Békés Megyei Hírlap, 2011. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-14 / 112. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2011. MÁJUS 14., SZOMBAT KULTÚRA 11 meglepetés Gálaműsort szerveztek a születésnapos apáiknak. Born Miklós és Mlinár Pál az országos élmezőnybe vezettek, ott is tartották az együttest. A kis Samuból Samu bácsi lett, részt vesz az Őszülő Halánték csoport próbáin. BALASSI-VEZÉREK: NYOLCVAN, HATVAN 80, 60. Ezzel a címmel ren­deztek gálaműsort a minap a Békés Megyei Jókai Szín­házban. Born Miklóst, a bé­késcsabai Balassi Tánc­­együttes egykori koreográ­fusát, művészeti vezetőjét nyolcvanadik, Mlinár Pált, az együttes jelenlegi veze­tőjét hatvanadik születés­napján köszöntötték. A fő­szerepben nem is lehetett más, mint a néptánc. Nyemcsok László Samu bácsi. Szinte mindenki így szólítja Born Miklóst. A legtelje­sebb természetességgel. Hogy mikor és hogyan lett Samu? A többség nem tudja. Vannak, akik azt sem, hogy ez csak a becene­ve, és köszöntik Sámuel napján. A „samuság” és a Balassi tör­ténete is a cserkészethez kötő­dik. 1947-ben a Békéscsabai Ipa­ros Tanonciskolában - a mai Kós Károly iskola régi szárnya - szé­kelt az Árpád cserkészcsapat, a későbbi Balassi ennek regős ra­jaként kezdte tevékenységét. Az őrsvezetőjük Stritz Sámuel volt, a hozzá­tartozókat mindenki csak Samu-fiakként emlegette. A megkülönböztetés miatt Born Miklós kapta a „kis” jelzőt a Sa­muhoz, az idő múltával ez Samu bácsivá érett. — Regős cserkészekként a néphagyományal foglalkoztunk, gyűj­töttük a népdalokat, néptáncokat, a tár­gyi dolgokat - emlé­kezett Samu bácsi.­­ A raj vezetője, egy­ben a táncegyüttes alapítója Gécs Jenő szabómester, cserkésztiszt, aki 1970-ig irányította, igazgatta a működést. A cserkészszövetség 1948-as betiltása után vette fel az együttes a Balassa, illetve ké­sőbb a Balassi nevet. Born Miklós elmondta, Balas­sit hírhedt nőcsábászként, nagy hadvezérként és híres táncos­ként is számon tartották. Békés­csabán akkoriban több tánc­­együttes működött, az ismertebb neveket lefoglalták, ezért válasz­tották a Balassa nevet. Miután az irodalomtörténet Balassira vál­toztatta a költő nevét, ez lett az együttes neve is. — Párzsa János volt az első ok­tatónk, mivel azonban később a munkája nem tette lehetővé, hogy táncokat tanítson nekünk, kellett egy koreográfus — ecsetel­te Samu bácsi.­­ Meghirdették 1949 tavaszán a Bartók Béla Kul­turális Versenyt, nekem kellett kitalálnom valamit. Megszüle­tett a Viharsarki táncok kétré­szes táncfüzér, ugyanebben az évben a Budapesten megrende­zett Világifjúsági Találkozón is bemutattuk. Ennek lett az eredménye az el­ső külföldi fellépés Ausztriában, a Bécsi Zeneakadémián. Ezt kö­vetően szinte majd' minden eu­rópai országban, de azon túl, Al­gériában, Izraelben és Japánban is turnézott az együttes, mely lé­nyegében megalakulásától ré­szese az országos szakmai élvo­nalnak. Born Miklós a Színház- és Filmművészeti főiskolán elvé­gezte a táncrendezői szakot, és 1991-es nyugdíjba vonulásáig vezette az együttest. Közben a békéscsabai 3-as is­kola úttörő tánccsoportjában szárnyait bontogatta egy 13 éves fiú. A városi kulturális sereg­szemlén Born Miklós zsűrizte produkciójukat. — Osztálytársa, jó barátja voltam Samu bácsi unokaöccsének, Péternek. Egyszer csak szólt Péter, hogy a nagybátyja kérdi: nem akarunk-e át­menni a Balassiba? Kapva kaptunk a le­hetőségen - emlékezett Mlinár Pál. - Lábról tanultunk, sapkás táncokat gyakoroltunk, kispa­dosként a próbákat néztük, kér­tük a táncosokat, mutassák meg a figurákat. Ha ismertük a reper­toárt, könnyebben bekerülhet­tünk a számokba. 1967-ben több „öreg” táncos elment az együttesből, kinyílt az ajtó Mlinár Pálék előtt. A fiatal­ember 1969-ben érettségizett a Közgében, ezután dolgozott pél­dául a Kner Nyomdában pénz­ügyi belső ellenőrként, de a tánc világában képzelte el a jövőjét.­­ 1972-ben Born Miklós as­­szisztense lettem, kijártam Szar­vasra, Szeghalomra is tanítani, 1974-75-ben pedig megalakítot­tuk az utánpótlást nevelő nép­tánciskolát, valamint a Rábai Gyermektáncegyüttest - magya­rázta Mlinár Pál.­­ Az első első osztályosok közé tartozott töb­bek között Gulyás Levente, Bak Tamás és Majthényi Dániel. Rábai Miklós, a gyermek­táncegyüttes névadója a békés­csabai Batsányi János tánc- és balladamondó csoport vezetője volt, az 1940-es évek végére ko­moly tekintélyt vívtak ki maguk­nak a városban, 1948-ban Pá­rizst is megjárták. Rábai Miklós később Budapestre került, az Ál­lami Népi Együttest vezette, a fő­iskolán Born Miklós néptánc­tanára volt. Ha már a Békéscsa­báról elkerülés szóba jött, Mlinár Pál is elhagyta egy időre felesé­gével, Marikával Békéscsabát. Nevük országosan is ismert lett, amikor az 1978-as Ki mit tud?-on győztek, varázspárosként emle­gették őket - A szárnyaimat akartam bon­togatni, és Born Miklóst annyira elismertem, tiszteltem, hogy nem akartam itt kontraegyüttest létrehozni - hangsúlyozta a Ba­lassi Táncegyüttes jelenlegi ve­zetője. - Salgótarjánban a ne­jemmel felépítettünk egy olyan együttest, mely két éven belül az ország élvonalába került, és az­óta is ott tartják számon. Tíz év után mégis hazatértünk. Samu bácsi nyugdíjba készült, eljött Salgótarjánba és megkérdezte: hazajönnél-e? Semmi­lyen módon nem tud­tak visszatartani, Ma­rikával repültünk ha­za, mint a puskago­lyó. Ennek már hu­szonkét éve. Közben 2000-ben létrehoztuk a Hétpróbás Néptánc­iskolát, mely megkapta a Kiváló Alapfokú Művészetoktatási In­tézmény címet. Born Miklós és Mlinár Pál 1989-91 között együtt vezette a Balassit, Mlinár Pál szerint egye­temen kellene tanítani, ahogyan Samu bácsi fokozatosan átadta az irányítást. Az együttes tagjai meg sem érezték a váltást, és a színvonal is maradt. A Balassi egyébként a rendszerváltás előtt és után ugyanúgy kiváló minősí­tésben részesült. A Néptáncosok Országos Bemutató Színpadán folyamatosan kiválónak ítélték, ezért megkapta a Martin Szövet­ség Örökösen Kiváló Együttes dí­ját. Külföldi és belföldi fesztiválo­kon számos, jelentős díjat nyer­tek. Ahogy Mlinár Pál fogalma­zott: volt egy nagy lélegzetvétel, egy nagy ugrás, amivel az orszá­gos élmezőnybe kerültek. Ami ennél még nehezebb: meg is őrizték ott a helyüket. - Born Miklós a táncos apám, a szakmai tudása, elhivatottsága mellett gondolkodásban, etiká­ban, erkölcsben is a példaképem - magyarázta a tanítvány. - So­kat tanultam tőle abban is, ho­gyan kell folklorisztikai nagyha­talomként a saját hagyományok­kal foglalkozni. Samu bácsi a békéscsabai or­szágos szólótáncfesztivál szülő­atyja, 1974-ben indították útjára, idén a huszadikat rendezték meg. Mester és tanítványa igaz­ságosan osztozott eddig, tízet-tí­zet szerveztek meg. Samu bácsi az 1955-ös Varsói Világifjúsági Találkozón a később évtizedeken át műsoron tartott Csabai fonó­val, majd 1956-ban önálló táncjá­tékokkal, a Vidám vásárral és Csudakarikással jelentkezett. A Magyar kaleidoszkóp, a Villő, il­letve a néptáncmozgalom avant­gárd korszakából az Apa és fiai Bartók zenéjére, a Hajsza és a Három testvér fémjelzik alkotói munkásságát Nyugdíjas éveit is aktívan tölti. A Balassi Tánc­­együttes Őszülő Halánték sze­niorcsoportját vezeti. Több évti­zedes magas színvonalú munká­jáért Életfa-díjban ré­szesült. Mlinár Pál mun­kásságához a folk­lór-koreográfiákon - Karikázó és bukós, Madocsai csárdás­­rondó, Umblatu cu turca - túl kortárs művek (Chapelinyi Károly, Fir­kák) és táncjátékok (Égigérő fa, A szerelem kertje) is tartoznak. Örökös Aranysarkantyús Tán­cos, a Népművészet Ifjú Meste­re, Csokonai-díjas koreográfus. A Balassi mindenkori reper­toárját kifogástalan folkloriszti­kai tudással készített koreográ­fiák alkotják, melyeket a táj­egységnek megfelelő népvise­letben mutatnak be. Kaleidosz­kópszerű műsorösszeállításai­ban megtaláljuk a Magyaror­szágon élő nemzetiségiek tán­cait is. Az előadásokat hagyo­mányos parasztzenét játszó ze­nekar teszi teljessé. És hogy honnan jött a 80, 60 gálaműsor ötlete? Mlinár Pál el­mondta, amikor Samu bácsi volt 60 éves, „kitiltotta” a próbate­remből, születésnapi műsorral lepték meg. Ezt követte a 70, 50, a műsort közösen állították ös­­­sze. Most a fiúk, Born Gergely és ifj. Mlinár Pál rendeztek szá­mukra gálaelőadást, melyben közreműködött a Balassi Tánc­­együttes, az Őszülő Halánték, a Hétpróbás Tánciskola és a Dűvő zenekar. A műsorban a fiúk apá­ik legismertebb koreográfiáit vit­ték színpadra, és meglepetés­ként Mlinár Pál öt gyermeke, menye és veje közös családi pro­dukciót is előadott. Ezek után már csak azt kell eldönteni, hogy a 70, 90 című gálaműsort ki szervezi majd tíz év múlva. ■ Az irodalom­­történet Bal­­assáról Ba­lassira vál­toztatott, ez lett az együt­tes neve is. ■ Mester és ta­nítványa igaz­ságosan oszto­zott a szóló­táncfesztiválo­kon, tízet-tízet szerveztek. A Balassi nagy levegővel és egy ugrással az országos élmezőnybe került, azóta is őrzi ott a helyét, köszönhetően a mesternek, tanítványának is. Együtt is táncoltak: a képen jobbra Mlinár Pál, mellette Born Miklós. t Hitvallás: Amint a levelek elvégzik feladatukat, lehullanak, hogy helyükbe új rügyek fakadjanak Mlinár Pál 1951-ben született Békéscsabán. A Közgében érettségizett, nevelőtanári dip­lomát szerzett Szegeden, majd Budapesten végzett a Táncmű­vészeti Főiskola néptáncpeda­gógus szakán. 1991 óta a Ba­lassi Táncegyüttes vezetője. Nős, öt gyermeke van, mind táncos. Mlinár Pál vallja, az emberek egészséges mozgás­­kultúrával születnek, csak meg kell találniuk azt a segítséget, mellyel a mozgásuk fejleszthe­tő, és örömüket is lelik a moz­gásban. Mlinár Pál hobbija, hogy időnként felkerekedik a családdal, járják az országot, Erdélyt, Moldvát, a Felvidéket. Korn Miklós 1931-ben szüle­tett Békéscsabán. Táncrende­ző, koreográfus, a Balassi Táncegyüttes alapító tagja. Egy fia és négy unokája van. A Balassi életében, vezetése alatt az 1976-os esztendőt tartja a rekordok évének. Ekkor 78 fellépésük volt, és 5 külhoni turnét is vállaltak. Hitvallása: „A Balassi lom­bos fáján a levelek jelentik az együttes tagjait. Amint a levelek elvégzik feladatukat, lehullanak, hogy helyükbe új rügyek fakadjanak. Hasonló­képp éltették és éltetni fogják a Balassit az egymás helyébe lépő táncosnemzedékek is. ” Born Miklós 1991-ig irányított.

Next