Békés Megyei Hírlap, 2021. szeptember (25. évfolyam, 202-227. szám)

2021-09-04 / 205. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Új zenék szólnak a Korzó téren BÉKÉSCSABA Új dallamokra táncol a víz a Korzó téri szö­­kőkútban - írta Szarvas Pé­ter polgármester a Facebook­­oldalán. Hozzátette, környék­beliek kérésére teljesen meg­újult a zenei repertoár, klasszi­kus, film- és gyermekmelódiá­kat választottak. Az összeállí­tásban felcsendülnek többek között a „Keresztapa”, a „Ro­bin Hood”, az „Aladdin” ismert és kedvelt dallamai, valamint Andrea Bocelli Time to Say Goodbye című dala is. L. B. Rendben tartják a holtágakat VÉSZTŐ Beszámolt tevékeny­ségéről a képviselő-testület előtt az a három civil szerve­zet - a Mágori Horgász Egye­sület, a Vésztői Körös Sport­horgász Egyesület, valamint a Kertmegi Horgász Egyesü­let -, amelyek évekre meg­kapták az önkormányzattól bizonyos holtágak üzemelte­tését. Karakas Anikó polgár­­mester elmondta, a beszá­moló jogszabályi kötelezett­ségen alapul. Mivel a doku­mentumok szakmailag meg­alapozottak voltak, a grémi­um elfogadta azokat. L. B. Árkot ástak a Bölönyi utcában BIHARUGRA A megfele­lő ütemben halad az a több mint 300 millió forintos beru­házás, amelynek során öt ki­lométer hosszon korszerűsí­tenek és építenek árkokat, csapadékvizet elvezető rend­szereket Biharugrán - mond­ta Makra Tibor polgármester a minap a Bölönyi utcában, ahol akkor a szakemberek dolgoztak. A munkálatok ős­­szel véget érnek, azok érin­tik, érintették a Bölönyi mel­lett a Jókai, a Nagy, az Erzsé­bet, a Petőfi, az Alkotmány, a Kossuth, a Táncsics és az Arany János utcákat. L. B. Polgármestersége alatt lett város Elek ELEK Kecskeméti János nyugdíjas mentőtiszt nem­régiben vehette át az Ele­kért érdemrendet. A vá­ros korábbi polgármestere rendkívül komoly fejleszté­seket vitt véghez a települé­sen, többek között elévülhe­tetlen érdemei vannak Elek 25 évvel ezelőtt történt vá­rossá nyilvánításában. La­punknál Kecskeméti János a hét embere. Vágvölgyi Nóra nóra.vagvolgyi@mediaworks.hu - Közel harminc éven át volt mentős. Mikor, ho­gyan döntött a szak­ma mellett? - Teljesen véletle­nül kerültem az Or­szágos Mentőszolgá­lathoz. Akkoriban az ÁFÉSZ gyulai boltjá­ban dolgoztam, és egy barátommal beszéltük hogy el kellene valahova menni munkát keresni. Ekkor elment előttünk egy mentő, mire összenéztünk. Hamaro­san jelentkeztem és felvettek, először általános ápoló és as­­­szisztens, majd mentő szak­ápoló végzettséget szereztem. Onnan az Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főisko­lai Karának mentőtisztképző szakára vezetett az utam, ahol 1990-ben mentőtiszti diplo­mát szereztem. Mentősként az utcán a maga ura az em­ber, nincs más, csak a sofőr és az ápoló, akiket segítségül hív­hat. Meg kell oldani minden helyzetet, minden rajtunk mú­lik. Ez egy mindennapos kihí­vás annak, aki ezt a hivatást választja. - Volt olyan eset, amire még ma is visszaemlékszik? - Nem gyűjtöttem az esete­ket, kettéválasztottam a ma­gánéletet a munkától. Ott­hon sem meséltem soha a fe­leségemnek. Másnap már nem gondoltam arra, mi történt előtte való nap, hacsak nem tanulni kellett belőle. Máskü­lönben megeszi az embert az, amit az utcán tapasztal. Nem vonszolhatjuk magunkkal má­sok fájdalmát, csak így lehet ezt több évtizeden át csinálni. - Majd polgármester lett. Mi vezette erre az útra? - 1990-ben lettem képvise­lő, harmincéves voltam, ak­kor volt a rendszerváltás, és volt bennem egy kis politi­kai affinitás. Az akkori pol­gármester tanácselnökből lett településvezető, sok min­denben nem értettünk egyet. Majd mikor elment nyugdíj­ba, jelentkeztem polgármes­ternek, és megválasztottak. - Hogyan emlékszik vissza erre az időszakra? - Úgy kezdtem neki a mun­kának, mint a mentésnél, ki­megyünk és megteszünk mindent, amit lehet, de persze nehéz volt, meg kellett tanul­nom ezt a szakmát, ezt a hi­vatást is. Új színt vittünk be­le, terveket szőttünk, és mi­kor volt rá forrás, meg is csi­náltuk. Jó néhány fejlesztést sikerült véghez vinnünk. Sikeres volt az a nyolc év. Úgy gondolom, mentő­tisztként előnyömre vált a határozottság, hogy nem pánikolok, mikor dönte­ni kell, mert minden döntés jobb, mint a nem döntés. - Mi az, amire a legbüszkébb, amit sikerült véghez vinni pol­gármesterként? - Kiváló volt a kapcsolat a kollégáimmal, és sokan, sőt mindenki fejlesztette a tu­dását, továbbtanult. Az ön­kormányzati bérlakásokat, az idősek napközijét, azt, hogy meg tudtuk csinál­ni ezeket, na és persze a településünk törté­nelmének legnagyobb tragédiájának, az ele­­ki németek kiűzeté­sének emlékére felállí­tott országos emlékhe­lyet. És hát anno a Szent István-szobor avatásakor Or­bán Viktor miniszterelnök is eljött. Azt hiszem, így hirte­len ezek a legkiemelkedőbb csúcsai annak a kilencvenki­lenc és fél hónapnak, míg pol­gármester voltam. - Ma mivel foglalkozik legin­kább? - Mikor visszavonultam, a kertet kezdtem művelni, gyümölcsfákat ültettem, sző­lőt, azokkal bogarásztam. Ám idővel kiújultak a gerincprob­lémáim, így most már csak az itthoni kertben lévő ötven gyümölcsfát gondozom. Mel­lette pedig rendszeresen já­rok úszni, és újra elkezdtem pingpongozni, a megyei baj­nokságban játszunk. Heten­te kétszer gyerekekkel is fog­lalkozunk, akik szintén sze­retnek ütögetni. És bár már tíz éve nyugdíjba vonultam, egykori mentős kollégáimmal még ma is tartom a kapcsola­tot. Huszon-egynéhány éve én töltöm ki a közös lottónkat. De nem mosolygott még ránk a szerencse, egy hármasunk volt csupán. Heten kezdtünk el játszani, közösen találtuk ki a számokat, azóta is ezek­kel játszunk. Kecskeméti János: minden döntés jobb, mint a nem döntés Fotó: B. A. Névjegy Kecskeméti János 1959-ben született. Az érettségi, majd a sorkatonai szolgálat után 1982-ben mentőápolóként he­lyezkedett el. 1985-ben álta­lános ápoló és asszisztens, 1986-ban mentő szakápoló végzettséget, majd 1990-ben mentőtiszti diplomát szerzett. 1996-ban a Janus Pannonius TE bölcsészkarán diplomázott. 1990-ben települési képviselő, majd 1994-ben és 1998-ban polgármesterré választották Eleken. 2002 nyarán mondott le, és visszatért a mentéshez, innen 2011-ben vonult vissza. Nős, egy leány- és egy fiúgyer­meke van, akik eddig két uno­kával ajándékozták meg. 2021. SZEPTEMBER 4., SZOMBAT Kolbászt loptak, amit meg is ettek a tolvajok MEZŐBERÉNY Társtettesként elkövetett lopás vétsége mi­att emelt vádat a Békési Járási Ügyészség, és vádiratában köz­­érdekűmunka-büntetés kisza­bását és vagyonelkobzást in­dítványozott egy büntetett elő­életű, 33 éves és egy büntetlen előéletű, 44 éves férfi ellen, akik kolbászt mentek lopni egy mezőberényi házba - tájé­koztatta lapunkat a Békés Me­gyei Főügyészség a napokban. Az eset ismertetéséből kide­rült, hogy a fiatalabb férfi még tavaly október 20-án az esti órákban mondta el társának, hogy tud egy mezőberényi in­gatlant, ahol sok füstölt kol­bász és szalonna van. A férfi­ak ezután elmentek a házhoz, bementek az ingatlan területé­re, majd az idősebbik az abla­kon bemászva 80 kilogramm kolbászt és 20 kilogramm füs­tölt szalonnát adott ki társá­nak. A zsákmányon távozásuk után megosztoztak egymással. A két férfi 260 ezer forint kárt okozott a sértettnek, amelyből az idősebbik férfitól történő 80 deka kolbász lefoglalásával 3 ezer forint térült meg. B. 0. Öt külterületi utat rendbe tennének SARKAD Öt külterületi utat fej­lesztenének Sarkadon 315 mil­lió forintból, ennek érdekében nyújt be pályázatot az önkor­mányzat a Vidékfejlesztési Program keretében - ismer­tette dr. Mókán István polgár­­mester. A város 300 millió fo­rintot igényel támogatásként, a maradék 15 millió forintot saját forrásból biztosítaná. Hozzátette: ha sikeres lesz a pályázat, akkor a beruházás keretében öt utat - három föld­­utat és két aszfaltutat - tenné­nek rendbe csaknem 3,8 ki­lométeren. Ezek a szakaszok egyébként a legforgalmasab­bak, a gazdálkodók által leg­inkább használtak. Kiemel­te, a jövőben is élne az önkor­mányzat a hasonló pályázati lehetőségekkel, és együttmű­ködésre törekszenek az agrá­­rium szereplőivel. L. B. A négyszáz oldalas kötet bemutatóját szeptemberben 14-én tartják a helyi könyvtárban Megszületett „A gyulai zsidóság emlékkönyve” GYULA Elkészült és már nyom­dában van Durkó Károly- Kereskényiné Cseh Edit-Szé­­kely Árpád A gyulai zsidó­ság emlékkönyve című albu­ma, ami a Gyula régen és ma könyvsorozat új, 16. kötete - jelentette be pénteki sajtótá­jékoztatójukon Durkó Károly, a könyv szerkesztője, a Gyulai Évszázadok Alapítvány elnöke. Mint elmondta, az al­bum az egykor Gyulavári­ban, majd Gyulán élt zsidó közösség életét dolgozza fel.­­ Kereskényiné Cseh Edit több évtizedes munkájára, va­lamint Diósi Lajos értékmen­tő tevékenységére alapozva, a kétéves intenzív és célirá­nyos kutatómunka soha nem gondolt eredményt hozott: hét fejezetben, 400 oldalon, több száz fényképpel és dokumen­tummal idézhetjük fel a vá­ros életében egykor meghatá­rozó szerepet játszott zsidóság történelmi hagyatékát - fogal­mazott Durkó Károly. A fejeze­tekben a zsidóság rövid gyulai története mellett két, a holo­kauszt idején írt naplót olvas­hatunk elhurcolt gyulaiak tol­lából. Megismerhetjük 12 hí­res és 47 ismert gyulai polgár élettörténetét, az izraelita kö­zösség életének fontos lenyo­matát jelentő zsidó temetőt és 53, a múltról is mesélő, a zsi­dósághoz is kötődő épületet. A könyv szerzőinek Balogh István, a Békés békétlenség című könyv szerzője adott lek­torként fontos iránymutatást, nyelvi lektorként Durkóné Il­lés Bernadett ügyelt a magyar helyesírásra. Székely Árpád elmond­ta, előzetesen úgy gondolták, hogy 25-30 kép jön majd össze az albumhoz, ehhez képest 420 fotót tudtak összegyűjte­ni. Munkájuk során többirá­nyú kutatást folytattak, gyu­lai vagy onnan elszármazott embereket kerestek meg, több mint 60 családot és személyi­séget értek el hazánkban, il­letve Kanadában, az Egyesült Államokban és Izraelben. Le­véltárakban, a könyvtárban és a múzeumban, valamint az interneten is rengeteg kuta­tást végeztek. Durkóné Illés Bernadett a sajtótájékoztatón elmond­ta, annak ellenére, hogy nem könnyű a téma, olvasmányos, jól olvasható kötet született. A holokauszt kapcsán kiemel­te a személyes visszaemléke­zések fontosságát. A könyvbemutató szeptem­ber 14-én, kedden, 17 órától lesz a gyulai Mogyoróssy Já­nos könyvtárban. P. G. Székely Árpád, Durkó Károly és Durkóné Illés Bernadett beszélt a Gyula régen és ma könyvsorozat új kötetéről Fotó: B. Á.

Next