Békés Megyei Hírlap, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-20 / 168. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Címer helyett Kertészszigetnek még nincs önálló címere, de a címer elkészítésén már munkálkodik a község. Klánicz Jánosné polgármester asszony érdeklődésünkre elmondta: a címer megjelenésében elsősorban a falu nevére fog utalni. Azt, hogy ez az elképzelés miként valósul meg, most még pontosan nem tudni. Egy biztos: a falu jelképét úgy állítják össze, hogy annak üzenete közérthető legyen. Kertészsziget címere vár- hatóan az év végére készül el, s akkor születik meg a leírását tartalmazó helyi rendelet is. Településleltár A község lélekszáma: 485 lakos (csökkenőben), a lakosság nemzetiségi összetétele: százszázalékban magyarok lakják, a település legidősebb lakosa Szalai Tamásné, aki 1910. május 4-én született, a település legfiatalabb lakosa Szántó Zoltán, aki 2001. április 17-én jött a világra. A munkanélküliségi ráta jelenleg 24 százalék körüli, a téli időszakban viszont eléri a33 százalékot. Infrastrukturális ellátottság: vezetékes ivóvíz 93 százalék, szilárd útburkolat 20 százalék, járda 75 százalék, gáz 77 százalék, háztartási villamos energia 100 százalék, telefonellátottság 57 százalék. Múltmorzsák A korábban Füzesgyarmathoz tartozott Kertészsziget elnevezésű tanyaközpont ugyanilyen névvel 1952. január elsejétől önálló településsé vált. Valószínűsíthető, hogy a mai Kertészsziget területére az első lakók 1723-1750. között Bereg megyéből költöztek. A második világháború idején a kertészszigeti tanyavilágban található Herczegh-tanyára bombák hullottak, amely emberéleteket is követelt. A falu első iskoláját 1906-ban, a jelenlegit 1954-ben építették. Alapvetően mezőgazdasági jellegű település. Néveredet A néphagyomány szerint Kertészsziget neve a földműveléssel hozható kapcsolatba. A falu mai határában mindig növénytermesztésből éltek az emberek, s most is itt van a térség legjobb aranykoronájú földje. A község egykori határát 1880-ban levezető árkokkal látták el. Ezt követően egyre kiterjedtebb, termékeny földek keletkeztek, ahol megindult a kertészkedés és a dohánytermesztés. A település neve a kertészkedésre utalhat. Az oldal a Kertészszigeti Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Magyari Barna Fotó: Kovács Erzsébet TÉRKÉP 2001. JÚLIUS 20., PÉNTEK - 9. OLDAL Kertészsziget kincse: a lelki gazdagság Céljuk a népesség fogyásának megállítása Kertészsziget a Körös-Sárrét legkisebb települése. Ugyanakkor a térség legjobb aranykoronájú földjei a falu határában találhatók. Az itt élők elsősorban a földművelésből éltek. A mezőgazdaság hanyatlása, valamint az egyéb jellegű munkahelyek megszűnése miatt ma Kertészszigeten is a munkanélküliség jelenti a legnagyobb problémát. Ám az emberek nem csüggednek: igyekszenek mindent megtenni azért, hogy településükön valóban otthon érezhessék magukat. A hiányzó anyagi jólétet összetartozással, az egymás iránti törődéssel próbálják ellensúlyozni. - Kertészsziget is sok változáson ment át a rendszerváltás óta. Melyek azok a legjelentősebb változások, amelyek a faluban az utóbbi bő egy évtizedben Névjegy történtek? - kérdeztük Kláricz Jánosné polgármester asszonyt. Településünkön az elmúlt bő tíz évben a foglalkoztatottak száma majdnem a felére csökkent. A helyi termelőszövetkezetet felszámolták, ezáltal megszűnt a nagyüzemi gazdálkodás, a családi vállalkozások viszont ennyi embernek nem tudnak munkát adni. A magas munkanélküliség miatt rengeteg szociális gond, probléma jelentkezik. Mindezek mellett azt is látni kell, hogy a falu - főleg infrastrukturális ellátottság terén - sokat fejlődött. A vezetékes gázhálózat 1993- ban, a vezetékes telefonhálózat 1997-ben érte el Kertészszigetet. A belterületeken járdák épültek, a külterületi Akasztóra kivittük a vezetékes vizet, s ugyanott megteremtettük a közvilágítást. A község első köztéri szobrát - ami Kossuth Lajost ábrázolja, és a gyulai Pál Tivadar alkotása - 1995- ben lepleztük le. Hagyományosan minden esztendőben július 20-a környékén megrendezzük a falunapot, ahol a helybéliek, a térségben élők és az innen elszármazottak remekül szórakozhatnak. - Ön életének egy jelentős részét a Dunántúlon élte le. Milyen különbséget lát a Dunántúl és a Körös- Sárrét között? — Köztudott, hogy a Dunántúl az országnak a gazdaságilag fejlettebb része. Az utóbbi években ott látványosabb a fejlődés, nagy építkezések folynak. Az észak-békési térségben nincsenek ilyen számottevő beruházások. A dunántúli vidék természeti környezete a dombokkal, erdőkkel is csodálatos. De én ugyanilyen szépnek találom az Alföldet is. A Dunántúlon a gazdagabb vidékeken az anyagi jólét nem vált mindenki előnyére. Sokan érzéketlenebbek a másik ember problémája iránt. Az a vidék vallásosabb, mint a kertészszigetiek, mégsem törődnek ott úgy egymással az emberek, mint a mi kis falunkban. A mi közösségünkben több az emberség, a szeretet. Kertészszigeten az anyagi lehetőségek szerényebbek, ám a lelki gazdagság sokkal nagyobb, mint a Dunántúlon. - Általában hány órát dolgozik naponta? - Mivel ez egy kis település, itt a polgármesternek mindennel foglalkoznia kell, így a gazdálkodástól az anyakönyvvezetésig mindent átlátok. Konkrét munkaidőm nincs. Amikor szükséges, mindig itt vagyok, de ha nem tartózkodom a hivatalban, akkor sem kapcsolom ki a napi ügyeket, hanem azon gyötröm magam, hogyan tudnánk előbbre lépni. Otthon is bármikor bárki megkereshet, ha probléma van, azt meg kell oldani. — Polgármesterként mikor lesz elégedett? — Akkor leszek elégedett, ha falunkban megáll a népesség fogyása, ha ki tudjuk építeni a szilárd úthálózatot, ha helyreállítjuk a járdákat, s problémák nélkül működtethetjük intézményeinket. Nálunk a legnagyobb kincs a nyugalom, ezért azt szeretném elérni, hogy Kertészsziget egy olyan rendezett település legyen, ahová szívesen jönnek megpihenni az emberek. — Ön szerint egy idegennek miért érdemes felkeresni Kertészszigetet? — Sajnos, mi nem bővelkedünk természeti értékekben és egyéb idegenforgalmi látványosságokban, így hozzánk nem sok turista érkezik. Ám aki ennek ellenére eljön, az Kertészszigeten nyugalmat talál, s a lakosság határtalan vendégszeretetével találkozik. — Hogyan ítéli meg a település jövőjét? — Meggyőződéssel állítom: Kertészszigetnek van jövője. Ha mindazt meg tudjuk valósítani, amit szeretnénk, akkor településünkön több évszázad múlva is nyugalmat szerető emberek fognak boldogságban és megértésben élni. Született: Szombathelyen, 1950. július 22-én Családi állapota: özvegy, két gyermeke és két unokája van Tanulmányai: gimnáziumi érettségi, postaforgalmi szakképesítés Munkahelyei: 1969-74. között a Székesfehérvári Betonútépítő Vállalat adminisztrátora, 1974-78. között a Magyar Posta pécsi igazgatóságán, 1978—90. között a Magyar Posta szegedi igazgatóságán dolgozott, 1990 óta Kertészsziget polgármestere Hobbija: olvasás Kláricz Jánosné polgármester Gurzóné Földi Erzsébet alpolgármester Lakatos Erzsébet képviselő Károlyi Mihály képviselő Czakó László képviselő Szarka Tibor képviselő (Valamennyien függetlenek.) A település jegyzője: dr. Erdei Zoltán A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI Klánicz Jánosné Szűkös a pénzügyi keret Kertészsziget önhibáján kívül hátrányos helyzetű település, ami a település pénzügyi kondícióiban is megmutatkozik. A takarékos és racionális gazdálkodás ellenére a kertészszigeti önkormányzat minden esztendőben forráshiányos. Sajnos az utóbbi két évben nem tudjuk elérni, hogy megkapjuk azt az összeget, ami a működéshez elengedhetetlenül szükséges. Ezért állandóan megszorító intézkedésekre kényszerülünk. Ennek ellenére működtetjük az intézményeket, az önkormányzat épületeit karban tartjuk, a lakosság legégetőbb szociális gondjait orvosoljuk - közölte érdeklődésünkre Klánicz Jánosné polgármester asszony. A közel félezer lakosú falut magas munkanélküliség sújtja. Ennek hatásaként a költségvetés egy jelentős részét szociális célokra kényszerül költeni a kertészszigeti önkormányzat. Ha a községben új munkahelyek létesülhetnének, a szociális kiadások mérséklődnének. A felszabaduló összegből több pénz jutna egyéb célokra. A kertészszigeti önkormányzatnak idén összesen 60 millió 340 ezer forintra lenne szüksége a működéshez. A község tényleges forráshiánya mintegy 18 millió forint. Ám sajnos az „önhikis” pályázaton a Pénzügyminisztériumtól csak 6,1 millió forintot kapott meg a település. A bő 60 millió forint költségvetési keretből 53,14 millió forintot működési kiadásokra, 5 millió forintot szociálpolitikai célokra, 2,2 millió forintot felhalmozási kiadásokra költ az önkormányzat. Falunap utcabállal, tűzijátékkal Kertészszigeten immár hagyományosan minden esztendő július második felében falunapot rendeznek. A község lakóit és a környéken élőket megmozgató szórakoztató eseményt idén holnap, július 21-én tartják. A kertészszigeti falunapot a helyi és a környékbeli vállalkozók hathatós támogatása teszi lehetővé. Ha nem lennének ezek a nemes felajánlások, szponzori segítségek, akkor a rendezvényt nem tudnák lebonyolítani. Szombaton délelőtt 10 órakor a Kossuth-szobor mögötti téren játékos sportvetélkedőkkel kezdődik a falunap. Többek között lesz hárompróba (kerékpározás, futás, lövészet), sakkverseny, asztalitenisz, mókás sportverseny. Délután egy órától a rendőrség tart nagyszabású kutyabemutatót. Majd a szeghalmi népdalkor, a szeghalmi és füzesgyarmati tátika-csoportok, a bucsai mazsorettek és karatésok lépnek a közönség elé. A nap folyamán megválasztják a falu legszebb lányát és asszonyát, valamint vetélkedővel döntik el, hogy ki Kertészsziget legerősebb embere. A kispályás focit követően utcabálon és diszkón szórakozhatnak az érdeklődők. S, hogy ne csak a hangulat legyen színes, arról az este 10 órakor kezdődő tűzijáték gondoskodik. Községi fejlesztések idén Kertészszigeten idén is elsősorban infrastrukturális fejlesztések várhatók. Ezek a beruházások mind pályázatfüggők, mivel megvalósításukra az önkormányzat önerőből nem tudná előteremteni a pénzt. A községben évek óta gondot okoz a belvíz. A további problémák megelőzése érdekében újabb belvízelvezető csatornákra van szükség. Ennek a beruházásnak a terveit 1,5 millió forint önerőből már tavaly elkészíttette az önkormányzat. Most a munkálatok támogatására százszázalékos támogatást kért Kertészsziget a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács területkiegyenlítő pályázatán. A Titász Rt.-vel a közvilágítás korszerűsítésére kötött megállapodást az önkormányzat. Ennek az idén megvalósuló fejlesztésnek köszönhetően a faluban nemcsak jobb, hanem takarékosabb is lesz a közvilágítás. A Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériumától 150 ezer forint pályázati támogatást nyert a község. A pénzből a művelődési házhoz vásárolnak számítógépet. A kertészszigeti önkormányzat állandóan figyeli a különböző pályázati kiírásokat, s szinte valamennyin indulnak is, mert fejlesztésekre csak így nyílik lehetőség. Építmények, amire a kis falu lakói büszkék A művelődési ház fontos szerepet tölt be a falu életében, évente több rendezvénynek is otthont ad Kertészsziget első köztéri szobra Kossuth Lajost ábrázolja, a szobor mögötti parkban tartják holnap a falunapot Több generáción át gazdálkodásról volt híres a környéken a Herczeg család, amelynek tulajdonában van a helyi magtár