Békés Megyei Hírlap, 2021. szeptember (25. évfolyam, 202-227. szám)
2021-09-04 / 205. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Új zenék szólnak a Korzó téren BÉKÉSCSABA Új dallamokra táncol a víz a Korzó téri szökőkútban - írta Szarvas Péter polgármester a Facebookoldalán. Hozzátette, környékbeliek kérésére teljesen megújult a zenei repertoár, klasszikus, film- és gyermekmelódiákat választottak. Az összeállításban felcsendülnek többek között a „Keresztapa”, a „Robin Hood”, az „Aladdin” ismert és kedvelt dallamai, valamint Andrea Bocelli Time to Say Goodbye című dala is. L. B. Rendben tartják a holtágakat VÉSZTŐ Beszámolt tevékenységéről a képviselő-testület előtt az a három civil szervezet - a Mágori Horgász Egyesület, a Vésztői Körös Sporthorgász Egyesület, valamint a Kertmegi Horgász Egyesület -, amelyek évekre megkapták az önkormányzattól bizonyos holtágak üzemeltetését. Karakas Anikó polgármester elmondta, a beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapul. Mivel a dokumentumok szakmailag megalapozottak voltak, a grémium elfogadta azokat. L. B. Árkot ástak a Bölönyi utcában BIHARUGRA A megfelelő ütemben halad az a több mint 300 millió forintos beruházás, amelynek során öt kilométer hosszon korszerűsítenek és építenek árkokat, csapadékvizet elvezető rendszereket Biharugrán - mondta Makra Tibor polgármester a minap a Bölönyi utcában, ahol akkor a szakemberek dolgoztak. A munkálatok ősszel véget érnek, azok érintik, érintették a Bölönyi mellett a Jókai, a Nagy, az Erzsébet, a Petőfi, az Alkotmány, a Kossuth, a Táncsics és az Arany János utcákat. L. B. Polgármestersége alatt lett város Elek ELEK Kecskeméti János nyugdíjas mentőtiszt nemrégiben vehette át az Elekért érdemrendet. A város korábbi polgármestere rendkívül komoly fejlesztéseket vitt véghez a településen, többek között elévülhetetlen érdemei vannak Elek 25 évvel ezelőtt történt várossá nyilvánításában. Lapunknál Kecskeméti János a hét embere. Vágvölgyi Nóra nóra.vagvolgyi@mediaworks.hu - Közel harminc éven át volt mentős. Mikor, hogyan döntött a szakma mellett? - Teljesen véletlenül kerültem az Országos Mentőszolgálathoz. Akkoriban az ÁFÉSZ gyulai boltjában dolgoztam, és egy barátommal beszéltük hogy el kellene valahova menni munkát keresni. Ekkor elment előttünk egy mentő, mire összenéztünk. Hamarosan jelentkeztem és felvettek, először általános ápoló és asszisztens, majd mentő szakápoló végzettséget szereztem. Onnan az Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának mentőtisztképző szakára vezetett az utam, ahol 1990-ben mentőtiszti diplomát szereztem. Mentősként az utcán a maga ura az ember, nincs más, csak a sofőr és az ápoló, akiket segítségül hívhat. Meg kell oldani minden helyzetet, minden rajtunk múlik. Ez egy mindennapos kihívás annak, aki ezt a hivatást választja. - Volt olyan eset, amire még ma is visszaemlékszik? - Nem gyűjtöttem az eseteket, kettéválasztottam a magánéletet a munkától. Otthon sem meséltem soha a feleségemnek. Másnap már nem gondoltam arra, mi történt előtte való nap, hacsak nem tanulni kellett belőle. Máskülönben megeszi az embert az, amit az utcán tapasztal. Nem vonszolhatjuk magunkkal mások fájdalmát, csak így lehet ezt több évtizeden át csinálni. - Majd polgármester lett. Mi vezette erre az útra? - 1990-ben lettem képviselő, harmincéves voltam, akkor volt a rendszerváltás, és volt bennem egy kis politikai affinitás. Az akkori polgármester tanácselnökből lett településvezető, sok mindenben nem értettünk egyet. Majd mikor elment nyugdíjba, jelentkeztem polgármesternek, és megválasztottak. - Hogyan emlékszik vissza erre az időszakra? - Úgy kezdtem neki a munkának, mint a mentésnél, kimegyünk és megteszünk mindent, amit lehet, de persze nehéz volt, meg kellett tanulnom ezt a szakmát, ezt a hivatást is. Új színt vittünk bele, terveket szőttünk, és mikor volt rá forrás, meg is csináltuk. Jó néhány fejlesztést sikerült véghez vinnünk. Sikeres volt az a nyolc év. Úgy gondolom, mentőtisztként előnyömre vált a határozottság, hogy nem pánikolok, mikor dönteni kell, mert minden döntés jobb, mint a nem döntés. - Mi az, amire a legbüszkébb, amit sikerült véghez vinni polgármesterként? - Kiváló volt a kapcsolat a kollégáimmal, és sokan, sőt mindenki fejlesztette a tudását, továbbtanult. Az önkormányzati bérlakásokat, az idősek napközijét, azt, hogy meg tudtuk csinálni ezeket, na és persze a településünk történelmének legnagyobb tragédiájának, az eleki németek kiűzetésének emlékére felállított országos emlékhelyet. És hát anno a Szent István-szobor avatásakor Orbán Viktor miniszterelnök is eljött. Azt hiszem, így hirtelen ezek a legkiemelkedőbb csúcsai annak a kilencvenkilenc és fél hónapnak, míg polgármester voltam. - Ma mivel foglalkozik leginkább? - Mikor visszavonultam, a kertet kezdtem művelni, gyümölcsfákat ültettem, szőlőt, azokkal bogarásztam. Ám idővel kiújultak a gerincproblémáim, így most már csak az itthoni kertben lévő ötven gyümölcsfát gondozom. Mellette pedig rendszeresen járok úszni, és újra elkezdtem pingpongozni, a megyei bajnokságban játszunk. Hetente kétszer gyerekekkel is foglalkozunk, akik szintén szeretnek ütögetni. És bár már tíz éve nyugdíjba vonultam, egykori mentős kollégáimmal még ma is tartom a kapcsolatot. Huszon-egynéhány éve én töltöm ki a közös lottónkat. De nem mosolygott még ránk a szerencse, egy hármasunk volt csupán. Heten kezdtünk el játszani, közösen találtuk ki a számokat, azóta is ezekkel játszunk. Kecskeméti János: minden döntés jobb, mint a nem döntés Fotó: B. A. Névjegy Kecskeméti János 1959-ben született. Az érettségi, majd a sorkatonai szolgálat után 1982-ben mentőápolóként helyezkedett el. 1985-ben általános ápoló és asszisztens, 1986-ban mentő szakápoló végzettséget, majd 1990-ben mentőtiszti diplomát szerzett. 1996-ban a Janus Pannonius TE bölcsészkarán diplomázott. 1990-ben települési képviselő, majd 1994-ben és 1998-ban polgármesterré választották Eleken. 2002 nyarán mondott le, és visszatért a mentéshez, innen 2011-ben vonult vissza. Nős, egy leány- és egy fiúgyermeke van, akik eddig két unokával ajándékozták meg. 2021. SZEPTEMBER 4., SZOMBAT Kolbászt loptak, amit meg is ettek a tolvajok MEZŐBERÉNY Társtettesként elkövetett lopás vétsége miatt emelt vádat a Békési Járási Ügyészség, és vádiratában közérdekűmunka-büntetés kiszabását és vagyonelkobzást indítványozott egy büntetett előéletű, 33 éves és egy büntetlen előéletű, 44 éves férfi ellen, akik kolbászt mentek lopni egy mezőberényi házba - tájékoztatta lapunkat a Békés Megyei Főügyészség a napokban. Az eset ismertetéséből kiderült, hogy a fiatalabb férfi még tavaly október 20-án az esti órákban mondta el társának, hogy tud egy mezőberényi ingatlant, ahol sok füstölt kolbász és szalonna van. A férfiak ezután elmentek a házhoz, bementek az ingatlan területére, majd az idősebbik az ablakon bemászva 80 kilogramm kolbászt és 20 kilogramm füstölt szalonnát adott ki társának. A zsákmányon távozásuk után megosztoztak egymással. A két férfi 260 ezer forint kárt okozott a sértettnek, amelyből az idősebbik férfitól történő 80 deka kolbász lefoglalásával 3 ezer forint térült meg. B. 0. Öt külterületi utat rendbe tennének SARKAD Öt külterületi utat fejlesztenének Sarkadon 315 millió forintból, ennek érdekében nyújt be pályázatot az önkormányzat a Vidékfejlesztési Program keretében - ismertette dr. Mókán István polgármester. A város 300 millió forintot igényel támogatásként, a maradék 15 millió forintot saját forrásból biztosítaná. Hozzátette: ha sikeres lesz a pályázat, akkor a beruházás keretében öt utat - három földutat és két aszfaltutat - tennének rendbe csaknem 3,8 kilométeren. Ezek a szakaszok egyébként a legforgalmasabbak, a gazdálkodók által leginkább használtak. Kiemelte, a jövőben is élne az önkormányzat a hasonló pályázati lehetőségekkel, és együttműködésre törekszenek az agrárium szereplőivel. L. B. A négyszáz oldalas kötet bemutatóját szeptemberben 14-én tartják a helyi könyvtárban Megszületett „A gyulai zsidóság emlékkönyve” GYULA Elkészült és már nyomdában van Durkó Károly- Kereskényiné Cseh Edit-Székely Árpád A gyulai zsidóság emlékkönyve című albuma, ami a Gyula régen és ma könyvsorozat új, 16. kötete - jelentette be pénteki sajtótájékoztatójukon Durkó Károly, a könyv szerkesztője, a Gyulai Évszázadok Alapítvány elnöke. Mint elmondta, az album az egykor Gyulaváriban, majd Gyulán élt zsidó közösség életét dolgozza fel. Kereskényiné Cseh Edit több évtizedes munkájára, valamint Diósi Lajos értékmentő tevékenységére alapozva, a kétéves intenzív és célirányos kutatómunka soha nem gondolt eredményt hozott: hét fejezetben, 400 oldalon, több száz fényképpel és dokumentummal idézhetjük fel a város életében egykor meghatározó szerepet játszott zsidóság történelmi hagyatékát - fogalmazott Durkó Károly. A fejezetekben a zsidóság rövid gyulai története mellett két, a holokauszt idején írt naplót olvashatunk elhurcolt gyulaiak tollából. Megismerhetjük 12 híres és 47 ismert gyulai polgár élettörténetét, az izraelita közösség életének fontos lenyomatát jelentő zsidó temetőt és 53, a múltról is mesélő, a zsidósághoz is kötődő épületet. A könyv szerzőinek Balogh István, a Békés békétlenség című könyv szerzője adott lektorként fontos iránymutatást, nyelvi lektorként Durkóné Illés Bernadett ügyelt a magyar helyesírásra. Székely Árpád elmondta, előzetesen úgy gondolták, hogy 25-30 kép jön majd össze az albumhoz, ehhez képest 420 fotót tudtak összegyűjteni. Munkájuk során többirányú kutatást folytattak, gyulai vagy onnan elszármazott embereket kerestek meg, több mint 60 családot és személyiséget értek el hazánkban, illetve Kanadában, az Egyesült Államokban és Izraelben. Levéltárakban, a könyvtárban és a múzeumban, valamint az interneten is rengeteg kutatást végeztek. Durkóné Illés Bernadett a sajtótájékoztatón elmondta, annak ellenére, hogy nem könnyű a téma, olvasmányos, jól olvasható kötet született. A holokauszt kapcsán kiemelte a személyes visszaemlékezések fontosságát. A könyvbemutató szeptember 14-én, kedden, 17 órától lesz a gyulai Mogyoróssy János könyvtárban. P. G. Székely Árpád, Durkó Károly és Durkóné Illés Bernadett beszélt a Gyula régen és ma könyvsorozat új kötetéről Fotó: B. Á.