Békés Megyei Hírlap, 2016. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-02 / 1. szám
lÉjvvnoíi 4*>íl ,«CIM9«6Xó8 00d£ X ÜOJ.Í 6m3 líi* , oos-oee v30 90 : .teT O MEGYEI KORKÉP 2016. január 2., szombat HÍREK Együttműködés az élő Gyepesért KÖTEGYÁN Élő vízfolyássá tennék a Gyepes-csatornát Kötegyánban és Sarkadon. Nemes János polgármester lapunk kérdésére elmondta, hogy a közelmúltban ezzel kapcsolatban egyeztetett a község kezdeményezésére Kötegyán és Sarkad vezetése, ahol megbeszélték az együttműködés fontosságát. A projekt kapcsán a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatósággal is kapcsolatot ápolnak, melynek egyeztetnie kell a romániai, nagyváradi illetékes vízügyi igazgatósággal is, mivel a Gyepes-csatorna a határon túlról érkezik Magyarországra. (fb) Napirendre került a vésztői temető VÉSZTŐ A helyi temető helyzete, jövője is napirendre került az elmúlt év utolsó heteiben Vésztő képviselő-testületi ülésén. A város tárgyal a jövőben a köztemető átvételéről a Pietas Egyházi Temetkezési Kft.-vel, azzal a szándékkal, hogy a temetkezési szolgáltatásokat továbbra is a jelenlegi cég látná el. Szó volt a kerítésről is, amelynek megépítésére az önkormányzat hatmillió forintot biztosított a költségvetés terhére. (fb) Mire jogosultak a köztisztviselők? SARKAD Egy olyan helyi rendeletet fogadott el a sarkadi képviselő-testület nemrégiben, melyben a polgármesteri hivatal köztisztviselőit megillető egyes juttatásokat, támogatásokat részletezik. Erre azért volt szükség, mert a korábbi szabályzat elavult, több ponton jogszabályváltozás történt. A dokumentumban ezúttal döntöttek az illetmény-kiegészítésről, a képzettségi pótlékról, a béren kívüli juttatásokról, de többek között a családépítési támogatásról is. (ib) * Kevesebb hosszú hétvége vár a pihenni vágyókra Ünnepek szombaton és vasárnap Idén az átlagosnál kevesebb naptár szerinti munkarendtől eltérő szabadnapnak örülhetnek a munkavállalók. Összesen öt, három- vagy négynapos hétvége lesz. Molnár Pál Márton pal.marton.molnar@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Idén éppen úgy jönnek ki az ünnepi hétvégék, hogy naptár szerint többet kell dolgozni, mint 2015-ben. Augusztus 20-a, a szenteste és szilveszter szombatra, míg október 23-a vasárnapra esik. A két négynapos hosszú hétvége közül az egyik a március 15-ei nemzeti ünnep, a másik a november 1-jei szabadnap miatt lesz. Idén március 15-e kedd, ezért 14., hétfő pihenőnap, így a hosszú hétvége március 12. és március 15. közé esik, de 14- t egy héttel korábban, március 5-én, szombaton kell ledolgozni. November 1. szintén kedd, így akkor is az előtte lévő hétfő lesz pihenőnap, tehát hoszszú hétvége október 29. (szombat) és november 1. (kedd) közé esik. Az október 30-ai pihenőnapot két héttel korábban, október 15-én, szombaton kell munkával pótolni. A két, négynapos hétvége mellett további három háromnapos hétvége is lesz. Rögtön háromnapos hétvégével indult az új év, hiszen január elseje péntekre esett. Március végén már beköszönt a húsvét, azaz a harmadik hónap 27-én és 28-án, hétfőn sem kell dolgozni. Idén a szenteste szombaton lesz, így karácsony ünnepén szintén három napot pihenhetnek a munkavállalók. Augusztus 20. és október 23. hét végére esik, az előbbi szombaton, az utóbbi vasárnap lesz, így még egy hétköznap közbeiktatott szabadnap sem lesz akkortájt. A hírhez szorosan kapcsolódó statisztika, hogy Békés megyében a szabadság eltöltésekor továbbra is legnépszerűbbek az ünnepek előtti hosszú hétvégék, a három-négy napos utak. Az idősebbek körében még mindig a gyógyfürdők rendelkeznek a legnagyobb vonzerővel. Emellett megfigyelhető a wellnesshétvégék térhódítása, a kisgyermekes családoknál pedig az aquaparkok iránti fokozott érdeklődés. Sokan azonban nem tudják megfizetni a drágább fürdőhelyek szolgáltatásait, ezért feljövőben vannak az olcsóbb árakat kínáló helységek. Ilyen például Mezőkövesd, Mórahalom vagy Bogács. Az őszi-téli időszakban a természeti értékekre épülő szolgáltatások, illetve a természetjárás jelenti a legfőbb turisztikai vonzerőt. Békés megyében továbbra is a legnépszerűbbek az ünnepek előtti hosszú hétvégék, a három-négy napos utak gyógy- és wellnessfürdőkbe A minisztérium szerint minden szabályos volt Méhkeréken MÉHKERÉK Mint lapunk csütörtökön beszámolt, Juhász Péter, az Együtt alelnöke szerint eltűnt 30 millió forint Méhkeréken egy bűnmegelőzési projekt kapcsán - ami a címe alapján az általános iskolához kötődik -, de Tát Margit polgármester azt mondta: kedvezményezettként az önkormányzat bonyolította le a pályázatot, szabályosan. Az esettel kapcsolatban megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, ahol csütörtöki lapzártánkat követően választottak. A szaktárcánál úgy nyilatkoztak, hogy az önkormányzat valósította meg 2013 szeptembere és 2015. február 28-a között az említett, Bűnmegelőzés a Méhkeréki Kétnyelvű Általános Iskolában címet viselő projektet a rendelkezésre álló, tételes dokumentáció szerint. Mint írták, a TÁMOP-projekt keretében ismeretterjesztő, bűnmegelőzési, egészségügyi és kulturális szakköröket, kézműves foglalkozásokat, előadásokat, tréningeket rendeztek, s beszerezték a szakmai megvalósításhoz és a foglalkozásokhoz szükséges eszközöket. Az programokon, foglalkozásokon 30-100-an vettek részt a célcsoportból. A projekttel kapcsolatban a támogató szervezet záró helyszíni ellenőrzést folytatott le augusztus 6-án a kedvezményezettnél, tehát az önkormányzatnál. Ellenőrizték a vállalt szakmai tevékenységeket, kifizetéseket, indikátorokat, beszerzéseket, valamint a kötelező nyilvánosság teljesülését. Szabálytalanságot nem állapítottak meg, a vállalások a dokumentáció alapján teljesültek, így a záró elszámolási csomagot október 6-án jóváhagyták. Mint lapunk megírta, Juhász Péter, az Együtt alelnöke szerint megalapozott a gyanú, hogy a program keretében elköltött majd’ 31 millió forintot nem a támogatási szerződésben megjelölt programokra, illetve eszközbeszerzésekre fordították, ezért fel- és bejelentést is tett az Igazmondó Alapítvány a Legfőbb Ügyészségen, s az Európai Csalás Elleni Hivatalnál. Tát Margit, a település polgármestere akkor azt mondta: a pályázat címe, illetve a kedvezményezett és a megvalósító nincs öszszefüggésben. A projektnek a valóságban semmi köze az általános iskolához. Csak azért vették bele a projekt címébe az intézményt, mert a célcsoportot a méhkeréki gyermekek alkották. L. B. A fiatal egyedek ilyenkor építik új járataikat, az idősebbek meglévő otthonaikat tartják karban Újévkor is szorgalmasan dolgoztak a földikutyák BÉKÉS MEGYE/MAGYARORSZÁG Hat tonya határában, a Tompapusztai löszgyepen napról-napra szaporodnak a talajlakó emlősök fúrásai. A földikutyák szorgalmasan építik, renoválják járataikat - adta hírül a Körös-Maros Nemzeti Park honlapja. Magyarországon a földikutya az egyik legveszélyeztetettebb emlős. Fokozottan védett állat, ezért a természetvédelmi értéke egymillió forint. Három alfaja ismert: az erdélyi, a magyar, valamint a délvidéki. A magyar földikutya Battonya határában, az erdélyi az Alföld északi területein, a délvidéki pedig a magyar-szerb határon, valamint Baja térségében fordul elő. Az állatfaj kizárólag csak a Kárpát-medencében honos. A földikutyák a többi talajlakó emlőshöz hasonlóan életük nagy részét a föld alatt töltik, így csak ritkán láthatjuk őket. Időszakos földfelszíni jelenlétükre elsősorban a túrások utalnak. Ezeket könnyű ugyan összetéveszteni a vakond vagy a kószapocok túrásaival, de ha alaposabban megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy néhány dologban különböznek. A földikutyák túrása az említett két faj kupacainál általában kicsit nagyobb, és talajhurkák jellemzik. Ez a túrás módjából adódik, a földikutya ugyanis a homlokával tolja ki a talajt a járatból, így tömörítve azt, a vakond és a kószapocok viszont ásólábaival eléggé felaprózza a talajt, ezért az nem áll össze ilyen hurkákká. A túrások általában késő őszszel és kora tavasszal jelennek meg, de esősebb években nyáron is láthatók. Idén nyáron az aszály miatt a talajlakó emlősök aktivitása igen alacsony volt, december eleje óta azonban a Tompapusztai löszgyepen, ahol a legtöbb magyar földikutya él, jelentős mozgások indultak meg. A földikutyákról - rejtőzködő, földalatti életmódjukból adódóan - keveset tudunk, az azonban bizonyos, hogy a fiatal egyedek ilyenkor építik új járataikat, az idősebbek pedig meglévő otthonaik karbantartásával foglalatoskodnak. Örvendetes, hogy idén nemcsak Tompapusztán, hanem Battonya határában más helyeken is megjelentek a földikutyák. Négy kisebb élőhelyet fedezhetünk fel elhagyott tanyaudvarokon, kaszálókon. Mivel ezek az állatok leginkább a nem bolygatott talajt, a gyepeket kedvelik, ezért ritkán jelennek meg a kiskertekben. Ott jellemzően inkább a vakondok és a kószapockok működnek a föld alatt, időnként jelentős károkat okozva. M. P. M. A földikutya a Kárpát-medencében honos, fokozottan védett állat