Békés Megyei Hírlap, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-20 / 66. szám

4. OLDAL - 2003. MÁRCIUS 20., CSÜTÖRTÖK Törvény nélkül is édes az ölelés Együttélők között ritkábban alakul ki feszültségforrás? A párkapcsolat mindenki számára fontos. Abban viszont meg­oszlanak a vélemények, hogy szívünk választottjával házas­sággal vagy együttéléssel kössük-e össze életünket? Évszázad­okon át a lány legfontosabb (ha nem az egyetlen) életcélja a férjhez menés volt, s a fiút is csak akkor tekintették férfinak, ha kedvesével oltár előtt kimondta a boldogító igent. Mára ezen a téren is nagyot változott a helyzet: házasság helyett egyre többen választják az együttélést. Sokak szerint azért népszerű az együttélés, mert az efféle párkapcsolatban lazább a kötelék, így mindkét fél szabadabbnak érzi magát, köny­­nyebben elviseli a társát. Mások azt hangoztatják: az anyagi­ak is közrejátszottak abban, hogy csökken az esküvők száma, hiszen a lakodalom, bár költséges mulatság, mégsem garan­cia az együtt maradásra. Békés megye Dédanyáink korában nem ritkán 16-18 éves korukban férjhez men­tek a lányok. Ma viszont házasság dolgában ritka a nagy sietség. Je­lenleg Magyarországon a 20-24 év közötti hölgyek 75 százaléka, a 25-29 év közöttiek 37 százaléka, a 30—34 év közöttiek 16 százalé­ka, a 35—39 év közöttiek 8 száza­léka még hivatalosan hajadon. (Azért a nőkről készült ilyen ki­mutatás, mert a közvélemény szerint ők még ma is valósággal rettegnek a szingliségtől, míg a férfiak inkább kérkednek vele, minthogy eltitkolják agglegénysé­güket.) Arról viszont nincs adat, hogy a hajadon hölgyek közül há­nyan vannak túl egy vagy több együttélésen, pedig mai korunk­ban ez utóbbi virágzik igazán. — Bár huszonnyolc éves elmúl­tam, még mindig úgy érzem, kép­telen lennék házasságban élni. Idegesítene, ha a férjem rám tele­pedne, ha minden nélküle töltött percről be kellene számolnom. Ha sehová sem mehetnék nélkü­le, mert állandóan megsértődne, és folyton azzal nyaggatna, hogy szüljek neki gyorsan két-három gyereket. Az együttélés viszont egészen más. Két éve lakom mos­tani barátommal és nincsenek ilyen problémáink. Mi nem a há­zassági jegygyűrűt mu­togatjuk, külsőségek helyett belülről érez­zük, hogy összetarto­zunk. Maximálisan megbízunk egymás­ban, s nem korlátozzuk a másikat. Az előző ba­rátomat éppen azért hagytam ott, mert egy napon hirtelen „beke­ményített”, s azonnal feleségül akart venni - meséli a csinos, fiatal hölgy, Ilona. Sokan állítják: nem­csak a növekvő emberi szabadságvágy, hanem a házassággal járó ma­gas kiadások és más anyagi problémák is mérséklik a férjhez me­­nési, illetve a nősülési kedvet. Eb­be a táborba tartozik a 47 éves Já­nos is.­­ A mostani árak mellett egy lakodalom minimum négy-öt­százezer forintba kerül. Ekkora összeget pedig a boldogságra ilyenkor kezdődnek az első ko­moly problémák. Ha a frissen há­zasodott pár szülei nem 50—50 százalékban állták a lakodalom költségét, akkor a mélyebben zse­bébe nyúlt család, a kiadások fel­emlegetésével állandó feszültsé­get kelt a fiatalok között. Ha vi­szont a lakodalom utóhatása nem kelt bonyodalmat, jönnek az egyéb szülői macerálások. Mond­juk, az ifjú férj ősei állandóan ar­ról érdeklődnek, hogy a kis meny mikor akar már végre gyermeket szülni férj urának. A lány szülei pedig azt tudakolják: ha jönne a kis csöppség, a férj keres-e a ny­ilyen támadásoktól, s csak egy­mással kell foglalkozniuk - közli János, akinek mindkét nagykorú fia jelenleg együtt él barátnőjével. Az együttélés a szerelmesek igazi próbája. A 64 éves Imre saj­nálja, hogy az ő generációja még nem élhetett ezzel a lehetőséggel. - A cipőboltban a cipőt, a ru­haboltban a zakót is felpróbálhat­juk. A párkapcsolatban viszont a mi időnkben még nem volt lehe­tőség arra, hogy az asszonnyal is leteszteljük, mennyire illünk ösz­­sze. A mi fiatalságunk idején, ha egy-egy heves csóknál vagy a mo­zielőadás utolsó sorában megte­hető intim jeleneteknél többet akartunk, mindenképpen felesé­gül kellett vennünk szívünk vá­lasztottját. Pedig, ha már évtize­dekkel ezelőtt is engedélyezték volna a szülők az együttélést, az­zal sok válás megelőzhető lett volna. Én jól választottam, de ez csak a szerencsén múlott. Több iskolai osztálytársam viszont azért vált el, mert néhány év után kiderült: képtelen együtt élni szí­ve választottjával - hangoztatja Imre. Az utóbbi hetekben nagyon sok emberrel beszéltem az együttélésről, s azt tapasztaltam, hogy a lányok szülei kevésbé fo­gadják el az efféle párkapcsola­tot. Ez utóbbiak közé tartozik László is. - Felesleges rossznak tartom az együttélést. Egyszerűen nincs idő az ilyesmire. Mire egy fiatal diplomát szerez, huszonhárom­huszonöt éves lesz. Egy lánynak az a jó, ha huszonnyolc-harminc éves korára túl van legalább az el­ső szülésen. Márpedig, ha holmi együttélésekre fecsérli az időt, nem jut ideje megtalálni az igazit. Egyszer kell jól választani, s azzal holtodiglan-holtomiglan élni. Az én lányaimat vagy elveszi a ked­vesük, vagy pártában maradnak. Egy biztos, én nem fogom megen­gedni, hogy törvénytele­nül bárkivel is összeköl­tözzenek - mondja László, aki két lány (egyik főiskolás, másik gimnazista) édesapja. Az együttélésről te­hát megoszlanak a véle­mények. A tények vi­szont azt igazolják, az ilyen párkapcsolatnak mai világunkban van létjogosultsága. A tizen­éves fiatalok esetében előfordulnak olyan ese­tek is, hogy csak pár napra „cuccolnak ösz­­sze” a szerelmesek. A felnőttek igazi nagy összeköltözései viszont általában évekre, ha nem egy életre szól­nak. MAGYARI BARNA Házassággal megrontani nem szabad — Nagyon fiatalon, már tizenkilenc éves koromban megházasodtam. Hat hónapos ismeretség után dacból vettem el azt a lányt. A nagy szerelmem férjhez ment, ezért úgy gondoltam, megmutatom neki, hogy én is találtam mást. Ez a házasságba me­nekülésem két évig tartott, aztán kiderült, nem ülünk össze. A válás főleg anyagilag viselt meg. Bár engem támogattak jobban szüleim, végül csak úgy szabadulhattam meg tőle, hogy mindent megfeleztünk. A válás költségei miatt pedig állandóan túl­órázhattam. Még tartott a válási tortúra, amikor „összejöttem" egy csinos, kedves lánnyal. Másik városba való volt, én pedig már kifelé tartottam a házasságomból, nem vallottam be neki, hogy nős vagyok. Abban az időben még a személyi igazol­ványban benne volt a családi állapota „fejezet” is. Pechemre új kedvesem kezébe került az igazolványom. Hatalmas hisztit csapott. Ez két nappal a válásom kimondá­sa előtt volt, csak úgy engesztelhettem ki, hogy megkértem a kezét, így lettem má­sodszor is nős. „Füllentésem" miatt viszont állandó feszültség volt köztünk. Folyton odavágta: ha ezt letagadtam, biztos másban is hazudok. Egy éven belül elváltunk. Kilenc éve viszont élettársam van. Boldog, kiegyensúlyozott kapcsolatunkból két gyermek is született. Élettársammal viszont már kabalából sem kötnék házasságot. Szerintem igaz a mondás: a szerelmet nem szabad házassággal megrontani - véle­kedik a 38 éves Lajos, nem költhet mindenki. Ráadásul azzal, hogy a fiatalok legálisan is egymásé lesznek, még nem ga­rantált a boldogság. Sőt gyakran nyit, hogy a háromra gyarapodott családját is eltartsa? Amíg viszont a fiatalok együtt élnek, de nem házasok, megkímélik magukat az Sokan úgy tartják, a sikeres párkapcsolatnak nem elengedhetetlen feltétele a házasság (KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ) Helytörténetről Zsadányban Helytörténeti, néprajzi egyesület létrehozását kez­deményezik Zsadányban a helybéliek. Az egyesület elsődleges célja a helyi történelmi, népi hagyomá­nyok összegyűjtése, rögzítése lenne. Az egyesület keretében különböző témákban in­dítanának kisebb-nagyobb kutatást, gyűjtést. Az így előkerülő tárgyakat, emlékeket közösségi célokra helyeznék el a település már működő intézményei­ben. A szervezeti formát az is indokolja, hogy be­jegyzett egyesület ma könnyebben juthat anyagi forrásokhoz. A pályázati sikerek pedig elengedhe­tetlen feltételei a hatékony működésnek. . _________________________nl Békési delegáció Erdélyben Békés háromtagú delegációja nemzeti ünnepünk alkalmából március 14-15-16-án három napot töl­tött testvérvárosában, Gyergyószentmiklóson. A küldöttség részt vett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepi rendezvényein, koszorút he­lyezett el a városban Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szobránál, s megkoszorúzták az első világháborús emlékművet. A delegáció tagjai az idei együttmű­ HÁT­TÉR Romák műsora Szeghalmon A Szeghalmi Cigányságért Egyesület Bacsó Imre ön­­kormányzati képviselő szervezésében a napokban roma kulturális rendezvényt tartott a helyi művelő­dési központban. A roma kulturális csoportok szépszámú érdeklő­dő előtt nagy sikerrel adták elő produkciójukat, me­lyek közül kiemelkedett a Gyémántgyűrű együttes műsora. Az eseményen részt vett Mocsári József, Szeghalom polgármestere is, akinek egy, erre az al­kalomra írott dallal kedveskedtek a szeghalmi ro­mák. A mostani rendezvény a szeghalmiak számára egyfajta felkészülést jelentett a megyei cigány kul­turális napra, amelynek május 12-én Elek ad ott­hont. REMMM HÍRLAP _________Megkérdeztük olvasóinkat_________ Hány éves korban szüljenek a nők? Bozó Andrea, 19 éves, batto­­nyai főiskolai hallgató: - Megfelelő anyagi háttér nélkül semmi­képpen sem szabad gyerme­ket vállalni. Az első gyermek meg­szülésére általában a 25-27. élet­évet tartom ideálisnak. A fiatalok többsége ekkorára már rendelke­zik valamiféle egzisztenciával, ke­vésbé szorul rá a szülőkre, vagy egyéb segítségre. A házaspárok többsége két vagy több gyermeket tervez, ezért célszerű, ha az anyu­ka még innen van a harmincon, amikor az elsőt világra hozza. Saj­nos sokan 16-17 évesen szülnek, se érettségijük, se más iskolájuk nincsen; ez felelőtlenség! Szöllősi Diána, 19 éves, mező­kovácsházi főis­kolás: - Nagyszü­­leink korában sokkal előbb jött az első gyermekáldás, mint manapság. Szerintem ez el­sősorban annak a következmé­nye, hogy ma a nők és a férfiak is később válnak „társadalmilag” éretté, mint korábban. Most első a tanulás, az érvényesüléshez szükséges szakképzettség meg­szerzése! Ez ugyanis az egyik el­engedhetetlen feltétele annak, hogy a gyermek normális körül­mények közé szülessen. Úgy vé­lem, hogy a nők többsége körül­belül 25 évesen vállalhatja nyu­godt lelkiismerettel az első szü­lést.­­ Varga János, 48 éves, mezőko­vácsházi keres­kedelmi eladó: — Az első gyermek meg­szülésére a 25 és 30 év közötti életkor a leg­megfelelőbb. A biológiai érettség ugyanis önmagában kevés a fele­lősségteljes gyermekvállaláshoz. A nőknek ugyanúgy szükségük van szakképzettségre, munka­helyre, egzisztenciára, mint a fér­fiaknak. Persze magam is tud­nám sorolni az ellenpéldákat. So­kan szülnek szinte gyermekfej­jel. Ez a tudatlanságból, a felvilá­gosítás elégtelenségéből, illetve a pénztelenségből adódik. Mert­hogy a fogamzásgátlókat sem tudja mindenki megvenni. Lénárt Ferenc­­né, 54 éves, lökösházi kiske­reskedő: - Mondja meg őszintén, látott mostaná­ban várandós kismamát?! In­kább azt kérdezné, hogy miért fo­gyunk, miért születik ilyen kevés gyermek? Megmondom én magá­nak: nincs megbecsülve az em­ber, nincs megbecsülve a kisma­ma; minden, ami a gyermeknek kell, az étel, a ruha megfizethetet­lenül drága! A kisgyerekek a világ legszeretettebb lényei, s a szívem szakad meg, amikor látom, hogy nem tudják őket eltartani a szüle­ik. Nem az a kérdés, hogy hány éves korban szüljenek, hanem hogy hová? Ide?! ménesi györgy­­-FOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELEI Hangverseny Bach emlékére A Magyar ATV hajnalban élőben közvetíti Varnus Xavér orgonaművész különleges és a magyar tele­víziózás történetében egye­dülálló koncerttel köszönti március 21-én, pénteken haj­nalban Johann Sebastian Bachot születésének 318. év­fordulója alkalmából. A lipcsei Tamás templom egykori karnagya 1685. március 21-én, a tavasz első napján hajnali öt óra­kor született. Ez a hangverseny is - amelyen közreműködik a most negyedszázados Thomkins Énekegyüttes és Horváth Mária énekművésznő - hajnali öt óra­kor kezdődik pénteken Budapes­ten, Kőbánya református műem­léktemplomában, a Gergely és az Ihász utca sarkán. A zártkörű hangversenyen a hazai közélet és a művészvilág kétszáz kiválósága vesz részt: írók, tudósok, olimpi­konok, festők, költők és politiku­sok. A Magyar ATV egyenes adás­ban közvetíti a koncertet, ame­lyen felcsendül a János Passió zárókórusa, a legendás d-moll toccata és fúga, legvégül pedig a jelenlévő közönség és a muzsi­kusok együtt éneklik el Bach ta­lán legismertebb korálját (Ó, Krisztus-fő, te zúzott...). A Kőbányán született orgona­művész választása azért esett er­re a templomra, mert életében először — hétesztendős korában, vagyis 32 esztendeje — itt ültették orgonához, s most, annyi év után az egyházközség ajándékba adja neki azokat a restaurálás óta ki­cserélt, de megőrzött, ódon ele­fántcsont-billentyűket, amelyen Xavér először érinthette meg a hangszerek királynőjét. ______________________nl Településeink krónikája ködésről megbeszélést folytattak Pál Árpáddal, a vendéglátó város polgármesterével. Rácz László képviselő egészségügyi témákban tárgyalt, Olajos Károly városi rendőrkapitány a két város rendőr­ségének kapcsolatfelvételéről folytatott megbeszé­lést. ____________________________________ Kovácsházi versenyzők sikere A napokban tartották Békéscsabán az általános is­kolások részére kiírt Curie kémia emlékversenyt, il­letve a természetismereti versenyt, melyen három megye tanulói mérték össze tudásukat. A verse­nyekre a mezőkovácsházi általános iskola több di­ákja is benevezett, akik a nagy létszámú és erős me­zőnyben szép eredményeket értek el - tudtuk meg Fodor Istvánné igazgatónőtől. A kémia emlékver­seny 8. osztályos kategóriájában Sódor Barbara el­ső, míg a 7. osztályosok közül Földi Szabolcs máso­dik helyezett lett. Jó eredménnyel szerepelt még Kiss Katalin, Szeder Attila és Fülöp Viktória hetedi­kes tanuló. Felkészítő tanáruk Molnár Józsefné. A természetismereti versenyen a kovácsházi 6.­­ csa­pata második lett. Csapattagok: Balázs László, Kuliga Ferenc és Józsa Péter. Felkészítőjük Chovan Erzsébet volt. ___________________________________0J _____________________________________________úl Európa Emlékkönyv Dévaványán Az Európa Emlékkönyvbe - melyet nemrég Buda­pesten állami ajándékként vett át Pap Tibor polgár­­mester — kerülnek azon dévaványaiaknak az aláírá­ sai, akik támogatják hazánk európai uniós csatlako­zását. Az emlékkönyvet elsőként március 15-én a kép­viselő-testület tagjai, valamint a pártok, az egyházak és a civil szervezetek képviselői írták alá. Ezt köve­tően - március 17. és április 12. között - a Ladányi Mihály Könyvtárban az intézmény nyitvatartási ide­jében bárki elláthatja kézjegyével a könyvet. A népszavazás után a díszes albumot Dévaványa történelmi ereklyéjeként a Bereczki Imre Helytörté­neti Gyűjtemény őrzi, gondozza. Új térítési díjak Köröstarcsán Köröstarcsa képviselő-testülete döntött a gyermek­­élelmezésben alkalmazandó új térítési díjak mérté­kéről. Az óvodások napi háromszori étkeztetésére 190 forint, napi kétszeri étkeztetésére 160 forint té­rítési díjat fizetnek a gyerekek szülei. Az általános iskola napközis nebulói napi 240 fo­rint térítési díjért étkezhetnek. A napi kétszeri étke­zéssel az ellátás térítési díja napi 200 forint, a men­za térítési díja tanulóként 160 forint naponta. Az idősek klubjában a gondozási díj óránként 148 forint. ___________________________________ffl

Next