Békés Megyei Hírlap, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-10 / 84. szám

4. OLDAL - 2003. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK I NTERJÚ Ma már nem hiányzik számára a katedra Papp János negyvenhat esztendőt töltött a tanári pályán Generációkat tanított az irodalom, a magyar nyelv szeretetére Békéscsabán s Szombathelyen dr. Papp János. A hetvenedik életévét a napokban betöltő „Tanár Úr” a tanítás mellett szá­mos történeti tanulmányt, könyvet írt, publikációi neves szak­lapokban jelennek meg még ma is. Békéscsaba Nyugdíjba vonulása után sem „állt le”, ezekben a hónapokban például három könyvön dolgozik egyszerre. Papp János személyé­ben kollégánkat, a Népújság vala­mikori zenekritikusát is köszönt­hettük születésnapja alkalmából. - Makón születtem, a gyer­mekkorom nyugodtan telt. Ami­kor ’41-ben „visszatért” Erdély, édesapámat, aki pénzügyi tisztvi­selő volt, Zilahba helyezték, így kerültem én is az ottani nyolcosz­tályos gimnáziumba. Aztán 1944- ben eljöttünk onnan, akkor az esztergomi Szent István Bencés Gimnázium következett az éle­temben, ahová egészen az álla­mosításig jártam. Utána bezárult a kör, visszamentünk Makóra, s ott tettem le az érettségit - emlé­kezett a kezdetekre Papp János. Életútja a szegedi egyetem böl­csészkarán folytatódott, ahol magyar-történelem szakon ta­nult, s ezzel párhuzamosan - nem mindennapi módon - a ze­nekonzervatóriumot is elvégezte. Mint mondja, volt olyan nap, ami­kor délelőtt szigorlatozott az egyetemen, délután pedig kollok­vált a konzervatóriumban. 1955- ben aztán - csak részben önszán­tából - Békéscsabára került. - Mai világunkban teljesen szokatlanul hathat, amit most mondok, de akkor még úgy volt, hogy a diplomában mindenkinek benne volt a miniszteri kinevezé­se, s csak abba az iskolába mehe­tett tanítani, ahová az elosztóbi­zottság küldte. Ha nem tetszett neki, akkor nem alkalmazták. Annyit kérdeztek meg csak min­denkitől, hogy melyik megyében szeretne dolgozni. Papp János tehát a békési me­gyeszékhelyen kezdett el oktatni a fiúgimnáziumban. Egy nyugdíj­ba ment magyar-latin szakos kolléga helyére vették fel, így az első évben csak magyar órái vol­tak, s emellett azonnal osztályfő­nök is lett. Egy híján húsz évig ta­nított itt, illetve a jogutód Rózsa Ferenc Gimnáziumban. 1962-ben megnősült, 1964-ben megszerez­te a doktori címet, 1974-ben fele­ségével együtt Szombathelyre ment dolgozni az ott alakult ta­nárképző főiskolába, neje a mate­matika tanszéken kapott munkát. Papp János irodalomtörténetet és irodalomelméletet tanított Szom­bathelyen. Abban is része volt, hogy az iskola a Berzsenyi Dániel nevet felvette, ezt ugyanis több kollégájával együtt ő javasolta. - 1987-ben megalakult a csa­bai főiskola, s mindketten itt kap­tunk állást, nyugdíjba vonulásun­kig itt tanítottunk. Ezután még hét évig voltam óraadó, így össze­sen 46 éven tanítottam. - Melyik volt a szívéhez köze­lebb álló, a középiskolások, avagy a főiskolások tanítása? Ha lehet egyáltalán ilyen meg­különböztetést tenni.­­ Egyrészt nem le­het összehasonlítani, másrészt azt hiszem, hogy ez kor kérdése is. Egy fiatal, kezdő em­ber számára sokszí­nűbb a középiskola, abba több minden be­lefér, nem úgy mint a főiskolán, ahol tulaj­donképpen az előadá­sok és a szemináriu­mok megtartása adja a munkát. Egy középis­kolai tanár olyasmi, mint egy második édesapa, a fő­iskolán ilyen nincs. A volt hallga­tóim közül egyébként nem egy már túltett a mesterén... A mai vi­lág már teljesen más, így azt hi­szem, hogy jó időszakban voltam mind gimnáziumi, mind főiskolai tanár.­­ Komoly tudományos munka áll ön mögött, különböző terüle­tekről százas nagyságrendben je­lentek meg írásai... — Lehet, hogy jobb lett volna, ha a tudományos munkám nem oszlik meg ennyire, de vannak olyan témák, amelyeket egysze­rűen nem lehetett, nem lehet ki­hagyni. A színháztörténettel kezdtem, amikor idekerültem Csabára, akkor alakult meg egy Főképp Szombathelyen nagy Berzsenyi-ra­jongó voltam, de Adyt is mindig szerettem, amiben közrejátszik, hogy hozzám hasonló­an ő is Zilahon érettségizett. Ez nem jelenti azt, hogy számomra a századfordulónál megállna minden, de ők a kedvencek. Mondhatnám persze Juhász Gyulát is, aki édesapámat tanította. Említhetném még Jó­zsef Attilát, aki a makói gimnáziumba édes­apám alatt járt egy évfolyammal, s többször megfordult nagyszüleimnél is. Róla írtam a szakdolgozatomat, melyben meginterjúvol­tam volt osztálytársait is, nagyon jó társulattal a Jókai szín­ház. Hozzám fűződik A békéscsa­bai színészet története, mely négy kötetben jelent meg. Mivel a zenét állandóan műveltem, sze­rettem, én voltam egészen addig, amíg el nem mentünk Szombat­helyre, a Népújságnál a zenei kri­tikus. A főiskolán tulajdonképpen eleve megkövetelték a tudomá­nyos munkát, s akkor az iroda­lomtörténet került előtérbe. Emellett elég sokat utaztam, így útirajzokat is írtam, például Skan­dináviáról. Még ma is „több vasat tartok a tűzben”, csak az utolsó öt év alatt negyvennél több publiká­cióm jelent meg. Jelen pillanat­ban három könyven dolgozom. Készítem a Hangversenyélet Csa­bán második kötetét, emellett én írom Makó monográfiájába a színháztörténeti részét, illetve a pécsi opera történetét is én dolgo­zom fel. — Nem hiányzik a katedra? — Ma már nem. Amikor nyugdíjba mentem, s jóval ke­vesebb óraszámom volt, akkor még hiányzott. Elég sok min­dennel foglalkoztam a tanítás mellett, így a felszabadult idő­met mindig aktívan kihasznál­tam, s ez nem változott nyugdí­jazásomat követően sem. Ugyanakkor ma már a fiam há­roméves kislányára is kell időt szakítanom, ő rendkívül sok örömet ad nekem. — Mondják manapság, hogy a mai fiatalokat már nem érdekli az irodalom, nincs is rá igazán igényük, legfeljebb alapszinten. Mit gondol erről? — Az az igazság, hogy a kor szelleme, a 21. század nem iga­zán kedvez az irodalomnak. Ki ol­vas ma például verset? Nagyon, nagyon kevesen. Persze ellenpél­da is akad, az egyik helyi rádió műsorába például egy egykori ta­nítványomnak verseket kellett be­válogatnia, s ehhez kérte a taná­csomat. Érettségi találkozón mondják a szülők, hogy a gyer­mekük csodálkozik, amikor az édesanyjuk, vagy az édesapjuk fejből elmond egy verset. Nekik még negyven, ötven, hatvan ver­set is meg kellett tanulniuk egy évben. Akkor persze a konkuren­cia sem volt akkora, mint ma, amikor egy kötelező olvas­mányt elolvastatni már szinte elképzelhetetlen, in­kább megnézik a gyerekek videón. Ez ugyanakkor maga után vonja azt is, hogy nem tudnak beszélni a mai fiatalok.­­ Amikor hatvan éves lett, a főiskola ünnepség­gel, egy kis kiadvánnyal köszöntötte. Most hányan kívántak boldog születés­napot? — Az ember nem veri nagydobra az ilyen alkal­makat, családon belül per­sze felköszöntöttek. Emellett volt velem a napokban egy beszélge­tés a Csaba Rádióban, s ennek hallatán is sokan kívántak boldog születésnapot. — Lapunk nevében én sem kí­vánhatok mást! POCSAJI RICHARD Költőkedvencek Megszámlálhatatlan publikáció fűződik Papp János nevéhez .Fotó: Kovács Erzsébet ■Megkérdeztük olvasóinkat Ki foglalkozik többet a gyerekkel? Szakál Zoltán- f Bányik Zoltán, né, mezőkovács- mezőkovács­gyermekünk mekünk van, van, köztük egy mi. ! Egyikük most óvodás és két­­ felvételizett kő­iskolás. A na­­zépiskolába. A gyobbak önállóbbak, a leckében feleségemmel egyformán igyek­­sem kell sokat segíteni, mert hei­­szünk segítséget nyújtani nekik, dogulnak maguk. A legkisebb A leckében nem mindig sikerül több törődést igényel, életkoré­ „okosnak” lenni, de elég nagyok,­nál fogva többet is kell foglalkoz- és önállóan is boldogulni tudnak,­ni vele. Mivel főállású anya va­ Mindketten dolgozunk, így aki gyök, így otthon tartózkodom, de éppen otthon van, az tesz eleget a férjem is sokat foglalkozik a a kívánságoknak. Tapasztalatom gyerekekkel. A fiúk egyébként szerint, a családok többsége is a apásabbak, és a férjemnek sze­ mindennapi teendők mellett pre­­rencsére nagy türelme van hoz­­bál boldogulni és családot nevel­­rájuk. Sokat játszanak, beszél­­ni. Úgy látom, rohanó világunk­­lemnek. Amikor ráérünk, mindig van egyre nagyobb szüksége van velük vagyunk és segítjük őket, a gyerekeknek a szeretetre és a igényük szerint­ törődésre. Fári Andrásáé, mezőkovácshá­zi meós: - A gyereke­im már na­gyok, de szíve­sen emlékszem a korábbi dol­gaikra. Kicsi koruktól otthon voltam, nagyon kötődtek hozzám. A házi felada­tokban is próbáltam segíteni, de a mai követelmények olyan na­gyok, hogy néha nekem is felad­ta a leckét. Sokat foglalkoztam velük, de kötődnek az édesap­jukhoz is. Nagyobb korukban tanácsokat kértek, sokat beszél­gettünk, s még most is. Ma már unokám is van, akivel szintén szeretek foglalkozni. A gyere­kek nagyon igénylik a babusga­­tást, a törődést, az irántuk kisu­gárzó szeretetet.­­-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Szabó Lászlóné, mezőkovácshá­zi ápolónő:­­ Két gyer­mekünk szüle­tett, 3 év korkü­lönbséggel, akik­kel legtöbbet én vagyok otthon. A „tervezés” is jól sikerült, mivel egy lány és egy fiú tölti be a család éle­tét. Koruk miatt sok törődést igé­nyelnek. Vélhetően januártól visz­­szamegyek dolgozni, de szerencsé­re a férjemmel jó munkarendet ta­­láltunk, és felváltva tudunk foglal­kozni a gyerekekkel. A család összetartó, így ha szükséges, a nagyszülők is besegítenek a neve­lésbe. Nagyon szeretjük a kicsiket és sok időt töltünk velük. Remé­lem, később, az iskolás korukban is tudjuk ugyanezt biztosítani! h.­m. Táncrend Wiesbadenben Mint arról már lapunk is be­számolt, Gyarmathy Lívia Eu­­rópa-díjas filmrendező Tánc­rend címmel dokumentumfil­met forgatott a Csongrád me­gyei Pitvaroson. A filmet be­mutatták a 34. Magyar Film­szemlén, a napokban pedig Németországban, a wiesbade­­ni filmfesztiválon, ahol Gyar­mathy Lívia átvehette a leg­jobb rendezésért járó díjat. Pitvaros—Wiesbaden A film főszereplője Antali Zoltán orosházi táncpedagógus, vala­mint kilenc pitvarosi táncospár, akik között volt tanár, boltos, ker­tész és postás. Egyvalamiben kö­zösek: a szürke hétköznapok után keresik a boldogságot, ami az ő életükben többek között a tánc formájában jelentkezik. A doku­mentumfilmet bemutatták a 34. Magyar Filmszemlén is. Bár a 46 perces alkotás díjat nem kapott, a szemle legnézettebb fimjének bi­zonyult, és erre a vetítésre látoga­tott el a legtöbb külföldi. A film megértését számukra az könnyí­tette meg, hogy a szereplők be­széd helyett a tánc nyelvén „fogalmazták meg” gondolatai­kat. A film főszereplője, Antali Zoltán a napokban örömteli hírről tájékoztatta lapunkat. A Táncrend a wiesbadeni 3. goEAST Filmfesz­tiválon szerepelt, ahol a zsűri Gyarmathy Líviának adományoz­ta a legjobb rendezés díját. Mint megtudtuk, a dokumen­tumfilm a közeljövőben még több külföldi filmfesztiválon sze­repel majd. A pitvarosiak április 25-én, pénteken este 18 órától lát­hatják a Táncrendet. A filmvetíté­sen jelen lesz Gyarmathy Lívia és a stáb többi tagja. A tervek sze­rint április végén Antall Zoltán la­kóhelyén, Orosházán is bemutat­ják a dokumentumfilmet. K. E. Húsvéti játszóház Bodzáson A medgyesbodzási általános iskola szülői munka­­közössége és a Kölyökparlament április 14-én 15 órától húsvéti játszóházba várja az érdeklődőket, amelyet az iskola felső tagozatos épületében ren­deznek meg. A húsvéti kézműves foglalkozás egy­ben hagyományteremtő program is, amelynek ké­sőbbi eseményei az év jelesebb ünnepeihez kapcso­lódnak majd. A foglalkozás lebonyolításából szü­lők, gyerekek és tanárok egyaránt kiveszik a részü­ket. A tervek szerint papírból, színes anyagokból és termésekből asztali és fali díszeket, nyuszi- és csibe­figurákat, tojástartókat készítenek, valamint a gye­rekek megismerkednek a különféle tojásfestő tech­nikákkal. Az itt készült díszeket, illetve a hímes to­­jásokat hazavihetik a résztvevők._______________ig Gádorosi gyerekeknek A Gádorosi Justh Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár a tavaszi szünetben programokat szervez a diákok részére. Április 17-én, csütörtökön 10 órá­tól a Tótasszony-féle közösségi házban játszóházat és kézműves foglalkozást tartanak, ahol a húsvét­­várás jegyében tojásokat festhetnek, díszíthetnek a gyerekek. A községi könyvtárban április 18-án, pénteken egész nap filmvetítést biztosítanak az ér­deklődőknek a népművelők, április 19-én, szomba­ton 10 órától pedig húsvéti versmondó versenyre várják két korcsoportban a fiatalokat: alsó és felső tagozatos diákok jelentkezhetnek, akik közül a leg­jobbak húsvéti csokoládé csomaggal térhetnek majd haza._____________________________ Kcsi Díjváltozások Szeghalmon A szeghalmi képviselő-testület legutóbbi ülésén mó­dosította az intézményi térítési díjakat. A változás alapján ettől a hónaptól az óvodásoknak a napi ét­kezésért 198 forintot (a korábbi 186 forint helyett), az általános iskola kollégistáinak 398 forintot (a ko­rábbi 376 forint helyett), az általános iskola napkö­ziseinek 252 forintot (a korábbi 242 forint helyett), az általános iskola menzásainak 156 forintot (a ko­rábbi 150 forint helyett), a középiskola kollégistái­nak 454 forintot (a korábbi 429 forint helyett), a kö­zépiskola menzásainak 179 forintot (a korábbi 170 forint helyett) kell fizetniük. A gondozási központban a napi ötszöri étkezés 685 forintra (a korábbi 649 forintról) változott. _____________________________________________ül Hunyadisok a könyvtárban A mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnázium és Szakközépiskola benevezett a felmenő rendszerű Bod Péter Könyvtárhasználati Versenybe, melynek megyei döntőjét a közelmúltban a békéscsabai könyvtár épü­letében rendezték meg. A megmérettetés két forduló­ban zajlott, mely során négy korcsoportban hívták meg a versenyzőket a döntő mérkőzésre. Az írásbeli feladatok sikeres megoldásával Mezőkovácsházáról Szekerczés Norbert 10/B és Juhász Márta 9/B osztá­lyos tanulók vehettek részt a versenyen, ahol Magyar­­ország nevezetes könyvtárainak ismeretéről kellett számot adni. A tanulók a megoldáshoz a könyvtár minden technikai eszközét igénybe vehették. A hu­nyadisok korcsoportjukban az előkelő 2. és 3. helyen végeztek. Könyvjutalmat és emléklapot kaptak. Felké­­szítőjük Deák-Fogarasi Klementina volt.__________új­ségvetés több mint felét a személyi juttatások teszik ki, így a dologi kiadások terén igen takarékosan kellett gondolkodni. Többhónapos egyeztetés után végül a medgyesi költségvetést 579,6 millió forint bevétellel és kiadással fogadta el a testület. A szoros keretek el­lenére a község vezetője büszke arra, hogy a település soha nem volt forráshiányos és hitel nélkül tudták végrehajtani a feladataikat. Idén is fő cél az intézmé­nyek működése, illetve a bevételt növelő források, a fejlesztések pályázati lehetőségeinek felkutatása, m Településeink krónikája Medgyesegyháza költségvetése . A 2003. év költségvetésének tervezése rendkívüli gondosságot és körültekintést kívánt, mivel az intéz­mények által benyújtott igényeket hozzá kellett igazí­tani a reális lehetőségekhez - mondta Nagy Béla, Medgyesegyháza polgármestere. Mint tudott, a kélt­ Körösladány is jelen volt A Junior Achivement Magyarország Alapítvány - amelynek a körösladányi Tüköry Lajos Általános Is­kola is a tagja - a napokban A vállalkozások sza­badsága az Európai Unióban címmel Szegeden két­napos szakmai pedagóguskonferenciát rendezett. Az eseményen többek között előadások hangzottak el a munkaerőpiac elvárásairól a fiatalokkal szemben, a kisvállalkozások lehetőségeiről, a jövő gazdaságáról. A résztvevők - köztük a körösladányi iskola kép­viselője is - a tapasztalatok bővítése céljából, a ren­dezvény keretében, megtekintették a Dél-alföldi Áramszolgáltató Vállalat, a Tisza Volán és a Florin Rt. szegedi telephelyeit. (1.

Next