Békés Megyei Hírlap, 2021. október (25. évfolyam, 228-252. szám)

2021-10-20 / 244. szám

2021. OKTÓBER 20., SZERDA A tárlat bemutatja, hogyan törték meg a gazdákat A diktatúra áldozatai a magyar Gulagon A Nemzeti Emlékezet Bi­zottsága, az orosházi önkor­mányzat és az Orosháza és Térsége Gazdakör a Magyar Gulag című kiállítás megnyi­tójára várta az érdeklődő­ket Orosháza belvárosába, az Árpád-kertbe kedden dél­után. A kuláküldözés áldo­zatairól, a kényszermunka­táborok poklából visszaté­rőkről, azokról a személyes családi megpróbáltatások­ról, drámákról is beszéltek a szónokok, amikről gyer­mekeinknek, unokáinknak is tudniuk kell. Tizenkét paravánon október végéig, szabadtéren látható a tema­tikus kiállítási anyag. Csete Ilona Ilona,csete@mediaworks.hu OROSHÁZA A Nemzeti Emléke­zet Bizottsága vándorkiállítást szervezett, ez érkezett most Békés megyébe, Orosházára. A megnyitón elsőként Benkő Lajos, az Orosháza és Térsége Gazdakör alelnöke elevenítet­te fel azt az időszakot, amikor szovjet mintára és utasításra akarták átformálni a magyar társadalmat a II. világháború után. A kommunista diktatúra nagyon sokakat állított be el­lenségként, például a paraszt­ságot. - Új fogalmakkal ismerked­tünk meg, kuláküldözés, be­szolgáltatás, internálás, mun­katáborok. Hamar és sokan meg is tapasztalták ezeknek a jelentését - mondta a szónok, és családi példákon szemlél­tette, mi várt nagyszüleire, szüleire a pusztaföldvári ta­nyavilágban, s milyen ellehe­tetlenítés után döntött a csa­ládfenntartó a földművelés fel­adása mellett, s lett inkább bá­nyász. Majd sorolta az oros­házi parasztemberek neveit (Jankó Ferenc, Vági András, Zábrák Sándor), akiket elhur­coltak Recskre, Kazincbarci­kára, Kistarcsára. - Ez egy lehetőség, hogy be­széljünk a múltról, aminek se­bei máig sajognak. A kommu­nizmus vörös zászlaja alatt, a sarló és a kalapács nevében jó­vátehetetlenül tettek tönkre életeket, családokat. Az elra­bolt évekről, a kínzókamrák­ról, a lesöpört padlásokról, az agitálásokról, a halottakról so­káig beszélni sem lehetett. So­kan talán nem is akartak be­szélni. De ilyen mély sebekre a szótlanság nem lehet gyógyír. Arra biztatok mindenkit, hogy nézze meg ezt a kiállítást, és beszélgessen idős családtagja­iról, a múltról. Hallgassák meg a történetet, ami az önök csa­ládjával történt, és meséljék el a gyermekeiknek - fűzte to­vább a gondolatokat Dávid Zol­tán polgármester, majd dr. Rá­kóczi Attila, a kormányhivatal főigazgatója úgy fogalmazott: ördögien elfajzott kor ártatlan áldozataira emlékezünk. - Az emlékezés számunk­ra nem lehetőség, hanem kö­telezettség. Azokra emléke­zünk, akik emberek marad­tak az embertelenségben, s akiknek a bűne az volt, hogy szorgalmasan dolgoztak. Éle­tet fakasztottak a földből, ke­nyeret tettek családjaik aszta­lára. Génjeikben hordozták a földművelés tudományát. Val­lották, fejet az emberi telje­sítmény előtt, térdet a Jóisten előtt hajtunk, de derekat so­ha, senki előtt. Inkább tűrtek, mintsem meghajlottak volna az idegen eszmék előtt. Felál­dozták életüket, hogy haláluk­kal beírják magukat a nemzet emlékezetébe. Orosházi pél­dákat is említett: 1950-ben és 1951-ben 44 orosházit ítéltek szabadságvesztésre közellá­­tás-veszélyeztetés, államrend és népi demokrácia elleni iz­gatás miatt. Dr. Rákóczi Attila, Cseh Tibor, Dávid Zoltán hallgatja Soós Viktor Attilát a szabadtéri kiállításon Fotó: B. Á. A tablókon látottak közeli múltunk fekete lapjai, erkölcsi elégtételt ad a kiállítás Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja hangsúlyozta, a tizenkét tablón látottak nem kitalációk. - A közeli múltunk, a XX. szá­zad fekete lapjai ezek, a kom­munista diktatúra legtömé­nyebb kivonata. Ha elmond­ják gyermekeiknek, unokáik­nak, akkor tanulnak belőle. Neveljük arra az újabb generá­ciókat, hogy ezt ne kövessék el. Ezzel a kiállítással erkölcsi elégtételt igyekeztünk adni. Hálával tekintünk az önök fel­menőire, akik sokan voltak, bátran kiálltak, vállalták az ül­döztetést. Mi ma, 2021-ben, egy demokratikus országban élhetünk, az önök hozzátarto­zóinak áldozatvállalásának kö­szönhetően. Cseh Tibor, a MAGOSZ megbí­zott főtitkára megnyitójában arra emlékeztetett, a Rákosi­­rendszer kiégette az emberek­ből a fejlődés iránti vágyat.­­ Ma az állam ad a legmoder­nebb gépekre támogatást. Ak­kor ami volt, azt is elvette az emberektől. Az akkori tanyavi­lágot, a magyar vidék gyümöl­csöskertjét, a városokból inter­nált emberek lakóhelyéül, bör­tönéül nevezte ki. Ez a kiállítás bemutatja, miként törték meg a gazdákat. Orosháza - ott, ahol legerősebb a gazdakör, ott, ahol a legtöbb gazda van - kiváló helyszín, hogy ezt a te­matikus tárlatot bemutassuk. A megnyitó filmvetítéssel folyta­tódott. Bemutatták a Mi, a rend­szer ellenségei című filmet. Öt kilométer árkot érint a beruházás BiHARUGRA Jó ütemben ha­ladnak, a végéhez közeled­nek a munkálatok, így határ­idő előtt befejeződhet az a be­ruházás, amelynek során öt kilométer hosszan korszerű­sítenek és építenek árkokat, csapadékvizet elvezető rend­szereket Biharugrán - mond­ta Makra Tibor polgármester, emlékeztetve, a fejlesztésre több mint 300 millió forin­tot nyert az önkormányzat. Sorolta, hogy a munkálatok érintik, érintették a Bölönyi, a Jókai, a Nagy, az Erzsébet, a Petőfi, az Alkotmány, a Kos­suth, a Táncsics és az Arany János utcákat. L. B. MEGYEI KORKÉP Gondoskodás Vásári Erzsébet erzsebet.vasari@mediaworks.hu E gészségünk megőrzése az egyik legfontosabb dolog az életünkben. Hiszen amikor jól vagyunk, a világ tulajdon­képpen nyitott előttünk, és úgy érezhetjük, hogy bármi­re képesek vagyunk. Persze mindannyiunknál kerülhet oly­kor porszem a gépezetbe, így jártam nemrég én is. Az alapnya­valyám mellé hónapról hónapra egyre inkább megkeserítette az életemet az arcüreggyulladás. Alighogy elmúlt, újra fellán­golt, egy idő után pedig állandóvá vált. Megpróbáltam mindent, a sóoldatos öblögetéstől kezdve a különböző orrcseppeken át egészen a lámpás kezelésig, de hiába. A fül-orr-gégészem ek­kor már a műtétet javasolta, amire bár egyetlen porcikám sem vágyott volna normál esetben. Gondoskodó kezek között egyenes az út a gyógyuláshoz, mégis azonnal rábólintottam a sok szenvedés után. A beavatkozás sikeres volt, az arcüregem ma már tisz­ta, az elégedettségem pe­dig határtalan. És nem csu­pán azért, mert nem érzem azt az elviselhetetlen, állandó fáj­dalmat, hanem azért a törődésért is, amit a békéscsabai fül­­orr-gégészeti osztályon kaptam. Ugyan kórházban feküd­tem, mégis úgy éreztem magam, mintha otthon lennék, édes­anyám gondoskodó kezei között. Hiszen odafigyeltek a köté­semre, a gyógyszerezésemre, biztosították számomra a pihe­nést, és minden alkalommal volt hozzám egy-egy kedves sza­vuk. Mindez az utolsó bent töltött percig. Ezért pedig rendkívül hálás vagyok, hiszen gondoskodás és kedves szó mellett a gyógyulás is gyorsabb és biztosabb. Tapasztalatból mondom... Folytatódtak a haltelepítések BÉKÉS MEGYE Az elmúlt idő­szakban is folytatta a telepí­téseket a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége a ke­zelésébe tartozó vizekben - erről Facebook-oldalán szá­molt be részletesen a KHESZ. Mint megtudtuk, néhány he­te számos olyan halfajt he­lyeztek ki a szövetség vízte­rületeire, amelyek általános­ságban kisebb egyedszám­­ban vannak jelen folyóink­­ban, holtágainkban, valamint a tavainkban. A jobb megma­radási esélyt biztosító egy- és kétnyaras korosztályt képvi­selő süllők, dévérkeszegek, jászkeszegek, compók, illet­ve a később „érkezett” szilva­orrú keszegek és paducok a faj igényeinek megfelelő élőhelyi környezetekbe kerültek. A ritkább, kuriózum halfa­jok után a Körösvidéki Hor­gász Egyesületek Szövetsége jelentősebb mennyiségben há­­romnyaras pontyokkal is fris­sítette vízterületeinek halál­lományát októberben. A vis­­szafogható, 1,5 kilogramm átlagsúlyú standard halak mellett egynyaras süllőket (15 dekagramm), szintén egy­nyaras pontyokat (4 deka­gramm), illetve kétnyaras compókat (20 dekagramm) de­ kuriózum halakkal és pontyokkal is frissítették a halállományt. lyeztek ki. Utóbbi érdekessé­ge, hogy az állományban úgy­nevezett arany compók is meg­találhatóak voltak, ami ennek az amúgy is szép küllemű hal­nak kevésbé közismert, de a tenyésztésében nem annyira ritka színváltozata. A KHESZ a Facebookon közzétett tá­jékoztatásban kitért arra is, hogy a halasztást várhatóan az ecsegfalvi tógazdaság három­­nyaras pontjaival, valamint dévérkeszegek kihelyezésével folytatják. P. G. Környezettudatos napot tartottak az iskola pedagógusai és tanulói Kiveszik a részüket a város zöldítéséből ■ Környezettuda­tos napot tartottak a Békés­csabai SZC Kós Károly Tech­nikum és Szakképző Iskola pedagógusai és diákjai ked­den délelőtt. A tanulókat az előttük álló munkáról Csikós Ádám, az iskola pedagógusa tájékoztatta, és mint kiderült, a zöldítő program ideje alatt nemcsak faültetés, hanem le­vél-, szemét- és makkszedés is várt a fiatalokra, a város több pontján. A többéves hagyományra visszatekintő rendezvény ré­szeként pedig idén egy együtt­működési megállapodást is aláírt Lestyánné Hricsovinyi Julianna igazgató és Ulbert Zoltán, a 60 ezer fa egyesület elnöke. - Az elkövetkező évtizedek­ben az emberiség és a bolygó számára létkérdés a környe­zetünk megóvása. Egy okta­tási intézménynek pedig el­engedhetetlen feladata, hogy ökotudatos szemléletet ala­kítson ki a tanulóiban. Ennek egyik fontos lépése a mai meg­állapodás, amelyet a Békés­csabai Szakképzési Centrum valamennyi tagintézményével kötött az egyesület - ismertet­te az igazgató. Az esemény megnyitóján Ulbert Zoltán elmondta, több mint két éve segíti a BSZC Kós Károly Technikum és Szak­képző Iskola az egyesület munkáját. - Az első faültetéseink egyi­kén is ott voltak az itt tanuló diákok, akik tavaly közössé­gi szolgálatot is teljesítettek nálunk. Mostantól viszont - a megállapodásnak köszönhető­en­­ a faültetésen kívül más feladatokból is ki tudják majd venni a részüket - ismertette Ulbert Zoltán, aki ezen a na­pon előadást is tartott a fiata­loknak a város zöldítéséről, az egyesület által elért ered­ményekről és az előttük álló munkáról. V. N. Fiatalok segítik az egyesület zöldítő munkáját Fotó: Bencsik Ádám

Next