Békés Megyei Hírlap, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-01 / 178. szám

8 Békés megyei agrárhíradó Körkép aratás után kevesebb termett mint tavaly­­ és az árak is alacsonyak Jóval kevesebb gabona termett az idén - tájékoztattak a me­zőgazdasági üzemek, vállalko­zások szakemberei, kiegészít­ve azzal, hogy a megnöve­kedett költségek sok esetben meg sem térülnek. A termés­­eredmények szélsőségesek, volt ahol megközelítette a hét tonnát hektáronként — bár ez a legritkább eset —, de zömé­ben három tonna alatt van, így nem nehéz elképzelni, hogy a jelenlegi 2300 forintos má­­zsánkénti felvásárlási ár nem elegendő a gazdáknak. Pár he­lyen a megyében arról érdek­lődtünk, ki hogyan dönt, ki­várja-e a jobb árat vagy rá­kényszerül az eladásra, mert csak így tudja a folyamatos működtetést biztosítani. A DOBOZI Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezetben 29 mázsa búza termett hektáronként. A termést egyelőre teljes egészében betárol­ták, mert ez az ár még a költségei­ket sem futja ki. Nagyon várják a kormány jobbító intézkedéseit, mivel nagy szükség lenne a pénz­re, mert a megye ezen részét 60-70 százalékos aszálykár sújtotta. Ők hiába gyakorolják a több lábon ál­lást a sertéságazat működtetésé­vel, most még az sem segít, mert a sertésárak ugyancsak a padlón vannak. Befulladt a süldőpiac, a hízósertés-termelés február óta csak veszteséges. Ha nem lesz sür­gős állami beavatkozás, akkor le­het, hogy parlagon marad a dobo­zi határ — nyilatkozta Balázs Má­tyás, a szövetkezet elnöke. ÚJKÍGYÓSON, a Gazdaszövet­kezetben 5,2 tonna búza termett hektáronként, ami egy tonnával kevesebb a tavalyinál, de a minő­ség (főleg a vetőmag esetében) változatlanul jó, ezt igazolta az Agrimill visszajelzése is, még­sem szeretnék a megajánlott 2300 forintos áron értékesíteni a kenyérgabonájukat, inkább betá­rolják az újonnan megépített színbe, mely 1500 tonna befoga­dására képes. Bozó József elnök szerint legalább 2700-2800 fo­rintos árat kellene kapni érte ah­hoz, hogy a munkabér és annak közterhei, az üzemanyag, a mű­trágyák növényvédő szerek, vegyszerek megnövekedett költ­ségei megtérüljenek és maradjon rajta némi haszon is. A LÖKÖSHÁZI Haladás Mező­­gazdasági Szövetkezetben hason­lóan nem kívánják még ezen az áron értékesíteni a gabonát, ami­ből 35 mázsa termést takarítottak be hektáronként, bár itt is nagy szükség lenne a pénzre a mun­kák folytatásához, mégis inkább úgy döntöttek, kivárják a megfe­lelőbb árat. A DOMBEGYHÁZI Agrár Rt.-nek - ahol 56 mázsa búza termett hektáronként - évek óta jó kap­csolata van az Agrimill Rt.-vel, így ők leszállítják a gabona nagy részét a most meghirdetett 23 000 forint + áfa tonnánkénti áron, hogy mihamarabb fizetni tudja­nak a földtulajdonosoknak. KÉT SOPRONYBAN 1,8 tonna búzával termett kevesebb a ta­valyinál. Vetőmagbúzájuk 4,9 tonnát adott hektáronként, ami­ből a legjobbak a martonvásári és a szegedi fajták, ez utóbbiak­ból az Öthalom és Kalász volt a legsikeresebb, melynek a beta­karítása minőség szerint szét­válogatva történt - nyilatkozta Bubik Sándor főmezőgazdász, kiegészítve azzal hogy a jelen­legi alacsony áron nem szabad eladni a gabonát. Ők egy elfo­gadhatóbb árra várva betárol­ják, és később kívánják értéke­síteni. M. É. Búzazuhatag. A szárítóból teherautóra ömlik a búza a kevermesi Keve-Coop telepén, s irány a magtár fotó: zs-press Vásárol, de nem kereskedik Pontosan fizet az Agrimill Nem tudja eleget hangsúlyozni dr. Simon Imre, az Agrimill ve­zérigazgatója, hogy - noha jelentős szereplői a gabonapiacnak - helytelenül sorolják egyesek az árháborút indító kereskedőit közé. A békéscsaba­i cég ugyanis egyetlen deka gabonával sem kereskedik. Felvásárol évi 120-130 ezer tonna búzát és 40 ezer tonna kukoricát, de csak saját feldolgozásra. A részben hozzájuk tartozó négy szomszédos alföldi megye - Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Szolnok az ország termelésének 46%-át adja, a mintegy kettő mil­lió tonnányi búzatermésével , ezen belül félmilliónál valamivel több a békési szemestermény - ezért az Agrimill vezetése nem tartja a vállalkozást az árverseny meghatározó tényezőjének. Sze­rinte inkább csak elviselője, alkal­mazója az áraknak. Simon Imre megjegyezte az árak kapcsán, hogy a békési partnerek tudják, az Agrimill pontos és korrekt, jól fizető vásárló. A termelő-kereskedő viszonyt úgy látja, hogy a jelenlegi belföldi árakon nem lehet a búzát expor­tálni - hiába az jelentené a ter­mésfölösleg levezetését - mert egyszerűen nem ismeri el a nyu­gat-európai piac. Ott ugyanis az öntözött területeken termett 6-8 tonnás termésátlagot produkáló francia búzával kell versenyezni. Keletről - Ukrajnából - pedig olyan áron kínálják a takarmány­­búzát, ami még a szállítással együtt is olcsóbb mint a magyar, így két tűz között van a hazai ter­melő. A csabai gabonafeldolgozó cég az idei aratásban már harminc­ezer tonna búzát vásárolt fel, s folytatja is a kenyérnek való betá­rolását, a most általánosan alkal­mazott huszonháromezer forint körüli tonnánkénti árakon. Van azonban, aki a kivárás mellett dönt, ám - nem lévén tá­roló kapacitása - az Agrimillel köt bértárolási szerződést. Így ke­rült az idén már 18 ezer tonna a cég silóiba , egyébként ilyen mó­don még 100 ezer tonnás nagyság­rendben képesek tárolni - s a ko­rábbi évekhez hasonlóan várha­tó: sok esetben a bértárolás vége, hogy ott marad a búza, mert Agrimillnek adják el. A felvásárolt búza a mérések szerint jó minőségű, probléma, vita eddig nem volt sem az átvétel sem a minősítés során - mondta Simon Imre, aki arról is szólt, hogy a malomipar mellett a má­sik nagy ágazat a takarmánykeve­rés, amelybe az utóbbi időben több mint 266 millió forintot fek­tettek be az Európai Uniós köve­telmények teljesítése érdekében. I.ZS. Az Agrimill békéscsabai tárháza. Százezer tonnás nagyságrendben vállalhatnak még bértárolást fotó: zs-press 2002. AUGUSZTUS 1. CSÜTÖRTÖK Mogyoróültetvény gondokkal Az egyik kezével ad, a másikkal elvesz...­ ­ ... Vagy fogalmazhatnánk úgy is: néha a jobb kéz nem tudja mit csinál a bal - mondta keserűen a címbéli szavakat Veres András okányi mezőgazdasági termelő, kinek meghívására a kétéves mo­gyoró­ültetvényen jártunk a mi­nap. - Már az indulás sem volt tö­kéletes - panaszolta. - Ez az ül­tetvény négy hektár, amint látja, eléggé egyenetlen a csemeték fej­lettsége, ami köszönhető annak, hogy az Érdi Gyümölcskutató In­tézettől én már csak a selejtet kap­tam, holott a megrendelés nem er­re szólt. Igaz, fájdalomdíj gyanánt olcsóbban hozhattam el, de mint utólag kiderült, mégsem lett az. Először ugyanis a belvíz tizedelte a gyengén fejlett csemetéket, majd az aszály vitte ki egyharma­­dát, így szinte a felét pótolni kel­lett, de most már elfogadható az állomány. - összegezte az elmúlt időszakot. A FVM-pályázat segítségével hoztam létre ezt az ültetvényt, elnyerésének egyik feltétele pedig a majdan megtermelt és — a telepí­tési támogatás által - államliag fi­nanszírozott áru biztos piacra ju­tása volt, erre szolgált a körösújfalusi Körös Kincse Kft. igazolása, mely a megépítendő mogyorókrém gyár befogadásáról szólt. - idézte fel Veres András a telepítés előzményeit. - Úgy tu­dom, előttem és még utánam is többen telepítették ezt a növényt arra számítva hogy egy működő gyárnál biztonságosabb értékesí­tési garancia már nem is lehet. Nos, az utóbbi hetekben úgy tű­nik, az álmaink szertefoszlottak, sőt mi több, komolyan aggódunk, mert a gyár megépítésére benyúj­tott pályázatot a Széchenyi-Terv olyan sokat emlegetett milliárdjai mindeddig elkerülték. Ennek a mennyiségnek viszont - amit az utóbbi pár évben csak Békés me­gyében ültettek - a fele is kielégí­tené az ország jelenlegi fogyasztá­sát.­­ Tulajdonképpen az a szo­morú, hogy miközben az FVM- től minden segítsé­get megkaptunk ah­hoz, hogy a bizton­ság érzésével vág­hassunk bele - mert sokszáz ember meg­élhetéséről gondos­kodna a gyár, mint munkahelyteremtő nagyüzem a hozzá kapcsolódó termelői körrel - aközben meghiúsul a kitelje­sedés. Ha tényleg fontos a feldolgozó, akkor ugyancsak nem értem, miért nem kaphat zöld utat. Egyre többen vagyunk, akik nem kis munkával és költséggel ilyen irányú termelés­be fogtunk. Bár a termőre fordu­lás még odébb van, már­ most azon kell gondolkoznunk: mihez kezdjünk, ha nem tudjuk majd ■rtékesíteni a Békés megyében ermett mogyorót? ________________________________MAJERI ÉVA Az okányi ültetvény néhány fája már most termést hozott. Veres András reménykedik, hogy mire az egész tábla termőre fordul, a feldolgozóüzem is menekül fotó: zs-press A munkanélküliség ellen­ i ültetvénytelepítést támogató minisz­térium információnk szerint megkapta a tervet és a pályázatot, de elutasította­­ pénzhiányra hivatkozva. Kincses Ist­ván, a Körösújfalun létesítendő üzem megálmodója és a Körös Kincse Kft. többségi tulajdonosa azonban nem ad­ja fel, tovább keresi a megvalósítás le­hetőségét. A tervek szerint a gyár egy műszakban 30 dolgozót foglakoztat­­hatna, de az ültetvények teljes termőre fordulása után a két- és hárommű­szakos termelés is reálisnak látszik. Körösújfalun a munkanélküliség ará­nya 40-50 százalék! A megtermelt áru 60 százaléka export­ra készülne. Jó lenne bölcsnek lenni! Gondolatok az agráriumról Aki nem a mezőgazdaságból él, az is jól tájékozott lehet a sajtó jóvoltából az aktu­alitásokról. Mellesleg ezek eléggé egyhan­gúak mostanság... Térségünket ismét megsarcolta az aszály. Az aratás befejeződött, az ered­mény többnyire szomorú. Az új kormány jó szándékú intézkedése - mely késve bár, de megtörtént - alig befolyásolja a termelői árak alakulását. Ha igaz a gabo­na­feldolgozók és -kereskedők szövetségének nyilat­kozata, mely szerint az alföldi malmok az éves őrlé­si szükségletük felét felvásárolták, akkor ugyancsak türelmesen kell várakozniuk a termelőknek a jobb árakat indukáló keresleti piacra! Aki pedig nem volt türelmes, mert nem lehetett, mert kellet a kalászos bevétele az aktuális munkák elvégzéséhez, az oda­adta ár alatt a terményét a helyzetét kihasználó fel­vásárlónak (zömmel e körből sikerülhetett az emlí­tett 50 százalékot megvenni), biztosítva ezzel a ga­rantált veszteségét vállalkozásán. Tallózzunk tovább: mi van a legnagyobb abrak­fogyasztóval, a hajdan tízmilliós sertésállomá­nyunkkal? Mint ismert, szintén nem jól van. Hol van már az az idő, amikor arra lehetett a gazdának spekulálnia, hogy ha nincs ára az abraknak, hát bőrben értékesít, azaz feleteti a sertéssel, és jó áron eladja majd (lásd hozzáadott érték, meg ilyenek...)?! Most vajúdnak a hegyek, miként lehet­ne átvészelni az év hátralévő részét, hogy az emlí­tettnek felénél is kevesebbre zsugorodott sertésállo­mányunk csökkenésének üteme ne gyorsuljon fel ijesztően. Jelenleg ugyanis a legjobbak is csupán nulla eredménnyel dicsekedhetnek, s ha így megy tovább, ők is a veszteségesek listáját fogják gyarapí­tani. Nézzük tovább: a tej élet, erő, egészség - annak, aki fogyasztja. S aki termeli? Annak gond, veszte­ség, kilátástalanság! Még nem látszik, hogyan alakul az év hátralévő része, még nincs végleges döntés arról, hogy mennyi jut az 50 nap alatti ígéretek teljesítése ré­vén erősen fogyatkozó államkasszából az összeomlás jegyeit mutató ágazatnak. Miként lehet megoldani a nem megfelelő minőségű árut előállító kistermelők gondját? Egyébként ez utóbbi gondja le­hetett volna a leköszönt kormánynak is, ha kellően előrelátó és fel meri vállalni ezt. Ugyanis, ha még nincs is hatályos jogszabály, rövidesen len­nie kell, amely arról rendelkezik, hogy csak extra minőségű tejet lehet felvásárolni. Itt és más ágaza­tokban is erősen keverednek az árutermelői és a szo­ciális gondok. Kezelésük csak szétválasztásuk után lehetséges... De nem kivétel a baromfi és az étkezési tojás piaca sem, amely ugyanolyan válságjegyeit mutatja, mint a többi nagy ágazat. Értékesítési gondok, veszteséget eredményező árak. Itt is, mint az előző termékeknél, az Európai Unió árai határozzák meg a piacot. S mi­után ezen ágazatokban kivétel nélkül exportorientál­tak vagyunk, nem függetleníthetjük magunkat a je­lenlegi helyzettől.­­Gazdag országban az állam iyen­­kor helytál, nem engedi tönkretenni a gazdáit (legye­nek azok egyéniek vagy társasok). Mi nem vagyunk gazdagok igaz, azt azonban mi sem engedhetjük meg, hogy a vidék rámenjen e helyzetre. Ezért lenne jó bölcsnek lennünk! Természetesen leginkább azoknak, akik azért vállaltak kormány­­zati szerepet, mert hiszik, hogy eléggé bölcsek a dol­gok rendbetételéhez. De még az ellendrukkerek sem tehetik meg, hogy ötleteikkel, melyek a megoldást sejtetik, távol maradjanak, mert ez behozhatatlan hátrányt, lemaradást eredményez az Unióba tartó országunknak. KOLTAY ZSOLT imiBékés megyei agrárhíradó Szerkesztette: Majsai Éva fis Igriczi Zsigmond. Telefon/fax: (66) 321-978. E-mail szerk.bekes@axees.hu

Next