Békés Megyei Hírlap, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-09 / 185. szám
IMLAP Gyulai panoptikum Erkel újabb lehetőséget kínál az idegenforgalom fellendítésére Meglett — úgy tűnik, még megírása előtt — a foganatja annak a jegyzetemnek, mely az „Erkel-fesztivál Gyulán” címet viselte. Emlékeztetőül: a kolozsvári magyar opera igazgatójának javaslatát igyekeztem „levédeni” benne. Gellén Vencel, a gyulai polgármesteri hivatal városmenedzsere és kollégái akkorra már — ha nem is pontosan a javasolt mozgástérben — készen álltak egy Erkelre vonatkozó ötlettel. Az Erkel-fesztivál ugyan — olvasatomban — más lenne, de ne maradjon rejtve Gellén Vencel elképzelése sem! Gyula Fél évvel ezelőtt készíttetett a gyulai önkormányzat (Széchenyi-terves támogatással) egy megvalósíthatósági tanulmányt a gyulai Kisököljárás területére, ahová már 25 évvel ezelőttis megálmodtak egy szabadidő- és idegenforgalmi központot. Ez a tanulmány javaslatot tesz a területen felépítendő létesítményekre, elemezi azok megvalósíthatóságát. A munka egyik része az Erkel Zenei Központ és Panoptikum létesítésével foglalkozik. Gellén Vencel- nek és munkatársainak az a véleménye, hogy egy új szórakoztató központot kellene létrehozni Gyulán. Alapját egy „Gyulát adó”, lehetőleg egyedülállóan érdekes elem képezhetné. Különféle szempontokat fogalmazott meg, s végeredményként az jött ki, hogy Erkel Ferenc az a személy, aki a hazai és a nemzetközi idegenforgalom szereplőit erősen vonzaná, s akinek személye, munkássága, művei alkalmasak lennének a világszínvonalú megjelenítésre. - A többek között a nemzeti himnuszunkat, s nyolc operát komponáló zeneszerző életén, munkásságán keresztül Gyulához kapcsolódó zenei elem lehetséges kitörési pontként jöhet szóba - mondja Gellén Vencel. - A bemutatás, s mivel üzletileg is a saját lábán megálló vállalkozásról van szó, sikeres „értékesítés” eszköze az Erkel Ferenc Zenei Központ és Panoptikum megvalósítása lenne. Kiállításon mutathatnánk be Erkel életét, családját, műveit és korát. Erkel Gyulán született, s részben alkotott is. A látogatók így nem egy hagyományos múzeum megtekintésével jutnak információkhoz. Célszerűnek látszik a kor, az utókor magyar és külföldi zeneszerzői műveinek bemutatása is. Interaktív, multimédiás - fény és hangjátékokkal kombinált - programról lenne szó. A komplexum része lenne egy viaszmúzeum is, persze „csomagban” kínált más szolgáltatásokkal. A panoptikum később témájában bővíthető lenne, vonzerejét egyedisége adná. Különféle korokon és határokon átívelő zenetörténeti panoptikum jönne létre. - Mit láthatnánk az,, első körben” a panoptikumban? - Erkel mellett operáinak szereplői is életre kelnek viaszbábként, de magyar zeneszerzők és operáik szereplői ugyancsak. A kiállítás alapja feltétlenül a zene volna: ezt nyelvétől, nemzetiségétől függetlenül mindenki megérti. A programok kombinálhatók Gyula más látnivalóival, sőt, a komplexum éttermében ebédelni lehetne, koncerttermében zenei és egyéb előadásokra kerülne sor és így tovább. Hangszerkiállítást, hangszerárverést szervezhetnénk. Egy „zenehallgató állomáson” a panoptikumban megízlelt zene teljes egészében meghallgathatóvá válna. A háromdimenziós mozi sem hiányozhatna. Kereskedelmi egységek egészítenék ki a központot. A további fejlesztési lehetőségek között említeném a külön zenei programok, konferenciák rendezését. - E ponton jelenhetne meg évente az Erkel-fesztivál? - Például. - Mekkora teret igényelne mindez? - A kiállítás egy nagy forgalmú épületegyüttesben helyezkedne el. Évente 350 ezer látogatóval kell és lehet számolni. Külföldi példák szerint számolhatunk a sikerrel. A londoni és amszterdami Madame Tussaud múzeum nagy látogatottságnak örvend. A vendégek nem csupán a kiállított viaszfigurákat tekinthetik meg e helyeken, hanem „időutazást” is tehetnek. A kiállításokon hang- és fényeffektusok szerepelnek. A látogatókat kisvonat viszi körbe. A komplexitást planetárium, 3D mozi, űrkiállítás biztosítja. A Prágai Viaszmúzeum jól ismert személyeket mutat be: külföldi és cseh uralkodókat, államférfiakat. Gyulán is kidolgozhatók sokrétű programok. K. A. J. Viaszvilág Magyarországon Gellén Vencel a Magyarországon már működő panoptikumokat is sorra vette. Keszthelyen 40 bábos történelmi panoptikum látható, Szentendrén földalatti folyosókon „Mitikus kaland’, Esztergomban „Királyok panoptikuma", Egerben „Az egri csillagok panoptikuma”, Sárospatakon „Árpád-házi királyok panoptikuma” elnevezésű bemutató tekinthető meg - mondta. A diósgyőri vár csaknem 70 bábos panoptikumot tart fenn, s akad még ilyen intézmény Ópusztaszeren, Visegrádon, Szilvásváradon és Budapesten is. HÁTTÉR Tündéries bohózatból szaftos komédiázás Kiváló színészek jól megnevettették a közönséget Csokonaival Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című énekes-táncos komédiájából Vidnyánszy Attila rendezte a Gyulai Várszínház idei utolsó bemutatóját. A magyar felvilágosodás kimagasló költőegyénisége darabját 1799-ben a közönség megnevettetésére szánta, a színpadi sikerhez a bécsi színjátszás populáris elemeiből merített. Mindezt a Beregszászi Illyés Gyula Színház rendezője Csokonai más műveiből kölcsönzött kerettörténettel, hangsúlyos színpadi eszközökkel, mai poénokkal fűszerezte, így lett a „tündéries bohózatból” harsány, vásári komédia, a korabeli népszínműből mai groteszk. A paródia, a mulattatás, sőt a szókimondó, szaftos humor nem idegen a szerzőtől és a nyári játékok hangulatától, de túlzott, erőltetett használatuk nagyon elnyújtotta az előadást, s ami még sajnálatosabb: háttérbe szorította az emberi vonásokat, amelyek csillogtatására pedig kiváló színészek szerződtek. Gyula Vándorkomédiások, mesélők fogadják a vár környékén a közönséget. A színpad falusi szatócsbolt agyonzsúfolt raktárának benyomását kelti, s mindjárt azt kérdezzük: hol tudnak itt egyáltalán megmozdulni, játszani a színészek?! Majd elválik, ne tessék aggódni! Szép nyári estén sokkal jobb lazítani. Ajánlatos kényelmesen elhelyezkedni - már amennyire lehetséges a műanyagszékben -, aztán jöhet a csoda. Vigyázat, magasabb rendű mondandót, hazafias üzenetet se tessék várni! Ilyesmiről nem esik itt szó, helyette viszont jól szórakozhatunk, nagyokat nevethetünk. Ha mégis valamiféle történet és tanulság után kutatunk, annyit azért elárulhatunk, hogy a megözvegyült Karnyónéról szól a mese, akinek férfi kell, minden áron szerezni akar magának, ami érthető is, hiszen férje („Az Isten nyugossza meg!”) már nem lehet vele. „Asszonyánk” igyekezete már-már kínos, nevetséges. Ha finomabbak akarunk lenni , bár a darab hangnemétől igen távoli a finomkodás akkor úgy is mondhatnánk: szeretetre vágyik szegény öregedő hölgy. Mi rossz lenne ebben, hiszen emberek vagyunk, vagy nem?! S jönnek is a hódítók, a lovagok! Igaz, a látványtól kissé visszahőkölnek, aztán a vagyon, a pénz reményében máris szebbnek vagy legalábbis tűrhetőbbnek látják az asszonyság három főhős mellett, a háttérben zajlik a falusi élet. Boris, a szolgálólány érti a módját, hogyan élvezze (n), sorra veszi a férfinép minden képviselőjét. Samu, a félnótás gyerek és az igyekvő Lázár deák tartozik még szorosan a famíliához. Közben végig a színpadkép és ezzel a történet része a már említett vándortársulat, valamint a lakodalmas muzsikusokra emlékeztető zenekar. A tánc, a zene, a dalbetétek, a pantomim, a mutatványos számok tömege hatalmas teret kap ebben a produkcióban. Élénk, eleven paródia, éles karikírozása a jellemeknek, amit látunk, a túlhangsúlyozott gesztusokat agyondíszített jelmezek domborítják. Karnyóné szerepében Szűcs Nelli sokoldalú tehetséget villogtat, kimagasló teljesítményt nyújt. Eperjes Károly Lipittloty figurájában a nagy nevettető, mesteri alakítás, emlékezetes figura. Gáspár Sándor nagyszerű játékával kiemelkedik a társulatból, mert Lipptopp alakjába sikerül belesűrítenie a legtöbb hiteles emberi vonást, megnyilvánulást, mindazt, amit egyébként hiányolok az egész előadásból. Remek játék, elismerésre méltó produkció, amit Samu szerepében Trill Zsolt nyújt. Kátya Alikina Borisa a népszínmű igazi hősnője, Ivaskovics Viktor ügyesen formálja Lázár alakját. A zene Pál István, a jelmez és a díszlet Balla Ildikó, a koreográfia Énekes István munkája, mind a szerzői és a rendezői szándékot szolgálja. Csokonai lényétől, költészetétől nem idegen a zeneiség, a falusias pajzánság, nem véletlenül hasonlítja az irodalomtörténet a magyar felvilágosodás legsokoldalúbb költőjét a skót Robert Burns-höz. Még a kortársait meglepő szaftos, vérbő humor, tréfálkozás, mesélőkedv, a kajánság, a nyers beszéd is jellemző volt műveire, s mindezt szerencsésen ötvözte a rokokó könnyedségével, a lírai bájjal és a filozofikus eszmékkel. Nagy lírikusunk tehát ma is érdekes és érdemes a bemutatóra, „hozza” a nézőnek a poénokat, az élvezetes előadáshoz az irodalmi alapanyagot. Ennek ellenére komoly fejtörést okozhat az igényes rendezőnek, hogy a kétszáz éves művet vajon miként vigye sikeresen színre a mai igényeknek megfelelően. Biztató előjel, hogy a szerző legjobb vígjátékáról van szó, amely az elmúlt évtizedekben több magyar színház közönségét meghódította, a fiatal gavallérokért epekedő özvegy pedig kiváló alakításokra ad alkalmat, hálás feladat a színészeknek. Itt minden figura igen nevetséges, groteszk, eltorzult jellem. S ha az előadás vége felé Karnyóné elkeseredésekor, öngyilkossági kísérlete láttán mármár megszánnánk szegényt, a halottnak hitt férj feltámasztása, a krimire emlékeztető tömegmészárlás, a franciaországi események hírei mindjárt kijózanítanak: semmi pánik, semmi együttérzés! Ez csak cirkusz, bocsánat, színház! Ez az elidegenítő figyelmeztetés jellemző az előadás lényegére. Vidnyánszky Attila a groteszk, a paródia, a burleszk műfaját választotta, hogy 2002 nyarán Csokonaival megnevettesse a Gyulai Várszínház közönségét. Ehhez kiváló színészekre lelt, akik komoly teljesítményt nyújtva valósították meg elképzeléseit. A harsány, vásári komédiázás szerencsés választásnak tűnt, a közönség díjazta, amit kapott. Legfeljebb azokban maradt némi hiányérzet, akik többre tartják az őszinte, emberi hangokat, hihető (bb) érzelmeket, megnyilvánulásokat felvonultató színjátszást. NIEDZIELSKY KATALIN got. Mint említettem már, embe- A megözvegyült Karnyóné éppen Lipittloty lovag meghódításán dolgozik (Szűcs Nelli és rek vagyunk... Eperjes Károly) oltotó: Kovács Erzsébet A rendező kedvence - Már az ungvári egyetem filológia tanszékén tanulva Csokonai volt az egyik kedvencem - nyilatkozta többek között Vidnyánszky Attila rendező a bemutató előtt. - A hihetetlen frissessége és mélysége miatt, ami egyszerre európai és csak magyar, egyszerre világköltészet és csak magyar költészet, ami mindenkinek érthető és csak számunkra érthető. Az örök tavasz árad a műveiből, még a legszomorúbb verseiben is van valamiféle himnusza az életnek, másrészt az élet nagy titkainak ironikus, egészen mai hangvételű megfogalmazása is bennük van. Képei mindent megmozgatnak bennem, gyakorta olyan teátralitást érzékelek bennük, ami színpadi megjelenítés után könyörög, de nem egyformán. Például a Dorottyához képest ez a Karnyóné egészen más stilisztikával, esztétikával megcsinált előadás... Másfajta színpadi létezési törvényekkel, más zeneiséggel, de nem erőszakoltan, hanem azért, mert Csokonai is másképpen írta meg, mert ilyen csodálatosan sokszínű az ő világa. 2002. AUGUSZTUS 9., PÉNTEK - 7. OLDAL A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal az Igazságügyi Minisztériumtól a Miniszterelnöki Hivatal fennhatósága alá került. Milyen változást jelent ez a kisebbségi önkormányzatoknak? — kérdeztük Heizer Antalt, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökét (képünkön), aki kinevezésének első hónapjában felkereste Gyulán a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatát. Gyula - Alapvetően csak abban van változás, hogy a cigányügyi területre a kormány új politikai államtitkárságot hozott létre - válaszolta Heizer Antal. - Hangsúlyozni szeretném, itt sem arról van szó, hogy a kisebbségpolitikai kérdések a cigányság esetében kikerültek volna a hivatalunk hatásköréből. A szigorúan vett kisebbségpolitikai kérdéseken túlmutató, általános cigányügyi integrációs terület került az államtitkársághoz. A hivatal mind a 13 őshonos magyarországi kisebbség esetében ellátja a kisebbségi törvényben meghatározott feladatokat, a kulturális autonómiához tartozó kérdéseket, s mindennek része az önkormányzatiság is. A 13 kisebbségi önkormányzatnál a hivatalunk, a Belügyminisztérium az illetékes az önkormányzati szférában. Mindez nem jelenti, hogy a cigányügyi államtitkársággal a speciális cigányügyi önkormányzati kérdésekben ne egyeztetnénk. Szerencsére oda is olyan vezetőket választottak ki, akik évtizedek óta civil szerveződések vezetőjeként a cigány közéletben dolgoznak, így pontosan ismerik a problémákat. - A hazai kisebbségeknek milyen szerepet szánnak az anyaországgal való kapcsolattartásban? - A kisebbségi törvény világosan fogalmaz, amikor teljes szabadságot biztosít a civil szerveződéseknek, a kisebbségi önkormányzatoknak az anyaországukkal való kapcsolattartásban, de általában a nemzetközi kapcsolatok építésében. Úgy gondolom, alapvetően az anyaországtól függ, hogy a lehetőséggel az adott kisebbségi közösség mennyire tud élni. A közelmúltban találkoztam Románia magyarországi nagykövetével és azt tapasztaltam, hogy maximális a nyitottság az anyaország részéről. Természetesen a politikai nyitottság gyakorlati megvalósulásának lehetnek anyagi és más akadályai, de évek óta tapasztalom, hogy az anyaország érdeklődése a magyarországi román közösség iránt létezik és fokozódik, s ez nagyon jó, mert ezt szeretnénk kihasználni. A magyar kormány a jövőben is biztosítja a magyarországi románságnak, az önkormányzati rendszernek az alapműködési feltételeket, de jó lenne, ha ebben az anyaország különböző — a románságnál és más kisebbségnél is bevált - módszerekkel segítséget tudna nyújtani. Gondolok vendégtanárok, vendégpapok, irodalom, szakirodalom, könyvtárfelszerelés, iskolai tananyagok küldésére. Minden olyanra, aminek talán az anyagi vonatkozása nem olyan hatalmas, de nagyon fontos a kisebbségek identitástudatának erősítése miatt. - Lát-e lehetőséget a kisebbségi parlamenti képviselet megoldására? H azok az országgyűlés elé kerüljenek, akkor 2006-ban a parlamenti választásokon már kisebbségi jelöltekre is szavazhatunk. A technikai lehetőségek valamennyi formája kidolgozott a közigazgatásban. Az elmúlt 8-10 évben erre sok változatot dolgozott ki a szakértői csoport. Valamennyit elővesszük, összevetjük a miniszterelnök úrnak azzal a javaslatával, melyet június 6-án az országos önkormányzatoknak felvázolt a nemzeti tanács, kvázi második parlament létrehozásának lehetőségével. A politikai döntéshozók előtt áll majd időben minden olyan lehetőség, amely a technikai megoldást biztosítja. Ha ez kétkamarás parlamenti rendszerben valósul meg, erre dolgozunk ki megoldásokat, ha a jelenlegi, egykamarás rendszer marad, akkor arra. Fokozódó politikai nyitottság Kormányprogram a kisebbségi parlamenti képviseletre Mérlegszerepet játszottak - Meggyőződéses híve vagyok a parlamenti képviselet biztosítása szükségességének. Nem hiszem, hogy bármiféle veszélyt jelentene a nagypolitika számára, ha a kisebbségi képviselők a magyar Országgyűlésben a saját jogukon és nem párt képviseletében vannak ott. Példákat ismerek a szakértői múltamból arra, hogy a szomszédos országokban a magyar képviselők mérlegszerepet játszottak és nagyon bölcsen tudtak dönteni, nem lett válság belőle az adott országban. Úgy gondolom, a mi kisebbségi vezetőink is komoly tapasztalattal rendelkező politikusok, akik ugyanilyen megfontoltan döntenének egy kormányalakítási vagy költségvetési vitában — fejtette ki Heizer Antal. — Olyannyira, hogy kormányprogram kötelez is erre. Úgy gondolom, ha 2004 tavaszáig el tudjuk érni, hogy a vonatkozó törvényjavas SZŐKE MARGIT