Békés Megyei Hírlap, 2002. július (57. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-31 / 177. szám

4. OLDAL - 2002. JÚLIUS 31., SZERDA Több telefonfülkét Több nyilvános telefonfülkét szeretnének az okányiak. A telefonszolgáltató szerint vi­szont a bővítésre nincs lehe­tőség, hiszen a községben je­lenleg működő négy nyilvá­nos készülék üzemeltetése sem gazdaságos. Fülkeáthe­lyezésekről viszont szó lehet. Okány A nyilvános telefonkészülékeket érintő téma az okányi képviselő­­testület legutóbbi ülésén került terítékre. Ekkor a helyi közszol­gáltató cégek munkatársai tájé­koztatták a község vezetőit.­­ A József Attila utca sarkán a lakosság korábban igényelt egy nyilvános telefonkészülé­ket. Ez az igény máig igény ma­radt. A megvalósulásra van-e le­hetőség? - érdeklődött Vad Já­nos képviselő. - Okányban jelenleg négy nyilvános távbeszélőt működte­tünk. Ezek évente összesen 45 ezer forintos forgalmat bonyolí­tanak. Egy gazdálkodó szervezet nem hajthat végre 700 ezer forin­tos fejlesztést ott, ahol 10 ezer fo­rint körüli bevétel várható. Tehát az okányi nyilvános telefonfül­kék számát a közeljövőben nem bővíthetjük. Arra viszont lehető­ség nyílhat, hogy a meglévő négy nyilvános készüléket úgy ren­dezzük át, hogy a most még ke­vésbé ellátott településrészeken is elérhetővé váljon a telefonálás - reagált a felvetésre Kopcsák Mihály, a Hungarotel Rt. megyei és önkormányzati kapcsolato­kért felelős menedzsere. m. b. Kézműves-egyesület Kézműves-egyesület alakítá­sát fontolgatják a szarvasi mesteremberek. A szervezet közelebb vihetne a kézműves­ház megteremtéséhez, ahol az alkotás folyamatába is bete­kinthetnének az érdeklődők. Szarvas Szarvason több kézműves mes­ter dolgozik, ám a városi rendez­vényeken és egy-egy kiállításon kívül nincs más módjuk a bemu­tatkozásra. Jó lenne folyamatos kiállítási lehetőséget adni az al­kotóknak. Ugyanitt a turisták egyedi, a városra jellemző aján­dékot is vásárolhatnának. Sokan a főállásuk mellett alkotnak. Az ő boldogulásukat is segítené ez a megoldás. A kiállítás mellett mű­helyek is működhetnének, ahol az alkotás folyamatával ismer­kednének a látogatók. A nyitott műhelyek bizonyára népszerű­ek lennének, mert sokan kíván­csiak rá, hogy készülnek a míves munkadarabok, a szőttesek, a gyékény- és szalmatárgyak vagy fafaragások - mondotta Sonkoly János szarvasi faműves, tárgy­restaurátor, aki dél-baranyai pél­dát is hozott. Magyarlukafán és Orfűn egyaránt járt már olyan kézművesházban, amelyben volt kiállítóterem, műhely és árusítást is végeztek.______cz. r. Az új községközpont első épülete Az egészségügyi centrum 30 millióból valósult meg Szép, impozáns épülettel gyarapodott Ecsegfal­­va. A több mint 30 millió forintból megvalósult új egészségügyi centrumot a leendő község­központ helyszínén adták át nemrégiben. En­nek az épületnek a közelébe új községházat és egy közösségi házat is álmodnak a település vezetői. Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke az átadóünnepségen kiemelte: ezzel a beruházással tovább növekedett Ecsegfalva megtartó ereje. ____ Ecsegfalva - Községünk önállóvá válásának első évfordu­lóján, 1951-ben épült az első orvosi rendelő a Bocskai utcában. Azóta 51 év telt el, ennyi ide­ig szolgálta az az épület a lakosságot. Az utób­bi években az épület annyira megrongálódott, hogy nem lett volna célszerű felújítani. Ezért a képviselő-testület új épületben gondolkodott. Ezt az egészségügyi centrumot a tervezőkkel közösen álmodtuk meg. Az épület nemcsak azért kapta a centrum nevet, mert a valameny­­nyi helyi egészségügyi ellátás ebben az épü­letben kap helyet, hanem azért is, mert ez az új községközpont első épülete - mondta kö­szöntőjében dr. Szoboszlai Árpád polgármes­ter. Az egészségügyi centrum az eredeti elképze­lések szerint 27,1 millió forintba került volna. A Békés Megyei Területfejlesztési Tanács a vis ma­ior keretből 14 millió 495 ezer forinttal, a terüle­ti kiegyenlítő alapból 10 millió 840 ezer forinttal támogatta a beruházást. A saját erőnek 1 millió 765 ezer forintot tervezett a község. A beruházás végül 30,5 millió forintba került, s a pluszköltsé­geket is saját erőből biztosította az önkormányzat. Az impozáns épületet Jacsek György tervezte. A beruházást a Kö­rös-vidéki Vízgazdálkodási Társulati Egyesülés (KÖVITE) bonyolította, a kivitelező pedig a Cementarius Építő­ipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. volt. - Éljünk bárhol is, az egészség­hez kapcsolódó jogokat jó színvo­nalon kell biztosítani! Szép álmok, vágyak szinte mindenütt vannak, nagy dolog a testülettől, hogy itt meg is valósították az óhajt. Aki Ecsegfalván jár, jó képet alakíthat ki a település fejlesztéséről. Ez a bő 30 millió forint értékű beruhá­zás nem jöhetett volna létre csak saját erőből. Egy település eltartó erejét a munkahelyek jelentik. Megtartó erejét viszont éppen az ilyen beruházások jelentik — hangoztatta Domokos László, a megyei közgyűlés elnö­ke. ___________________ MAGYARI BARNA S­zálláslehetőségekről is gondoskodnak Természeti értékekben, madarakban, virágokban, halakban gazdag a Kis-Sárrét Az utóbbi időben sokan hangoztatják: az idegenforgalom le­het a jövő új jövedelemszerzési forrása. De ahhoz, hogy egy térségben számottevő turizmus honosodhasson meg, nem elég csak a természeti érték, hanem beruházásokra is szükség van. Mindenekelőtt szálláslehetőségek kellenek. Tisztában van ezzel a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárréti Területi Egysége, amely Biharugrán, az Erzsébet utca 63. szám alatt megvásárolt ingatlanból vendégházat alakított ki. Biharugra - A Biharugrai Tájvédelmi Körzet 1990. március 31-én jött létre, és a terület akkor a Kiskunsá­gi Nemzeti Park kezelé­sébe került. A Körös-Ma­ros Nemzeti Park meg­alakulását követően, 1997 óta ennek a nemze­ti parknak a Kis-Sárréti Területi Egységeként működünk - mondta ér­deklődésünkre Bíró Ist­ván, a területi egység ve­zetője. Madártani értelemben mind költés, mind átvo­nulás szempontjából fon­tos a kis-sárréti terület, amelyből 2 ezer 160 hektáros rész nemzet­közi jelentőségű vizes élőhely. Olyan madarak élnek itt, mint a nagy kócsagok, a kanalas gémek, a nyári ludak, s olyanok vonul­nak erre, mint a vadludak, a nagy népes túzokállomány volt erre, s ma is életképes populáció (több mint harminc túzok) él itt. Bota­nikai érték közé tartozik a külön­böző orchidea, a pompás kosbor és az agárkosbor, a macskahere, az örménygyökér, öldöklő aszat, fátyolos nőszirom és egyebek. Je­lentős értéke ennek a vidéknek (főleg Geszten és Mezőgyánban) az ősgyep is. A Körös-Maros Nemzeti Park folyamatosan igyekszik fejleszte­ni a kis-sárréti egységet is. A biharugrai székhelynek otthont adó épület - amit a helyi önkormányzat se­gítségével 1997-ben vásá­rolt meg a nemzeti park - nemcsak iroda, hanem kutatószállás és nyári tá­borok helyszíne is. Szin­tén Ugrán, az Erzsébet ut­ca 63. szám alatt tavaly vá­sárolt egy újabb ingatlant a nemzeti park, amelyet mostanra vendégházzá alakítottak. Ez az ingatlan augusztus 12-étől fogadja a ven­dégeket. Öt települést érint A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárréti Területi Egysége biharugrai székhellyel működik. A 8 ezer hektáros védett terület öt község: Biharugra, Geszt, Körösnagy­­harsány, Mezőgyán és Zsadány határá­ban található. A térség természetvédelmi területén van a közel 2 ezer hektáron el­helyezkedő biharugrai halastórendszer is, amely nagyon gazdag madárvilágban. Je­lentős értéke ennek a vidéknek (főleg Geszten és Mezőgyánban) az ősgyep is. lilikek és a vörös nyakú ludak. Szintén a térségben fészkel és táplálkozik a túzok is. Valamikor Hírlevél a gyulai Czene-tanyáról A gyulai Czene-tanyán 1994 tavaszán gyújtották meg a szalonnasütőben az első tüzet, és azóta minden év­ben, tavasztól őszig csütörtökönként egyre többen ta­lálkoztak itt baráti beszélgetéseken, amelyek közéleti fórumokká váltak. Később vasárnapi teadélutánokat is rendeztek a Czene-tanyán, politikai, tudományos, művészeti témákban. Most megjelent a Czene-tanya első alkalmi hírlevele, amely tudósít a polgármester­ MEGYEI KÖRKÉP Egy nap, két kiállítás Két kiállítás megnyitójára is várják augusztus 2-án a képzőművészet iránt érdeklődő orosháziakat. Megkérdeztük olvasóinkat Mennyi az ideális korkülönbség? Kölesén János, 48 éves, kertész­­szigeti falu­gondnok: - Szerintem az ideális az, ha a férj öt eszten­dővel idősebb, mint a feleség. Ekkor minden téren jobban ösz­­szeülenek, hiszen a nő és a férfi igazi felnőtté válása nem biztos, hogy azonos életkorban történik. Továbbá így például a házastársak nagyjából egyszerre mennek nyugdíjba is. Persze tudom, hogy manapság vannak egészen megle­pő korkülönbséggel megkötött há­zasságok. De ahol 50-60 év a há­zastársak közti korkülönbség, ott nem a szerelem, hanem az anyagi érdek vagy valami más hátsó szán­dék „hozta össze” az esküvőt. Botorné Ványa Margit, 53 éves, a Füzesgyarma­ti Nők Egyesüle­tének elnöke: — A korkü­lönbség nem számít a há­zasságban. A szerelem egy idő után szeretet­té szelídül, ezért a megértés és az emberi tisztelet a legfonto­sabb. Én ismerek olyan párt, ahol a férj 20 évvel idősebb, mint a felesége, mégis remekül megértik egymást. Olyan isme­rőseim is vannak, ahol a férj közel két évtizeddel fiatalabb szíve választottjánál, mégis hosszú ideje boldogságban él­nek. Aztán olyan házasságok­ról is lehet hallani, ahol a há­zastársak egyidősek, mégsem illenek össze. Nemes Attila, 27 éves, szeg­halmi lakos: - Saját ta­pasztalatból azt mondom: az a jó, ha a házas­társak között még egy hónap korkülönbség sincs. No de min­denki nem házasodhat úgy, mint én és a feleségem. Ha a házastár­sak között 10-15 év a korkülönb­ség, az még tűrhető, elfogadható. Ám, ha az 50 éves férfi elveszi a 20 éves lányt, ott lehet, hogy pár évig működik a kapcsolat, de abból a házasságból harminc év múlva már nem lesz semmi. Márpedig az igazi párválasztáskor hosszabb jövőben kell gondolkodni. Ezért én a 25-30 évnyi korkülönbséget nagyon soknak találom. Kiss László, 40 éves, kertészszi­geti lakos: - Azt gondo­lom, hogy a há­zastársak között maximum négy év legyen a kor­különbség. Az igazán elfogadott az, ha a férfi a korosabb, de ma már az asszony is lehet idősebb férjénél. Régen nagyon megszólták, kibeszélték azokat, akik több évtizedes kor­különbséggel kötöttek házassá­got. Manapság viszont előfordul, hogy akár 65 év korkülönbség is van a férj és a feleség között. Az efféle párkapcsolatokról én nem hiszem, hogy igazán jól működ­nének. De a házasság csak két emberre tartozik, ezért komo­lyabban őket sem ítélem el. m. b. _______ _-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER K­ét falu is pályázik A városatyák döntése értelmé­ben Sarkad városa Körösnagy­­harsánnyal és Dobozzal társul­va idén is megméretik a Foglal­koztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) által kirt közmunkaprogram pályázaton. Kedvező elbírálás esetén a há­rom településen összesen 100 tartós munkanélküli, illetve rendszeres szociális segélyben részesülő juthat három hónapra munkához, keresethez. Sarkad­i képviselő-testület úgy határo­zott, hogy követve a korábbi évek gyakorlatát, pályázatot nyújt be az FMM által „A munkaerőpia­con hátrányos helyzetben lévő ré­tegek foglalkoztatását, valamint a foglalkoztatási válsághelyzetek­ből adódó kedvezőtlen munka­erő-piaci hatások csökkentését szolgáló közmunkaprogramok megvalósításának 2002. évi támo­gatására” címmel kiírt pályázatra. A program tervezett összkölt­sége 26 millió 678 ezer 730 forint­ra rúg, melyből 14 millió 509 ezer 780 forintot tenne ki a sarkadi programrész finanszírozása. A hajdúvárosban 50, Dobozon 30, Körösnagyharsányban 20 tartó­san munkanélküli vagy rendsze­res szociális segélyben részesülő személy juthat munkához. A kép­viselők arról is határoztak, misze­rint Sarkad városa a 14 millió 509 ezer forint összköltségű program megvalósítása érdekében 3 millió 400 ezer forint saját erőt biztosít a céltartalék terhére. Doboz 6 mil­lió 429 ezer forint igényelt támo­gatás mellé 812 ezer 90 forint sa­ját erőt, míg Körösnagyharsány a pályázati úton elnyerendő 4 mil­lió 366 ezer 620 forint mellé ön­­kormányzati önerőként 561 ezer 180 forintot társít - tudtuk meg a sarkad gesztorsága mellett be­nyújtandó pályázat számszaki adatai iránt érdeklődve. BOTH IMRE Natúrparki csatlakozás A gyulai képviselő-testület legutóbbi ülésén döntött arról, hogy az önkormányzat a Körösök Völgye Na­túrpark Egyesületben alapító tagként vesz részt. A polgármesteri hivatal szakfeladati keretében vállalják az egyszeri belépéskor fizetendő összeget, ami 40 fo­rint lakosonként és a működtetés időarányos költsé­geinek fedezetét, 10 forintot lakosonként. Az egyesü­let július 9-én alakult meg Békéscsabán, nyolc önkor­mányzat mellett a Békési Civil Szervezetek Szövetsé­ge és a BÁÉV Rt. hozta létre. Az elképzelések szerint a határon is átnyúló, egységes ökoszisztémán alapu­­ló natúrpark kialakítása a cél._______________sam. választás előtt a jelöltekkel találkozás időpontjairól. Czene Ferenc, a házigazda a választók figyelmébe ajánlja a csütörtöki fórumokat, melyek célja az isme­retnyújtás ahhoz, hogy minél megalapozottabban szavazhassunk a helyhatósági választáson. sz. v. Környezetvédelem Orosházán Orosháza város képviselő-testülete augusztus 1-jén, csütörtökön tartja soros ülését a városháza nagyter­mében. A város vezető testülete elé 18 nyílt és 5 zárt ülésen tárgyalandó napirendi pont kerül. Egyebek mellett döntenek a város környezetvédelmi prog­ramjáról, módosítják a költségvetési rendeletet. Ha a testület elfogadja a rendelet­módosítást, akkor ki­írják a Melinda-Derű utcai új önkormányzati bérla­kások rászorultsági alapon történő pályázatát is. Az ülésen szó esik iskolaügyekről is, valamint a városi sporttelep névváltozásáról, amit a tervek szerint Mátrai Sándor Stadionra „keresztelnek”.______kfe. Szombaton 18.30 órakor a Petőfi Kulturális Kht. koncerttermében a 2000-ben elhunyt Fekete János festőművész alkotásaiból nyílik tárlat. Fekete János élete végéig meghatározó egyénisége volt az Oros­házi Festők Csoportjának, az Orosházi Művészeti Műhely örökös tagjának választották. A festménye­iből összeállított kiállítás augusztus 11-éig látható. Ugyanezen a napon 20 órakor a Madridban élő Gabino Amaya Cacho festőművész kiállítását nyitják meg a városi képtárban. A spanyol képzőművész visszatérő vendég Orosházán. Tavaly részt vett a mű­vészeti műhely munkájában, képeit megtekinthették a Kend utcai kerti tárlaton is. Gabino Amaya Cacho művei augusztus 16-áig láthatók a képtárban, k. e. Új lehetőség Bánhegyesen Nagybánhegyesen az általános iskolában szeptem­bertől alapfokú művészeti oktatás indul a Krupitzer Ferenc hódmezővásárhelyi lakos által alapított mind­szenti alapfokú művészeti iskola új telephelyeként - válaszolta lapunk érdeklődésére Tímár Istvánné jegy­zőnő. Az iskolavezetés - a gyerekek igénye alapján - már korábban is kereste a lehetőséget különféle alap­fokú művészeti formák bevezetésére, ami idén ősztől valósulhat meg. A tervek szerint az államilag finan­szírozott oktatás részeként színház- és zeneművé­szet, tánctanulás, képző- és iparművészeti oktatás közül választhatnak majd a tanulók. A fakultatív rendszerben oktatott művészeti ágakon szakképesí­téssel rendelkező helyi és mindszenti pedagógusok foglalkoznak a kis növendékekkel.____________htm. Megyei polgárőr nap Sarkadon A Békés Megyei Polgárőr Szövetség, valamint Sar­kad város önkormányzata augusztus 3-án a hajdú­városban, az Anti úti sportpályán és az Éden-tó, va­lamint a vásártér területén rendezi meg a megyei polgárőr napot. A résztvevőket 9 órakor Tóth Imre országgyűlési képviselő, a házigazda város polgár­­mestere köszönti. Ünnepi beszédet dr. Túrós And­rás nyugállományú rendőrtábornok, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke mond. A rendvédelmi szervek bemutatóit követően a gyulai Agility Klub kutyabemutatója következik, majd a Talentum Alapfokú Művészeti Iskola, a békési citerazenekar és a Stage Dance Club modern tánciskola növendé­kei lépnek színre. Záróbeszédet 17 órakor Gyarmati Sándor, az OPSZ választmányi tagja mond. b.­­. Településeink krónikája

Next