Békés Megyei Hírlap, 2012. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-15 / 139. szám

2012. JÚNIUS 15., PENTEK Békéscsaba, megyeháza. A megyei közgyűlés legutóbbi ülésén megalkotta a megyei ön­­kormányzat vagyonáról és va­gyongazdálkodási rendjéről szóló rendeletet, melybe törzsvagyon­ként jegyezték be a Békéscsa­bán, az Árpád sor 18. szám alat­ti, 1084 négyzetméteres épüle­tet, tehát a megyeházát. Gyula. ŐSI ERDŐK. A múzeumok éjszakája országos programhoz kapcsolódik június 16-án a DALERD erdészeti tájékoztatási központja Gyula-Városerdőn. Ősi erdők, régi erdészek a Körösök völgyében címmel 17 órától szak­vezetők segítségével nézhetik meg az érdeklődők a kiállításo­kat. Sötétedés után pedig - szin­tén szakvezetőkkel - lámpa nél­kül ismerkedhetnek az éjszakai erdővel a kalandra vágyók. Mezőberény: munka, a start közmunkaprogram keretében a csapadékvíz-elvezető rendszert tartják karban Mezőberényben. A közmunkások a város több ut­cájában is dolgoztak, illetve dol­goznak. Mezőkovácsháza, foltvarrók. Évzáró kiállítás nyílt Mezőkovács­­házán, a művelődési házban a foltvarró klub tagjai által készített munkákból. Többek között taka­rókat, táskákat, térítőket, párná­kat, ünnepi díszeket láthatnak az érdeklődők. A klubnak hét helyi és három nagybánhegyesi tagja van. A kiállítás június 22-éig te­kinthető meg. Pusztaföldvár, látogatás. Visszalátogattak egykori óvodá­jukba, volt csoportjukba a pusz­taföldvári elsős kisdiákok, és el­mondtak egy mesét a jelenlegi nagycsoportosoknak, az iskolá­ba készülő gyerekeknek, majd közösen játszottak az oviban. Hagyomány, hogy az óvodások is ellátogatnak az iskola első osztályába. Beülnek az iskola­padba, ismerkednek az új kör­nyezettel. Telekgerendás, támogatás. A telekgerendási horgász egye­sület tagjai segítséget adnak a békéscsabai Fás-tó partjának tisztántartásához. Számtalan telekgerendási program aktív résztvevői. Tavaly a helyi gyer­meknap programjaiba kapcso­lódtak be. Idén is megjelentek horgászfelszerelésekkel, és játé­kos módon népszerűsítették ezt a sportot a sportpályán szerve­zett falunapon. MEGYEI KORKÉP Síelni szeretne megtanulni Fésűs Erzsébet színes-lélekkel küzdött csapataiért A Békéscsabai RSE sok­szoros válogatottja, Fésűs Erzsébet pontot tett pálya­futására. Az Előre Cente­náriumi Bizottság a közel­múltban az „Előre-évszá­­zad legjobb röplabdázója” címmel ismerte el, ezért lapunk most őt választotta a hét emberének. Gajdács Pál - Nem lesz szokatlan ősszel a lelátóról figyelni a Békéscsa­bai RSE mérkőzéseit? - Egész pályafutásom alatt - a gyermekszülést kivéve - öt hónapra álltam le, amikor meg­műtötték. Fogalmam sincs, mi­lyen lesz kívülről nézni a társa­kat. Most semmi különös érzé­sem nincs, mert minden évben ilyenkor a pihenőmet töltöm. Bringázom, strandröpizem is, de hogy utána mi lesz, nem tu­dom. Szeretnék megtanulni sí­elni, elmenni a müncheni sör­­fesztiválra. Idén ez lesz a jutal­mam, a sörfesztivál!­­ Sarkadon Fodor Pál testne­velő tanár révén ismerkedett meg a röplabdával. Hogyan került Békéscsabára? - Az iskolában élénk röp­­labdás élet folyt, ’82-ben a sarkadiak a diákolimpia országos döntőjéig jutot­tak. Buzássy Béla ho­zott Békéscsabára, a nyolcadik osztályi­­ már itt jártam vé­­­­gig. Az ificsapat­ban Nagy Gyula kezei alatt röplab­­dáztam. - 1985-ös távozása után több mint két évtized telt el Békés­csabára való visszaérkezé­séig. Határozott szándéka volt nevelőegyesületében befejezni a játékot? - Nyíregyházán játszottam, s a visszavonulást fontolgattam, de a csabaiak olyan gyorsak voltak, hogy megkeresésük után időm sem volt gondolkoz­ni. Nagy Attilának és Kormos Mihálynak határozott elképze­léseik voltak, jó NB II-es csapa­tukban számtalan tehetséges fiatal bontogatta szárnyait. Be­kapcsolódtam a munkába, de közben három hónapra a festői Granadában légióskodtam. A Békéscsabával hamar feljutot­tunk az Extraligába, és elkez­dődött egy olyan minőségi munka, amelynek az eredmé­nye idén az NB I-ben a negye­dik hely lett.­­ Egerben, de a Tungsramnál, a BSE-nél és Nyíregyházán is felejthetetlen éveket töltött el. A négy állomás közül hol érezte magát a legjobban? - Eger nemcsak a két bajno­ki cím és a három ezüst okán az egyik legkedvesebb, hanem azért is, mert ott mentem férj­hez, huszonhárom évesen a he­vesi városban született meg a fiam. Kasziba István olyan edzőm volt, aki a legegysze­rűbb eszközökkel tudta meg­­­mutatni az utat a sikerhez. — A világ legerősebb bajnok­ságának tartott olaszban, a Reggio Calabriával a nemzet­közi kupában is szép ered­ményt ért el.­­ Úgy kerültem ki Itáliába, hogy egy szót sem beszéltem olaszul, a Bariban eltöltött első évet ezért is tekintettem tanuló­évnek. Calabriában erős csapa­tot hoztak össze, amelyben mindössze egy olasz lány sze­repelt, a többi mind külföldi, kubai, kínai, orosz volt. Nálunk játszott a világ akkor legjobbjá­nak tartott Irina Kirilova és a kubai Ruiz is. Hároméves légi­óskodás után azért tértem ha­za, mert liberóként már nem lett volna lehetőségem játszani. - Több mint három évtizedes pályafutására visszatekintve, maradt önben hiányérzet? - Mindenhol jöttek az ered­mények, és mindenhol igyekez­tem nagy szívvel küzdeni. Jász­­berényben jászberényiként, Granadában granadaiként. Azt sajnálom, hogy a válogatottal Törökországban a hazaiak el­len nem tudtuk kiharcolni az Európa-bajnokságra való kiju­tást, „köszönhetően” a bolgár és a román bírónak. Válogatott­ként olimpiai bajnok szerettem volna lenni, nem lettem az — nevette el magát­­, de Bárdi Gyöngyivel vagy Nyári Virág­gal egy csapatban szerepelni így is óriási élményt jelentett.­­ Búcsúmérkőzésén legjobb barátaival, egykori játé­kostársaival játszott egy csapatban. Jésűs Erzsébet Gyulán szü­letett. A Reggio Calabria csa­patával CEV-kupa 3. helye­zett, kétszeres olasz bajnoki ezüstérmes. Magyarországon 1991-ben az év játékosa. Az Egerrel kétszeres magyar baj­nok, háromszoros magyar bajnoki ezüstérmes, a BSE- vel, a Jászberénnyel, a Nyír­egyházával négyszeres ma­gyar bajnoki bronzérmes. Az Egerrel Magyar Kupa-győztes. Kétszeres strandröplabda magyar bajnok. A magyar te­­remröplabda-válogatottban 1986 és 1997 között hetven­két alkalommal szerepelt.­­ Közülük egy, Pap Dóri an­nak idején Romániából né­hány személyes holmiján kí­vül csak a nyelvtudását és az Istenbe vetett hitét hozta ma­gával. Példamutató volt, ahogy a röplab­dában és a civil élet­ben is felküzdötte magát. Ma Atlantá­ban, az egyetemen angol nyelvet tanít. Szülei, fia mit szólt ahhoz, hogy befejezi a röplab­dát? — Szüleim, akik háttérből mindig nagyon támogattak és a fiam először nem is hit­ték el. Nekik és a páromnak - akivel másfél éve vagyunk együtt - is szeretném köszö­­netemet kifejezni, amiért mel­lettem álltak. 5 EGYPERCES INTERJÚ Hitelességre és bizalomra épít a védőnő Kotroczóné Antal Terézia me­gyei vezető védőnő példamu­tató és eredményes népegész­ségügyi tevékenységét minisz­teri dicsérettel ismertél el. Ba­log Zoltán, az emberi erőfor­rások miniszter adományozta az elismerést, melyet szerdán, a védőnők napján vehette át Szócska Miklós államtitkártól a Semmelweis Egyetemen­ tar­tott ünnepségen. - Mi a legfontosabb feladata a védőnőknek? - A prevenció. Hangsúlyt kap a nők megbetegedésének és az ezzel összefüggő halálo­zások számának csökkentése. Nagy figyelmet szentelünk az életkorhoz kötött szűrővizsgá­latok pontos elvégzésének és dokumentálásának. Fontos feladatunk még a jelzőrend­szer működtetése, a család­ban előforduló szociális prob­lémák időben való feltárása. - Egyre több nyilvános programot szerveznek. - Folyamatosan nő a foko­zott gondozást igénylők szá­ma. Úgy hisszük, a lakosság bevonása segíti a gondozotti körünk egészségmegőrzését is. A tapasztalat azt mutatja, a nők egészségvédelme kihat az egész család állapotára, formálja az életmódról alko­tott képét és meghatározza a felnövekvő gyerekek jövőjét. - Felelősségteljes hivatás az önöké. - A munkánk a bizalomra és a hitelességre épül. A kol­légáimmal csak úgy lehetünk eredményesek, ha elnyerjük az emberek bizalmát, s az egészségmegőrzés ügyét hi­telesen képviseljük. ■ Cs. R. Négy év múlva autóút Kondorostól Kunszentmártonig gyorsforgalmi Tehermentesítik az érintett térségek településeit a kamionforgalomtól, megszüntetik a túlzsúfoltságot Az M44-est is érintő fejlesztési programról nincs új döntés, a jogszabály-módosítás arról dönthet, hogy a gyorsforgalmi beruházások egyszerűbb és gyorsabb engedélyezéssel jussa­nak el a kivitelezésig. A Nemze­ti Fejlesztési Minisztériumnál elmondták, az M44-es autóút egyben, megbontás nélkül, az M5-ös autópálya-Békéscsaba közötti teljes szakasszal szere­pel az elfogadott tervekben. Tavaly júniusban fogadta el a gyorsforgalmi és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési program­ját és nagytávú tervét a kor­mány. Az illetékes minisztéri­umnál közölték, a dokumentum tervezhető jövőképet kínál a te­lepülésfejlesztés és a közlekedé­si kapcsolatokra építő gazdasági szereplők számára. A program a 2027-ig tartó idő­szak beruházásait, és annak üte­mezését tartalmazza, a nagytávú terv a legkorábban 2040-ig előál­ló hálózatot, a jelenlegi ismere­tek szerinti végleges ideális álla­potot rögzíti (vonalvezetés, útka­­tegória, sávszám). Kiemelten ke­zelt törekvés a kimerülőben lévő forgalmi kapacitások bővítése, a zsúfoltság és túlterheltség meg­szüntetése, a települési szaka­szok mentesítése az átmenő for­galomtól, az ország átjárhatósá­gának mielőbbi megteremtése, a periférikus területek vagy még feltáratlan térségek fokozatos bekapcsolása a gyorsforgalmi és a főúthálózatba. A program szerint ütemezett fejlesztések a növekvő forgalom ellenére javuló és egyre kiegyen­lítettebb elérhetőségi viszonyokat teremtenek meg az országban. Megvalósításukkal hosszú távon is érezhetően, nagytávban pedig számottevően javul Nyugat-Zala, Dél-Somogy és az északkeleti ha­tártérségek mellett Békés megye megközelíthetősége is. Az M44-es, a tervek szerint a harmadik programciklus végé­re Békéscsabáig teljes egészé­ben kiépül, gyors összeköttetést biztosítva nemcsak Budapest, hanem a főváros elkerülésével a nyugati országrész felé is. Az autóút tehermentesíti majd az érintett térségek településeit az átmenő kamionforgalomtól. Az utak fejlesztésének első ciklusában, 2016-ig megépül az M44-es autóút Kunszentmár­­ton-Kondoros közötti szakasza. A másodikban, 2017-2020 kö­zött valósítják meg a Kondoros- Békéscsaba, a harmadikban, 2021-2023 között az M8 autó­­pálya-Kunszentmárton közötti szakaszt, valamint a 47-es főút mezőberényi elkerülőjét. 2024- 2027 között épül meg a 47-esen a csorvási elkerülő, valamint a 447-es főút Békéscsaba-Mező­­kovácsháza (4432-es önkor­mányzati út)-Battonya (ország­határ) közötti szakasza. ■ Ny. L: A településeket mentesíteni akarják. A reményt is temették Samu tamás gergő, a Jobbik megyei elnöke és Szabóné Kocziba Tünde, a párt csabai elnöke egy koszorú képében a reményét is eltemette an­nak, hogy belátható időn be­lül autóút, autópálya vezet Békéscsabáról Kecskemétre.­­ Régen kávéscsésze megyé­nek hívták Békést, mert az au­tópályák tervezői a térképen ide tették a bögrét, és nem lát­ták, hogy itt nincs gyorsforgal­mi út Immáron csészealj me­gye lettünk, a földönkívülie­ken kívül más nem látogat ide - fogalmaztak a politikusok.

Next