Békés Megyei Hírlap, 2008. július (63. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-30 / 177. szám

2008. JÚLIUS 30., SZERDA FÓKUSZ vashulladék Tizenhatezer embernek kellett elhagynia tegnap az otthonát egy második világháborús, hétfőn délután felfedezett bomba miatt. A szokatlanul nagy, kéttonnás szerkezetet szokatlan mentőakció keretében, este hat előtt szállították el a helyszínről.­­ ■■ KÁOSZ EGY ÜRES BOMBA MIATT Kéttonnás óriásbombát találtak Budapest IX. ke­rületében, emiatt a város­részben lakók egyharma­­dát ki kellett telepíteni. Ambrus Vilmos-Boda Veronika 9 óra Bontási terület Budapest IX. kerületének egyik leggyor­sabban változó részén, nem messze a Nemzeti Színháztól és a Művészetek Palotájától. Az egykori ferencvárosi malom épületének területén félig le­bontott épületek, fa- és vasge­rendák, kőhalmok, romok. Kö­zöttük egy második világhábo­rús bomba a betonba fúródva. A környező utcákat a rendőrség lezárja, fotósok és újságírók gyülekeznek a „Police” feliratú kordon előtt. 16 óra A helyszínre érkezik Szekeres Imre. Katonák kísére­tében a romok közé megy, meg­nézi a robbanószerkezetet. „A bomba rendkívüli méretű, füg­gőlegesen egy része a betonba fúródva áll” - mondja a honvé­delmi miniszter. Közli: ki kell üríteni a környéket, csak utána lehet hatástalanítani a bombát. Bánsághi Tamás ferencvárosi alpolgármester hozzáteszi, a kerület lakóinak csaknem egy­­harmadát ki kell telepíteni, ez jó ezer embert érint, legalább­is ennyi bejelentett lakos van a kiürítendő, egy kilométer suga­rú körzetben. 11 óra Néhány utcával arrébb, a tűzoltóság egyik bázisán Draskovics Tibor rendészeti miniszter tájékoztatja a sajtót. „A rendészeti szervek megfele­lő szakértelemmel végzik a ki­ürítést, nincs életveszélyben senki” - mondja. Mentők, ro­hamkocsik állnak készenlét­ben, a parkolóban sátrat állíta­nak fel a betegeknek. A járó­­képteleneket több budapesti kórház fogadja. 11 óra 30 perc Csendes a kör­nyék. Mintha csak egy esemény­telen nyári délelőtt lenne. A há­zak előtt és az utcasarkokon azonban rendőrök állnak. 12 óra A Telepy utcai iskola az egyik, ahol a lakásukat elhagyni kényszerülőket ideiglenesen el­helyezik. Az iskola éppen a le­zárt terület határán van, gyalo­gosan, mentővel, de rendőrségi kisbusszal is érkeznek ide kör­nyékbeliek. Az utcán egy közép­korú házaspár takaróval, szaty­rokkal. „Ételt viszünk magunk­kal, nem tudjuk, meddig kell ott lennünk” - mondja az asszony. Férje nem érti, hogyan használ­hattak „vegyi bombákat” a má­sodik világháborúban. Felvilágo­sítják: ez nem vegyi, hanem romboló bomba. 12 óra 30 perc „Vakáció” felirat olvasható az iskola egyik termé­ben a táblán. A padokban idős emberek ülnek csendben, csüg­gedten. A padokon ásványvizes­­üvegek. Az érkezőknek felírják az adatait, majd termekbe vagy az udvarra irányítják őket. A tor­nateremben ágyakat állítottak fel, sok idős ember ezeken fek­szik. Hatalmas kórteremre emlé­keztet a látvány: öreg nénik csendben, tanácstalanul ülnek az ágy szélén. Néhányan a mos­dóba próbálnak kibotorkálni, őket fiatal vöröskeresztes önkén­tesek segítik. Egy pszichológus elmondja, az iskolába jobbára időseket hoznak, sokukat meg kell nyugtatni, el kell magyaráz-116 ezer embert telepítettek ki. 120 kilós csomagot vihettek maguk­kal a lakók. 13 iskolában helyezték el a kitelepítet­­teket. Összesen háromszáz ággyal, hétszáz ember elhelyezését biztosítot­ták. 300 adag étellel, 1200 szend­viccsel és 2400 liter ásványvízzel vár­ták a lakókat.­­ Félezer ember gyűlt össze egy kör­nyékbeli parkban.­­ 800 rendőr dolgozott a helyszínen. 175-en, köztük mentősök, a polgári vé­delem és a katasztrófavédelem mun­katársai vettek részt a kiürítésben. 16 óra 45 perc Befejeződik a la­kók kitelepítése. A kiürített terü­let akkora, hogy a Puskás Ferenc Stadion és a hozzá tartozó összes létesítmény háromszor elférne rajta, és még maradna egy jóko­ra rész. 17 óra Az emberek a kezdeti riadalom után egyre nyugodtab­­bak. Többen viccelődnek a kiala­kult helyzeten. 17 óra 20 perc Megkezdődik a föld és a kő kitermelése a bom­ba körül. 18 óra 16 perc Elterjed: hatásta­lanították a bombát. A rendőrök, a mentők és a katasztrófavéde­lem megkezdték a levonulást a helyszínről. A Vágóhíd utcából intézkednek a visszatelepítés megkezdéséről. 18 óra 45 perc Bánsághi Tamás bejelenti: elhárult a veszély. 18 ÓRA 55 PERC Hajdú Gábor közli: a feltárt szerkezet SB- 1000 típusú, német repülőbom­ba volt. És hatástalan. „A bomba üres volt, a háború után valószí­nűleg hatástalanították” - mond­ja. A szerkezetet a tűzszerészek sződligeti gyűjtőjébe viszik, ahol vashulladékként kezelik. 19 óra 45 perc Egy tucat moz­gásképtelen idős vár a mentőre, amely hazaszállítja őket a Bakáts téri iskolából. Aki lábon el tudott menni, már távozott, a BKV különjáratot indított a ke­rületben a hazaindulók számá­ra. A rendőrök éjszaka még foko­zott erőkkel biztosítják a napköz­ben kiürített területet. Éi nekik, mi történik. „Türelme­sek, együttműködőek” - mond­ja a szakember. 13 óra A Duna felé már senkit sem engednek a rendőrök. Az Üllői úton, a belváros irányába hatalmas a torlódás. A Tűzoltó utca sarkán egy pékség előtt ku­tyáját sétáltató félmeztelen férfi tűnik fel. „Alkohol van?” - kiált­ja be az üzletbe. Amikor meglát­ja a sörösdobozokkal teli hűtőt, ledobja a pórázt, és imbolyogva bemegy az üzletbe. Alkohol van. 14 óra A másik kitelepítetteket fogadó iskola a Bakáts téri. Az iskola irányítási központ: itt van az alpolgármester, mentősök, katasztrófavédelmisek, orvosok, rendőrök. És rengeteg újságíró meg forgatócsoport. Az iskolá­ban lévőknek meleg ételt adnak. 15 óra „A kiürített terület egy ré­szén kikapcsolják az áramot, nem lesz gáz és víz. Nemsokára leállnak a BKV járművei is” - mondja az alpolgármester. 16 ÓRA Óriási a dugó a Ferenc körúton. A forgalom nem is lé­pésben halad, hanem szabály­szerűen áll. Tanácstalan idős emberek egy ferencvárosi általános iskolában. Több mint száz embert mentővel szállítottak az ideiglenes menhelyekre. A bontási területen talált bomba környékét senki sem közelíthette meg Főként gyerekek és idősek találtak menedéket három kerületi iskolában Háromszáz méteres sugarú körben mindent elpusztíthat a kéttonnás robbanószerkezet az egykori ferencvárosi ma­lom területén hétfőn délután megtalált bomba egy kétton­nás, német gyártmányú szerke­zet. Ezeknek a bombáknak ál­talában több mint a fele robba­nóanyag, a tömeg maradék ré­sze pedig a fémváz. Fia egy ek­kora bomba felrobban, több mint háromszáz méteres suga­rú körben mindent elpusztít, a repeszek azonban még a rob­banástól számított egy kilomé­teres körzetben is képesek ha­lálos sérülést okozni. Ekkora világháborús robbanószerkeze­tet az elmúlt évtizedben nem találtak Magyarországon, a tűzszerészek a bombának vizsgálják meg, aztán valami­­először a farok- és orrgyújtóját­lyen szerkezetet keresnek az ár­talmatlanításához, kézzel ugyanis ezeket a gyújtókat nem lehet kicsavarni. Ezután kisze­relik a gyújtószerkezetet, és azt a helyszínen megsemmisítik. A bombát elszállítják, és bi­­zonságos helyen robbantják fel hajdú Gábor, a tűzszerész zászlóalj parancsnoka szerint az utóbbi néhány hónapban azért találnak ennyi a világhá­borúból visszamaradt légibom­bát, mert megkezdődtek azon területek átépítései, amelyek a háborúban stratégiai objektu­mok, vagy éppen nagyobb gyá­rak, üzemek, vagyis potenciá­lis légi célpontok voltak. Hétfőn délután egy épület bontásakor fedezték fel a kéttonnás bombát I 7 A világháborús bombák tizede a föld alatt Budapesten kívül Szolnok, Debrecen, Nagyvárad és Kolozs­vár voltak a célpontjai a máso­dik világháború bombázásai­nak - tudtuk meg Fodor Kál­mántól. A Hadtörténeti Mú­zeum főigazgató-helyettese el­mondta: 1944 nyarán az angol­szász szövetséges csapatok sző­nyegbombázásainak célpontjai a főbb közlekedési csomópon­tok, vasúti és közúti hidak, re­pülőterek voltak. „Cél a német hadsereg szövetségeseinek gyengítése volt, ezért az angol csapatok a Kárpát-medencei kőolaj-finomítókat, közigazga­tási épületeket és a legtöbb nagyvárost is bombázták” - tet­te hozzá. A szőnyegbombázá­sok a Dunántúlt és az Alföldet érintették a leginkább. 1944. JÚLIUS 2-án 600 B-24-es és B-17-es bombázó gép indult meg a Kárpát-medence felé, amelyek a nyár folyamán össze­sen 18 hullámban több mint tízezer tonna bombát terítettek szét. A bombák közül azonban nem mind robbant fel: mind­össze 85-90 százalékuk érte el valódi célját. „Az akkori techni­ka fejletlensége miatt a mara­dék nem robbant fel. Ez még így is hatalmas mennyiség" - mondta Fodor Kálmán. A rob­banószerkezetek évtizedekkel később is élesíthetők.

Next