Békés Megyei Hírlap, 2015. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-26 / 148. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP Nyolc kamerát szerelnek fel BUCSA Július közepére készül el a település közbiztonságát növelő fejlesztés - ismertette Kláricz János. Bucsa polgár­­mestere emlékeztetett, hogy hatmillió forintot nyert Bucsa térfigyelő kamerarendszer ki­építésére, miután sikeres volt egy belügyminiszteri pályáza­ton. Ennek során négy hely­színen összesen nyolc len­csét helyeznek ki: a Karcag és a Füzesgyarmat felé veze­tő közút mentére, a központ­ba, illetve a bogárzói telepü­lésrészt is figyelik, hamaro­san. (Ib) Véradói segítség, szponzorokkal KASZAPER Véradást szerveztek Kaszaperen. A humán szol­gáltató épületében fogadták a véradószervezők a segíteni szándékozókat. A négy új és a negyvenkilenc sokszoros vér­adót kaláccsal, meleg étellel vendégelték meg a vöröske­reszt önkéntesei. A szponzo­rok biztosították a hozzávaló­kat. (esi) Pedagógusok és unokáik együtt OROSHÁZA Verasztó Antal író, helytörténész munkássága volt a téma a Nyugdíjas Peda­gógusok Justh Zsigmond Ol­vasókörében. A házigazdák ilyen módon is kifejezték tisz­teletüket az idei Orosháza Vá­rosért díj és a Horváth-Hoit­­sy Edit irodalmi művészeti díj kitüntetettjének. Megismer­ték (költői, helytörténészi, ku­tatói, prózaírói) munkásságát. Verseiből Munkácsi István­ná válogatott. A vendég me­sélt, anekdotázott, majd a je­lenlévők az ünnepi könyvhét­ről, a gyermekkönyvhétről, va­lamint a pedagógusnapról is megemlékeztek. A kör tagja­inak kisgyerekei, unokái ver­set mondtak, zenéltek. A gye­rek könyvtárosok kézműves foglakozással kedveskedtek nekik. (esi) PROMÓCIÓ A koldus kalaplengetése mindent elmondott Riasztó fehérnemű Az alföldi csárdák történeté­ről, érdekességeiről írt könyvet Szentesi Zöldi László újságíró. Az albumot a kondorosi Legen­dák Földje Alapítvány adta ki, és stílszerűen a Kondorosi Csár­dában mutatták be a minap. Nyemcsok László laszlo.nyemcsok@mediaworks.hu KONDOROS A csárda szó hallatán él bennünk egy romantikával átita­tott érzés. Kialakult bennünk egy olyan kép, amelyben szerepelnek betyárok, pandúrok, nádasba ve­zető alagutak, rejtett kémények.­­ Tény, hogy a betyárok emléke hozzátapad a csárdákhoz - hang­súlyozta Szentesi Zöldi László. - Tagadhatatlanul úgy képzeljük a szegénylegényeket, hogy pohár­ral a kezükben, csaplárosnéval az ölükben vngadoznak egész ál­ló nap. Van valamennyi igazság e képben, de a valóság az, hogy a csárda rideg világában nemkü­lönben rideg emberek iszogattak, üzleteltek, hozták-vitték a híre­ket mindenféle pántlikás túlzás és romantika nélkül. A csárdában minden és min­denki a betyárokat segítette. Ha a betyár bent volt a pusztai csár­dában, kiküldtek egy koldust, fe­küdjön ki egy kunhalomra vagy homokbuckára, és karlengetés­sel jelezze, ha lovasok közelednek. Ugyanezt a szívességet a gyerme­kek is megtették. Ha pedig tilosra állították a kútgémet vagy mosott fehérneműt teregettek ki, a betyár be sem tért a csárdába.­­ Egy napi járóföldön belül min­dig akadt egy-egy csárda, hiszen sötétedésre biztonságban kel­lett lennie embernek, jószágnak - magyarázta a szerző. - A csár­dákat a magyar Nagyalföldön sok esetben mérnöki pontosság­gal építették fel egymástól. For­galmasabb utak mentén a csár­dák távolsága nemegyszer megfe­lelt egy stációnak, azaz akkora út­nak, amekkorát az akkori szeke­rekkel két itatás között meg lehe­tett tenni. Az épületben az istálló és a kocsiszín sokszor fontosabb volt, mint a szállás. A jószágnak ugyanis fedél alá kellett kerülnie, akár vihar tombolt kint, akár rab­lók garázdálkodtak. Előfordult, hogy először a csár­da állt, majd lassan a környezete is kiépült. A híres kondorosi csár­da elődjét sárból-nádból tákol­­hatták össze, a ma is álló épüle­tet 1827-ben építették. Először te­hát csak a csárda meredt a puszta­ságban, majd az 1850-es években laktanyát emeltek vele szemben, hogy szemmel tarthassák a gya­nús pusztai embereket. 1875-től 120 házhely kialakításával aztán feltünedeztek az első lakóházak, majd kiépült Kondoros község. A csárda bejáratánál lógott a cégér, gyakran a padláslyukon lógatták ki rúdon. Ha borosüve­get tettek ki, azt jelentette, inni lehet, ha fenyőfaforgács is volt mellette, akkor ételt is kínáltak. A cégérre kötött piros szalagok száma pedig azt adta hírül, hogy hány csapláros nő dolgozik oda­bent. A Kondorosi Csárda jelenleg is működik, kiállításokon őrzik az emlékét a betyárvilágnak, valamint a leghíresebb betyárnak, Rózsa Sándornak A kondorosi könyvbemutatón (balról) Szentesi Zöldi László, Süle Mihály szerkesztő és Paluska Zoltán, a Legendák Földje Alapítvány alapítója Tudta-e,­ ­ hogy a csarda szavunkat 1755-ben említik először? Per­zsa kifejezésből származik, négyszögletes szoba volt az ere­deti jelentése. A török honosítot­ta meg ezt a szót nálunk, talán délszláv közvetítéssel, talán köz­vetlenül. a magyar nyelvbe kuny­hó, kalyiba, bódé jelentéstarta­lommal került át,­­ hogy sok esetben szándékosan a megye-vagy közigazgatási ha­tárra építették a csárdákat, és a mestergerenda alá telepedett le az iszogató betyár? Ha a csend­biztos belépett, a betyár egyszerű­en arrébb telepedett a székkel, és máris egy másik vármegyében ta­lálta magát, ahol a hatóság em­bere engedély nélkül nem működ­hetett, csak a szemét meresztget­­hette a pimasz szegénylegényre. Az év pálinkafőzdéjének választották az országban a békéscsabai Árpád-főzdét Árpád és Vadász Pálinkákkal bajnokok BUDAPEST-BÉKÉSCSABA Magyaror­szág 2015. évi legeredményesebb pálinkafőzdéje a békéscsabai Ár­pád és Vadász Pálinkákat készítő Kisrét Manufaktúra Kft. lett a mi­nap Budapesten, az országkóstoló keretében megrendezett országos pálinkaversenyen. A díjat ifj. Nagy Árpád főzőmester vette át az Or­szágházban Fazekas Sándor föld­művelésügyi minisztertől. A Dup­la Ágyas Lepotica Szilvapálinká­jukkal, a Prémium Lepotica Szilva­pálinkájukkal és a Prémium Irsai Olivér Szőlőpálinkájukkal Cham­pion díjat is kiérdemeltek, vagy­is az adott kategóriában az arany­érmes nedűk között is ezeket ta­lálták a legjobbnak a bírálók. Hét pálinkájuk aranyérmet kapott, és mind a 20 benevezett tételük ér­mes lett, vagyis, kifogástalan mi­nőségűnek ítélte a szakmai zsűri. Az összesített eredmény alapján 100-ból 97 pontot szereztek, ami­re még nem volt példa. A champi­on díjas italaik a pálinkakiváló­­ság-választáson a legmagasabb, ötcsillagos minősítést kapták. Javában zajlik a bérfőzési sze­zon a mezőmegyeri úton lévő Ár­pád Pálinkatanyán. - Főzzük a cseresznyepálinkát, szüreteljük, feldolgozzuk a meg­­­gyet. Aztán jön a kajszibarack, a lepotica szilva, szép termés ígér­kezik ebből a gyümölcsösünkben is - magyarázta ifj. Nagy Árpád. - A feliratkozások alapján nem csök­kent a pálinkafőzési kedv, szakmai tanácsokkal a feldolgozásban, er­jesztésben is segítünk. Kis kisze­relésű élesztőket, tápanyagokat, enzimeket is biztosítunk. A bérfő­zési díjunk nem emelkedett, 250 li­ter cefrétől önállóan főzünk. Gyü­mölcsnapokat tartunk, ilyenkor csak egyfajta cefréből főzünk, na­gyon lassan, ami lényeges. Ifj. Nagy Árpád büszke arra is, hogy a Békés Megyei Házi Pá­linkaverseny győztese, Mihály László náluk készítette 44 fokos vilmoskörte-pálinkáját. Az Árpád Pálinkatanya elérhe­tőségei: Békéscsaba, Kisrét 92/2. (mezőmegyeri út), telefon 66/325- 859, 30/998-4032. E-mail: arpad­­palinka@arpadpalinka.hu, hon­lap: www.arpadpalinka.hu. A nagydíjat az Országházban Fazekas Sándor adta át ifj. Nagy Árpádnak t 2015. JÚNIUS 26., PÉNTEK Hazánk határai mentén futott, két hónapig volt úton OROSHÁZA Zipperer Viktor, a Szentesen dolgozó szerződéses katona, orosházi sportember több mint 50 napig volt úton. Ha­tárfutóként 14 megyét érintve körbefutotta Magyarországot. Két hónap alatt 1800 kilométert teljesített. A napsütés nyoma­it arcán, lábán hordozva, lebar­nulva futott be Orosháza főteré­re, majd a városházára tegnap délután. Szerettei mellett isme­rősök, sportolók, sőt, Gazsi Sán­dor a város sportbarátainak ne­vében fogadta, és átadott egy ser­leget is a futónak. Közösségi oldalán Zipperer Viktor úgy fogalmazott útja során: „azt hiszem, hogy vala­mi fantasztikus történik velem, képes leszek megvalósítani egy hihetetlen álmot, amit én magam is nagyon elérhetetlen­nek találtam”. Viktort semmi nem akadá­lyozta a megvalósításban. Fúj­hatott viharos erejű szél, eshe­tett eső, szikrázó napsütésben is rótta a kilométereket, elkop­tatva a pár futócipőt (a harma­dik lábbelit megkímélte kime­nő, városnéző cipőnek). A test­nevelő, katonaember már indu­lásakor tisztában volt azzal, so­kat ki kell bírnia. Kibírta. Az or­szághatár mentén körbefutotta hazánkat, naponta 35 kilomé­tert teljesítve. Egyik emlékezetes helyén, Ózdon rendőrautós felveze­tést kapott, bringások kísére­tében. Tiszteletére egy helyi tehetség még énekelt is neki. A történetekből kifogyhatatlan a sportember, aki egyelőre nem tervez újabb, extrém kihívást teljesíteni. Cs. I. Zipperer Viktor tegnap célba ért. A pénzvilág ismereteiről diákoknak MEZŐKOVÁCSHÁZA Az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egye­sület pénzügyi középiskolai képzéseinek keretében a Hu­nyadi János Középiskola 11. év­folyamos diákjai a munkaválla­lás szabályaival, a diákok mun­kavégzésének feltételeivel is­merkedtek, hogy ne kerülje­nek törvénysértő helyzetekbe a munkavállalás piacán. Hely­zetgyakorlaton keresztül ele­mezték a feketefoglalkoztatás veszélyeit. A 12. évfolyamosok a hitelekkel és a diákhitellel kapcsolatban szereztek ismere­teket. A diákhitel mellett a fo­gyasztási hitelek és a hitelkár­tyák felhasználási területeit is megismerték a tanulók. Cs. I.

Next