Békés Megyei Hírlap, 2002. október (57. évfolyam, 229-242. szám)

2002-10-03 / 231. szám

14. OLDAL - 2002. OKTÓBER 3., CSÜTÖRTÖK S­PORT Nagy Mariann bronzérmes Fitness Women és Fitness Man magyar felnőtt bajnokság Budapest A Kongresszusi Központban több mint kétezer né­ző előtt rendezték meg a Fitness Women és Fit­­nessMan felnőtt magyar bajnokságot. A viadalon a Csabafi­t Egyesületet egyetlen felnőtt korú verseny­zője, a Széchenyi István Közgazdasági és Külkeres­kedelmi Szakközépiskola 17 éves tanulója, Nagy Mariann (felvételünkön) képviselte. A verseny tét­je nagy volt, hiszen a győztes képviseli hazánkat az október 20-ai kijevi Európa-bajnokságon és a no­vember 24-ei stockholmi világbajnokságon. A nők­nél tizenhatan, a férfiaknál tízen neveztek az esz­tendő legrangosabb hazai megmérettetésére. Munkácsi István akrobatika és erőnlét edző, va­lamint Kerekes Judit koreográfus edző tanítványa jól sikerült felkészülés után várta a bemutatkozást. Ennek eredményeként a kiemelkedő szereplés sem maradt el. A tehetséges békéscsabai fiatal nem ijedt meg a vetélytársaktól, jó gyakorlatával és magabiz­tos bemutatkozásával a harmadik helyet szerezte meg a háromfordulós viadalon. Nagy Mariann ve­­télytársai közül maga mögé utasította a várpalotai Csapó Zsuzsát, a hódmezővásárhelyi Miklós Melin­dát és a budapesti Rékasi Anikót. A győzelmet az elmúlt évi bronzérmes, a tavalyi Európa-bajnoksá­gon negyedik helyen végzett, húszéves fővárosi Horcsák Gabriella szerezte meg. A fiatal békéscsabai sportolónő már nem csak az ifjúsági, hanem a felnőtt mezőnyben is letette név­jegyét és klubjának, a Csabafittnek az első felnőtt bajnoki érmet nyerte a magyar bajnokságon. Végeredmény: 1. Horcsák Gabriella (Bp. Fitness Életmód SE) 110,05 pont, 2. Frank (Bp. Béres Ale­xandra Fitness Klub) 106,35, 3. Nagy Mariann (Csabafitt Egyesület) 100,45,4. Tóth Sz. (Bp. MOM Welness) 99,45, 5. Csapó (Várpalota) 98,05, 6. Rékasi (Bp. Fitness Duó) 98,05. __________________ V.L. Beépíteni a juniorokat Hét végén rajt az NB II-es röplabdabajnokságban Békéscsaba________ Tavaly szinte egész évben penge­élen táncolt a Békéscsabai Röp­labda Sport Egyesület, létük egy hajszálon függött. Kezdődött az­zal, hogy nevezni sem tudtak a határidőig, szinte a bajnokság kezdetével egy időben nyújtották be a papírokat, s fizették ki a ne­vezési díjat, hiszen előtte senki sem tudott semmit arról, valóban életben marad-e a városban nagy hagyományokkal rendelkező sportág. Edzője sem volt a csapat­nak, a bajnoki rajtot megelőzően Kazár Krisztina játékos edzőként vállalta, hogy irányítja az alapo­san megfogyatkozott csapatot. Úgy tűnik, az idén új szelek fújdogálnak: elsők között adták le nevezésüket az NB II-be, s min­den feltételnek eleget tettek már az első pillanatokban. Az anyagi­akat tekintve is, várhatóan gond­talanabb év elé nézhetnek, a két bajnoki szezonra összeállt a költ­ségvetés. Ráadásul a régi-új edző, Kormos Mihály is leül a kispadra. — Mi alapján döntött arról, hogy ismét vállalja az edzősködést? - tettük fel a kér­dést Kormos Mihálynak. - Egyrészt rendeződni látszik a klub körül minden, másrészt van egy remek kis junior csapat, amelyet nem szeretnénk szélnek ereszteni. A régiekkel kiegészül­ve, így már kialakulóban van egy tizennégy fős gárda, akikkel ered­ményesen helyt állhatunk a má­sodosztályban. - Hogyan készültek a bajnok­ságra? - A régi csapatból hét lány vál­lalta, hogy a bajnokságok során a csapat rendelkezésére áll. Ők heti egy-két közös edzésen vesznek részt, de többen közülük egyéni­leg is készülnek. Ez érthető, vala­mennyien dolgoznak, az egzisz­tenciájukat építik, ami mellett ke­vés kötöttséget tudnak vállalni. Ugyanakkor van hét olyan junior korú, nagyon tehetséges lány, akikre hosszú távon lehet építeni, s akik sok edzésen vesznek részt. - Nem valami nagy a junior létszám... - Tény, hogy sok fiatal cser­benhagyta a csapatot, amikor el­végezte a nyolcadik osztályt. A legtöbben köszönés nélkül hátat fordítottak a sportágnak. Akik vi­szont maradtak, azok a legtehet­ségesebbek, lelkileg a legerősebb Az NB II-es keret Bajkó Enikő (?), Baukó Éva, Bucsi Barbara, Fábián Ildikó, Fodor Eszter, Gyebnár Anikó, Kazár Krisztina, Kolarovszki Margit, Lika Andrea, Mező Enikő, Molnár Anikó, Pocsaji Edit, Széplaki Nóra, Tóth Éva, Kek, és szeretik a sportágukat. El­sősorban miattuk vállaltam el az edzősködést. - Az idős, tapasztalt játékosok és a fiatalok együtt milyen csapa­tot alkothatnak? - Szerintem nagyon jót, hi­szen a régiek nagy szeretettel és türelemmel segítik a tizenévese­ket. Szerintem egy-két év, és vég­leg az idősebbek helyére léphet­nek a most juniorok, akik kiegé­szülhetnek a ma még csak általá­nos iskolásokkal. - Összesen hány gyerek jár az edzésekre? - Az említett tizennégyes ke­reten kívül még hetven gyerek jár a foglalkozásokra, akiket az egy­kori játékosok, Kazár Kriszta, Tóth Éva, valamint Nagy Attila készít föl, mi több, Széplaki Nóra is szeretne egy csoportot vállalni. Továbbá népes sereg jár még a belvárosiba Buzássy Emíliához és a Petőfi utcai iskolába Papp Fe­renchez, így összességében mint­egy százhúsz gyerek foglalkozik a röplabdával a városban. - Visszatérve az első csapat­hoz. Milyen tervekkel vágnak ne­ki a hét végén kezdődő bajnokság­nak? - Felméréseim szerint ez a csapat az első ötbe kerülhet a végelszámoláskor, s az sem lenne különösebb meglepetés, ha a do­bogón kötne ki. A junioroktól is hasonló teljesítmény várható. En­nek az esztendőnek a fő célkitű­zése még, hogy a juniorok minél hamarabb beépüljenek a felnőtt csapatba is, mert ma még inkább egy-egy szett lejátszására képe­sek ebben az osztályban. Rutint szerezzenek, és szokják az NB II légkörét. Annál is inkább, hiszen a fiatalok között már többen bi­zonyítottak, amit alátámaszt, hár­man meghívót kaptak az utánpót­lás-válogatottba. (JÁVOR) Az előtérben Kolarovszki Margit fogad egy labdát. Az idén könnyebb dolguk lesz a lányok­nak?­­-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A technika, az időjárás, az ember Ha mindez összevág, akkor fel lehet emelkedni a sárkánnyal Méltán nevezhetjük a bátrak sportjának a sárkányrepülést, amelynek az elmúlt évtizedekben egyre több hódolója akad. Ki hobbiból, ki versenyszerűen űzi a sárkányozást, egy dolog­ban azonban megegyezhetünk, az egyik legszebb időtöltés: fantasztikus dolog repülni, ott fenn, a magasban remek lát­vány lenézni, nagy a csend... Gyula, Békéscsaba Dr. Kövesdi Józsefről (felvételün­­­kön) sokan tudják, hogy remek gyerekgyógyász, gyermektüdő­gyógyász, a Pándy Kálmán Kór­ház gyermekosztályának főorvo­sa, azt viszont kevesebben, hogy idestova két évtizede legkedve­sebb időtöltése a sárkányrepülés, azt megelőzően majd egy évtize­dig pedig vitorlázórepülés volt. - Valóban, 1974-ben vitorlázó­ként kezdtem, mindig is vonzott a repülés - mondja a főorvos. - Csak rövid ideig nem hódolhat­tam kedvenc sportágamnak, ami­kor Debrecenbe kerültem, s az egyetem első két éve nagyon lekö­tött. De már akkor is kerestem az alkalmat, miként kanyarodhatok vissza a repüléshez. A '70-es évek vége felé kezdett ismertté válni hazánkban a sárkányozás, ez kü­lönösen megtetszett. Könnyeb­ben „megközelíthető” volt szá­momra, s volt valami vonzó ab­ban, hogy magunk készíthettük el az első sárkányokat. Igaz, ismert volt ez már a vietnami háború ide­jén is, amikor az amerikaiak ezzel próbáltak kisebb terheket eljuttat­ni a frontokra, de a polgári életben csak ezt követően lett közkedvelt és kezdett sporttá válni. Jómagam 1980-ban kapcsolódtam be a Deb­recenben, az éppen akkor alakult­­ klub életébe, amely még az MHSZ keretén belül működött. - Kitől tanulták meg a sár­kányrepülést? - Senkitől. Az volt az oktató a csapatból, aki például hárommal több felszállást hajtott végre a többinél. A gépeket pedig ma­gunk állítottuk össze, fúrtunk-fa­­ragtunk, s a kezdetben a mező­­gazdaságból ismert agrofóliával vontuk be a szárnyat. Kerestünk egy kisebb dombot, például az egyik kedvenc helyünk Nyíra­­dony volt, s onnan a sok bukdá­csolás után tanultuk meg, hogy is kellene a levegőbe emelkedni. Aztán Eger mellé költöztünk, ahol már nagyobb magasságok­ból lehetett indulni. Nekem ez azért is volt jó, mert katonaidő­met éppen a hevesi megyeszék­helyen töltöttem. - Versenyeken is részt vettek? - A hőskorban jó kapcsolat alakult ki a klubunk és egy bajor egyesület között, ők többször is meghívtak minket versenyeikre. Igaz, nagyot néztek, amikor a ma­gunk összeállított lélekvesztőkkel és az UAZ gépkocsival megjelen­tünk, de mély barátságok alakul­tak ki. Évről évre megrendeztük az Eger Kupa viadalt, az is progra­mot adott. Ezekben az években alakult meg a békéscsabai sárká­­nyos szakosztály is, hazaköltözé­sem után már itt folytattam. Igaz, némi kihagyással, mert a mun­kám megszaporodott, aztán a gyermekeim is megszülettek... - Ők mennyire kötődnek az ön hobbijához? - Elég szorosan, a 11 eszten­dős Dóra lányom és a 13 éves Da­ni is imád repülni. De érthető, ap­ró gyerekkoruk óta kiviszem őket a reptérre. Most, hogy már na­gyobbak, újra egyre többször ki­jutunk. - A versenyzéshez kanyarod­va: milyen eredményeire büszke? — Elöljáró­ban, nem ér­tem el igazán kimagasló eredményeket, de nem is ez a fő célom a re­püléssel. Nagyon jó kikapcsoló­dás és egészségmegőrző tevé­kenység számomra a sárkányo­zás. Persze azért igyekszem helyt­állni, ha rajthoz állok egy-egy ese­ményen, így idén ott voltam a du­naújvárosi nemzetközi Menyhárt Éva-emlékversenyen, ahol csapat­ban Lázár Olgával és Kmetykó Já­nossal együtt vitézkedtünk, és egészen jól, hiszen tizenegy csa­pat közül a második helyet értük el, egyéniben 13. lettem.­­ Idestova két évtizede sárkányrepül. Mennyi időt töltött ez idő alatt a levegőben? - Nem tudom pontosan meg­mondani, de közel járok az ezer felszálláshoz. Ami a repülési hosszakat illeti, ebben az évben eddig 56 kilométer volt a leghosz­­szabb táv, amit megtettem, tavaly hetven. Volt rá példa, hogy me­hettem volna tovább, de vagy fáz­tam vagy elfáradtam, ezért le­ereszkedtem. Máskor pedig akár öt órát is eltöltök a levegőben egyhuzamban. - Milyen tervei vannak a kö­vetkező időszakra? - Ha az időm engedi, jövőre is elindulok a Menyhárt Éva-emlék­versenyen, s talán az MKK-ban is teljesítek feladatokat. De ez sza­badidő kérdése. A sárkányrepü­lést is három dolog befolyásolja: a technika, az időjárás és az em­ber... Ha mindez összevág, akkor igyekszem egyre több időt a leve­­gőben tölteni. Jávor péter Ma nyílik! Nyitva tartás a hét minden napján! Hétfő-péntek: 06.30-20.00 óráig Szombat: 6.30-17.00 óráig Vasárnap: 08.00-13.00 óráig­­ ✓ : S­zeretettel várjuk Önöket! • könnyű megközelíthetőség • 50 ingyenes parkolóhely • óriási válasz­ték • kiváló frissárukínálat • szenzációs nyitó árak • rendszeres akciók • SPAR márkajelű termékek rendkívüli árelőnnyel • bankkártyás fize­tés lehetősége • udvarias, szakszerű kiszolgálás i

Next