Békés Megyei Hírlap, 2019. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
2019-05-25 / 120. szám
2 ki álmokat kerget, és álmait az égen Nagy Koppány Zsolt Mirtse Zsuzsa XL Az év kiállításán 7j Csukás István IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET FF de kell valaki, hinti el jff humoreszkje novellája £ J jártunk / — versei interjú Forrai Katalin Eszterlánc című könyvének illusztrációja (Móra kiadó, 2014) 4 i i » vezérvers Birtalan Andrea Idill Létezésed egy apró hintaló A boldogság hajópadlóján, Elringat, mint jó könyv a magányost, Mosolyod fehér orchidea, Folyton nyílik, szüntelen ragyogva, Mint ablakok a nagy melegben, Csendben duzzog a távirányító, A tévé lassan műkincs lesz már, Híradó helyett a nagy kék szemek, Végtelen lehetőség, tenger, Magad bámulod egy fali képen, Nincs szégyen, gátlás, büszke vagy rá, A derűtől égsz, mint új izzókkal Egy aranyfoglalatú lámpa, Elfedsz mindent a jókedveddel, Ott kint csönget egy sárga villamos, vázát kocogtatsz, újrajátszod újra és újra mert sosem elég. Nem bújni takaróba, szerepbe. Nem hajtogatni dobozokat. Lenni itthon, együtt, béke csendben. A rövid meséket, a hosszú meséket, a kerek meséket és a töltött meséket is szeretjük „Nincs külön valóság felnőtt és gyerek számára" Generációk nőttek fel a művein, meghatározó alakja a magyar ifjúsági irodalomnak. Csukás István budapesti otthonában fogadott Süsü és Gombóc Artúr társaságában, hogy meséljen nekem csodákról, irodalomról és csodákról az irodalomban. — Nem csak meséket ír, verseket, felnőtteknek szánt műveket is, elsősorban mégis az ifjúsági irodalom tette ismertté. Hogyan csöppent a mesék világába? - Amikor pályakezdő voltam, Magyarországon egy nagyon erős hullám érkezett a meseirodalomba. Ennek az volt a magyarázata, hogy annak idején a szocialista realizmus rémes korszakában, amikor a jó írókat sorban kirugdosták, ők a gyermekirodalomban találtak helyet. A legnagyobb írókról van itt szó: Tersánszky, Szabó Magda s így tovább mindenki. Mondanom sem kell, hogy a magyar gyerekek jártak jól. Ennek a nagy hullámnak a végén kerültem én is ide. Mondhatnám, hogy menedékként vagy baráti rábeszélésre mindkettő igaz volna. Ez azért fontos, mert amikor megismertem, kik írnak a magyar gyerekeknek, rájöttem, hogy ők voltaképpen elismert írók, és nagyon magas színvonalon alkotnak. Elkezdtem nyomozni, elolvastam, amit csak lehetett, és rájöttem, hogy nincs még egy ilyen csodálatos gyermekirodalom, mint a magyar. Még a szocializmus előtt is minden kiemelkedő író, Petőfitől, sőt Vörösmartytól kezdve írt a gyerekeknek, ha mást nem, egy verset. Végigmenve az időben, nagyokat ugorva Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc nevén keresztül, rájöttem, hogy ez egy nagyon fontos része a magyar irodalomnak. Ez még abban az időben volt, amikor nem kényszerből írtak a gyerekeknek. Amikor a tragikus hangú írótól, Móricztól olvastam, hogy Volt egy török Mehemed, / Sose látott tehenet..., szinte leestem a székről, és rájöttem, hogy ez egy nagyon fontos dolog. Ezt ma is vallom. Éppen ezért soha nem tartottam kevesebbre az ifjúsági irodalmat, mindig ugyanazzal az energiával írtam a gyerekeknek, mint a felnőtteknek. Meggyőződésem, hogy a gyermekirodalom talán a legfontosabb része a teljes magyar irodalomnak. Nem mellékvágánya, nem asztal alatti maradványa, hanem egyenrangú párja, ahogy a névsor is bizonyítja. A gyerekeknek úgy kell írni, mint a felnőtteknek, csak egy kicsit jobban. Azért jobban, mert a gyerek mindig sokkal erősebb közönség, jobb az agyuk, a képzeletük, és ezt kell megtölteni a világgal, a csodákkal. — Ez a céljuk a meséknek? Hogy feltöltsük a gyermeki képzeletet? Ezt úgy szokták tőlem megkérdezni, hogy mi a haszna - a haszon szót nem szeretem -, mi a haszna a festménynek, a zenének? Inkább azt mondanám, a lényege, a küldetése. Az, hogy a gyerekeket segítse a világ birtokbavételében. A gyerek egyetlen feladata, amikor világra jön, hogy azt elfoglalja. Ebben segít a nyelven keresztül a gyermekirodalom. Segít felismerni, felfedezni, szavakat ad a szájába, és igen, kitölti a képzeletét. Az is meggyőződésem, hogy a magyar gyereknek magyar mesét kell olvasni. Ebben nincs nacionalizmus, a német gyereknek német mese kell, a franciának francia. Azért, mert a gyermek ide született, ez lesz a világa, ezt kell vele megismertetni. Van egy sajátos gondolkozásunk, ami csak a mienk. Nem szabad, hogy ez másként legyen, mert akkor csonkák maradunk. Gyerekkorban ez azért nagyon fontos, mert ez lesz az ő oxigénje. Persze olvasson később idegen nyelveken is, de ez legyen az első. Ezzel a szándékkal kezdtem el írni. Nem zászlóvivő szerettem volna lenni, nem oktató, élményt akartam adni. Olyan élményt, amilyen akár egy nagyregény a felnőttnek. folytatás a 3. oldalon » i 1 \