Békés Megyei Hírlap, 2009. augusztus (64. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-31 / 203. szám

2009. AUGUSZTUS 31., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Jeles dátum megünneplésére löttek össze szombaton a kinndorosi Rózsa Pávakör tag­jai. Harmincöt év telt el ugyan­is azóta, hogy az együttes előd­jének számító menyecskekórus tagjai először dalra fakadtak. ■ Az évfordulós ünnep­ségre a környező tele­pülések pávakörei is eljöttek Kondorosra. Bőven volt mit ünnepelni: a nemzeti és a szlovák nemzeti­ségi kultúrát őrző és közvetítő kórust ugyanis jó néhány ki­tüntetéssel díjazták az eltelt három és fél évtized során. Többször kaptak országos ki­váló és arany minősítést, két al­kalommal pedig nívódíjat. A Rózsa Pávakör 1999-ben és 2001-ben megkapta az Arany páva-díjat, mely a legmaga­sabb országos szakmai elisme­rés. Békés Megye Képviselő­testülete Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségi Bizottsága a „Békés Megye Kisebbségéért Díjat” adományozta az együttesnek 2005 decemberében. A Rózsa Pávakört 30 éven át Dankó Pálné vezette, 2004-ben adta át a stafétabotot Látkóczki Miklósnénak. ■ L. J. Már szervezik a békési uszoda működését­ ­ A békési uszoda üzemelését elősegítő háromfős operatív testület kezdte el munkáját a közelmúltban - tudtuk meg Izsó Gábor polgármestertől. A­­ létesítmény építése jó ütemben halad, így már gondolni kell a konkrét működéssel kapcsola­tos kérdésekre is. A bizottságot dr. Rácz László, a helyi rendelő­­intézet vezetője irányítja, s he­lyet kapott benne Perdi Tamás, aki hosszú évekig volt uszoda­vezető Békéscsabán, és Kál­mán Tibor, a polgármesteri hi­vatal sportreferense. Dr. Rácz László, a békési képviselő-tes­tület legutóbbi ülésén elmond­ta, hogy az uszoda hétközna­pokon 6 és 20, hétvégén némi­leg csökkentett nyitva tartással működhet. ■ P. G. Alapításának 35. évfordulóját ünnepelte a Rózsa Pávakör Hasznot hozott a kényszer iskolatársulás A jó tapasztalatok feloldották a szülői félelmeket Holnap becsöngetnek, megkezdődik a 2009/2010-es tanév. Ez a szeptember sem múlik el azonban úgy, hogy ne ke­rülne lakat újabb oktatá­si intézményekre. Almás­­kamaráson az alsó tago­zatos iskolát, Kardoson az óvodát zárják be. Hírlap-összeállítás : A kistelepülések önkormányza­tai számára óriási feladat az ok­tatási intézmények fenntartá­sa. A csökkenő gyermeklét­számok miatt nőnek a terhek, s van egy határ, amikor kénytele­nek nemet mondani az önálló iskolára. Ekkor jön az iskola­­fenntartói társulás, amely már jó néhány éve bevett gyakorlat. A közhiedelem ellenére sok he­lyen pozitívak a tapasztalatok. Almáskamarás, Dombiratos és Kunágota is iskolatársulás­ban működik. A dombiratosi és az almáskamarási felsősök már a társulás alapítása óta Kun­­ágotára járnak. Az almáskama­rási képviselő-testület úgy dön­tött, szeptembertől, az új tanév kezdetétől az alsót is megszün­tetik helyben, az 1-4. osztályo­sok is a mindössze hat kilomé­terre levő településen folytatják tanulmányaikat a társulás ke­retében. Nemcsak Kunágotán, Med­­gyesegyházán is bevált az isko­latársulás. A diáklétszám meg­haladja a 400-at. A pusztaott­­lakai és a medgyesbodzási diá­kok is bejárnak a felújított, ki­bővített medgyesegyházi intéz­ménybe.­­ A szülők kezdeti félelme feloldódott — mondta Nagy Atti­la igazgató.­­ Intézményünk jó néhány olyan pluszt biztosít - például uszoda, sportcsarnok, számítógépes és nyelvi laborok —, amelyekre egy kis iskolának nincs lehetősége. Kardoson néhány évvel ez­előtt előbb a felső, később pedig az alsó tagozatos iskolát is be kellett zárni, a gyerekeket autó­busszal szállítják a szomszédos Kondorosra. Holnap már az óvodások is Kondoroson kezdik meg az új nevelési évet. Mind­össze öt gyermeket írattak be a szülők, így a fenntartás lehetet­lenné vált. Az ezer alatti lélekszámú községek többsége tehát már rákényszerült az önálló iskola feladására. A nagyobb, 2-3 ez­res lélekszámú települések pe­dig azon dolgoznak, hogy őket ne érje el ez a probléma. Csabacsűdön például (ahová az örménykúti gyermekek is jár­nak) most elhatározták: jövőre határt szabnak az iskolaottho­nos és a napközis rendszernek. A szülők többsége ugyanis — sokszor még az is, aki otthon van — napközibe íratja gyerme­két, ez tovább növeli az önkor­mányzati kassza költségeit. A megyeszékhely oktatási in­tézményeiben nincsenek gon­dok a tanulólétszámmal. Túriné Kovács Mártától meg­tudtuk, az általános iskolákban már májusban megtörtént a be­iskolázás. Az önkormányzat ok­tatási, közművelődési és sport­osztályának vezetője elmondta, a jelentkezések alapján az el­múlt évihez képest az Erzsé­­bethelyi Általános Iskolában még egy pluszosztályt is indíta­nak. Hasonló a helyzet a közép­fokú oktatási intézményekben is, melyekben mindenhol az előre tervezett létszám alapján kezdődhet a tanév. Békésszentandráson négyezren élnek, itt még nem vitatható az önálló iskola léte. A tanévet 157 diák kezdi meg, az elsősök ingyen kapják a könyveket Csaknem 550 milliós fejlesztés kezdődött Békésen a tanévnyitóval együtt meg­tartott projektindítóval egy több mint félmilliárdos fejlesz­tés is megkezdődött tegnap Bé­késen, a Dr. Hepp Ferenc Tag­­intézményben. A beruházás so­rán egyebek mellett kicserélik a nyílászárókat, az iskola pad­lóját, burkolatait, vizesblokk­ját, korszerűsítik az elektro­mos rendszert és a prést, ma­gas tetőt alakítanak ki, vala­mint akadálymentesítik az épületet. Az ünnepé­lyes kivitelezési szerv­­­ződés tegnapi aláírásakor Izsó Gábor polgármester és Erdős Norbert alpolgármester, or­szággyűlési képviselő egyaránt úgy­ fogalmazott, a város okta­tása mérföldkőhöz érkezett. 3 JEGYZET Iszony-viszony a munkához a rendszerváltozás magá­val hozta az addig ismeret­len fogalmat: a munkanél­küliséget. Ki-ki másképp próbálta magát akár­ a hajá­nál fogva kirángatni a gö­dörből, mert a munkahe­lyek azóta sem szaporod­tak. Sőt. A válság miatt de­ja vu érzésünk van. Most is ezrek kerültek utcára. Elké­pesztő, de igaz: a rendszer­­változás környékén állás nélkülivé váltak közül van­nak, akiknek az elmúlt húsz évben(!) nem volt munkahelyük. Segélyen tengődtek. Időközben fel­nőtt egy nemzedék, amely - látván apja, anyja példá­ját — valósággal magába kó­dolta ezt az életformát, bár nem kőbe vésett tör­vény, de ha az ember dolgos szülők mellett cseperedik, általában maga is dolgossá válik. Szüleim nehéz fizikai munkát végeztek évtizede­ken keresztül. Anyu néha emlegeti, hat hónapos ter­hes volt velem, amikor még naponta sok-sok mázsa nyers téglát cipelt a hasán. Szerinte azért lettem ilyen szívós. Az Út a munka vilá­­gába A program azokat is megszólítja, akik évtizedek etal állástalanok. Jó néhány­­* önkormányzatnál panasz­kodnak, többségüket lehe­tetlenség már arra késztet­ni, hogy visszavegyék a már-már emlékként is elhal­ványuló rigmust: 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás, számukra későn jött ez a program. Még a több pénz sem csábítja őket. Ha mégis, szinte hajcsár kell hozzájuk, hogy két szál gazt keresztbe tegyenek. Nem csak az ő fe­lelősségük, hogy feladták ön­becsülésüket. Ha az elmúlt húsz év nem politikai acsar­­kodással telt volna el, lehet, hogy több idő jutott volna az ország gazdasági fellendíté­sére. S akkor nem lenne so­kak viszonya iszony a mun­kához. A jó fizetés külföldre csábítja a Békés megyei orvosokat elvándorlás Még több fiatal doktor vállal munkát Nyugat-Európában, ha itthon fizetni kell a rezidensképzésért Helytelennek tartja Székely Tamás egészségügyi minisz­ter, hogy miközben orvoshi­ány van hazánkban, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) segíti a doktorok külföldi munkavál­lalását. A válasszal Gyenes Géza, a MOK főtitkára sem késlekedett. Közölte, a MOK éppen az orvoshiányt, az el­öregedő orvoskart és az uniós csatlakozással lehetővé váló külföldi munkavállalást látva sürgette többször is, hogy rendezzék a munkafeltétele­ket, jövedelmeket. Amúgy a szervezet senkit nem buzdít arra, hogy külföldre menjen. Aki határon kívül szeretne el­helyezkedni, így is, úgy is ta­lál állásajánlatot, nem csak a kamara leveleiből. A vita ismét rávilágított ar­ra, hogy sok a beteg és egyre kevesebb a gyógyító. A problé­ma Békésben az átlagosnál is égetőbb, ugyanis azon me­gyék egyike, ahol a legtöbb szakember hiányzik. Gyulán, a megyei intézményben szinte mindig keresnek új kollégát, most éppen izotópos, patoló­­gus kellene nagyon és egy röntgenes is elkelne - tudtuk meg dr. Kovács József főigaz­gató főorvostól. Az intézmény­­vezető szerint vállalkozásban kellene ellátni az ügyeletet és el kellene érni, hogy szellemi szabadfoglalkozásúként dol­gozzanak az orvosok, így a mostaninál kedvezőbb lenne az adózásuk és több maradna a zsebükben. A gyulai kórház­ban vannak Romániából érke­zett magyarajkú doktorok, jöt­tek Ukrajnából is, de az egyál­talán nem jellemző, hogy pél­dául angolok vagy svédek dol­gozzanak Békés megyében. A fordítottja sokkal gyakrabban fordul elő. Dr. Fazekas Özséb, a Ma­gyar Orvosi Kamara megyei elnöke szerint Békés megyé­ből többen tanulnak orvos­nak, de ha határon belül is maradnak, akkor sem jönnek vissza a Viharsarokba prakti­zálni. A fiatalok zöme azon­ban inkább külföldre megy, mert míg nálunk bruttó 110 ezer forint a kezdő fizetés, Nyugat-Európában ötször-hat­­szor ennyi. Még többen világ­nak indulnak majd, ha a rezi­densekkel kifizettetik a szak­orvosi képzést. Ez több millió forintba kerülne nekik, míg külföldön ingyenes. Még szakvizsga előtt ment külföldre a békéscsabai Raffael Mónika. A ma már bőrgyógyász­ként praktizáló asszony el­mondta, eredetileg úgy tervez­te, hogy néhány év múlva haza­jön, de mindig odázza­ a vissza­­költözés időpontját. Kint ugyanis jobbak a munkakörül­mények, több idő jut egy beteg­re és nem a megalázó hála­pénzből kell megélni, hanem a normális fizetésből. ■ Csete Ilona-Fekete G. Kata * GYORSSZAVAZÁS Mit gondol, mi az oka az általános orvoshiánynak? Szavazzon honlapunkon *■ ^ ma 16 óráig: BEOL.hu A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. Orosházáról nyolcvan orvos ment más intézménybe nem csak a fiatalok, az idő­sebbek is vándorolnak. Dr. Kalmár Mihály, az orosházi kórház főigazgatója elmond­ta a pénteki városi testületi ülésen, hogy az előző vezetés idején 80 orvos távozott a kórházból. Jó néhány nagyne­vű szakember ment el az in­tézményből, s magukkal vit­ték betegeiket is. Időbe kerül, míg az új doktorok ismertté válnak és elnyerik a pácien­sek bizalmát. A kórház átvi­lágításáról szóló napirend tárgyalásában és a szavazás­ban a szocialista frakció nem vett részt. A 4i 411

Next