Békés Megyei Hírlap, 2017. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-24 / 70. szám

f1 EURÓPAI PARLAMENT Erdős Norbert EP-képviselő a magyar tojáságazat helyzetéről Saját stratégiája, központi „Szomorú tény, hogy Ma­gyarország ma már nem ön­ellátó tojásból. Ezért egy nemzeti tojásstratégiára és egy egymillió állományú ba­romfiból álló telep és mel­lette egy megfelelő nagy­ságú központi tojásváloga­tó rendszer kiépítésére len­ne szükség” - jelentette ki Erdős Norbert európai par­lamenti képviselő Békés­csabán, ahol Végh László­val, a Magyar Tojóhibrid-te­nyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnökével tárgyalt. BÉKÉS MEGYE Végh László a ta­lálkozó során ismertette a ma­gyar tojástermelés fő adatait: a kevesebb mint 10 ezer terme­lő közül csak 550 üzem regiszt­rált hivatalosan, míg a többiek döntően őstermelőként működ­nek és általánosságban keve­sebb mint 300 tyúkot tartanak. A rendszerben a 2016-os adatok alapján körülbelül 4 millió tyúk található, amelyből 3,5 millió darabot nagyüzemi rendszer­ben tenyésztenek. Ez 20-30 ha­zai vállalkozást jelent, amelyek közül a Gyermelyi Tojás Kft. (kb. 500 ezer db), a Biotojás Kft. (kb. 350 ezer db) és a Csabatáj Mező­­gazdasági Zrt. (kb. 150 ezer db) a legnagyobbak. Ezek a vállala­tok sok termelőnek nyújtanak biztos piacot és kiveszik a részü­ket a vidéki foglalkoztatásból is. Végh László, aki a Csabatáj Zrt. vezérigazgatója is, kijelen­tette, hogy a cég most 40 em­bernek ad munkát. A tojásága­zat kihívásaira és lehetőségei­re kitérve elmondta, hogy a ma­gyar termelők versenyképes tyúkokkal dolgoznak, különö­sen a Bábolna TETRA tyúkfaj­ta ér el kiváló eredményeket a tojások mennyisége és minősé­ge terén. A 4 millió tyúkot figye­lembe véve, kár, hogy csak két nagykereskedő, a kerekegyhá­zi Szíjjártó és a bőnyi Farm To­jás foglalkozik nagykereskede­lemmel, így ugyanis a megter­melt tojásmennyiség majdnem fele nem talál piacot. Ezért java­solta: egy egymillió állományú baromfiból álló telep és mellet­te egy megfelelő nagyságú köz­ponti tojásválogató rendszer ki­építésére lenne szükség. - Ez utóbbinál megeléged­nénk két darab 150 ezres­ új vá­logatógép üzembe állításával - tette hozzá. Ezen túl, a kister­melők összefogását és a nagy előállítók vezette integrációkat, vagyis a nagy méretű előállítók, feldolgozók és nagykereskedők, valamint a kistermelők össze­fogásával közös termelésszer­vezési rendszerek kialakítását kellene ösztönözni. Magyaror­szág sajnos már nem önfenntar­tó tojásból, mint a rendszervál­tozás előtt, de még a '90-es évek elején is. A kivitelünk gyakorla­tilag megszűnt, jelenleg néhány százalék csak, ez létojást és to­jásport takar. Az import aránya ellenben már túl nagy, 2013- ban például 500 millió db tojás érkezett hazánkba, főleg Len­gyelországból és Szlovákiából. Ez az utóbbi időben a kis mére­tű (A minőségű, ipari) tojás im­portját jelenti, ami sok esetben­­ a látszólagosan olcsóbb eladá­si ára miatt - hátrányosan érin­tette a magyarországi gazdák által termelt, magasabb kate­góriába sorolt tojások értékesí­tését. Továbbá, a múltban a to­jás magas áfatartalma is jelen­tősen hátráltatta az ágazatot, hi­szen az import nagy része feke­tepiaci úton került hazánkba. Vannak m­ár lépések a tojástermelők érdekében.­­ Kifejezetten hálásak va­gyunk a magyar kormánynak, hogy a baromfihús mellett a to­jás áfáját is 5 százalékra csök­kentette 2017-től. Ez a lépés és az Elektronikus Közútiárufor­­galom-ellenőrző Rendszer mű­ködésbe lépése nagy arányban csökkenti az áru illegális beho­zatalát és a feketekereskedelmet - emelte ki közösen Végh László és Erdős Norbert. Erdős Norbert válaszul hang­súlyozta, támogatná egy ma­gyar tojásstratégia kidolgozását. - Van már sertésstratégi­ánk, szójastratégiánk, így mi­ért ne legyen tojásstratégi­ánk, amikor egy komoly lehe­tőséget nyújtó ágazatról beszé­lünk? Ezen a magyar agrármi­nisztérium és az érintett szak­mai szervezetek szoros együtt­működésével megírt anyagon belül kellene rendelkezni az új baromfitelep és központi tojás­válogató rendszer létrehozásá­ról, a hazai kereskedelem kon­centrációjáról, a tojástermelők összefogásáról és integrációjá­ról, a túl nagy tojásimport jog­szerű eszközökkel történő vis­­­szaszorításáról és a hazai tojás­nak a magyar szupermarketek­ben történő népszerűsítéséről - tette hozzá a fideszes politi­kus. - Látunk már lépéseket a magyar tojástermelők életének könnyítése érdekében: a már említett áfacsökkentésen és az EKÁER informatikai rend­szeren túlmenően, mától a to­jás darabárát azonos méretben kell ezentúl feltüntetni a súlyra vetített egységárral, egy most hatályba lépett NGM-rendelet szerint, így a fogyasztók szá­mára azonnal összehasonlítha­tó lesz az eltérő méretű és tö­megű tojások darabára a súly­ra vetített egységárral - emelte ki Erdős Norbert. Hozzátette, hogy az eddigi négy (S, M, L és XL) méretkate­gória szerint osztályozott tojá­soknál eddig nem jelent meg a tényleges súly szerinti különb­ség, így a súlyra vetített ár nem volt olcsóbb a kis méretű tojá­soknál - amelyek döntő része importból származik - a na­gyobb méretűekhez képest.­­ Ez a rossz gyakorlat hátrá­nyosan érintette a magyaror­szági gazdák által termelt, ma­gasabb kategóriába sorolt to­jások értékesítését, ezért sür­gős lépésre volt szükség. A ma­gyar kormány lépését ezért üd­vözlöm, és bízom benne, hogy a magyar termelők mostantól na­gyobb arányban tudják majd a tojásaikat értékesíteni a hazai piacon - jelentette ki Erdős Nor­bert, aki a következő lépést, egy mindenre kiterjedő magyar to­jásstratégia kidolgozását vár­ja a kormánytól és az illetékes szakmai szervezetektől. Végh László, Erdős Norbert és Páczay György (balról jobbra) a Csabatáj Zrt. telephelyén tájékozódtak az ágazat aktualitásairól PROMÓCIÓ Támogatták az egységes ellenőrzésekről szóló jogszabályt Ne legyen több élelmiszerbotrány! AZ EURÓPAI NÉPPÁRT Képvise­lőcsoportja szavazatával tá­mogatta az élelmiszerláncon belül több és jobb hatósági el­lenőrzést és mintavételezést bevezető új, uniós jogszabály elfogadását. A célkitűzés az Európai Unióban kapható ter­mékek iránti fogyasztói bi­zalom helyreállítása, a 2013- as lóhúsbotrányhoz - amikor számos tagállamban marha­húst tartalmazó összetett élel­miszerekről derült ki, hogy azok valójában lóhúst tartal­maztak - hasonló esetek el­kerülése. A most elfogadott jogsza­bály az élelmiszerek, a ta­­karmányok, az biotermékek, a növényvédő szerek, a növé­nyek egészsége, az állatjólét és az állatok egészsége, vala­mint a földrajzi árujelzők el­lenőrzésére terjed ki. E jogszabály révén minden ágazatban szigorúbb, hatéko­nyabb, kevesebb bürokráciá­val járó és kockázatalapú ha­tósági ellenőrzésekre számít­hatunk. A csalásokat szigo­rúbban büntetik majd. Az új jogszabály alapján főszabály­ként előre nem bejelentett, meglepetésszerű ellenőrzé­sek lesznek. Pilar Ayuso spanyol kép­viselő, a jogszabály európai néppárti jelentéstevője kije­lentette, hogy ma már az Eu­rópai Unió rendelkezik a leg­szigorúbb szabályozással az élelmiszer-biztonság, a ható­sági nyomonkövetés, az állat­­egészségügy és az állatjólét terén, de a hatékony működés érdekében e jogszabály alkal­mazását ellenőrizni kell. - A jogsértők elrettenté­se érdekében nagyobb mérté­kű ellenőrzésekre és hatéko­nyabb büntetési rendszerre van szükségünk. A közelmúlt élelmiszerbotrányai világos­sá tették a számunkra, hogy a büntetések nem voltak elég szigorúak eddig - tette hozzá. Ayuso összefoglalóan megje­gyezte, hogy ez a jogszabály az egész EU-n belül egysége­síti a hatósági ellenőrzések vi­telét és hozzájárul majd az eu­rópai fogyasztók biztonságá­nak a növeléséhez. Az élelmiszeripar a máso­dik legnagyobb ágazat az Eu­rópai Unión belül. Hétszázöt­­venmilliárd euró értékben ál­lít elő élelmiszert évente, és az elsődleges termeléstől kezdve a kiskereskedelemig és ven­déglátásig bezárólag 48 millió embert foglalkoztat. 2017. MÁRCIUS 24., PÉNTEK Megfontolandó a gyepmesteri képzés visszaállítása SZOMORÚAN hallottam, hogy a közelmúltban megszűnt az OKJ-s szintű gyepmeste­ri képzés hazánkban - fogal­mazott Erdős Norbert euró­pai parlamenti képviselő, aki dr. Király Pétert, a Rex Ku­tyaotthon Alapítvány alapító­ját és elnökét fogadta nemrég az Európai Parlamentben. Az állatorvosként is prakti­záló alapító a kérdés kapcsán elárulta, hogy a szóban forgó képzésnek részét képezte a kíméletes korai ivartalanítás is, ami sok esetben az egyik leghatékonyabb megelőzé­si módja annak, hogy a há­zi kedvencek elkóboroljanak. Az EU tagállamaiban - így sajnos Magyarországon is - komoly probléma az állatok elkóborlása, amely megfele­lő képzéssel és a korai ivar­­talanítással nagymértékben megelőzhető lenne. A képzés számos, ma is aktuális prob­léma megoldását segíthetné. - Úgy vélem, hogy újra kel­lene indítani a gyepmeste­ri képzést, s így a társállatok védelmén túl lehetőséget te­remthetnénk az olyan, a kö­zösség számára hasznos szer­vezeteknek, mint a Rex Ku­tyaotthon - jelentette ki Er­dős Norbert. Király Péter tájékoztatást adott az alapítvány által mű­ködtetett a Rex Budapesti Ál­latvédelmi és Természetvé­delmi Élménypark, röviden Állatsziget tevékenységéről is. A kéthektáros területen található létesítmény egyedi „állatkertjével”, amelyben há­zi kedvenceket és a hagyomá­nyos magyar parasztudvar ál­latait (sertés, szarvasmarha, tyúk, kakas, kacsa, liba stb.) tartanak, nagyszámú látoga­tót, különösen iskolás gyer­mekeket fogad. Továbbá, ál­latvédelmi és kíméletes ivar­­talanítási tréningeket tart és itt működik egy a kóbor álla­tokat ellátó állatorvosi klini­ka is. - Örülök, hogy az Állat­sziget, ez a többfunkciós lé­tesítmény jelen van és aktí­van működik, hiszen ez egy­aránt szolgálja az állatvilág jobb megismertetését, a he­lyes állattartási kultúra ki­alakítását és a környezettu­datos magatartás népszerűsí­tését - hangsúlyozta válaszá­ban a fideszes politikus. Erdős Norbert az Európai Parlamentben fogadta dr. Király Pétert, az alapítvány elnökét

Next