Békés Megyei Hírlap, 2007. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-15 / 39. szám

2007. FEBRUÁR 15., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP . BATTONYAIG Mezőberény, gimnázium. Elfo­gadta Szilágyi Tibornak, a Petőfi Sándor Gimnázium igazgatójá­nak beszámolóját az intézmény hosszú távú működéséről a mezőberényi képviselő-testület. Az önkormányzat úgy döntött, önként vállalt feladatként to­vábbra is segíti a gimnázium működtetését. Orosháza, weboldal. Kilenc beadott pályázatából hét lett si­keres tavaly a Phrala-testvérek (Az orosházi cigányokért) Alapít­ványnak. A legutóbbi projekt egy weboldal szerkesztése, amely helyet biztosítana civilszerveze­teknek, cigány kisebbségi önkor­mányzatoknak a honlap ingye­nes használatára. Sarkad, szúnyog. Sarkad idén nem vesz részt a Körös­ völgyi Te­lepülések Regionális Szervezete által működtetett szúnyoggyérí­tési szolgáltatásban. A polgár­­mesteri hivatalban a város ne­héz költségvetési, gazdasági helyzetével indokolták a döntést. Szarvas. JELMEZBEN. A jelme­zes farsangolásból hagyományt teremtene Szarvas Város Bará­tainak Köre. Februári klubestjü­kön a kör tagjai jelmezben jelen­tek meg, volt köztük boszorkány, Don Juan és dr. Bubó is. Szeghalom. ÉRTÉKEK. A szeg­halmi Sárréti Múzeumban őrzött dokumentumok és tárgyak szá­ma eléri a 10 ezret. A Nagy Mik­lós Városi Könyvtárban pedig 60 ezer dokumentum közül válogat­hatnak kedvükre való olvas­mányt a könyvtárlátogatók. Tótkomlós. AVATJÁK. A 260 éves Tótkomlóson az újratelepítés em­lékművét a Hősök terén, a polgár­­mesteri hivatal bejáratával szem­közti részen helyezik el. Ezzel a döntéssel az új képviselő-testület megerősítette az előző testület határozatában foglaltakat. Újkígyós: DÍJAK. Több térítési díj emeléséről határozott közelmúlt­ban tartott ülésén az újkígyósi képviselő-testület. A drágulás mértéke átlagosan ötszázalé­kos, ami előreláthatólag alatta marad az idei inflációnak. VÉSZTŐ. FÖLDBÉRLET. Idén is bérlet útján hasznosítja a tulajdo­nában levő földeket a vésztői ön­­kormányzat. A külterületi földek éves bérleti díja aranykoronán­ként 440 forint, a belterületieké 5 forint négyzetméterenként. MEGYEI KORKÉP Alapítványt hozna létre a Békéscsabai Lakásszövet­kezet azok megsegítésé­re, akiknek díjhátralé­kuk van. Az ötlet Gyulán már évekkel ezelőtt fel­merült, de soha nem va­lósult meg. Fekete G. Kata Bajba kerülhetnek a lakásszö­vetkezetek, de egyelőre nincs vész. Békéscsabán és Gyulán több tízezren élnek szövetkeze­ti formációban, és közülük mindig akad néhány, aki nem járul hozzá az emeletes házak fenntartásához. Nem mindig a szegények ma­radnak adósok. Sokszor azok után az ingatlanok után „felej­tenek el” fizetni a tulajdonosok, amelyek üresen állnak, vagy amelyeket albérlőknek adnak ki. Az is gyakran előfordul - fő­leg karácsony és beiskolázás idején -, hogy a családnak már nem futja arra, hogy a lakás­­szövetkezet által küldött csek­ket is egyenlítse a többi mellett. Ezt a Békéscsabai Lakásszövet­kezet is felismerte. Közép-Euró­­pa legnagyobb ilyen típusú tö­mörülése, amely több mint 4300 szövetkezeti és 2000 tár­sasházi lakásról gondosko­dik, éppen ezért létrehoznak egy alapítványt, amely el­sősorban a díj­hátraléko­sok megsegítésére hiva­tott. A támogatás­ra azok pályázór­hatnának akik ön-­­ hibájukon' 7­ kívül kerültek nehéz helyzetbe. A tehetősek sem perkálnak lakásszövetkezet Alapítvánnyal segítenének a díjhátralékosoknak például elvesztették a munká­jukat, megbetegedtek, hosszú távon nem tudnak dolgozni, több gyereket nevelnek egye­dül és képtelenek kijönni a fi­zetésükből. Az alapítvány na­gyobb cégek és vállalkozók bi­zalmát szeretné elnyerni erre a célra, később pedig az egy szá­zalékos személyi jövedelemadó felajánlásokra is számítaná­nak. A gyulai lakásszövetkezet­nél már 1996-ban felmerült ha­sonló ötlet. Ott azonban kö­zönybe fulladt a kezdeménye­zés - tudtuk meg Tóth András főkönyvelőtől. Pedig díjhátralé­kosok a fürdővárosban is szép számmal akadnak. Megesik, hogy a cég a teljes bevételének nyolc-tíz százalékát nem tudja beszedni. Jobb hónapokban csak 5-6 százalék hiányzik. Ahol a tulajdonosok kérik, a takarítást is felvállalják helyettük. Sok tömbben azonban a lakók inkább felosztják maguk között a feladatot. Gazdasági programmal Kamut fejlődéséért A község számára kiemelten fontos több beruházást tartal­maz Kamut gazdasági program­ja, illetve 2006 és 2010 közötti fejlesztési terve. Az elképzelé­seket a napokban megtartott ülésén fogadta el a helyi képvi­selő-testület. A program kerete­in belül válhat valóra egyebek mellett az általános iskola re­konstrukciója, a művelődési ház felújítása, a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő felújí­tása, akadálymentesítése, az idősek bentlakásos otthonának kialakítása, rendezvény-, sport- és játszókert létrehozása, vala­mint piac kialakítása. ■ P. G. I I ­ Több ezer forint Békéscsabán a házak kar­bantartásáért és üzemelteté­séért havonta átlagosan 3-­4 ezer forintot kérnek egyedi fűtéses lakásonként. Központi fűtés esetén több mint tízezer forint is lehet a számla. Tóth András elmon­dása szerint Gyulán általá­ban 8-25 ezer forintot fizet­nek a lakók attól függően, mennyi meleg vizet és gázt fogyasztottak az előző hónap­ban. A pénzből általában a lépcsőház világításáról, a szemétszállításról, az ingat­lankezelésről és -felújításról, a közös vízről gondoskodik a lakásszövetkezet Ahol van lift, és ahol kérik a lakók, a takarítás benne van a közös költség árában. Egy pult jut Tótkomlósnak az idei utazás kiállításon A piaci jelenlét, a város új szol­gáltatásainak a bemutatása ar­ra ösztönzi a tótkomlósiakat, hogy ott legyenek március vé­gén a nemzetközi utazási kiállí­táson. A város 2003 óta ,a Marosházi Kistérség Turizmu­sáért Egyesület Tourinform­­irodáján keresztül jelenik­ meg a seregszemlén. Az egységstan­­dos megjelenést a Rózsa fürdő jóvoltából 2006-ban felváltotta a saját installáció. Idén Békés megye kiállítóhelyén egy pult kialakításával kívánnak részt venni. A kiállítás költségeihez 40 ezer forinttal járul hozzá az önkormányzat. ■ Cs. I. 5 Elhagyná Békés megyét? BÉKÉSCSABAI MOBILTELEFON­ÉRTÉKESÍTŐ: - Nemcsak a saját vélemé­nyemet tolmácsolom, hanem a kollégáimét is, amikor azt mondom, hogy a jobb megél­hetés érdekében itthagynám Békés megyét. Ha ugyanazt az életszínvonalat tudnám tartani valamivel jobb anya­giakkal, mint most, akkor egy percig sem haboznék. Úgy gondolom, talán Buda­pest lenne az úti célom. KARDOS TAMÁS, 31 ÉVES, BU­DAPESTI FÖLDMÉRŐ MÉRNÖK: - Én sokakkal ellentétben éppen arra vágyom, hogy Bé­kés megyében kapjak mun­kát. Bár a fővárosban szület­tem, a feleségem ragaszko­dott hozzá, hogy maradjunk Békéscsabán. Egyelőre még álláskereső vagyok. Voltam már állásinterjún, de a fel­ajánlott posztok eddig még nem feleltek meg. Hasonló szakmában szeretnék elhe­lyezkedni, mint Budapesten." SÁROSI ANDREA, 38 ÉVES, BÉ­KÉSCSABAI KONYHAI KISEGÍTŐ: - Gondolom sokan vannak úgy, mint én, hogy a jobb anyagiak reményében el­hagynák Békés megyét, de még az országot is. Válogatós nem vagyok, nem félek a ke­mény munkától sem. Ha le­hetne választani, talán Né­metországra szavaznék, mint célállomásra. Az ott élők ugyanis nagyon szimpatiku­sak számomra. ■ M. P. M. SZŐNYI KRISZTIÁN, 23 ÉVES. A böllérek nemzetközi randevújára Szlovéniából is jönnek disznóvágás Benke László mesterszakács korán reggel érkezik Gádorosra, már a szúrásnál, a pörzsölésnél is bírál Hamisítatlan falusi disznó­vágásra hívja az érdeklő­dőket Gádoros önkormány­zata, valamint a Hagyo­mányőrző és Faluszépítő Egyesület március 3-án. Gádoros őrzi, ápolja szellemi és kulturális örökségét. Békés megye kistelepülései közül hat évvel ezelőtt elsőként szervez­te meg az önkormányzat a Ha­gyományőrző és Faluszépítő Egyesülettel közösen a disznó­toros napokat. Az első alkalmat bemutató jellegűnek szánták, tavaly már tizenhat csapat vet­te nagyon komolyan a ver­senyt. Hamisítatlan, falusi, disznótoros hangulatot terem­tettek a böllérek, az illatokról és a látványról ne is beszél­jünk! A hízott sertések napkel­tekor még visítottak az életben . Ez már az ötödik disznó­toros, szlovénok, szlovákok, délvidékiek jönnek Gádorosra, maradásukért, órákkal később ínycsiklandozó falatok formá­jában emlékeztek rájuk. A ne­vező csapatok az idén is hagyo­mányos és népi módszerrel lát­hatnak munkához, ezt külön értékeli majd a hozzáértő zsű­ri. Március 3-án reggelire hagymás vér és frissen sült to­kaszalonna kerül az asztalokra az iskola tornatermében. Dr. Prozlik László polgármester is korán kel azon a napon, hiszen ez a disznótoros ma már olyan népszerű szerte az országban, hogy az elszármazottak e prog­ram kedvéért hazalátogatnak, baráti társaságok verbuválód­nak. A község honlapján min­den fontos információ megsze­rezhető, van, akik ettől csábul­­tak haza több alkalommal. Gá­doros erdélyi testvértelepülésé­ről, Torjáról is érkeznek disz­nóvágók a torra, remélik a szervezők, az idén is megle­petésterítékekkel kápráztatják el a zsűrit és az asztalok között nézelődőket. ▲ Gádorosra várják a lelkes, disznótoros csapatokat az idén is. Szúrástól a lakomáig A disznótoros március 3-án, szombaton a gádorosi iskola udvarán 6-tól 18 óráig tart. A versenyző csapatok a ha­gyományos falusi disznótor munkafázisait (szúrás, fatü­­zeléses pörzsölés, bontás, hurka- és kolbászkészítés ké­zi darálóval és töltővel) mu­tatják be. Nevezési, részvételi díj: 3000 Ft/csapat, amit a helyszínen kell befizetni. Ne­vezési határidő: február 20. írásban vagy telefonon a pol­gármesteri hivatal titkársá­gán: 5932 Gádoros, Kossuth u. 16. Telefon: 68/490-331.

Next