Békés Megyei Hírlap, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-15 / 190. szám

6. OLDAL — 2001. AUGUSZTUS 15., SZERDA T­E­R­­­K­É­P Támogatnak bennünket - fejlesszünk! Helyzetjelentés: hogyan is áll Békéscsaba, az or­szág „legkeletibb” csücskében. Ha az elmúlt tíz évet nézzük, körülbelül hasonló szintről indul­tunk a környező városokkal. Az elmúlt két kor­ Békéscsnka­mányzati ciklusban Békéscsaba csak a saját erejé­ből fejlődött, a vállalkozók teljesítményének kö­szönhetően jutott a jelenlegi fokra — vezette be mondandóját Végh László, Békéscsaba országgyűlési képviselője a vele készí­tett interjúnkban. - Sokszor elmondtam, a jövőnket az határozza meg majd, hogy a környező településekhez képest - Szolnok, Debrecen, Kecskemét, Szeged, Kipitippv Gyula, Orosháza stb.­­ - milyen pozíciót ví­vunk ki magunknak. - Mire gondol pon­tosan? - A feladat váro­sunknak kitörési utat mutató fejlesztési stra­tégia kialakítása. Számtalanszor vitáztunk erről a közgyűlésen, mondják, a kor­mány nem szentel elég figyelmet nekünk. Azt azonban tudni kell, hogy Békéscsaba földrajzilag el­szigetelt, a 44-es forgalom szem­pontjából sem főközlekedési út. A kérdés megoldását, mint ország­­gyűlési képviselő, elsődleges fel­- Addig is mi a teendő? — A meglévő erőforrásokat kell használni. Megtört a jég, van kor­mányzati forrás, mind a fürdő, mind a stadion vagy a csatorna köz­ponti támogatással va­lósul meg, a utóbbi pél­dául nyolcszorossal. Sajnos nincs a város­nak megfelelő fejleszté­si stratégiája. Én képvi­selem legerőteljeseb­ben a fejlesztési vonulatot — ez a kormány kimondta, szán pénzt Ke­­let-Magyarországra, lásd a tiszaugi hidat vagy a kü­szöbön álló békéscsabai el­kerülő utat, amelyben a rendszerváltás óta nem történt semmi! A városban megtermelt erőforrásokat szétaprózzák, pedig a fej­lesztés érdekében választani kelle­ne a támogatandó célok között, amelyek további fejlődéseket indu­kálnak. Például: bányatavak, sportpálya, fürdő. Ide tartozik a kastélyprogram, a lovaglás, a lóte­nyésztés, a vadászat is, ezekre minden infrastruktúra és hagyo­mány megvan. - A fejlődéshez kap­csolható az ipari park program is... - Igen, illetve az élel­miszer-ipari inkubátor­ház. Előbbi olyan minő­ségi munkahelyeket hoz ide, mint például az SMK. A továbbiakban is ilyeneket várunk, és majd a Kelet-Magyaror­szágon egyedülálló, logisztikai központként működő reptéri ipari parkba is. Az élelmiszer-ipari inku­bátorháznak pedig a csabai kol­bász hungarikumként való piacra kerülésében lenne szerepe első­sorban. Fontos az intézményháló­zat fejlesztése, és ehhez kapcsoló­dóan az oktatásé is. Szükségünk van a diplomás emberekre. - A fentiek által versenyképes­sé válnánk? - Feltétlenül. Már így is van­nak olyan vállalkozások, amelyek versenyképesek a legigényesebb piacokon is, csak nem képesek a „nagy ugrást” önerőből megten­ni. Ezeknek én külön figyelmet szentelnék. - Melyek azok a fejlesztések, amelyeket ön ért el? - A lakásprogram. Én vezettem az előző ciklusban a lakásbizottsá­got, amely ezt kidolgozta. Ezenkí­vül magam vetettem fel, hogy ad­dig nem szabad belevágni a csa­tornázásba, amíg a mostani mér­téket el nem éri a központi támo­gatás. Az ipari park program is fideszes kezdeményezés volt, an­nak idején mindenki azt mondta, illúzió, álmodom, mégis működik a dolog. Itt van például a fürdő is, tárgyalásaim nyomán nyilvánítot­ták gyógyvízzé a forrását, de a Csaba Centerért is sokat harcol­tam. A kastélyprogramot is a „hátamon cipeltem”, és hogy a legutolsó ügyemet is megemlít­sem, jelenleg a köztéri kutak meg­szervezésével vagyok elfoglalva... Tudom, hogy hátrányos helyze­tűek vagyunk. Ettől függetlenül hi­szem, hogy az itteni emberek már bizonyított tenni akarása átsegíti ezt a várost mostani nehézségein. Született: Békéscsaba, 1964. július 27. Család: nős, felesége Véghné Tallér Szilvia tanítónő, joghallgató; gyermekei Viktória (1992) és Dóra (1994) Tanulmányok: 7. Számú Általános Iskola, Békéscsa­ba; Rózsa Ferenc Gimnázium, Békéscsaba; Agrár­­tudományi Egyetem, Gödöllő (agrármérnök). Hobbi­­alkotás (a közéletben és a „barkácsasztalon”) adatnak tekintem; meg is kezdő­dött már Békéscsaba és Gyula kö­zött a négysávúsítás. Szerintem tíz éven belül megvalósulhat a gyorsforgalmi út Kecskemét és a gyulai határ között. A helyi gazdálkodók érvényesüléséért Békéscsaba a megye fővárosa, motorja, húzóereje — azért fontos fejleszteni, mert ezáltal nemcsak maga a város, ha­nem a térség, a megye is fejlődik — hangsúlyozza Hanó Mik­lós, Békés megye listás országgyűlési képviselője. Békéscsa­ba társadalmi megbízatású alpolgármestere. — Országgyűlési képviselőként azért próbálok tenni, hogy az itt élőknek gazdasági és kulturális értelemben is biztosított legyen az életterük. Ha a gazdaság fejlő­dik, az maga után vonja a kultúra, a sport, valamint a szabadidős le­hetőségek kibontakozását is. Ezért elsődleges feladat, hogy a térséget bekössük a gyorsforgal­mú utak, illetve autópályák „vérkeringésébe”, mert aki ebből kimarad, az lemarad. Az elkövet­kezendő időszakban - élve a kor­mány autópálya-bővítésének ter­veivel — azért kell lobbizni, hogy bekerüljünk ebbe a háló­zatba, ezáltal a befekte- Névjegy­zők számára is elérhetővé váljunk. A város fekvésé­nek viszont előnye is van, hiszen a megyeszékhely román határhoz való kö­zelsége lehetővé teszi a két ország közötti gazda­sági együttműködést. Bé­késcsaba a határmenti ke­reskedelmi és gazdasági központ szerepét is fel­vállalhatja.­­ Többször is hangsú­lyozta, hogy elsősorban az igazi kisgazda értéke­ket szeretné képviselni. Mit jelent ez? - Bár a kisgazdapártot jelenleg a belső viszályok és a hatalmi har­cok jellemzik, én továbbra is azt tartom fontosnak, hogy az agráriumhoz kötődő emberek tisztességesen megéljenek a me­zőgazdaságból. Magam is gazdál­kodom, ebben élek. Eredmény­ként könyvelem el, és nagyban hozzájárultam ahhoz, hogy ta­valy 1,5 milliárd forint kormány­garanciális hitelhez jutott a békés­csabai konzervgyár, ami kilendí­tette a nehéz gazdasági helyzet­ből. Miután a Globus Rt. a gyár szakmai tulajdonosává vált, 700 millió forintos tőkeemelést hajtott végre és korszerűsítette az üze­met. A hűtőház is 200 millió fo­rint kormánygaranciális hitelben részesült. Azáltal, hogy munka­helyet biztosítanak ezek az élel­miszer-ipari cégek, feldolgozó-ka­pacitásuk az alapanyagot beszál­lító termelők és termékpályás szövetkezetek számára is piaci le­hetőséget kínál. A Területfejlesz­tési Tanács alelnökeként támogat­tam a hűtőház és a Bábolna Rt. békéscsabai gyárának technológi­ai fejlesztését. Fontos volna, hogy a térségben és a városban regio­nális élelmiszer-feldolgozók jöjje­nek létre. Ebbe illesz­kedik a város tulajdo­nában lévő vágóhíd re­konstrukciója, aminek 75 millió forintos költ­ségét az FVM, a Terü­letfejlesztési Tanács és a város fedezte. Az in­kubációs céllal megva­lósuló vágóhíd további húsfeldolgozók meg­alakulását is ösztönöz­heti. - A kellő ütemben fejlődik-e Békéscsaba? — Egy bizonyos fokú fejlődés meg­indult a városban, de tény, hogy hi­ányzik a dunántúli megyeszékhelyek­re jellemző dina­mizmus. Pozitívum az ipari park létre­jötte, és az, hogy már az első „fecske” is megje­lent a japán befek­tetők képében. A fejlődést bizonyítja az is, hogy az áru­házláncok betele­pülnek a megyeszékhelyre. Példa­ként említem a 320 új munkahe­lyet teremtő Tesco áruházat, amelynek megjelenése a kiskeres­kedőknek kezdetben nem biztos, hogy előny, de a lakosságnak min­denképpen az. A Tesco beruházá­si vezetőjével tárgyaltam, akit arra ösztönöztem, hogy az alapanyag­vásárlásoknál a helyi termelőket és vállalkozókat részesítsék előnyben, tőlük szerezzék be a zöldségeket, gyümölcsöket, hús­­készítményeket, mert ezzel mindenki jól jár: a nagybani kereskedő láncszem kihagyásával a termelő több pénzt kaphat az árujáért, a ve­vő pedig olcsóbban jut hozzá az élelmiszerek­hez. Nem beszélve ar­ról, hogy ha a helyi ter­melőknek, termékpá­lyás szövetkezeteknek, egyéni vállalkozóknak sikerül az áruházláncba bekapcsolódniuk, a későbbiekben nemcsak a békés­csabai hipermarketet, hanem az ország többi Tesco-áruházát is el­láthatnák termékeikkel.­­ Említette, hogy a gazdasági fejlődés az alapja a kulturális, a sport és a szabadidős tevékenysé­gek bővülésének. Mi a helyzet ezekkel a területekkel? — A kormány támogatásával megvalósulni látszik az Árpád fürdő felújítása és korszerűsítése. Ez mindenképpen jelentős előre­lépés lehet a kulturált kikapcsoló­dás és a turizmus terén. Mivel ré­gebben aktívan sportoltam, és a sportot azóta is kedvelem, nagy örömömre szolgál, hogy elkez­dődhet a Kórház utcai stadion re­konstrukciója. Továbbra is azon munkálkodom, hogy a megyében és Békéscsabán olyan életteret ta­láljanak az emberek, hogy ne akarjanak innen elmenni. Született: Békéscsaba, 1957. február 6. Iskolák: Élelmiszeripari Középiskola, Szeged, Élelmi­­szeripari Főiskola hús-baromfi szak, Szeged (1978) Életút: ZÖLDÉRT Vállalat békéscsabai húsüzeme, Körösfood Kft., 1994-től Békéscsaba 10-es számú vá­lasztókörzetének önkormányzati képviselője, 1994— 98-ig tanácsnok, 1998-tól a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselője, Békéscsaba gazdasági ügyeket felügyelő társadalmi megbízatású alpolgármes­tere Család­ nős, felesége Hanóné Frankó Judit, gyermekei Miklós (1982), Bálint (1990) Hobbi: sport, gazdálkodás, természet ***** I Manó Miklós | A ZENIT fesztiválprogramjaA ZENIT-programok többsége békéscsa­bai helyszíneken zajlik, ám — mint az alábbi rész­letezésben olvasható — né­hány zenekar más megyei településeken is fellép. Augusztus 18. 9.00 A Kézdivásárhelyi Ta­nulók Klubja Fúvószenekara és Mazsorett Csoportja (Romá­nia) térzenéje Kevermesen 10.00 A Trencséni Városi Fú­vószenekar (Szlovákia) műso­ra a Korzó téren 11.00 A Wittenbergi Városi Fúvószenekar (Szlovákia) mű­sora a jaminai nyugdíjasklubban 16.30 A Békéscsabai Ifjúsági Fúvósok Egyesületének fellépé­se a Szent István-napi előzetes műsorában a Féja Géza téren 17.00 A ZENIT ünnepélyes megnyitója a Szent István té­ren, a Fiume Szálló előtti feszti­válsátorban. A fesztivált Végh László országgyűlési képvise­lő, alpolgármester nyitja meg 17.00 Versenyprogramok a fesztiválsátorban: Lipovai Fú­vószenekar (Románia), Tren­cséni Városi Fúvószenekar (Szlovákia), Wittenbergi Városi Fúvószenekar (Németország), Békéscsabai Ifjúsági Fúvósok, Erlöserkirche Fúvószenekar, Gronau (Németország) 19.00 A Lipovai Fúvószene­kar (Románia) fellépése Két­­sopronyban Augusztus 19. 13.00 A Wittenbergi Városi Fúvószenekar (Németország) térzenéje a Szanazugi Nádas kempingben 15.00 A Trencséni Városi Fú­vószenekar (Szlovákia) térzenéje a Szanazugi Nádas kempingben 17.00 A Wittenbergi Városi Fúvószenekar (Németország) műsora a mezőmegyeri Arany János Művelődési Ház előtt 17.00 Versenyprogramok a fesztiválsátorban: Mezőhegye­­si József Attila ÁMK Fúvósze­nekara és Mazsorett Csoportja, Kézdivásárhelyi Tanulók Klub­ja Fúvószenekara és Mazsorett Csoportja (Románia), Csorvási Ifjúsági Fúvószenekar és Ma­zsorett Csoport, Szabadkai Vá­rosi Fúvószenekar (Jugoszlá­via), Gyulai Ifjúsági Fúvósze­nekar, Vasutas Fúvószenekar, Békéscsaba 18.00 A Trencséni Városi Fú­vószenekar (Szlovákia) térze­néje a Korzó téren 18.00 Az Erlöserkirche Fú­vószenekar, Gronau (Németor­szág) térzenéje Mezőberényben Augusztus 20. 9.00 Az Erlöserkirche Fú­vószenekar, Gronau (Németor­szág) zenés ébresztője Mező­berényben 10.30 Térzene a városháza előtt, közreműködik a Szabad­kai Városi Fúvószenekar (Jugo­szlávia) és a Békéscsabai Ifjú­sági Fúvósok Egyesülete 12.00 A Kézdivásárhelyi Ta­nulók Klubja Fúvószenekara és Mazsorett Csoportja (Romá­nia) térzenéje Mezőkovács­­házán 14.00 A Lipovai Fúvószene­kar (Románia) térzenéje a Sza­nazugi Nádas kempingben 17.00 A Zenei Ifjúsági Talál­kozó gálaműsora a városháza előtt, fellép: a Kézdivásárhelyi Tanulók Klubja fúvószenekara és Mazsorett Csoportja (Romá­nia), a Mezőhegyesi József Atti­la ÁMK Fúvószenekara és Ma­zsorett Csoportja, a Wittenber­gi Városi Fúvószenekar (Szlo­vákia), a Lipovai Fúvószenekar (Románia), a Trencséni Városi Fúvószenekar (Szlovákia) . ________Megkérdeztük a békéscsabaiakat________ A nyári szórakozási lehetőségekről Szurovecz Kit­ti, 17 éves tanuló: - Diszkóba nem nagyon já­rok, inkább a ki­­ülős, beszélge­tős helyeket kedvelem. Ezek­ből azért szeren­csére nem is egyet találunk Békés­csabán, ilyen szempontból nem érezhető - és sok más szempont­ból sem, sok minden van már itt is - az egyébként jelentős lemaradá­sunk a Dunántúlhoz képest. Ott a szórakozóhelyek felszereltsége, minősége is sokkal jobb az itteni­eknél. Ja, sétálni is nagyon szere­tek, ezért örülök, hogy egyre job­ban parkosodik a megyeszékhely. Farkas Antal, 16 éves tanuló: - Bár én Új­kígyóson la­kom, gyakran járok ide szóra­kozni. Vannak diszkók, és ta­lán máshol na­gyobb az élet, azért itt is elég sok lehetőség van. Ilyenkor nyáron még éjfélkor is forgalmas az utca. Gyakran előfordul, hogy a srá­cokkal beülünk valahová vagy moziba megyünk. A vásárlási le­hetőségek jók, egyre több min­dent lehet itt is kapni — minden­esetre jóval többet, mint nálunk. Az oldal a Békéscsabai Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Vandlik János és Váradi Krisztina Fotó: Kovács Erzsébet Szántó Ta­más, 39 éves, az AUT-PONT alapítvány kép­viselője: — A rendsze­res mindennapi szórakozási le­hetőségek terén lenne mit javítani a városban. Én az élőzenés, beszélgetős helyeket szeretem legjobban. A nyári idő­szakban működő fesztiválok nép­ünnepély jellegűek, azt hiszem, kielégítik a közízlést, de nem iga­zán én vagyok ezeknek a „célkö­zönsége”. A komolyabb szórako­zási lehetőségek, hangversenyek igenkor nyáron hiányoznak Bé­késcsaba kulturális életéből. Darabos Ró­bert, 33 éves ta­karító: - A kilencve­nes évek köze­pén jobb volt a helyzet szóra­kozási szem­pontból. Sokkal több helyre tudtunk elmenni, most már a diszkók uralják az egész vá­rost. Annak idején elmentünk a K. O.-ba, a sörkertbe, a kertmoziba. Kár, hogy ez a ligeti rész kiesik a le­hetőségek közül. Szerintem a mai helyzet nem olyan jó, bár ezek a fesztiválok, amelyek mostanában elszaporodtak, érdekesek. Augusztus 20-ai események Augusztus 18. Szent István-napi előzetes a Len­­csési Közösségi Házban és a Féja Gé­za téren 15.00 A Csorvási Fúvószenekar és Mazsorett Csoportjának felvonulása a Lencsési úton és a Féja Géza téren 15.30 Millenniumi aszfaltrajzver­seny 16.30 A Békéscsabai Ifjúsági Fúvós Egyesület zenekarának fellépése 17.30 A Szarvas Band dixieland mű­sora 18.30 Az „Add Dance” Company bemutatója 19.00 Vincze Lilla fellépése 20.00 A Zoltán Erika Tánciskola be­mutatója 20.30 A gyulai KÜSZÖB együttes nosztalgiakoncertje 22.00 Tűzijáték A rendezvény ideje alatt 15-18 órá­ig szabadtéri játszóház és íjászat, 16- 20 óráig lovaglás, szellemi totó, 15- 22.30-ig büfé és légvár Augusztus 20. Ünnepi program a városháza előtti Szent István téren 10.30 Térzene 11.00 Ünnepélyes zászlófelvonás (közreműködik a Magyar Honvédség 62. Bercsényi Miklós Gépesített Lö­­vészdandára, Hódmezővásárhely) 11.20 Szabadtéri játszóház a Diák­tanya szervezésében 14.00 A Csabai Színistúdió előadása 15.00 A Békés Banda műsora 16.00 A Balassi Néptáncegyüttes fellépése 17.00 ZENIT gála 18.30 A Csaba Fitt Egyesület bemutatója 19.00 Operett gálaműsor (közremű­ködnek Paczuk Gabi, Rálik Szávia, Mészáros Mihály, Tamás Endre és Tomanek Gábor színművészek) 20.00 Pap János polgármester ün­nepi beszéde 20.10 Az E.C. Dance Stars fellépése 20.20 Demjén Ferenc koncertje 21.00 Tűzijáték 21.15 A Hevesi Happy Band fellépése

Next