Békés Megyei Hírlap, 2015. április (19. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-08 / 82. szám

2 Közétkeztetés: előreláthatólag nem lesz kötelező a jódozott só válaszolt az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szeghalom polgármesterének a levelére. Mint arról lapunk is beszámolt, Macsári József azért fordult a szaktárcához, mert egy rendelettervezet szerint a közétkeztetésben kizárólag jódozott sót lehet használni. A városban azonban nagyon magas az ivóvíz jódtartalma, sokan küzdenek pajzsmirigybetegséggel. Ezért arra utasította a konyhát, hogy nem használhatnak jódozott sót. ■ Macsári József szeghalmi polgármester fordult kérdéssel az illetékes minisztériumhoz. Akkor még úgy volt, hogy januárban hatályba lép a jogszabály - és Szeghalom azt megsérti azzal, hogy nem jódozott sóval főznek, sütnek -, de ezt az időpontot idén szeptemberre kitolták. Macsári József hozzátette, az Emberi Erőforrások Minisztériumának válasza szerint várható még őszig a rendelet módosítása, ugyanis a szaktárca véleménye szerint sem indokolt az országban mindenhol jódozott sót használni. ■ L. B. Közszolgálati rádiót szerettek volna Orosházán rádiós frekvenciagazdálkodási és médiafelügyeleti ügyekben döntött a médiatanács. Az Orosháza 88,6 MHz helyi frekvencia hasznosítására kiírt pályázatokon a médiatanács a Magyar Katolikus Zrt. ajánlatát alakilag érvényesnek találta, és nyilvántartásba vette, míg a Magyar Múzsa Kft., az Orosházi Média Kft. és Tuska Milán magánszemély ajánlatait alakilag érvénytelennek minősítette. Még januárban került az orosházi képviselő-testület elé a téma. Azt tervezték, a már működő helyi lap, tévé- és netes felület mellé bekapcsolódna egy rádió (valaha működött több helyi rádió). A képviselők úgy vélték, volna létjogosultsága a közszolgálati rádiónak. ■ CS. I. MEGYEI KÖRKÉP Védi ön a kutatási, fejlesztési, innovációs eredményeit, technológiáit? Egy békéscsabai tanácskozáson került terítékre ez a téma. Kiderült, a megyeszékhelyen is van olyan cég, mely hosszú évek óta pereskedik ipari kémkedés, a jog nyelvén gazdasági titok megsértésének bűntette miatt. És még csak most jön az ügyben a Kúria. Nyemcsok László * A vállalkozásoknak jelentős piaci versenyelőnyt jelent a korszerű kutatási eredmények napi gyakorlatban alkalmazása. Megyénkben szakemberek szerint az előnyt nemcsak megszerezni, hanem megtartani is kell. A hosszú ideig tartó és költséges kutatás eredményeit nem mindig az aratja le, aki kidolgozta. A versenytársak igyekeznek a lehető legolcsóbban hozzájutni az eredményekhez, sokszor törvénybe ütköző módon is. Az iparjogvédelem sem tud ma már teljes védelmet adni, ha pedig megtörtént a baj, akkor ugyan lehet bírósághoz fordulni, de a sikeres per sem tudja visszaállítani az eredeti állapotot. Bár a kártérítés milliárdos nagyságú is lehet, de így is csak töredéke annak a haszonnak, amit termeléssel szerezhetett volna meg az adott cég. A legjobb megoldás, ha elébe megyünk a bajnak, és értékeinket eleve megvédjük. Ennek három fő módja van: a mechanikai, amely a tárgyakat, ingatlanokat védi, az információvédelem, ennek fő veszélyforrása a számítógép vagy maga az üzleti titok, amelyre sokaknak fáj a foga. Nagy László, a békéscsabai Mening Hungary Zrt. vezérigazgatója nyakig benne van egy üzleti titkos eljárásban. Többször adtunk hírt lapunkban már a cég gazdasági eredményeiről, és a vezérigazgató mindig kiemelte, hogy az állandó fejlesztői munkával tudták ezt elérni, illetve megtartani. - A védelem, bizony, nagyon költséges dolog - ecsetelte Nagy László. - Nemcsak az ingóságokat és ingatlanokat kell megvédeni, hanem a pénzeszközöket is biztonságba kell helyezni. Ezt támasztják alá a manapság fényre derült pénzügyi botrányok. Az üzleti titok jogszabállyal védett fogalom. Annak feltételeit, hogy valami védett ismeret, know-how vagy üzleti titok legyen, megvannak a formai és tartalmi feltételei. Aki ezeket időben nem ismeri fel és nem teszi meg a megfelelő intézkedéseket, ne nagyon számítson arra, hogy később védelmet kaphat a peres eljárásokban. Nagy László kitért arra, ők sem úszták meg, hogy volt dolgozójuk átjátssza a konkurenciának az egyik nagy értékű know-how-t. Annak ellenére, hogy titoktartási nyilatkozat kötelezi a dolgozóinkat, a jó pénz reményében egyikük átadta a védett ismereteinket - magyarázta a vezérigazgató. - 2006-ban kezdődtek el az eljárások és még a mai napig sem fejeződtek be teljesen. A perrel kapcsolatos kiadásaink már megközelítik a 90 millió forintot, amelyet eddig többek között illetékekre, szakértői díjakra, ügyvédi költségekre kellett kifizetnünk. És a megtérítendő kár még nincs sehol. Nagy László elmondta, a bonyolult bizonyítási eljárás miatt a büntetőeljárás hosszú ideig tartott, számtalan szakértő, tanú és bizonyítékmérlegelés után a Gyulai Törvényszék elmarasztalta volt dolgozójukat. A jogerős ítélet két éve született meg gazdasági titok megsértésének bűntette alapján. Kártérítési keresetet adtak be annak érdekében, hogy az alperesek fizessék meg az általuk okozott kárt. Ez sem ment egyszerűen, de a Gyulai Törvényszék első fokon megállapította, hogy keresetünk jogalapját már önmagában a büntetőeljárás végeredménye is biztosítja, és már csak a kár nagyságának a felmérése lesz a feladat - hangsúlyozta a vezérigazgató. - Az alperesek fellebbezést nyújtottak be, hiszen felmérték, hogy pervesztés esetén több száz millió forintos kártérítést kell nekik fizetni. Ekkor jött a Mening számára a meglepetés. A másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla a Gyulai Törvényszék közbenső ítéletét hatályon kívül helyezte, jogalap hiányában. Fellebbezésnek helye nincs, így van egy jogerős ítéletünk, amely az igazunkat támasztja alá, és van egy jogerős ítéletünk, amely azt mondja ki, hogy keresetünknek nincs jogalapja - ecsetelte Nagy László. - Ez az én műszaki eszemnek magas, ezért a Kúriához fordulunk rendkívüli jogorvoslatért, természetesen továbbra sem teszünk le arról, hogy érdekeinket jogi úton védjük meg. Befigyel az ipari kémkedés üzleti titok Sokszor a milliárdos kártérítés sem visszatartó erő . Hogy valami védett ismeret, üzleti titok legyen, annak feltételei vannak. 2015. ÁPRILIS 8. SZERDA Tízmillió forint támogatást nyert a békési szociális szövetkezet A békési Gazdasági és Szolgáltató Szociális Szövetkezet tízmillió forint vissza nem térítendő pályázati támogatásban részesült - tájékoztatta lapunkat Izsó Gábor. A polgármester elmondta, a társulat januárban nyújtott be pályázatot a foglalkoztatási képesség növelése érdekében. A projekt az önellátást, önfenntartást és a fenntartható település létrehozását megalapozó, tagi munkavégzésre irányuló jogviszony elterjesztését célozza meg. A hosszú távú, munkahelyteremtést elősegítő Sui Generis támogatási program keretében tíz munkavállaló továbbfoglalkoztatására nyílik lehetőség. Az önfenntartást megalapozó munkavégzés kiterjesztése fontos a városban, az önkormányzat évek óta törekszik arra, hogy közfoglalkoztatási politikája értékteremtő tevékenységet valósítson meg. Éppen ezért új elemként, kézi csomózású sport- és védőhálók gyártását kezdték meg a közelmúltban a Start program keretében. Húsz ember vesz részt a munkában. ■ Kézi csomózású sport-és védőhálók gyártását kezdték meg. Az említett eljárással készült hálók iránt nagy a kereslet a piacon. A település célja, hogy rövid időn belül, egy szociális szervezet keretei között, önálló lábakon, nyereségesen végezzék a tevékenységet. A pályázat részeként a tagok továbbfoglalkoztatásuk során polipropilén és poliészter anyagból kötnek kézzel hálót. Az elkészült, valós piaci kereslettel bíró, sokféle területen felhasználható termékek a sportban, a mezőgazdaságban, a vadgazdálkodásban egyaránt gyakori segédeszközök. A békési szövetkezet önkormányzati kezdeményezésre alakult meg tavaly, stratégiai megfontolásból. Azok a munkavállalók, akikkel meg voltak elégedve a közmunkaprogram során, nagy valószínűséggel a szövetkezet tagjai lehetnek. Cél, hogy öt éven belül olyan piaci potenciálra tegyenek szert, hogy legalább harmincan kaphassanak lehetőséget főállásban, és végezhessék ezt a fajta tevékenységet. ■ P. G. Véget értek a korlátozások Füzesgyarmaton és környékén MADÁRINFLUENZA Százhatvanezernél is több kacsát kellett leölni, a kártalanítási eljárás egy része még tart Füzesgyarmaton és környékén április 5-én, vasárnap véget értek a szállítási korlátozások - tájékoztatott lapunk érdeklődésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Mint ismert, február végén mutatta ki a hatóság az észak-békési városban, egy kacsatelepen a madárinfluenza-vírus jelenlétét. A Nébih akkor egy 3 és egy 10 kilométeres sugarú körben védő- és megfigyelési körzetet alakított ki. A 3 kilométeres védőkörzet március 27-én szűnt meg és alakult át megfigyelési körzetté a kedvező járványügyi helyzetnek köszönhetően. A 10 kilométeres megfigyelési körzet pedig április 5-éig állt fenn - tették hozzá a hatóságnál. Mint elárulták, a védőkörzetben a madárinfluenza-vírussal érintett telepen kívül öt nagy létszámú telepet és 190 háztáji udvart vizsgáltak meg a szakemberek. A két megyét is érintő megfigyelési körzetben pedig négy nagy létszámú telepen és összesen 1923 háztáji udvarban írták össze az állatokat. A hatóság nem talált arra utaló nyomot, hogy a betegség továbbterjedt volna. Bognár Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára korábban úgy nyilatkozott az MTI-nek: elképzelhető, hogy vadmadarak hurcolták be a madárinfluenza-vírust a füzesgyarmati telepre. Most lapunk érdeklődésére is megerősítette a Nébih: valószínűsíthetően vadmadarak közvetítették a fertőzést, de a megbetegedés forrását nem lehetett pontosan megállapítani a járványügyi nyomozás során. Füzesgyarmaton öt telepen - melyek egy gazdasághoz tartoznak - összesen több mint 161 ezer kacsát kellett leölni. Ezt a szakemberek február 28-áig meg is tették, teljes mértékben állami kártalanítás mellett. A járvány felszámolása már akkor 200 millió forint körüli összeget emésztett fel. Noha a madárinfluenza-vírust mindössze egy telepen állapították meg, a többi három telep és az egy keltető a közelségük miatt voltak veszélyeztetettek. A kártalanítási eljárás egy része még folyamatban van - magyarázták a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál. Ennek során a leölt állatok és az ártalmatlanított takarmány piaci árát vette figyelembe a hatóság. Mivel a fertőzött állományból származó nyers baromfihúst is ártalmatlanítani kellett, ezután szintén jogosult a tulajdonos kártalanításra. Ha a kártalanításról szóló határozat jogerőre emelkedik, 30 napon belül kifizetik az összeget. ■ L. B.