Békés Megyei Hírlap, 2011. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-08 / 82. szám

2 Milliókat nyert, kapacitásbővítést hajt végre az angol tulajdonú Doherty Jelentős pályázati forráshoz ju­tott a Doherty Hungary Kft. Az angol családi cég 1998 óta ter­mel Orosházán, a precíziós ten­gelyeiről ismert társaság na­ponta 45 ezer alkatrészt gyárt. Most technológiai fejlesztésre és kapacitás-bővítésre 113,4 millió forintos, vissza nem térí­tendő támogatást nyert, melyet egy 283,5 milliós beruházásá­hoz használhat fel. Jim Doherty ügyvezető a csü­törtöki projektnyitón elmondta, ez egy állomás, hiszen cégük a folyamatos fejlődésre épül. ■ A Doherty az iparág számos neves külföl­di nagyvállalatának beszállítója. A projekt ismertetésekor Varga Mihály gazdasági igaz­gató kiemelte, tavaly elérték a nettó 1,5 milliárd forintos árbe­vételt. 2011 decemberéig esz­tergák, hőkezelő gépek, minő­ségbiztosítási mérőeszközök, elszívó berendezések, szoftve­rek beszerzését végzik el. A magas szintű vásárlói igények kielégítése érdekében infrast­ruktúra-fejlesztést is végrehaj­tanak az üzemben. ■ Cs. I. Elkezdődött a kerékpárosok idei kampánya Hétfőn ismét elkezdődött a ke­rékpározás népszerűsítését szolgáló „Bringázz a munká­ba!” akció. Az eddigi statiszti­kák azt mutatják, hogy Békés megye hagyományosan jól telje­sít a megmérettetésen. Különö­sen Szarvas és Békés tesz sokat a bringásokért, utóbbi város­ban a helyiek 30-40 százaléka teker naponta, ami megegyezik az amszterdami aránnyal. A kampány tavaly őszi for­dulójában több Békés megyei cég is dobogón végzett. A nagyvállalatok között az első helyet a Guardian Orosháza Kft. szerezte meg. A nagyszé­­nási gondozási központ dolgo­zóinak pedig immár másod­szor is sikerült a dobogó legfel­ső fokára állniuk a kisvállalat­ok kategóriájában. ■ M. P. M. MEGYEI KÖRKÉP Nem lépcsőznek, hanem a Békéscsabát és Gyulát összekötő 44-es, négysá­vos úton mennek keresz­­ tül, szaladnak át a gyalo­gosok, ha a túloldali busz­megállót veszik célba. Úgy vélik, másképp hatal­mas lenne a kerülő. Az el­múlt években nem okoz­tak balesetet a fényesi „orosz rulettezők”, akik a rendőrség szerint szabály­­sértést követnek el. Licska Balázs A korlátozó tábla ellenére - elvi­leg 70 kilométer/órával lehetne menni - sokszor száguldoznak az autók és a kamionok a Veszély csárda környékén, ahol a négysávos út ráadásul ötsávos­ra bővül. Ha a buszmegállók öb­leit is beleszámítjuk, a megye egyik legszélesebb útszakaszá­ról beszélhetünk. A gyalogosok pedig a szabályokra fittyet hány­va vetik magukat a gépkocsik közé és elé. Nem akarnak lép­csőket mászni és kerülőt tenni a felüljáróhoz, ha csak a túloldali buszmegállóba kell átmenniük. - Hogy másszon fel, mikor már nyolcvanhét éves? - muta­tott a negyvenhét, Mount Eve­­rest-ként ható lépcsőfokra és a bottal közlekedő urára az egyik hetvenéves asszony, miközben a békéscsabai buszra várt. A reggeli órákban nem ők voltak az egyetlenek, akik az úttesten keltek át­­ sietősen, az autók és kamionok között cikázva. - Elvileg nem száguldozhat­nak, így el sem üthetnek - mondta naivan az egyik lány, aki épp az iskolába igyekezett. Ki­emelte, nagyon nagy kerülő len­ne a lépcsőzés. Úgy vélekedett, ha már alagutat nem építettek, ezután sem fognak, de legalább egy zebrát igazán felfesthetné­nek a Veszély csárda környékén, így megoldódna a probléma. — Nem fogok lépcsőzni, le is késném a buszt — magyarázta a bizonyítványt egy fiatalas­­­szony, mikor épp be-, pontosab­ban fogalmazva, átfutott a meg­állóba. Emlékezetében kutatott, utána pedig elmondta, hogy ed­dig nem látott olyat, hogy vala­ki a felüljárót használva körbe­ment volna. A kisgyermekes szülők is inkább az úttesten kelnek át. Egyöntetűen megál­lapították, hogy a reggeli csúcs mellett még a délutáni órákban nagy a gyalogos forgalom az úton, mikor munkába vagy is­kolába indulnak, illetve ha ha­zamennek a környékben lakók. - Van egy pár fiatal, aki lép­csőzik, de a többség az úttesten megy keresztül - mesélte a Veszély csárdával szemben levő benzinkút egyik munkatársa. Nem emlékezett rá, hogy lett volna már ebből baleset, esetleg nagy fékezés vagy dudálás. - A gyalogosok a részes felül­járót kötelesek használni, tehát nem mehetnének keresztül az úttesten. Aki ezt mégis megte­szi, szabálysértést követ el, ami miatt a rendőrség intézkedik - szögezte le Albert István. A Bé­kés Megyei Rendőr-főkapitány­ság sajtószóvivője elmondta, nem vezetnek arról statisztikát, hogy emiatt hány helyszíni bír­ságot szabtak ki vagy hány esetben tettek feljelentést; az egyenruhások egyébként leg­többször csak figyelmeztetik a szabálytalankodókat. Albert István elmondta, az elmúlt években nem történt gyalogos baleset Vészéi környékén. Üres és kopár lépcsők tornyosulna a 44-es út felett. A felüljáró 2004-ben megépült, ám a gyalogosok inkább a száguldozó autók között cikáznak. Az autóknak lassítani kell Vészéinél. Megnyílt a Gyulai Pálinka Kóstolóház átadás Turisztikai látványosság, kuriózum, a fejlesztés folytatódik Felavatták tegnap a Gyulai Pá­linka Kóstolóházat a Gyulai Pá­linka Manufaktúra főzdéje mel­lett. A megnyitón Horváth Ger­gely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója elmondta, a tu­risztika lelke a termékfejlesztés és a minőség. A főzde és a kósto­lóház mindkét követelménynek eleget tesz, igazi turisztikai látványosság. Dr. Görgényi Ernő polgár­­mester hangsúlyozta, Gyula a pálinka fővárosa lett, köszönhe­tően a pálinkafesztiválnak is, a nedű fogyasztását pedig a gasztronómia medrébe terel­ték, a gyulai pálinka külföldön is díjakat érdemelt ki. A tulajdonosok részéről Som­lói Zsolt kiemelte, a kóstolóház­ban az italok, ételek alapanya­­­­gai Gyula 50 kilométeres körze­téből származnak. A számítógéppel vezérelt főzde - melyben évi 40 ezer liter pálinkát főznek és a 70 fé­rőhelyes kóstolóház létesítésével sem áll le a fejlesz­tés, az épület mögötti területen hozzák létre a gyulai szilvári­­umot. Itt megtalálható lesz majd az összes őshonos szavafafajta és minden olyan gyümölcs, ami­ből pálinkát készítenek. ■ Ny. L. ■ A kóstolóházban az italok, ételek alap­anyagai Gyula 50 kilométeres körze­téből származnak. Horváth Gergely (balra) és dr. Görgényi Ernő a kóstolóházban. BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2011. ÁPRILIS 8., PÉNTEK Kalóriapótlásra kolbászt és sört is adnak holnap a véradóknak Kolbász és sör is jár kalóriapót­lásul az ásványvíz, a nápolyi és az 500 forintos étkezési jegy mellé azoknak az önkéntesek­nek, akik holnap 10 és 16 óra között vért adnak Békéscsabán, a Békés Megyei Ibsen Házban. Dr. Gyimesi Hilda, az Orszá­gos Vérellátó Szolgálat Békés­csabai Területi Vérellátójának vezető főorvosa elmondta, na­gyon fontos, hogy a véradók vi­gyék magukkal a személyi iga­zolványukat és a taj-kártyáju­­kat. A vendéglátást az Ibsen Ét­■ Ajándékok és szí­nes programok várják az önkéntes véradókat a szom­bati rendezvényen. terem és kávéház bonyolítja. Prohászka Béla igazgató el­mondta: a véradóknak emellett 20 százalékos kedvezményre jogosító, egész éves törzskár­tyát is adnak. Ajándékokkal készül a me­gyei önkormányzat, a megyei Vöröskereszt, az Autó Körös Kft., a Csabahús, a Körös Gra­fika Kft. és a Békés Megyei Hírlap is. Az Ibsen Kft. kultu­rális irodája gazdag program­mal, játszóházzal várja a csa­ládokat. ■ Ny. L. Egy héten át tart a programsorozat Békéscsabán Immár második alkalommal rendezik meg április 11. és 16. között a megyeszékhelyen a Csabai Kulturális Játékok elne­vezésű programsorozatot - tá­jékoztatta lapunkat Botyán­­szky Mária. Az önkormányzat sajtóreferense elmondta, hat napon, hat helyszínen, hat ver­senyt rendeznek általános-, il­letve középiskolásoknak. Meg­tudtuk, a hét játékai, versenyei kiterjednek a vers-, próza-, me­semondáson, népdaléneklésen keresztül a zenére, irodalomra, gyermekraj­z-kiállítással a kép­zőművészetre, sőt a művészete­ken túl a könyvtárhasználat, keresztrejtvényfejtés, helytör­ténet és illemtan is szerepel a palettán. ■ M. P. M. Vízrendezési társulat létrehozásáról döntöttek Térségi vízrendezési társulat lét­rehozásáról döntöttek tegnap Kondoroson. Dankó Béla, a tele­pülés polgármestere Csorvás, Kamut, Kétsoprony, Telekgeren­dás és Kardos vezetőit, a Békés Megyei Kormány­­hivatal főigazga­tóját és több veze­tő beosztású szak­emberét, a Körkö­­vizig és az érintett vízgazdálkodási társulatok vezetőit is meghívta a tanácskozásra. - Megállapodtunk abban, hogy a korábbi gyakorlattal el­lentétben, a lokális védekezés helyett megpróbálunk egy ös­­­szehangolt, egységes, a teljes területre vonatkozó védekezési és vízgazdálkodási tervet kidol­gozni. Jelenleg ugyanis a prob­lémák nagy részét az okozza, hogy elválik egymástól a bel- és külterületi védekezés, s az egyes települések védekezése is. Pe­dig ezek szorosan összefüggenek egymással, ezért célszerű lenne együtt kezelni a belvízproblémákat. A jogi hát­tér rendezése után további tele­pülésekkel és esetleg állami fennhatóság alatt lévő szerve­zetekkel együtt létrehozzuk a vízrendezési társulatot - hang­súlyozta Dankó Béla. ■ L. J. ■ Bíznak abban, hogy közös fellé­péssel könnyebben jutnak majd támo­gatásokhoz is. <

Next