Békés Megyei Hírlap, 2021. július (25. évfolyam, 150-176. szám)

2021-07-15 / 162. szám

12 MEGYEI KÖRKÉP Életműdíjat vett át dr. Vincze Gábor, aki aktív a gyógyításban és a közéletben A cápasort még ma is emlegetik BÉKÉS MEGYE Dr. Vincze Gábor PhD. professzor, a megyei központi kórház gyulai pszi­chiátriai osztályának főor­vosa, megyei pszichiáter szakfőorvos, a Magyar Orvo­si Kamara megyei elnöke, a Gál Ferenc Egyetem Egész­ség- és Szociális Tudományi Karának dékánja, és még szá­mos tisztség viselője vette át a napokban a Magyar Pszichi­átriai Társaság Életműdíját. A professzorral beszélgettünk arról is, miként lett a legfiata­labb osztályvezető főorvos az országban, mi a hitvallása a gyógyításban, az emberek se­gítésében, és honnan jött a cápator ötlete. Nyemcsok László laszlo.nyemcsok@mediaworks.hu­ ­ Túry Ferenc professzor mél­tatásában kitért arra, hogy a sport is az ön védjegyévé vált. Számos feladata között jut ide­je felkészülni a július végi Bala­­ton-átúszásra? - Nélkülem meg se rendez­nék. Komolyra fordítva a szót, az úszás, a vízilabda mindig közel állt hozzám, egyik alapí­tója voltam a csabai pólós egye­sületnek, most is alelnökként segítek. Teniszeztem és számos versenyt is szerveztem, bevon­va az orvosokat. Egykoron NB II.-ben tollasoztam, és a fut­ball is szenvedélyem játékos­ként, nézőként egyaránt. Min­den jelentős békéscsabai sport­­eseményen kint vagyok a röp­labdától a labdarúgásig.­­ A strand, a víz szeretete kapcsán jutott eszébe a máig emlékezetes cápator megszerve­zése? - Nagyon sok szakmai konferen­ciát szerveztem az országban, ezen belül Békésben. 1996-ban volt 150 éves a gyulai kórház, a ta­nácskozás utánra egy meg­lepetést tartogattam. Hat, ki­sebb cápát hozattam Grön­­landról barátaim segítségével, és ezeket tepsikben megsütöt­ték, majd a gyulai várfürdőben fogyasztotta el a társaság. Em­lékül pedig mindenki hazavi­hetett egy cápafogat.­­ Újkígyóson született, Békés­csabán él családjával, de ha már Gyula szóba jött, nagyon sok minden köti oda. Nem vé­letlenül, hiszen a kórház, a me­gye pszichiátriája összeforr az ön nevével, munkásságával.­­ Büszke vagyok újkígyósi származásomra, a város díszpolgárává avattak 2013- ban. Gyulán kaptam meg 2008-ban a Pándy Orvos-cí­met, 2011-ben a Pro Sanitate­­kitüntetést. És hogy egy kicsit a cápáról a disznótorra elka­nyarodjak, három éve Békés­csabán választották kolbász­királlyá. Már hatéves korom­ban disznót fúrtam, és az­óta is őrzöm a hagyományo­kat, minden évben készítünk kusár és vastagkolbászt. - Szóba került Pándy Kálmán. Úgy tudom, jelentősen hozzá­járult ahhoz, hogy az ő nevét viselje a mai napig is a gyulai kórház.­­ Ő is Kígyósról származott, alapítója, majd 1889-1905 kö­zött főorvosa volt a gyulai pszi­chiátriának. Szigorló orvos­ként kerültem Gyulára, Hor­váth Szabolcs vezette akkor a pszichiátriát, és nagy élvezet­tel vettem részt az általa szer­vezett pszichoterápiás hétvé­géken. Akkor döntöttem el, hogy a pszichiátriát választom a gyógyításon belül. 1977-ben már a Fiatal Pszichiáterek Fó­rumában találtam magam ala­pító tagként, ez akkori szem­mel egy forradalmi kezdemé­nyezésnek számított. A hét­pszichológiájával kimentünk Békés megye számos tele­pülésére, és előadá­sokat tartottunk. Horváth Szabolcs utóda Baly Her­mina volt a gyulai pszichiátria élén, és vele találtuk ki, hogy Pándy Kál­mán nevét vegye fel a kórház. Sajnos, Baly Hermina időköz­ben elhunyt, de továbbvittem kezdeményezésünket, és sike­rült megvalósítani. Immáron a köznapok Nagy empáti­ás képesség, készség kell, amikor az em­ber a kliens­sel találkozik. Békés Megyei Központi Kórház berkein belül is megmaradt a Pándy Kálmán név. Minden év­ben átadjuk a Pándy Orvos­ cí­met, és a díjazott ültet egy fát a jövőnek a kórház területén. - Baly Herminát ön követte a megyei kórház pszichiátriai osztályvezető főorvosaként. 1985. július elsején nevezték ki, és 2018-ig látta el ezt a be­osztást, főorvosként azonban azóta is folyamatosan ott dol­gozik. Mire a legbüszkébb? - Arra, hogy nagyon sok em­bernek segítettünk, gyógyítot­tuk, kezeltük őket. Felhasznál­tunk ehhez külföldi jó példákat is. A ’80-as évek végén tanulmány­úton vehettem részt Svédországban, Finnországban és Franciaországban. A legnagyobb ha­tást ugyanakkor 1988-ban egy ame­rikai, Iowa Cityben lévő egyetemre elnyert ösztön­díj gyakorolta rám. - Túry professzor mondta, ne­héz a feladata, mert nincs an­­­nyi idő a méltatásra, mint amennyi hasznot hozott a pszi­chiátria nemes ügyének. Mi a titka, hogy ma is ugyanolyan lelkesedéssel segít embere­ken, mint évtizedekkel ezelőtt? - A pszichiátriai tevékeny­ség személyiségfüggő. Nagy empátiás, beleérző képesség, készség kell, amikor az ember a klienssel találkozik. Ilyenkor megszűnik a külvilág, csak az az ember van középpontban, akivel találkozom. És csak az dolgozik bennem, hogyan tu­dok neki, rajta segíteni. - Amikor az Életműdíjat átvet­te Balázs Judit professzortól, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnökétől, azt mondta, ez egy közös elismerés a kollégáival együtt. Mit értett ezen? - A poroszos vezetési stílus helyett a szimmetrikus embe­ri és szakmai kapcsolatokat helyeztem előtérbe. Amíg osz­tályvezető főorvosa voltam a megyei pszichiátriának, mint­egy 50-en szereztek szakorvo­si képzettséget. Ugyanilyen értékű munkának számított a szememben, amit a nővérek, asszisztensek, takarítónők el­végeztek. Mindenki tudta, mi a dolga. Az emberek közötti nyitottságot nagyon fontosnak tartottam és tartom ma is. Ah­hoz, hogy a munkámra, a be­tegek gyógyítására koncent­rálhassak, létfontosságú volt az állandó családi háttér, tá­mogatás.­­ Újra szakmázva egy kicsit, a gyógyszeres kezelésre vagy a pszichoterápiára esküszik? - Amikor az itt­honi szakmai kör­nyezetben még elég élesnek tar­tották a biológiai pszichiátria és a szociálpszichiátria kettősségét, én már akkor az integráció elkö­telezett híve voltam. Van egy mondás: az a fiatal pszichiáter, aki nem műveli a pszichoterá­piát, annak nincs lelke. Az a gyakorlott pszichoterapeuta, aki nem alkalmaz biológiai (gyógyszeres) kezelést, annak nincs esze. A kettő kombiná­ciójára voltam nyitott mindig. Azzal a hitvallással, hogy se­gítsek a hozzám fordulóknak.­­­ Rengeteg szakmai cikket, könyvet írt angolul és magya­rul. A pszichiátria tudományán belül mi az ön speciális kutatá­si területe? - A testi betegségek pszichi­átriáját kutatom évtizedek óta, például, hogy a testi betegsé­geknek milyen lelki vonatko­zásai, összefüggései vannak. Emellett a demenciakutatásba is beleástam magam. - Nem csak az orvoslást te­kintve van benne a megye kö­zéletében. Milyen célok vezér­lik? - Széchenyi István, a’legna­­gyobb magyar mondta, hogy egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik. Ennek szellemében, és ezért dolgozok mindennap az orvos­lásban, az oktatásban és a köz­életben egyaránt. Büszke va­gyok újkígyósi származásom­ra, a város díszpolgárává avattak. Dr. Vincze Gábor rangos elismerésben részesült Fotó: Lehoczky P. Miniszteri kitüntetést érdemelt ki SARKAD Miniszteri kitüntetés­ben, Németh László-díjban ré­szesült nemrég Nagy Ferenc, az Ady Endre-Bay Zoltán Gim­názium és Kollégium hamaro­san nyugdíjba vonuló pedagó­gusa. A szakember 1977-ben szerzett tanítói oklevelet Deb­recenben, majd 1987-ben Sze­geden diplomázott és lett ma­gyar nyelv és irodalom szakos tanár. 2004 óta dolgozik a sar­­kadi középiskolában kollégiu­mi nevelőtanárként. Munkáját a hivatástudat, a gyermek- és szakmaszeretet jellemzi. Szabad idejében szí­vesen fest, tagja a Kónya Sán­dor Kamarakórusnak. L. B. Hegyeket lehet elmozdítani vele Túry professzor dr. Vincze Gá­bor méltatásában elmondta azt is, hogy az ő vezetésével a hazai szakmai élet egyik erős bástyája lett a gyulai kórház pszichiátriai osztálya. - Ilyen orgánummal média­sztárok rendelkeznek - folytat­ta Túry Ferenc. - Ezt a hangot pedig eredményesen használ­ja szakmai, közéleti aktivitásá­ban. Továbbá az jut eszembe róla, hogy nagyon jól focizott, alig győztünk elugrálni a lövé­sei elől. A sokoldalúság erős jellemzője Gábornak, nem­csak a sportban, hanem a hi­vatásában is, szemlélete nyi­tott. Ha jelzőket mondhatok vele kapcsolatban, ezek jutnak eszembe: meggyőző, kariz­matikus, értékteremtő, baráti, erős, fürge, energikus, örökifjú. Az energiáiról szerényen csak annyit mondott, hogy szeret dolgozni. Kiegészíteném azzal, hogy hegyeket lehetne elmoz­dítani vele. BEOL.hu 2021. JÚLIUS 15., CSÜTÖRTÖK Az orosházi könyvtárosok mindig kitalálnak valami érdekes újdonságot Sok gyereket vonz az alkotás öröme OROSHÁZA Ha a vakáció hetei­ben a gyerekek keresik a hasz­nos időtöltés óráit, azt a Justh Zsigmond Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában ga­rantáltan meg is találják. Sok­sok éve már, hogy játszóházat hirdetnek ott színes progra­mokkal. Benéztünk hozzájuk és megállapítottuk, ez bizony telt ház. S hogy mit találtak ki a könyvtárosok az idei, káni­kulai hetekre? Minden napra mást. Eltérő anyagokkal, kre­atív technikákkal alkothat­nak a résztvevők a gyermek­­könyvtárban. Textíliák, karto­nok, gyöngyök és kombináci­óik. Készültek már szélcsen­gők, karkötők, ajtódíszek, ko­szorúk, varázsképek. Az illatos levendulát is be­csempészték a kínálatba, s közben szabtak, varrtak szív, madárka és kör alakú pár­nákat, azt tömőanyaggal for­mázták, mellé került a kiszá­rított virág pazar illatával. A remekművek akár tűpár­naként, de szobai illatosító­ként is jó szolgálatot tesznek majd a gyerekek otthonai­ban. Négy kislány egy asz­tal körül öltögetett, Hegedűs Réka, Petróczki Laura, Rozs­­nyai Zsófia, Francziszti Dóri ott ismerkedett öss­­e, alko­tás közben. Cs. I. A lányok egymásnak is segítettek az alkotásban a­ könyvtári játszóházban A szerző felvétele

Next