Békés Megyei Hírlap, 2014. július (69. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-01 / 151. szám

2014. JÚLIUS 1., KEDD BELFÖLD - KÜLFÖLD Ahogyan egyik eddigi vizs­gálatnál sem volt, most, a Norvég Alap ellenőrzésénél sincs politikai nyomás a KEHI-n - nyilatkozta a Kor­mányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke. Gaál Szabolcs Barna elmondta: az elmúlt négy évben 118 feljelentést tettek, ami összesen 95 milliárd fo­rint elkövetési értéket jelent. Haiman Éva - Rendesen belekerültek a poli­tikai darálóba azzal, hogy a Mi­niszterelnökség kijelölte a KEHI-t a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára.­­ A KEHI felállítása óta eltelt húsz évben példa nélküli az a támadás, amit ennek az ügy­nek a kapcsán ki kell állniuk a munkatársainknak. Ellen­őreink nem közszereplők, ha­nem állami tisztviselők, akiket ehhez képest újságírók, fotósok és kamerák hada vár, amikor az előre bejelentett vizsgálatra megérkeznek. Ez egy hivatalos eljárás, a politikai csatát vívják meg másutt az érintettek.­­ Csakhogy ők az Önök eljárását, konkrétan az illetékességüket kérdőjelezik meg.­­ A KEHI jogosult vizsgálni ezeket a szervezeteket, ez egy­értelműen levezethető a jogsza­bályból. Abból az 58 szervezet­ből, amelyeket az első körben megkerestünk, a többség nem is kifogásolta ezt. Szeretném hangsúlyozni, hogy a KEHI semmi mást nem kér be, mint közérdekből nyilvános adato­kat. Azt gondolom, hogy akinek nincs takargatnivalója, annak egy pénzügyi ellenőrzéstől sem kell tartania.­­ Azt mondja, csak közérdekből nyilvános adatokat kérnek be, de 2010 óta egészen a legutolsó számláig, alvállalkozói-beszállítói szintig ellenőrizhetnek,­­ így van. És ennek köszön­hető például, hogy két, egy­mással szorosan összefonódó alapítványnál is fel tudtuk deríteni az 1 százalékos adó­felajánlásokkal kapcsolatos visszaéléseket. Ezek az alapít­ványok, és ezt csak zárójelben jegyzem meg, szintén minden követ megmozgattak, hogy akadályozzák a munkánkat. A két alapítványnál a számlákat egyenként ellenőrizve derült fény arra, hogy az évek során az adó egy százalékából ösz­­szesen hozzájuk befolyt 966 millió forintból mindössze 68, azaz hatvannyolc millió forin­tot fordítottak a beteg gyere­kek és családjaik közvetlen pénzügyi támogatására, ezzel szemben közel 270 millió Ft-ot a működésükre és a saját rek­lámozásukra használtak fel. De a számlaellenőrzések során bukkantunk olyan esetre is, hogy különböző cégek közbeik­tatásával papíron kétszer any­­nyiért adományozott egy orvosi eszközt egy kórháznak egy ala­pítvány, mint amennyit a való­ságban kifizetett érte a beszál­lítónak. A beszámolókban per­sze minden rendben volt, és a kórház is hozzájutott a műszer­hez, csak éppen az adóforintok­ból folyt el több tízmillió forint magáncélokra. Az ördög tehát sokszor a részletekben rejlik, és ez nyilván nincsen másképp a Norvég Alappal kapcsolatban sem. A KEHI 2008 és 2010 kö­zött már folytatott az Alapnál úgynevezett mintavételes el­lenőrzést, de akkor még nem vizsgálódhattunk ilyen mély­ségben, mert nem volt erre jog­szabályi felhatalmazásunk. - Mennyi idő múlva csitulhatnak a kedélyek, mikorra zárulhat le a Norvég Alap vizsgálata? - A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy egy ilyen nagy, sok szervezetet érintő, áttekintő vizsgálat legalább három hóna­pot vesz igénybe, persze, ha csú- Névjegy GAÁL SZABOLCS BARNA (40) 1998 és 2000 között ügyvéd­­jelöltként dolgozott a Rad­­nai-Tóth Ügyvédi Irodában. 2000-től 2001-ig a Központi Kárrendezési Iroda főigazgatói titkárságát vezette. 2001 és 2007 között már volt a KEHI munkatársa, jogász­ként, később jogi osztályvezető­ként, majd főosztályvezető-he­lyettesként. 2007 és 2010 között a Pokorni Zoltán polgármester vezetése alatt álló XII. kerületi Önkor­mányzat jegyzőjeként dolgozott. 2010 júniusától a Kormányza­ti Ellenőrzési Hivatal elnöke, szik az adatok kiadása, csúszhat az ellenőrzés is. - Az elmúlt négy évben hány ügy­ben vizsgálódott a KEHI? - Csaknem száz ellenőrzést folytattunk, amelynek során több mint ezer állami tulajdonú, vagy azokkal kapcsolatban lévő, illetve költségvetési pénzt fel­használó céget, szervezetet ellen­őriztünk. A négy év alatt 118 fel­jelentést tettünk, ez összesen 95 milliárd forint elkövetési értéket jelent, ekkora az a vagyoni hát­rány, ami szerintünk érte, vagy szerencsés esetben, mert nem történt még kifizetés, érhette vol­na az államot. Mindössze három esetben nem rendeltek el nyomo­zást, ami, azt gondolom, nagyon szép eredmény és a kollégáim szakmai munkáját dicséri.­­ A KEHI által vizsgált és nyil­vánosságra került ügyek között gyakorlatilag csak olyat találni, kivéve mondjuk, a Hortobágyi Nemzeti Parkot érintő föld­haszonbérleti szerződéseket, amelyek nem az előző kormány idejére nyúlnának vissza.­­ Mivel 2010-ben kormány­­váltás volt, természetes, hogy az az­óta indított vizsgálatok főként az előző kormány idején zajló ügyleteket érintik. Sőt, szá­mos ügy előzménye egészen a 90-es évekre nyúlik vissza. - Nincs tehát semmilyen politikai nyomás felülről a KEHI-n? - Az elmúlt négy évben egy­szer sem kaptam utasítást arra, hogy mit írjak le. Biztos furcsá­nak hangzik ez kívülről, de az, hogy jelentéseink a kormány­nak készülnek, és nem nyilvá­nos, döntéselőkészítő anyagok, teszi igazán lehetővé, hogy min­denfajta befolyástól mentesen dolgozzunk, és jelentéseinkben az igazat írjuk le.­­ Akkor most majd akár a sta­dionépítésekre költött költség­­vetési forintok felhasználását is alvállalkozókig menően vizsgál­hatják.­­ Vizsgáljuk is, ha erre uta­sítást kapunk és van hatáskö­rünk. Azt azért reálisan kell látni, hogy ennél lényegesen kisebb költségű beruházásnál, a sanghaji világkiállítás pavi­lonjánál máig igazságügyi szak­értők vitatkoznak azon, hogy a beépített anyagok milyen érté­ket képviseltek, pedig a pavilont már rég elbontották. Mindenféle befolyástól mentesen vizsgálatok Gaál Szabolcs Barna, a KEHI elnöke példa nélkülinek tartja a megtámadásukat Gaál Szabolcs Barna: négy év alatt 118 feljelentést tettünk, ebből mindössze három esetben nem rendeltek el nyomozást 5 HÍRSÁV Közfoglalkoztatás: még 40 milliárd forint a kormány legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy több mint 40 milliárd forintot még hoz­zátesz az idei közfoglalkoz­tatási összeghez - mondta Czomba Sándor, a Nemzet­­gazdasági Minisztérium államtitkára hétfőn az M1 Ma reggel című műsorában. Hozzátette: ezzel teljesülhet az az elvárás, hogy átlago­san napi szinten 200 ezer ember tud dolgozni a közfog­lalkoztatás keretében. Czom­ba Sándor szerint több mint 200 ezer ember vesz részt alkalmi vagy idényjellegű munkában, ami 2010 óta a legmagasabb szám. ■ MTI Államháztartás: 3,9 százalékos hiány A pénzügyi számlák adatai szerint az államháztartás első negyedévi hiánya 269 milliárd forint, az időszakra eső bruttó hazai termék (GDP) 3,9 százaléka volt, a március végéig tartó egy év­ben azonban 2,7 százalékos volt a GDP-arányos deficit és 795 milliárd forintot tett ki - jelentette hétfőn a Ma­gyar Nemzeti Bank. A pénz­ügyi számlák adatai szerint a központi kormányzat 860 milliárd forint hiánnyal, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok 525, illetve 67 milliárd forin­tos többlettel zárták az első negyedévet. ■ MTI Fokozatosan áll talpra a munkaerőpiac a mobil munkavállalók kö­rében tovább növekszik a magasan képzettek aránya - állapította meg negyed­éves jelentésében az Európai Bizottság. A válság előtt, 2008 derekán mintegy 230 millió foglalkoztatott volt az Európai Unióban. Ez a szám most 224 millió. A 2013 első felében mért 10,9 százalékos munkanélküliségi aránnyal szemben áprilisban már 10,4 százalékos volt a mun­kanélküliek aránya. A 25 éven aluliak munkanélkü­liségi rátája idén áprilisban 22,5 százalék volt. A foglal­koztatottság növekedésének eddig leginkább az 55 és 64 év közötti korosztály érezte a jótékony hatását. ■ MTI Mélyponton a forint az euróval és a svájci frankkal szemben deviza Az alacsony, és tovább csökkenő jegybanki kamat miatti aggodalom is nyomasztja a befektetőket Kéthónapos mélypontra esett a forint az euróval szemben, a vezető magyar részvények is gyengén teljesítenek. A múlt hét elején tapasztalható 305- ös árfolyamról 310 forintra emelkedett az euró ára. A sváj­ci frankért közel 255 forintot kértek, ami háromhavi mély­pontot jelent a hazai deviza szempontjából. Kerékgyártó Imre, a Commerzbank közgaz­dásza szerint a devizahitelek kivezetése miatt forrong a ma­gyar piac, miután a kormány részéről egymást érik a nyilat­kozatok ebben az ügyben. „A bankok teherviseléséről eddig keringő 400 milliárd forintnyi becslés helyett már 900 mil­liárdos veszteség sem tűnik elképzelhetetlennek” - emelte ki Kerékgyártó Imre. Balásy Zsolt, az MKB Bank elemzője lapunknak azt írta, hogy ko­rábban optimistább volt a piac a devizahitelesek megsegítésé­nek „piackonformitásával” kap­csolatban, amit most megint a rideg kijózanodás követ. Az Equilor közgazdászai úgy látják, a további kamatcsök­kentések víziója is gyengítheti a forintot. Kuti Ákos kiemelte: az alacsonyabb alapkamat mi­att a befektetők egyre kevésbé rajonganak a forintért. „Ilyen környezetben könnyebben gyengül a hazai deviza még akkor is, ha külföldön jóked­vűek a befektetők” - mondta az Equilor vezető közgazdásza. Az Európai Központi Bank mone­táris lazítása és a nulla száza­lék körüli hazai infláció miatt egyre többen gondolják úgy, hogy a jelenlegi 2,3 százalék­ról még további 30 bázisponttal csökkenti a kamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Sőt, megjelentek a 2 százalék alatti kamatot valószínűsítő előrejel­zések is annak ellenére, hogy Matolcsy György MNB-elnök korábban a 2 százalékos prog­nózist is túlzásnak tartotta. Van egy harmadik tényező is, ami kedvezőtlenül hat a fo­rintra. A jegybank irányadó eszközének átalakításával (az MNB-kötvényt betétre cseré­lik) az állampapírok felé tereli a bankszektort. A pénzintéze­tek kötvényeket vásárolnak, ami lenyomja a hozamokat, emiatt pedig a külföldi befekte­tők számára kevésbé lehet von­zó a forint alapú államkötvény. Egyelőre a gyengülés elle­nére sincs nagy baj. „Nincs el­mozdulás az idei évre jellemző 302-314-es euró/forint sávból, és vélhetően nem is lesz, amíg a világban tart a kedvező han­gulat” - vélekedett Balásy Zsolt. Kerékgyártó Imre úgy gondol­ja, hogy az elmúlt napok gyen­gülése után a forint elhagyhatja a 302-308 közötti sávot. Gabler Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza szerint pár hónap alatt ismét a 300-as szint felé mozdulhat az euróval szembe­ni árfolyam, köszönhetően a rendkívül kedvező hazai külső egyensúlyi pozíciónak. ■ H. J. Matolcsy György MNB-elnök VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS

Next