Békés Megyei Hírlap, 2011. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-14 / 112. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2011. MÁJUS 14., SZOMBAT KULTÚRA 11 meglepetés Gálaműsort szerveztek a születésnapos apáiknak. Born Miklós és Mlinár Pál az országos élmezőnybe vezettek, ott is tartották az együttest. A kis Samuból Samu bácsi lett, részt vesz az Őszülő Halánték csoport próbáin. BALASSI-VEZÉREK: NYOLCVAN, HATVAN 80, 60. Ezzel a címmel rendeztek gálaműsort a minap a Békés Megyei Jókai Színházban. Born Miklóst, a békéscsabai Balassi Táncegyüttes egykori koreográfusát, művészeti vezetőjét nyolcvanadik, Mlinár Pált, az együttes jelenlegi vezetőjét hatvanadik születésnapján köszöntötték. A főszerepben nem is lehetett más, mint a néptánc. Nyemcsok László Samu bácsi. Szinte mindenki így szólítja Born Miklóst. A legteljesebb természetességgel. Hogy mikor és hogyan lett Samu? A többség nem tudja. Vannak, akik azt sem, hogy ez csak a beceneve, és köszöntik Sámuel napján. A „samuság” és a Balassi története is a cserkészethez kötődik. 1947-ben a Békéscsabai Iparos Tanonciskolában - a mai Kós Károly iskola régi szárnya - székelt az Árpád cserkészcsapat, a későbbi Balassi ennek regős rajaként kezdte tevékenységét. Az őrsvezetőjük Stritz Sámuel volt, a hozzátartozókat mindenki csak Samu-fiakként emlegette. A megkülönböztetés miatt Born Miklós kapta a „kis” jelzőt a Samuhoz, az idő múltával ez Samu bácsivá érett. — Regős cserkészekként a néphagyományal foglalkoztunk, gyűjtöttük a népdalokat, néptáncokat, a tárgyi dolgokat - emlékezett Samu bácsi. A raj vezetője, egyben a táncegyüttes alapítója Gécs Jenő szabómester, cserkésztiszt, aki 1970-ig irányította, igazgatta a működést. A cserkészszövetség 1948-as betiltása után vette fel az együttes a Balassa, illetve később a Balassi nevet. Born Miklós elmondta, Balassit hírhedt nőcsábászként, nagy hadvezérként és híres táncosként is számon tartották. Békéscsabán akkoriban több táncegyüttes működött, az ismertebb neveket lefoglalták, ezért választották a Balassa nevet. Miután az irodalomtörténet Balassira változtatta a költő nevét, ez lett az együttes neve is. — Párzsa János volt az első oktatónk, mivel azonban később a munkája nem tette lehetővé, hogy táncokat tanítson nekünk, kellett egy koreográfus — ecsetelte Samu bácsi. Meghirdették 1949 tavaszán a Bartók Béla Kulturális Versenyt, nekem kellett kitalálnom valamit. Megszületett a Viharsarki táncok kétrészes táncfüzér, ugyanebben az évben a Budapesten megrendezett Világifjúsági Találkozón is bemutattuk. Ennek lett az eredménye az első külföldi fellépés Ausztriában, a Bécsi Zeneakadémián. Ezt követően szinte majd' minden európai országban, de azon túl, Algériában, Izraelben és Japánban is turnézott az együttes, mely lényegében megalakulásától részese az országos szakmai élvonalnak. Born Miklós a Színház- és Filmművészeti főiskolán elvégezte a táncrendezői szakot, és 1991-es nyugdíjba vonulásáig vezette az együttest. Közben a békéscsabai 3-as iskola úttörő tánccsoportjában szárnyait bontogatta egy 13 éves fiú. A városi kulturális seregszemlén Born Miklós zsűrizte produkciójukat. — Osztálytársa, jó barátja voltam Samu bácsi unokaöccsének, Péternek. Egyszer csak szólt Péter, hogy a nagybátyja kérdi: nem akarunk-e átmenni a Balassiba? Kapva kaptunk a lehetőségen - emlékezett Mlinár Pál. - Lábról tanultunk, sapkás táncokat gyakoroltunk, kispadosként a próbákat néztük, kértük a táncosokat, mutassák meg a figurákat. Ha ismertük a repertoárt, könnyebben bekerülhettünk a számokba. 1967-ben több „öreg” táncos elment az együttesből, kinyílt az ajtó Mlinár Pálék előtt. A fiatalember 1969-ben érettségizett a Közgében, ezután dolgozott például a Kner Nyomdában pénzügyi belső ellenőrként, de a tánc világában képzelte el a jövőjét. 1972-ben Born Miklós asszisztense lettem, kijártam Szarvasra, Szeghalomra is tanítani, 1974-75-ben pedig megalakítottuk az utánpótlást nevelő néptánciskolát, valamint a Rábai Gyermektáncegyüttest - magyarázta Mlinár Pál. Az első első osztályosok közé tartozott többek között Gulyás Levente, Bak Tamás és Majthényi Dániel. Rábai Miklós, a gyermektáncegyüttes névadója a békéscsabai Batsányi János tánc- és balladamondó csoport vezetője volt, az 1940-es évek végére komoly tekintélyt vívtak ki maguknak a városban, 1948-ban Párizst is megjárták. Rábai Miklós később Budapestre került, az Állami Népi Együttest vezette, a főiskolán Born Miklós néptánctanára volt. Ha már a Békéscsabáról elkerülés szóba jött, Mlinár Pál is elhagyta egy időre feleségével, Marikával Békéscsabát. Nevük országosan is ismert lett, amikor az 1978-as Ki mit tud?-on győztek, varázspárosként emlegették őket - A szárnyaimat akartam bontogatni, és Born Miklóst annyira elismertem, tiszteltem, hogy nem akartam itt kontraegyüttest létrehozni - hangsúlyozta a Balassi Táncegyüttes jelenlegi vezetője. - Salgótarjánban a nejemmel felépítettünk egy olyan együttest, mely két éven belül az ország élvonalába került, és azóta is ott tartják számon. Tíz év után mégis hazatértünk. Samu bácsi nyugdíjba készült, eljött Salgótarjánba és megkérdezte: hazajönnél-e? Semmilyen módon nem tudtak visszatartani, Marikával repültünk haza, mint a puskagolyó. Ennek már huszonkét éve. Közben 2000-ben létrehoztuk a Hétpróbás Néptánciskolát, mely megkapta a Kiváló Alapfokú Művészetoktatási Intézmény címet. Born Miklós és Mlinár Pál 1989-91 között együtt vezette a Balassit, Mlinár Pál szerint egyetemen kellene tanítani, ahogyan Samu bácsi fokozatosan átadta az irányítást. Az együttes tagjai meg sem érezték a váltást, és a színvonal is maradt. A Balassi egyébként a rendszerváltás előtt és után ugyanúgy kiváló minősítésben részesült. A Néptáncosok Országos Bemutató Színpadán folyamatosan kiválónak ítélték, ezért megkapta a Martin Szövetség Örökösen Kiváló Együttes díját. Külföldi és belföldi fesztiválokon számos, jelentős díjat nyertek. Ahogy Mlinár Pál fogalmazott: volt egy nagy lélegzetvétel, egy nagy ugrás, amivel az országos élmezőnybe kerültek. Ami ennél még nehezebb: meg is őrizték ott a helyüket. - Born Miklós a táncos apám, a szakmai tudása, elhivatottsága mellett gondolkodásban, etikában, erkölcsben is a példaképem - magyarázta a tanítvány. - Sokat tanultam tőle abban is, hogyan kell folklorisztikai nagyhatalomként a saját hagyományokkal foglalkozni. Samu bácsi a békéscsabai országos szólótáncfesztivál szülőatyja, 1974-ben indították útjára, idén a huszadikat rendezték meg. Mester és tanítványa igazságosan osztozott eddig, tízet-tízet szerveztek meg. Samu bácsi az 1955-ös Varsói Világifjúsági Találkozón a később évtizedeken át műsoron tartott Csabai fonóval, majd 1956-ban önálló táncjátékokkal, a Vidám vásárral és Csudakarikással jelentkezett. A Magyar kaleidoszkóp, a Villő, illetve a néptáncmozgalom avantgárd korszakából az Apa és fiai Bartók zenéjére, a Hajsza és a Három testvér fémjelzik alkotói munkásságát Nyugdíjas éveit is aktívan tölti. A Balassi Táncegyüttes Őszülő Halánték szeniorcsoportját vezeti. Több évtizedes magas színvonalú munkájáért Életfa-díjban részesült. Mlinár Pál munkásságához a folklór-koreográfiákon - Karikázó és bukós, Madocsai csárdásrondó, Umblatu cu turca - túl kortárs művek (Chapelinyi Károly, Firkák) és táncjátékok (Égigérő fa, A szerelem kertje) is tartoznak. Örökös Aranysarkantyús Táncos, a Népművészet Ifjú Mestere, Csokonai-díjas koreográfus. A Balassi mindenkori repertoárját kifogástalan folklorisztikai tudással készített koreográfiák alkotják, melyeket a tájegységnek megfelelő népviseletben mutatnak be. Kaleidoszkópszerű műsorösszeállításaiban megtaláljuk a Magyarországon élő nemzetiségiek táncait is. Az előadásokat hagyományos parasztzenét játszó zenekar teszi teljessé. És hogy honnan jött a 80, 60 gálaműsor ötlete? Mlinár Pál elmondta, amikor Samu bácsi volt 60 éves, „kitiltotta” a próbateremből, születésnapi műsorral lepték meg. Ezt követte a 70, 50, a műsort közösen állították össze. Most a fiúk, Born Gergely és ifj. Mlinár Pál rendeztek számukra gálaelőadást, melyben közreműködött a Balassi Táncegyüttes, az Őszülő Halánték, a Hétpróbás Tánciskola és a Dűvő zenekar. A műsorban a fiúk apáik legismertebb koreográfiáit vitték színpadra, és meglepetésként Mlinár Pál öt gyermeke, menye és veje közös családi produkciót is előadott. Ezek után már csak azt kell eldönteni, hogy a 70, 90 című gálaműsort ki szervezi majd tíz év múlva. ■ Az irodalomtörténet Balassáról Balassira változtatott, ez lett az együttes neve is. ■ Mester és tanítványa igazságosan osztozott a szólótáncfesztiválokon, tízet-tízet szerveztek. A Balassi nagy levegővel és egy ugrással az országos élmezőnybe került, azóta is őrzi ott a helyét, köszönhetően a mesternek, tanítványának is. Együtt is táncoltak: a képen jobbra Mlinár Pál, mellette Born Miklós. t Hitvallás: Amint a levelek elvégzik feladatukat, lehullanak, hogy helyükbe új rügyek fakadjanak Mlinár Pál 1951-ben született Békéscsabán. A Közgében érettségizett, nevelőtanári diplomát szerzett Szegeden, majd Budapesten végzett a Táncművészeti Főiskola néptáncpedagógus szakán. 1991 óta a Balassi Táncegyüttes vezetője. Nős, öt gyermeke van, mind táncos. Mlinár Pál vallja, az emberek egészséges mozgáskultúrával születnek, csak meg kell találniuk azt a segítséget, mellyel a mozgásuk fejleszthető, és örömüket is lelik a mozgásban. Mlinár Pál hobbija, hogy időnként felkerekedik a családdal, járják az országot, Erdélyt, Moldvát, a Felvidéket. Korn Miklós 1931-ben született Békéscsabán. Táncrendező, koreográfus, a Balassi Táncegyüttes alapító tagja. Egy fia és négy unokája van. A Balassi életében, vezetése alatt az 1976-os esztendőt tartja a rekordok évének. Ekkor 78 fellépésük volt, és 5 külhoni turnét is vállaltak. Hitvallása: „A Balassi lombos fáján a levelek jelentik az együttes tagjait. Amint a levelek elvégzik feladatukat, lehullanak, hogy helyükbe új rügyek fakadjanak. Hasonlóképp éltették és éltetni fogják a Balassit az egymás helyébe lépő táncosnemzedékek is. ” Born Miklós 1991-ig irányított.