Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)

1930-03-08 / 13. szám

Vármegyei közérdekű hírek. A kormányzó 10 éves jubileuma alkal­mából a törvényhatóságok által hozzá inté­zett feliratokat Budapest fő- és székváros polgármestere művészi formában leíratta és iparművészeti szempontból kiválóan díszes kötetbe foglalta egybe. Minden vármegye főispánjának, alispánjának és főjegyzőjének az őket illető feliratokat saját kezűleg kellett aláírni, ebből a célból Békés vármegyéből is mindhárman felutaztak Budapestre. A vár­megyéknek fentebb említett feliratait egy nagyobb küldöttség fogja e hó közepén, valószínűleg március 15-én átnyújtani. A küldöttség szónoka Preszly Elemér, Pest vár­megye főispánja lesz. Lövészekké történt kinevezés. Békés­vármegye testnevelési felügyelője a vár­megye területén 1929. évben a legjobban lőtt leventeoktatókat és leventéket »Levente Lövészekké” nevezte ki, s mint ilyeneket az elért kiváló eredmények jutalmazásául az O. T. T. Társelnöke által leadott lövész­­zsinórral díszítette fel és pedig Sass Kál­mán békéscsabai, vitéz Dénes Lajos és vitéz Németh György pusztaföldvári és Kálmos Mihály szentetornyai leventeoktatókat, to­vábbá Hankó Pál, Szabó Lajos, Bagyinka Mátyás és Varga Mátyás békéscsabai, Berta József, Dóra Ferenc, Gombkötő János és Hajdú Ferenc pusztaföldvári, Bábel Mihály és Kovács József szentetornyai leventéket. Toborzási engedély kiadása: A sár­bogárdi járás főszolgabirája értesít, hogy Bálint Imre endrődi lakosnak engedélyt adott arra, hogy gróf Sennyei Béláné nagyhan­­tosi uradalmába, gazdasági munkák végzé­sére, 1930 május 1-től julius 1-ig tartó munkaidőre 25 egész és 25 fél munkást Békés vármegye területéről toborozhasson. Ha nevezett toborzó gazda működése ellen bármi kifogás állana fenn, az hozzám azon­nal jelentendő. (3904 — 930.) A községek háztartásra vonatkozó jogszabályok revíziója. A közigazgatási bi­zottság egyik legutóbbi ülésében rámutatott arra, hogy különösen a mostani leromlott gazdasági viszonyok között, a községek túl­­nyomó része az 50 százalékos községi pót­adó keretében, a községi háztartás egyen­súlyát nem képes biztosítani. A felterjesz­tésre a pénzügyminiszter most válaszolt s közli, hogy azon községek költségvetésének miniszterközi felülvizsgálatánál, amelyek 50 98­­ százaléknál magasabb pótadóval fognak ad­minisztrálni, a kormányhatóság minden iga­zolt szükséglet fedezését lehetővé fogja tenni még akkor is, ha azoknak fedezésére az 50 százaléknál­ magasabb pótadóra lenne szükség. Ezek szerint a községek részére meg lesz a lehetősége annak, hogy igazga­tási, gazdasági és kulturális feladataiknak megfelelhessenek. Egyben közli a pénzügy­­miniszter azt is, hogy a községek háztartá­sának rendezéséről, a belügyminiszter úrral egyetértve, legközelebb törvényjavaslatot fog a törvényhozás natkozó előkészítő elé terjeszteni, az erre rá­vannak. A miniszteri munkálatok folyamatban lehrát azonban nem tesz arról említést, hogy ennek a már rég­óta kilátásba helyezett törvényjavaslatnak, a képviselőházhoz való benyújtása s letárgya­­lása mikorra remélhető, pedig igen sürgős lenne, hogy ez soron kívül megtörténjék. A békéscsabai Őriz­ Stefánia fiókinté­­zet 1929. évi m ködéséből közöljük a kö­vetkező adatokat : Az intézet gondozása alatt állott egészen gondozott csecsemő 165, gyermek 379, félig gondozott cse­­mő 253, gyermek 288, összesen tehát 1085.. Az egészen gondozott csecsemőkből meg­halt 6’-66 százalék, az egészen gondozott gyermekekből meghalt 0 79 százalék. A félig gondozott csecsemőkből meghalt 15-40 szá­zalék, a félig gondozott gyermekek közül meghalt 2­08 százalék. Az intézet működé­sét nagyban megnehezítette az, hogy a védőnők mostani létszáma mellett a renge­teg sok munkát nem lehet elvégezni, a ta­nyai lakoságnál pedig az ellátás a nagy távolságok és rossz utak miatt ütközik le­győzhetetlen nehézségbe. Az egészségügyi viszonyok, rossz ruházkodás, a gyenge táp­lálkozás és a szintén rossz lakásviszonyok miatt nem megfelelők. Orvosi tanácsadásban részesült 1516 egyén. Gondozott az intézet 164 terhes és 598 gyermekágyas anyát. Ragadós állatbetegségek: Lépfene : Békéscsaba, Mezőberény. Veszettség: Békéscsaba, Békés, End­réd, Kondoros, Mezőberény, Orosháza, Vésztő. Lóru­kkor: Békésszentandrás, Gyula­vári, Köröstarcsa, Öcsöd. Sertésorbánc : Füzesgyarmat, Gyoma, Köröstarcsa Sertéspestis: Füzesgyarmat, Gerendás, Vésztő. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában, Gyula 1980.

Next