Békés Megyei Hírlap, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-17 / 63. szám

ÁLLAMI KITÜNTETÉS: (1) Nemzeti ünnepünkön Magyar Bálint oktatási miniszter a Nép­rajzi Múzeumban állami kitün­tetéseket adott át. A kitüntetettek között volt a Tessedik Sámuel Főiskola két munkatársa. A me­zőtúri mezőgazdasági főiskolai karról Patkós István professzor emeritus a Magyar Köztársaság Érdemrend Nagykeresztjét vette át. Dr. Wéber Dezső főtitkárt a Magyar Köztársaság Bronz Ér­demkeresztjével tüntették ki. ÉRDEMKERESZT: (ész) Zatykó Györgyöt, a Békés Megyei Jókai Színház világosítótár-vezetőjét a Magyar Köztársaság Ezüst Ér­demkeresztjével tüntette ki Gör­gey Gábor. A nemzeti kulturális örökség minisztere március 15-e alkalmából adott át művészeti dí­jakat pénteken Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban. VITAFÓRUM, (im) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Békés Megyei Intézeté­ben március 18-án délután há­rom órától Egészség és szociális védelem az EU-ban címmel tarta­nak tájékoztatót és vitafórumot többek között a települési önkor­mányzatok és intézményeik munkatársainak, a civil szerve­zetek képviselőinek, illetve védő­nőknek, pedagógusoknak. TISZTÁBB VÍZ. (6) A Magyar Hid­rológiai Társaság Békés Megyei Te­rületi Szervezete, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Vásárhe­lyi Pál Műszaki Szakközépiskola március 18-án 14 órától a víz világ­napja alkalmából előadóülést ren­dez Európa - tisztább víz címmel a békéscsabai szakközépiskola dísztermében. Ugyancsak ekkor adják át a szakközépiskola könyv­tártermében a víz világnapja alkal­mából meghirdetett Víz a jövőért című képzőművészeti pályázat dí­ját is. A páyázatra 348 rajzot küld­tek be három kategóriában, 6-tól 16 éves korig. ELÍTÉLTÉK. (s) Korábban beszámol­tunk róla, hogy Békéscsabán márci­us 4-én halálra gázoltak egy kerék­párját az Orosházi úton áttoló gyalo­gost. A gyorsított vizsgálat után a bí­róság halált okozó ittas vezetésben találta bűnösnek pénteken a gépko­csit vezető eleki lakost. A kiszabott 3 éves börtönbüntetés nem jogerős. ELÜTÖTTÉK: (s) Az út közepén állt szombat este Békés és Mezőberény között O. L. 35 éves mezőberényi fia­talember, amikor egy arra haladó személygépkocsi halálra gázolta. RABLÁSÉRT, (s) Bankkártyát és 14 500 forint készpénzt zsákmányolt pénteken áldozatától, egy nőtől, Szeghalmon a helybéli Sz. S. A felté­telezett tettest a városi rendőrök szombaton őrizetbe vették. HAJLÉKTALAN: (j) A békéscsabai hajléktalanszálló egyik sajószentpé­­teri lakója 33 ezer forint készpénzt emelt el szombaton, amiért még az­nap őrizetbe vették a megyeszékhe­­lyi rendőrök._________________■ MEGYEI KÖRKÉP Nemzetiségi iskola a megmaradásért Intézményfenntartóként valódi a kisebbségi önkormányzat A Magyarországi Románok Országos Önkor­mányzatának székházában a hazai román is­kolákról tanácskoztak pénteken azon települé­sek polgármesterei, iskolaigazgatói, pedagógu­sai, ahol román nyelvű oktatás folyik. Egyedül Méhkerék nem képviseltette magát. Gyula Kreszta Traján, az országos önkormányzat el­nöke kifejtette, 1998-ban is összehívtak hasonló tanácskozást. A nemzetiségi iskolákban az utóbbi négy év átlaga szerint mintegy 90 száza­lékos volt a finan­szírozás. Tavaly 90 százalék alatti lett.­­ Mindig rendelkezésre állt az Oktatási Mi­nisztérium inter­venciós kerete, az idén is elkülönít­ve 340 millió fo­rint, ahonnan plusz pénzekre pályázhatnak a nemzetiségi iskolákat működtető önkormány­zatok — mondta Kreszta Traján. Az iskolák működését — legyen az magyar vagy nemzetiségi — 80 százalékban az állam fi­nanszírozza különböző szorzók alkalmazásá­val. A fennmaradó 20 százalékot a helyi telepü­lési önkormányzat adja. Amennyiben a nemze­tiségi iskolák a pályázatok révén 80 százalékos finanszírozás fölé emelkednek, a települési ön­­kormányzatnak csak annyi plusz támogatást kell adnia, mint egy magyar iskola fenntartásá­hoz. Románia szakmai továbbképzésekre bizto­sít lehetőségeket. Az országos önkormányzat négy éve az Arad Megyei Tanfelügyelőséggel kötött megállapodás keretében minden évben háromnapos szakmai továbbképzésre viszi a ro­mán nyelvet oktató óvónőket, pedagógusokat. A költségeit az Oktatási Minisztérium pályázaton biztosítja és az országos önkormányzat kiegé­szíti a keretet. Szeretnék többnapossá tenni a to­vábbképzéseket, az Arad Megyei Tanfelügyelő­ség és az országos önkormányzat közös pályá­zaton emelhetné a költségkeretet - javasolta Kreszta Traján a tanácskozáson. Kérdésünkre el­mondta, az országos ro­mán önkormányzat sze­retné, ha az idén módo­sítanák a választójogi és a kisebbségi törvényt Magyarországon. Ebben az esetben az országos önkormányzat, a ki­sebbségi önkormány­zatok intézményfenn­tartóvá válhatnának. Hangsúlyozta, minden kisebbségi önkormány­zat elnökének joga, kötelessége törvényből adó­dóan a települési önkormányzat ülésén részt venni. Hiba, ha a kisebbségi vezetőket nem von­ják be a település döntéseibe, különösen akkor, ha kisebbségi kérdéseket tárgyalnak. Kreszta Traján példaként említette, hogy Eleken módo­sították a magyar iskola alapító okiratát - az is­kola a jövőben oktathatja a román nyelvet is — úgy, hogy nem hívták meg az ülésre a kisebbsé­gi önkormányzatot. SZŐKE MARGIT Törvénymódosításra várva Az országos önkormányzat megjelölte azokat az intézményeket, amelyeket az első körben szeretne átvenni, de ebben az iskolák még nem szerepelnek. Míg nem módosították a törvényt, nem tudják, az újban milyen jogi és pénzügyi garanciák lesznek arra, hogy ki­sebbségi önkormányzat intézményfenntartó­vá válhasson. A valódi önkormányzat akkor valósulhatna meg, ha lennének intézményei - szögezte le Kreszta Traján. A legelső a sajtószabadság volt A Békés Megyei Hírlap munkatársai is megünneplik minden évben a március 15-ei Magyar Sajtó Napját. Idén a Fiume szálló nagytermében találkozott a közösség, ahol dr. Árpási Zoltán főszerkesztő és dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgató átadták a különböző kitüntetéseket is. Közben bejelentették: a lapunkat kiadó Népújság Kft. immár ötödször nyerte el a Sajtószakszervezettől a Vasvári Pál-díjat. Békéscsaba A híres '48-as 12 pont rögtön így kezdődik: „Kívánjuk a sajtósza­badságot, a c­enzúra eltörlését” — mutatott rá ünnepi beszédében Niedzielsky Katalin főszerkesztő­helyettes. - A forradalmárok úgy gondolták, hogy a sajtószabadság kivívása minden más követelés alapja, felismerték a nyilvánosság szerepét - mondta. A főszerkesz­tő-helyettes szerint ma is nehéz feladat megőrizni a sajtó rangját, becsületét; hivatásunkkal kapcso­latban Kossuth Lajos Pesti Hírlap­szerkesztői ars poeticáját idézte: a lap legyen „a nemzet életének hű tükre (...) szabad tért nyisson az észnek, értelemnek, jóakaratnak (...) higgadt kebellel s ama mér­séklettel és Hiedelemmel, mely a jó szándék s igazság bélyege, megvitassák és előkészítsék a napnak nagy kérdéseit, mikben e honnak jövendője rejtezik...” A hosszabb, kiemelkedő mun­kásságért járó Pálffy Albert-díjat Csath Róza kapta. Több évtizedes munkásságáért a tavaly elhunyt Hankó György sportújságíró kol­légánkat posztumusz Pálffy Al­­bert-díjjal méltatták. Az év újság­írója 2003-ban Nyemcsok László, a­ különleges egyéniséget mélta­tó Unicum-díj idei tulajdonosa Pocsaji Richárd, az év hirdetési tanácsadója a békéscsabai Filyó Katalin, az év terjesztője pedig a dél-békési Kristóf János lett. A hirdetésben végzett kiemelkedő munkájáért emlékplakettet ka­pott az orosházi Kmetykóné Mol­nár Márta. v. j. Kitüntetettjeink: (balról) Nyemcsok László, Csath Róza, Pocsaji Richárd az ünnepi Hírlap­számot ábrázoló tortával­­-fotó: lehoczky péter „ÉN MINDENNEK ELLENT TUDOK ÁLLNI, CSAK A KÍSÉRTÉS­NEK NEM.” (Oscar Wilde) Keresetekben az utolsó helyen (Folytatás az 1. oldalról) 2002-ben a megyében közel 3500 gyermek született, 5600-an haltak meg, s mintegy 1600 pár kö­tött házasságot, utóbbi mutató közel 15 százalékos emelkedést tükröz. Fájó pontot jelentenek tovább­ra is a kereseti viszonyok, e tekin­tetben stabilan őrizzük utolsó he­lyünket. Bár tavaly az országos átlagot meghaladóan, 21,8 száza­lékkal nőtt az alkalmazásban ál­lók bruttó bére, a magunk havi 94 473 forintos átlagával még mindig elmaradunk a régió 97 971 forin­tos, s az országos 122 453 forintos hasonló mutatójától. Tavaly de­cemberben 17 ezer munkanélkü­lit regisztráltak a megyében, 3 százalékkal kevesebbet, mint 2001 végén. A pályakezdő mun­kanélküliek száma viszont 11 százalékkal nőtt, a munkanélkü­liségi ráta 11,3 százalék. Néhány egyéb mutatóról is szó esett. Tavaly 591 lakás épült a megyében, eggyel kevesebb mint 2001-ben. A közúti közlekedéses balesetek száma 10 százalékkal emelkedett, összesen 795 szemé­lyi sérüléssel járó baleset (57 ha­lálos) történt a megye útjain. 13 896 bűncselekmény került nyil­vánosságra, ami 5 százalékos csökkenést jelez. A megye határ­­állomásain átlépők száma is csökkent: 2,8 millió ember hasz­nálta itt az útlevelét, ez a szám 240 ezerrel alacsonyabb, mint 2001-ben. pocsaji richArd Az uniós tagság nem garancia a változásra. VÉLEMÉNY CSATH RÓZA A csigavillától az unióig Hogy a kultúrák és szokások különbözősége az idegennek mennyi meglepetést és csapdát tartogat, azzal Edit akkor szembesült, ami­kor francia párját követve gall­­onba költözött. A konyhaművé­szetbe nagy türelemmel az anyósa avatta be, és neki köszönheti azt is, hogy a családi vacsorán már úgy bánt a csigavillával, mint a született franciák. A magyar lányt sok mindenre az élet tanította meg. Saját bőrén tapasztalta, milyen az, amikor a nőnek szülés után nem sokkal ismét munkába kell állnia, a kisbabát pedig mé­regdrága bébiszitterre bízni. „A gyes és a bölcsődék mellett csak ne panaszkodjatok az állami gon­doskodásra!” — fakadt ki pár éve az itthoni vakáción. A történetet az Európai Bizott­ság uniós tagállamokban készített felmérése juttatta eszembe. Igazat kell adnom az elemzőnek, aki arra jutott, nőnek lenni Európa boldogabbik felén sem fenékig tejföl. Az adatok arról árulkodnak, az esélyegyenlőség szépen hangzó elvei sokszor a retorika szintjén maradnak. Átlagosan ugyanazért a munkáért a nők a férfiak bérének nyolcvannégy százalékát kap­ják. Bár a diplomások aránya fele-fele, a vezető beosztás és a tudo­mányos fokozat megszerzésére, s a politikai érvényesülésre is rosszabbak a nők esélyei. Maga az unió foglalkoztatási biztosa szorgalmazta a közelmúltban a rugalmasabb munkavállalási lehe­tőségek és a szélesebb körű napközi gyermekgondozási szolgálta­tások bevezetését. Az államszövetségen belüli eltérések azt mutatják, az európai uniós tagság még nem garancia a kedvező változásra. Érdemes ezt is figyelembe venni, amikor az integráció előnyei közt az esély­­egyenlőség javulását, a magyar nők foglalkoztatásban való felzár­kózását említjük. A csatlakozással a lehetőséget kapjuk, az ered­­mény a szándékon és az érdekérvényesítés erején múlik.______■ Új korszak: velünk vagy nélkülünk Március 15-én tizenkettőkor Gyulán, a Petőfi téren a temp­lomok harangjainak zúgása közepette felvonták a magyar nemzeti lobogót és az Európai Unió zászlaját. Európa ke­resztény országaiban 1456. óta tisztelegnek Hunyadi Já­nos nándorfehérvári győzel­me előtt a déli harangszóval, Gyulán ezúttal az egyesült Európát is köszöntötték. Gyula A városban a március 15-ei ün­nepségek az Eszperantó téren kezdődtek, ahol Európa-fát ülte­tett Domokos György, Gyula ki­váló polgára. A városban élők nemzeti hovatartozását magyar, német, román ruhákba öltözött gyermekek szimbolizálták. Ez­után a Kossuth téri megemléke­zésen résztvevők megkoszorúz­ták Kossuth Lajos szobrát. A Petőfi téren dr. Köteles La­jos, a Tessedik Sámuel Főiskola Gyulai Egészségügyi Intézetének igazgatója szólt az ünneplőkhöz, a honfitársakhoz az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 155. évfordulóján. Emlékeztetett, akkor a magyar nép küzdött a legtovább, s ha a szabadságharc el is bukott, az ország visszanyer­te méltóságát, képes volt új utat keresni. Hamarosan döntenünk kell, kilépünk-e a nemzeti kere­tekből. Európában is történelmi korszak kezdődik, velünk vagy nélkülünk. A mai sorsforduló az európai polgárrá válás esélyét kí­nálja. Mit kíván most a magyar nemzet? A szónok 12 pontban sorolta fel, hogy mit vár el az or­szág minden kormánytól és poli­tikai párttól az új magyar nemze­ti politika alapjaként. A városháza dísztermében, az ünnepi képviselő-testületi ülésen dr. Perjési Klára polgármester előterjesztette az Európa Emlék­album nyitógondolatát. A csatla­kozás olyan lehetőség, amikor hovatartozásunkról szabad aka­ratunkból döntünk. Az egyetér­tők neveit tartalmazó albumot a népszavazás lezárulása után tör­téneti emlékként a levéltárban helyezik el. A képviselő-testület döntött arról is, hogy Gyula az ország uniós tagsága esetén az európai közösségbe hozomány­ként viszi a gyulai várat és a szi­geterődöt, s nagy szülötte, Erkel Ferenc életművét. Kiváló Polgár kitüntetést adományoztak Kohán János szabómesternek és Volent Zoltánnak, az egykori Jókai Kul­­túrház nyugalmazott igazgatójá­nak. A Gyula Város Közszolgála­táért kitüntetést Cs. Szabó Andrásné családgondozó, Wágner Attiláné anyakönyvveze­tő, Habóczky Sándorné vezető óvónő és Horváth Béláné iskola­­igazgató vehette át. SZ. M. Irányt mutat a történelmünk Rangos elismeréseket adtak át a megyeszékhelyi ünnepségen A felvezető műsornál sokan kíváncsiskodtak a békéscsabai március 15-ei ünnepségen. A Vasutas Fúvószenekar, a Vasút a Gyermekekért Alapítvány mazsorettjei és nem utolsósorban a Kentaur Lovas Egyesület korhű, huszár egyenruhába bújt ka­tonái nagy figyelmet keltettek felvonulásukkal. Békéscsaba A Himnuszt és a zászlófelvonást szombaton a Csabai Színistúdió sokszínű műsora követte, amely A magyarok vére címmel illeszke­dett az ünnep tartalmához. Egy rövid szóló erejéig Paczuk Gabi színművésznő is feltűnt a poron­don, elénekelte az Örömóda leg­ismertebb sorait. Pap János polgármester hazafi­as gondolatai, a forradalmat és szabadságharcot méltató szavai összefonódtak a közelgő uniós csatlakozással.­­ A szabadságszerető népek közössége ismeri és tiszteli a ma­gyar történelem 1848-as hőseit - mondta. - Európa és a világ tud­ja, mit köszönhet 1956 magyar forradalmának. És mi, a XX. szá­zad magyarjai itt állunk az előtt a lépés előtt, amely Szent István óta a legjobbjaink törekvése volt: csatlakozunk Európa demokrati­kus, szabadságszerető feléhez. Vannak, akik magyarságukat félt­ve hezitálnak. Történelmünk irányt mutat számukra is. Szent István, Hunyadi Mátyás, II. Rákó­czi Ferenc, Kossuth Lajos, Nagy Imre öröksége kötelez bennün­ket... Ezt követően rangos elisme­réseket adtak át. A Békéscsabá­ért kitüntetést dr. Cserei Pál, a városvédő és városszépítő egyesület ügyvezető elnöke, a Békéscsaba kultúrájáért elis­merést Felkai Eszter színmű­vész és a Bartók Béla Vegyeskar kapta. A Békéscsaba sportjáért plakettet halálukat követően ketten kapták, Domokos Gabri­ella, a városi sportiroda volt munkatársa és Dénes Zoltán sportmecénás. Ebben az elis­merésben részesült még Papp Ferenc, a volt 3-as iskola test­nevelője és a Szabó Pál Téri Ál­talános Iskola testnevelési munkaközössége. ______________________[VAWPUK) 2003. MÁRCIUS 17., HÉTFŐ - 5. OLDAL Demokrácia nincs... (Folytatás az 1. oldalról) Petőfi Sándort idézve zárta be­szédét az adóhivatal elnöke: „A dicsőség lehet bárkié, de a hazáé a haszon”. Az ünnepségen dr. Krajcsó Tiborné igazgatóhelyet­tes is szólt kollégáihoz, míg az el­ismeréseket Király László György és Szabóné Juhász Ilona igazgató adták át. Miniszteri oklevélben részesült Bátor Istvánné. Bezerédj-díjat kapott Berg Zoltán, Botyánszki Mária Magdolna, Kokauszkiné Tóth Edit, valamint nyugdíjba vonulása alkalmából dr. Kocsis Imréné. Előléptetések­ről is döntöttek: címzetes vezető főtanácsos lett Szilágyi Mária, címzetes főtanácsos Káli Mária, címzetes vezető tanácsos dr. Ja­­kucs Anna, címzetes főmunka­társ Petrovszki Jánosné és Zilahi Márta. Igazgatói dicséretben ré­szesült Bánszki Pálné, Frankné dr. Nemes Gizella, Gáspár János, valamint Mány István.______nr.

Next