog traktor felújítása. A gyűjteményt az elmúlt évben is sokan megcsodálták, ugyanis több városi és városkörnyéki rendezvény programját színesítették és gazdagítják az idén is. -sz- A határidő: március 1. A továbbtanulni szándékozók március elsejéig juttathatják el felvételi kérelmüket a felsőoktatási intézményekbe. Az előző évek gyakorlatának megfelelően felvételi kérelmet idén is korlátlan számú helyre nyújthatnak be a diákok. A jelentkezési lapok kitöltése során már az integrált egyetemek és főiskolák karait, illetve a szakokat kell feltüntetni. A felvételi eljárás díja jelentkezésenként 2500 forint. Az idén 55 ezer hallgatót várnak az egyetemek, főiskolák államilag finanszírozott képzésre, 48 ezren nappali, kétezren esti, ötezren pedig levelező tagozaton kezdhetik meg tanulmányaikat. A várakozások szerint az előző évek növekvő tendenciája folytatódik, a felvételi kérelmet benyújtók száma az idén várhatóan meghaladja a 140 ezret. Az idén felvételizőket már egy új felsőoktatási rend várja. Eszerint minden felsőoktatási intézmény kötelező módon 120 pontos rendszert alkalmaz a felvételi eredmény meghatározásakor. A felvételi eljárás során a megszerezhető pontok ötven százaléka a felvételi jogszabályi minimum. Az intézmény által adható pluszpontok nélkül számítva, ez egységesen vonatkozik az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzésekre is. Többletpontot csak egy nyelv ismeretéért, felsőfokú szakmai képzettségért és sportteljesítményért adhatnak. A többletpontok száma legfeljebb 6 lehet, így a maximális pontszámhatár egységesen 126 pont lesz. _________________ ______ V. K. Nyitnak a fiatalok előtt Az orosházi Petőfi Művelődési Központ februárban számos új programot indít útjára, amelyek célközönsége a fiatalok. Ezen korosztály számára ez idáig is szervezett a kulturális intézmény rendezvényeket, a most induló kezdeményezések azonban merőben mások, mint az eddigiek. Orosháza - Induló programjainkhoz kikértük a Települési Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat véleményét, ötleteit is. Február 14-én indul a Kamacity, ahová játszani, barátkozni, kikapcsolódni és szórakozni várjuk az ifjúságot. Ezenfelül ismerkedési technikákat, önismeretet, konfliktuskezelést és problémamegoldást is tanulhat mindenki, ali betér Kamacitybe - tudtuk meg Tóth Erikától, az intézmény megbízott igazgatójától. Hagyományteremtő szándékkal ugyancsak február 14-én rendezzük meg először a Valentinpartit, ahol egyebek mellett a szerelmespároknak vetélkedőt és táncversenyt rendezünk és megválasztjuk a legszebb szerelmespárokat. Itt hirdetjük ki a Valentin-napi versíró pályázat eredményét is. A Valentin-partin bárki elkészítheti a szerelmének szánt ajándékot is. A rendezvény egy koncerttel ér véget, aminek sztárvendége a Bon-Bon együttes. Február 24-én álarcosbálba és activity bajnokságra várják a diákokat. Az álarcosbálon a megjelenés fekete-piros öltözékben, és természetesen álarcban! KOVÁCS ERIKA Koncerthelyszínek a templomokban „A templomok egyebek között kitűnő koncerthelyszínek is lehetnek, ha megfelelő az akusztikájuk. Természetes központjai lehetnek nem csak a lelki, hanem a szellemi, kulturális és közösségi életnek is” — nyilatkozta Lengyel Zoltán zongoraművész, a www.templomok.hu interneteimen található oldalak megalkotója. A honlap célja, hogy minden magyar templom megtalálható legyen rajta, a templomok történetét, művészettörténeti érdekességeit, képeket (és akár hangzó anyagokat is) közzétéve nemcsak a magyar, hanem a későbbiekben az angol nyelvű oldalak által a világon bármely érdeklődő számára. A templomokra vonatkozó információkat nemcsak maguk a templomok, de „külsős” segítők is ingyen tehetik fel. A zökkenőmentes regisztráció érdekében a főoldalról hasznos tanácsokat tartalmazó lapokra lehet eljutni, így az internetet kevésbé ismerők is hozzájárulhatnak egy olyan országos szintű gyűjtemény létrehozásához, mely egyúttal a templomokhoz kapcsolódó kulturális életet és az internet ebben játszott szerepét is vizsgálja, azzal a céllal, hogy olyan kommunikációs folyamatokat is elindítson, mely hoszszabb távon igen jó hatással lehet, a pillanatnyilag túlnyomórészt a fővárosban koncentrálódó zenei életnek, az egész ország területére való kiszélesítésére is. Aimi Megjelent a Kamarási Kakas A nagykamarási Általános Művelődési Központ gondozásában a napokban Kamarási Kakas néven látott napvilágot egy új települési újság, amely a tervek szerint havonta „ kukorékolja” majd körbe a községet, hogy friss hírekkel tájékoztassa a lakosságot. Nagykamarás Mint azt dr. Sasné Balda Dorottya ÁMK igazgató, felelős kiadó elmondta, immár harmadik éve dédelgette a gondolatát a helyi újság létrehozásának, amelyre az idén nyílt lehetőség. A főszerkesztői teendőket Köböl Zsolt magyar tanár vállalta magára, és az első próbaszám 300 példányban készült. A tervek szerint a havonta megjelenő lapban bárki nyilvánosságot kap, akinek mondanivalója van a lakosság felé. Az oldalakon helyet kapnak az ifjú tollforgatók, a gyermekrajzok, versek, tanulói írások, valamint a tanárok és a szülők gondolatai, iletve az önkormányzati hírek, egyházi programok vagy a civi szervezetek közlendői. A lap a mezőhegyesi Petrina László nyomdájában készül, melynek első számában a beköszöntő mellett található „Múltba tekintő” rovat, Humorzsák, Ibi néni hírei és még sok érdekes olvasnivaló. h. m. A pusztán tanult hitet és emberséget ,,Ha az ősi kultúra elvész, már nem nemzet leszünk, csak nép” Csudabala pusztán megvolt mindaz, amit Petőfi a puszta varázsának nevezett. A szívemben őrzöm azt a tájat a tanyáival, a pásztoraival, a parasztjaival. A fülemben ott van a kenyeret dagasztó asszonyok éneke, az ősi furulyaszó, bennem él a szántó-vető emberek mérhetetlen ügyessége — emlékezett az annyira kedves vidékre Vaszkó Irén, endrődi nyugdíjas pedagógus, akit A falvak kultúrájáért alapítvány a közelmúltban A magyar kultúra lovagja címmel tüntetett ki. Gyomaendrőd Vaszkó Irén a gyermekkorát töltötte Csudabala pusztán. Tizenegyen voltak testvérek, nyolcan nőttek fel. Az a vidék emberségre, becsületre, tiszta életre tanította a népét. - Nem könyvekből tanultam meg hinni. Aratáskor, amikor kihallatszott a harangszó, a férfiak a kalapjukat levéve a kaszájukra támaszkodtak, a fehérnép és a gyerekek pedig letérdeltek és úgy imádkozták el az Úr angyalát - idézte a régmúltat Vaszkó Irén. - Amikor Rákosi nekifogott a tanyák tönkretételének, akkor ébredtem rá, hogy a parasztok az ősi magyar kultúrát örökítették apáról fiúra. Ha az elvész, már nem nemzet leszünk, csak nép. Ez indított arra, hogy a tanítványaimmal járjuk a határt, s összegyűjtsük a parasztemberek maguk készítette eszközeit. A tájházat azonban nem a tárgyak miatt hoztuk létre, hanem azért, hogy a hitet és a hazaszeretetet fellobbantsuk a látogatókban. Emlékszem, egy gyerek megkérdezte: „Ki az a bácsi a kereszten?”. „A világ megváltója” - mondtam, mert mást nem lehetett. A gyerek ebből nem sokat értett, de biztos voltam benne, hogy otthon újra kérdez, s az övéi majd elmagyarázzák neki. - Ezzel a misszióval nem kis kockázatot vállalt. Névjegy: - Sok megaláztatásban volt részem, sőt, akadályoztak is. De a szüleim és a testvéreim szegényen ugyan, de mindig mellettem álltak. Ez adott erőt, no meg a tanítványok lelkesedése. 1970-ben levelet kaptam Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutatótól. „Vállalsz-e? Két kiszessel jövök” - írta. A két kiszest a szomszédok lefoglalták. Az alsó kapunkon pedig jöttek a népek, leénekeltek és elmentek. - A nagyanyja imáját mondja el! - kérte az asszonyokat Zsuzsa. Szebbnél szebb ősi imákat gyűjtött. - A falvak kultúrájáért alapítvány a szellemi és tárgyi emlékek mentéséért tüntette ki. Hogyan fogadta az elismerést? - Aki nem a kitüntetésért dolgozik, hanem menteni akar, az nem nézi, milyen a csónak, amibe beleül. Ennek a kitüntetésnek mégis azért örültem, mert a kis senkik kapták, azok, akik hittek Istenben, emberben és szerették a hazájukat. - Arról, hogy a tájház milyen szerepet töltött be Endrőd életében, sokat elmond a húsz évvel ezelőtti betlehemes műsor. - Nyolcvankettő telén határoztuk el, hogy leadjuk a betlehemet. A tájházban próbáltunk, a gyerekek örömmel tanulták a szerepeket. A hír hallatára a település vezetése, a tantestület és a kulturális dolgozók ellene vagy mellette mind megmozdultak. Az iskolaigazgató felelősségre vont és durva szavakkal illetett. A szülők azonban mindannyian pártoltak minket. Advent idején eljött a leadás napja. Az ajtókat, ablakokat leszedtük, mert nem fért a nép. Nemcsak a ház, de az udvar is szűknek bizonyult. Nyolcan eljöttek a tantestületből is. Mindenki átadta magát az előadásnak. „Isten áldja meg e háznak gazdáját” - énekelték a végén kérés nélkül a szereplőkkel. Amikor az emberek az udvaron is rázendítettek, a spiclik elhúzták a csíkot. Megtört a jég. Visszaadtuk a népnek ami az övé: a hitét, az alkotást, s ezzel visszaadtuk őseik emlékét is. CSATH RÓZA Született: 1922. május 5-én Dévaványán. Tanulmányai: a budapesti testnevelési főiskolán szerzett testnevelő szakos tanári diplomát Harmincöt évet töltött el a tanári pályán. Gyomaendrőd díszpolgára. A paraszti kultúrát mentő tevékenységét Életfa kitüntetéssel, továbbá A magyar kultúra lovagja címmel ismerték el. A pusztai gyűjtőkörúton régi barátokkal (az előtérben, fehér ruhában Vaszkó Irén)