Békés Megyei Hírlap, 2013. november (17. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-09 / 261. szám
2013. NOVEMBER 9., SZOMBAT A BUX index alakulása (pont) VG-GRAFIKA FORRÁS: BÉT Nyertesek_________________________ BÉT-áruszekció (forint/tonna, 11.08.) MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyamon 2013. november 8-án: Valutaárfolyamok (forint/euró, 11.08.) GAZDASÁG Megemelt állami keret települések A büdzsétől jövőre 42,5 milliárdot kapnak fejlesztésekre Jövőre 13 milliárd forinttal 42,5 milliárdra emelkedik az önkormányzatok fejlesztéseinek állami támogatása, az uniós pályázatok önrészének kiegészítésére 16,9 milliárd jut, s 10 milliárdot kapnak az adósságátvállalásból kimaradt települések. Éber Sándor A 2014. évi költségvetés tervezetében az áll, hogy jövőre 42,532 milliárd forint lesz a helyi önkormányzatok fejlesztési célú állami támogatása. Egy Pintér Sándor belügy- és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által aláírt mellékelt dokumentum alapján az idén 29,527 milliárdos állami fejlesztési forrása volt a településeknek, így jövőre 13,3 milliárddal több pénzt szánnak erre célra. Jövőre sem címzett, sem céltámogatással nem fog beruházás indulni, amelyre az idén még 35 milliót fordítottak. A vis maior keret az idei 8 milliárdról 7,7 milliárdra csökken. Az indoklás szerint már az idén átcsoportosítás történt annak érdekében, hogy az állami fenntartásba és működtetésbe került köznevelési intézmények épületeiben váratlan események miatt keletkezett károk helyreállításra a szükséges forrás rendelkezésre álljon, így a központosított fejlesztési támogatások címszó alatt az idei 21,492 milliárd forintról jövőre 34,832 milliárd forintra nő az összeg. (Ezen felül az uniós támogatásokból ennél sokkal többet fordíthatnak majd fejlesztésekre a települések) MIRE FORDÍTHATJÁK? Jövőre 16,9 milliárd forint lesz az önkormányzatok és társulásaik uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatására. A forrásokat például igénybe vehetik majd vízgazdálkodási, egyes környezetvédelmi, szociális városrehabilitációs célokra. Fejleszthetik így az egészségügyi alapellátást, járóbeteg szakellátást, valamint a bölcsődei, óvodai és általános iskolai ellátást nyújtó intézményeket, belterületi közutak, kerékpárutakat. Azok a települések részesülnek például az önrész támogatásból, amelyek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottak, illetve a jelentős munkanélküliséggel sújtottak, vagy a kedvezményezett kistérségek települései között szerepelnek, vagy kimaradtak az eddig közel 700 milliárdos adósságkonszolidációból. Az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések címszó alatt 15,12 milliárd forint szerepel a jövő évi büdzsében. Itt egy külön 10 milliárdos tétel szerepel az adósságkonszolidációból kimaradt 1200 településnek. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő lapunknak korábban azt nyilatkozta, hogy így mintegy 60- 80 milliárdos fejlesztés jöhet így létre az érintett településeken. Tállai András államtitkár azt jelezte, hogy az uniós támogatások önrészét fedezhetik ebből a keretből, a támogatás részleteit jövő év elején határozzák majd meg. Az egyes települési feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatásokra egymilliárdos keret van. Ebből a keretből önkormányzati intézményeket (maximum 30 millió forintig), óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúrát újíthatnak fel (maximum 20 millió forintig), vagy közbiztonság növelését szolgáló fejlesztéseket (maximum 10 millió forintig) valósíthatnak meg. A főváros külön kétmilliárdot kap egyes feladataihoz kapcsolódó fejlesztéseinek támogatására. A lakossági közműfejlesztés támogatására jövőre 1,35 milliárdot szánnak. Erre például olyan személy jogosult, aki az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét meg nem haladó nyugellátásban, illetve időskorúak járadékában, normatív lakásfenntartási támogatásban, aktív korúak ellátására, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. A támogatást gázelosztó vezetékhálózat, víz- és csatornahálózat, közcélú villamos hálózat, valamint szilárd burkolatú járda, közforgalom elől nem elzárt magánút építésére használhatják fel. Százmillió a mozik digitalizációjára A jövő évi büdzsé tervezetében egyes kulturális célú fejlesztések is szerepelnek, így például az „ART” mozihálózat digitális vetítésre történő átállásának műszaki, technikai feltételeinek biztosítására 100 millió forintot terveznek. Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelésre, muzeális intézmények szakmai támogatására 820 millió forintot szánnak. Lehetőség van infrastrukturális, műszaki fejlesztésre is, a kompok, révek fenntartására, felújítására 192 milliós előirányzat szerepel. 43 milliárd szőlőre-borra uniós források 5 évre Fejlesztésekre költhetik a gazdák A jelenleg hatályos rendelkezések alapján Magyarország a szőlő-bor ágazat támogatására a következő 5 évben 145,5 millió euró (jelenlegi árfolyamon több mint 43 milliárd forint) felhasználására jogosult, amely évente 29 millió euró támogatás felhasználását jelenti - közölte a parlament honlapján a vidékfejlesztésért felelős miniszter az MSZP-s Oláh Lajos kérdésére válaszolva. Fazekas Sándor leírta, hogy az új támogatási időszak (2014-2018) 2013. október 16-án kezdődött el. A tárcavezető szerint a teljes egészében az uniótól származó forrást az ágazat fejlesztésére kívánja felhasználni. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatására 123 millió euró van tervezve a következő 5 évre, de a borászati gépek és berendezések beszerzésének támogatására is biztosítanak forrást. Új támogatási intézkedésként indult el a harmadik országokba irányuló promóciós tevékenység támogatása. A támogatások igénybevételéhez szükséges jogszabályok megszülettek, a részletszabályok több hónapja hatályba léptek. A vidékfejlesztési tárca október 22-én a jövő évi keret terhére elindította a szőlő-bor ágazati intézkedésekre eddig beérkezett és elbírált kérelmek alapján odaítélt támogatások kifizetését. ■ É. S: Megkezdték a pénzek kifizetését 7 JÓ TANÁCS Miért nem ad nyugtát a kozmetikus? NEM KAPOK BLOKKOT Olvasónk rendszeresen jár fodrászhoz, kozmetikába, szoláriumba, privát fogorvoshoz, de fizetéskor eddig sohasem kapott bizonylatot. Ő eladóként nem meri ezt megkockáztatni, és csodálkozik, hogy az említettek ezt simán megteszik. A KERESKEDELEMBEN és a szolgáltatóiparban mindenki, aki adózik, köteles az eladott termékről, elvégzett szolgáltatásról bizonylatot adni. Ez ugyanis dokumentum, amelynek alapján lehet visszakövetni, mennyi volt az illető bevétele egy bizonyos időszakban, ami után adót kell fizetnie. Ha valaki nem ad bizonylatot, az adóhatóság akár bejelentés alapján inkognitóban ellenőrizheti őt. az érem másik oldala, hogy nálunk az adócsalás, szemben más, fejlettebb európai országokkal, a közvélemény szemében nem is számít főbenjáró bűnnek. Holott ez a köz megkárosítása. A kisvállalkozók azért nem adnak bizonylatot, hogy a lehető legkisebb bevételről adhassak számot, ami persze nem felel meg a valóságnak. Ha minden fillért bevallanának, mondják, annyi adót kellene fizetniük, hogy nem tudnák fenntartani az üzletüket. Sajnos Magyarországon köztudottan valóban nagyon magasak az adók (legalábbis így érzik az érintettek). Ugyanakkor ez egy ördögi kör, mert így kicsi az állam adóbevétele, ami további adóemeléshez vezethet. A kisvállalkozók még kevésbé fogják bevallani valós bevételüket, és így tovább. a bolti eladók azért adnak nyugtát, mert őket a jóval nagyobb forgalom okán nagyobb eséllyel ellenőrizhetik. Ráadásul a hölgy által említett szolgáltatók általában ismerik a vendégeiket - mondta el egy kisvállalkozó. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Elzavarták a civilek a traktort KISHANTOS Földbérleti kérdőjelek - A biogazdaságot védik A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. egyik parcellája megművelésébe kezdő traktor miatt hívták ki péntek délelőtt a rendőrséget. A biogazdaság védelmében több civil is megjelent a helyszínen. A rendőrök is felvonultak, ám végül nem intézkedtek, a traktoros pedig távozott. „A traktor végül elment, de az a gyanúnk, hogy később, az este folyamán visszatérhet” - nyilatkozta a vg.hu-nak Fidrich Róbert. A Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője hozzátette: a civilek közül körülbelül húsz fő jelent meg Kishantos „megvédésére”. Fidrich Róbert sikerként értékelte, hogy jól vizsgázott a civilek riadólánca, és hogy az aktivisták „megfutamították” a traktort. A programvezető hozzátette: a Kishantoson működő nonprofit kft. majd bejelentést tesz birtokháborítás miatt. A kishantosi biogazdaság két évtizede működik állami földek bérbevételével. A bérlet időközben lejárt, a területeket pedig a Földet a gazdáknak program keretében tíz pályázó között osztották szét. A szántók hivatalos átadás-átvételéből hétfőn csak az átadás történt meg, az eddigi bérlő, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. ugyanis megtagadta az átadást a Nemzeti Földalapkezelőnek (NFA), az azonban ennek ellenére átadta a földterületeket az új bérlőknek. A nonprofit cég a mezei leltár és a húsz évnyi biogazdálkodás miatt bekövetkezett értéknövekedés miatt 480 millió forintot követel, mondván: a Kishantosról kikerülő termények drágábban értékesíthetők. Az állami földprogramot nem először éri kritika, több alkalommal felmerült már az a vád, hogy működő gazdaságok veszthetik el földjeiket új pályázók javára. A Vidékfejlesztési Minisztérium minden esetben hangsúlyozta: teljesen szabályos pályázatokon osztja ki az állami földeket. aß. L.