Békés Megyei Hírlap, 2021. október (25. évfolyam, 228-252. szám)
2021-10-07 / 233. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Mesejáték várta a gyerekeket BÉKÉSCSABA Az Aradi Kamaraszínházzal koprodukcióban mutatta be a Jókai színház a hét elején az Árgyélus királyfi című mesejátékot. A darabot Tege Antal rendezte. A gyönyörű jelmezekkel, igényes díszletekkel színre vitt mesejáték során megtudjuk, hogy a tündérek nem is olyan ártalmatlanok, mint hinnénk, és Árgyélus, a tejfelesszájú lovagocska sem olyan anyámasszony katonája, mint azt az édesapja gondolja. V. N. Hárommilliót kap az új futballklub VÉSZTŐ Hárommillió forintos támogatást kap az önkormányzattól a nemrég létrejött helyi futballklub, a megyei harmadosztályban szereplő Vésztői TK - hangzott el a képviselő-testület minapi ülésén. Ismertették, hogy a Vésztői SE tavaly felfüggesztette működését, csapatot sem állított. Ezzel párhuzamosan alakult meg a Vésztői TK, és az év elején döntöttek arról, hogy majd ez a gárda kap segítséget, ha valóban fel is áll, hogy eredményesen működhessen. L. B. Élettel töltik meg a képtár épületét SARKAD Korszerűsítették a Kossuth utcában mintegy 50 millió forintból korábban a városi képtár és a Kónyaemlékszoba épületét - emlékeztetett a minap tartott képviselő-testületi ülésen dr. Mókán István polgármester. Elmondta, most tartalommal, élettel kell megtölteni az épületet, és erre a legalkalmasabb intézmény a művelődési központ és könyvtár, ezért módosították annak alapító okiratát. L. B. 2021. OKTÓBER 7., CSÜTÖRTÖK Szuggesztív, sokrétű, egyben lelki útravalót is jelentő előadást tartott Széchenyi Istvánról Eperjes Károly a békési galériában a közelmúltban. A Kossuth- és Jászai-díjas színművész kettős évforduló apropóján mutatta be a legnagyobb magyar életét. Egyrészt Széchenyi István 230 éve született, másrészt Békésen az elsők között neveztek el róla közterületet 1861-ben, vagyis 160 éve. Papp Gábor gabor2.papp@mediaworks.hu BÉKÉS Eperjes Károly alakította a nagy sikerű, A Hídember című filmben Széchenyi Istvánt. Ennek kapcsán is invitálta Békésre a művészt a Békési Városvédő és Szépítő Egyesület, valamit a Barkász Sándor vezette Családért Alapítvány. Barkász Sándor bevezetőjében elmondta, Eperjes Károly Széchenyin keresztül már korábban is megmutatta az emberi élet legmagasztosabb értelmét, amivel minden magyar embernek egy szinte elérhetetlen célként olyan mintát adott, mint kevesen a történelemben. Az előadáson Eperjes Károly elárulta, a filmet megelőzően is sokat olvasott Széchenyiről, de a forgatókönyv megismerését követően még két és fél évet kutatott levéltárakban, könyvtárakban, múzeumokban. Olyan dokumentumokat is tanulmányozott, amelyeket vélhetően több évtizede nem vett a kezébe senki. Szerette volna a legjobban megismerni a gróf életútját és a korszakot, hogy a leghitelesebben személyesíthesse meg. A színművész több kérdéskört is érintett jelentős érdeklődés mellett megtartott előadásában, amelyen fiatalok, diákok és idősek töltötték meg a békési galériát. Kitért például arra, hogy valóban Széchenyi volt-e a legnagyobb magyar. Ezt a jelzőt Kossuth Lajos használta rá 1848 márciusában, amikor Pozsonyból küldöttség ment Bécsbe hajóval. Széchenyi Kossuth szavaira annyit válaszolt, hogy „Miért emel olyan polcra, ahol nem tarthatom magam?” Eperjes Károly úgy vélekedett, hogy ilyen alázatos, becsületes emberekre van szüksége az országnak. Hozzátette, a gróf Szent Istvánt tartotta mind a legnagyobb magyarnak, mind a példaképének. Kitért arra, hogy Széchenyi István fiatal korában akadtak hóhányó időszakok, míg később rátalált arra az útra, amivel a hazáját szolgálta. A Kossuth-Széchenyi vitával kapcsolatban utóbbi mel Széchenyi grófról tartott előadást a „Hídember” lett foglalt állást, és azon túlmutatóan is hangsúlyozta, nem mindegy hogy valaki a hazából vagy a hazáért él. Ugyancsak kitért arra a kérdésre, hogy őrült volt-e Széchenyi, hiszen éveket töltött a döblingi elmegyógyintézetben. A válasz véleménye szerint egyértelmű nem. Példaként említette, hogy Deák Ferenccel is barátság kötötte össze őket, s amikor Deák birtokai tönkrementek, elment Döblingbe tanácsot kérni Széchenyitől. Ő felajánlotta, hogy jelképesen és átmenetileg megveszi a birtokot, nehogy más kezébe kerüljön. Csak arra kérte Deákot, hogy járjon el a kéréseinek megfelelően, és akkor egy év múlva annyi pénze lesz, hogy visszavásárolhassa azt. Ez meg is történt. Eperjes Károly úgy fogalmazott, Széchenyi már 1848-ban is a kiegyezésre törekedett, miközben gazdaságilag szerette volna felépíteni az országot, és hazánkat a régió vezető gazdasági hatalmává tenni. Szent Istvánt tartotta a legnagyobb magyarnak, példaképének. A Lánchídról kevesen tudják, hogy Széchenyi sohasem kelhetett át rajta. Az építmény egyik első „utasa” Haynau volt, és a véreskezű gyilkos is avatta azt fel. A gróf egyébként még 1821- ben saját személyes tragédiája miatt is határozott az építtetéséről. Édesapja meghalt, és rohant volna Nagycenkre a búcsúztatására. Széchényi Ferenc is nagyon sokat tett az országért, például a Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Könyvtár is hozzáfűződik. A Duna akkor is a mostani Lánchídnál volt a legkeskenyebb, de akkoriban amolyan pontonhídon lehetett csak átkelni. Az időjárás azonban elsodorta azt, így Széchenyinek kerülnie kellett, nem ért oda a temetésre. Ekkor határozta el, hogy ilyen mással nem történhet meg. Eperjes Károly számos érdekességet osztott meg Széchenyi Istvánnal kapcsolatban Fotók: I. Gy. Felidézték a kort, amikor Békés főterét Széchenyiről nevezték el Máig ható vívmányok a legnagyobb magyartól Az előadáson természetesen szó esett Széchenyi öngyilkosságáról is, amellyel kapcsolatban Eperjes Károly határozottan kiállt álláspontja mellett, hogy nem ölte meg magát. Nagycenki temetésén - bár azt titokban kellett tartani, és még az időpontján is változtattak - mintegy tízezer ember volt ott, akik a kerítésen kívül maradtak és egyházi énekeket énekeltek. A pesti megemlékezésen nyolcvanezren vettek részt úgy, hogy akkoriban nem volt annyi a település lakossága. Eperjes Károly elmondta, mind azt jelenti, hogy napjainkban több mint kétmillióan mennének el a gyászszertartása Budapesten. A színművész kitért Széchenyi tárgyi és szellemi örökségére is. A gróf polihisztor és reformer volt egy személyben, közgazdász, író, közlekedési agrár szakember, a nemzeti kaszinó megteremtője, a Duna(Vaskapu) és a Tisza szabályozása, a cukorgyártás, a korszerű bortermelés, a gázvilágítás, a gőzhengermalom, a lótenyésztés, a lóversenyzés, az evezőssportok, a magyar nyelvű színház, a Magyar Tudományos Akadémia, a Balaton szabályozása, az első gőzhajó, a selyemhernyó-tenyésztés elindítása egyaránt kapcsolódik hozzá. ELEK Új üdvözlőtáblák köszöntik a városba érkezőket és kívánnak szerencsés utat a távozóknak Eleken - adta hírül Szelezsán György polgármester. - A táblák Gyula, Lőkösháza, Kétegyháza és a román határ irányában hat nyelven: magyarul, angolul és a városunk négy nemzetiségének nyelvén szólítják meg az utazókat. A régi táblák már elavultak és cserére érettek voltak. A beruházást a városi, a cigány, a német, a román és a szlovák nemzetiségi önkormányzat is támogatta - ismertette a városvezető. V. N. Fotó: BMH Kiírták a Budapest Bank Békéscsabáért Program őszi pályázatát Nyolcmillió forinttal segítenek BÉKÉSCSABA Idén tizenkettedik alkalommal támogatja a megyeszékhely és térsége fejlesztéséért dolgozó nonprofit szervezeteket a Budapest Bank Békéscsabáért Program. Ezúttal a szabadidő aktív eltöltését megcélzó, valamint a járványhelyzetből való rehabilitációt segítő programokkal pályázhatnak a civil szervezetek. A rendelkezésre álló keretösszeg nyolcmillió forint, amelyből ötmilliót a Budapest Bank, hárommilliót Békéscsaba önkormányzata biztosít. Az elnyerhető támogatás összege minimum bruttó százezer, maximum bruttó egymillió forint. A pályázati anyagokat elektronikus úton várják a szervezők, legkésőbb 2021. november 15-ig (hétfőig). A pályázat részletes kiírása a https//www. budapestbank.hu/budapestbank-bekescsabaert-program oldalon olvasható. Kovács Anita, a Budapest Bank operációs vezetője hangsúlyozta, békéscsabai szolgáltatóközpontjuk ebben az esztendőben ünnepelte tizenötödik születésnapját. - A kezdetektől törekszünk arra, hogy a legnagyobb helyi, szellemi munkaerő-foglalkoztatóként aktívan tegyünk a város és szűkebb régiójának fejlődéséért, ezúttal egyrészt az aktív szabadidős programok, rendezvények felkarolása által - emelte ki Kovács Anita. - Másrészt azt tapasztaljuk, hogy a tavalyi rendkívüli év után óvatosan indul újra az élet, akár a lakosság, akár a vállalkozások szempontjából. Az idei pályázattal ezt a folyamatot szeretnénk segíteni. Bízva abban, hogy jó ötletek ezúttal is vannak a civil szervezeteknél, talán csak egy kis bátorítás, támogatás kell hozzá. Mi ezt örömmel megadjuk. A pályázat bírálóbizottságának társelnökei: Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere és Kovács Anita. A zsűri további tagjai Pocsaji Richárd, a Békés Megyei Hírlap főszerkesztője, valamint Tölgyes Orsolya, a Budapest Bank kommunikációs vezetője. A Budapest Bank Békéscsabáért Program eddig 131 nonprofit szervezet tevékenységét támogatta, összesen 62 millió forint értékben. A program az évek során többek között olyan témákat karolt fel, mint a hagyományőrzés, a közösségépítés, az esélyegyenlőség, a vállalkozói ismeretek. Ny. L. »»ara