Békés, 1869 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1869-11-20 / 8. szám
minőségre nézve pedig, mi tagadás benne? még kevésbé, — mert a törvény 55-ik §-ban előirt 13 tantárgy helyett, alig öt tanittatik az egyes osztályokban, a mint az másként alig lehet oly iskolákban, hol az évi tanfolyam 8 hónapig tart, hol nyáron alig látni gyermeket az iskolában, télen pedig 150—200 zsúfoltatik össze, osztályozásra való tekintet nélkül, egy tanító vezetése alá, egy iskolába. Nem tudjuk, mily tapasztalást merített felügyelő úr a helybeli felekezeti iskolákról, melyeket a minap hivatalos látogatásával szerencséltetett , megértette e tős gyökeres magyar ember létére, a szláv ajkú gyermekek feleleteit? előadatta e magának a tanrendszert és a tantárgyakat? szóval behatolt e a? iskolák beléletének mélyébe ? de akár mint áll a dolog, attól lehet tartani, hogy a XXXVIII. törvényczik 15. §. értelmében a szegény egyházak megintést kapnak, miszerint iskoláikat a törvény értelmében szervezzék ; — és ha ezek azt mondják rá : non possumus? — akkor a községen van a sor, mennyit is ? — 40 iskolát felállítani. — De hát lehetséges e ez? Igaz hogy a község, a polgárokra külön iskolai adót vethet, csak hogy e polgárok nem mások, mint a felekezetek hivei, kik egyházi iskoláik fentartására évenként 14,500 forintot fizetnek. Lévén pedig a községnek, oda számítva a nagyobb birtokosokat is, összesen 148,000 forint országos adója, s ennek 500 ha csak 7,400 forintot teszen, ők az illető törvény 36. § értelmében, külön iskolai adót fizetni nem kötelesek; — a község pedig, mely mint testület, igen csekély jövedelemmel rendelkezik, mely saját közigazgatási költségeit, évi kivetett adóval fedezi, annyi községi iskolát létesíteni és fentartani, legjobb akarata mellett sem képes. Hogy pedig e tekintetben, az országos népnevelési alaphoz folyamodjék, mely ha tudomásunk nem csal, az 1869. évre 396,000 forintban van megalapitva, azt tán a szerénysége nem engedné. Lett volna itt egy kis jövedelmi forrás, ezen s más hasonló nemes ügyek előmozdíthatására teremthető, ha tudniillik, akkor midőn az urbér alól megváltakozott községek országos kárpótlásának megalapitásáról volt szó, országos törvényhozóink a szoros igazságszeretetök egy részét az ily közügyekre fordítják, mely szerint a törvény úgy szóllett volna, hogy a kárpótlási öszveg ne egyeseknek osztassék ki, hanem egészben a község közczéljainak szolgáljon alapul : — de ezen túl vagyunk ; — a törvény meghozatott, a földtehermentesitési kötvényeket megkapjuk, veszteséggel pénzé fordítjuk, a pénzt elosztjuk, elköltjük, anélkül, hogy abból az utókor számára egy maradandó emléket állítanánk. — Mondaná valaki, hisz ez magány vagyon! Igen, de oly természetű, mint melyről a XXXVIII-ik törvényczikk 39. §-sa tesz említést, hol meghagyatik, hogy legelő elkülönözés alkalmával, bizonyos rész, az iskolai czélokra fentartassék. Így állván tehát a dolog, — legalább minálunk valóban azon kétség merül fel, hogy a különben üdvös közoktatási törvény, miként fog gyakorlatban végrehajtatni? — Lehet, hogy a végrehajtás nehézségei, kissé fekete sziknél ecsetelvék de a mily szeretettel ápoljuk a mi lelkeinkben a nép nevelés ügyét, mely hazánk felvirágzásának, s polgári szabadságunk megőrzése s tovább fejlesztésének egyik alapfeltétele, oly jól esnék lelkünknek nem látni azon nagy akadályokat melyek annak útjában állanak; — másrészről pedig, mennyire tiszteljük a törvényeket, melyek a nemzet újra ébredésének derült korszakában hozatnak, oly lelki nyugalmat találunk ha azok sikeresen végre is hajtatnának. Mert nem a szép, írott törvények boldogítják a nemzetet, — mint ezt a 48 előtti korszakból tapasztaltuk, hanem, bármily üdvös törvény csakis azon része, mely a gyakorlatban sikeresen végrehajtatik. Dictum factum, kerületi tanfelügyelő urunkat szerencsénk volt körünkben láthatni, s vele a népiskolák meglátogatásával egy egész napot tölthetni. Mily tapasztalást vitt magával, mily ítélet fog arra következni ? nem tudjuk ; — bálnaként fog az hangzani, nem tesszük ad acta, de a nevelésügy tovább fejlődésének mozzanataival együtt, a tisztelt olvasó közönséggel tudatni fogjuk. — itt pedig, ki hivatalos körútját tovább folytatja, szerencse és Isten áldása kisérje, hogy a nevelés szent ügyének minél gazdagabb sikert biztosítson. Szemján Dániel, két számláló népes alföldi Békés város november 8-án tartott közgyűlésének lefolyását, s közéletünk e téreni nyilvánulását az olvasó közönséggel van szerencsénk megismertetni.*) Eltekintve a közérdek iránti túlbuzgóság szülte és a szenvedélyességtől nem épen ment szemrehányásoktól, melyek a kormány végrehajtó pénzügyi közegének az adóbehajtásra kötelezett községi elöljáróság kötelesség mulasztásából származott kiküldetése, s e miatt az adózóknak végrehajtási költségekkel méltatlan terheltetéséből nem minden ok nélkül merültek fel; eltekintve különösen túlzásairól ismeretes és saját nevének leírására sem képesített N. J. képviselőnek nyilatkozatától, minélfogva a véleménye szerint nem magyar törvényekben gyökerező adóbehajtás körüli lanyhaságáért az illetőket nem csak megdicsérve, sőt jövendőre épen ezért beválasztatások iránt is megbiztatta a mi egyedüli árnyéklatát képezi a közgyűlésnek — megkell vallani, hogy egészbeni magatartása, mégis annak bizonysága volt, hogy alkotmányos életben, a közérdek van mindenek felibe helyezve, mely mellett, a hivatalos tekintély s magán hajlamok félretételével — a jámbor fbldini vesékből alakult képviseletnek is van elég lelki ereje és bátorsága meggyőződésével síkra szállani, s a közérdeknek megfelelő életre való határozatokat hozni. Jelesül: a jegyzőkönyv hitelesítése után, a város több rendbeli pénztárainak rendezése, különösen azok kezelésében eddig tapasztalt fogyatkozások megszüntetése iránt intézkedés hozatván szőnyegre ; a szegényi mintegy 5000 forint és segélyezett mintegy 10,000 frt. tartalmú pénztáraknak, — mely utóbbi az 1863-iki ínség enyhítésére a földhitelintézettől felvett s az egyes lakosok közt 20-tól 200 forintos részletekben kiosztott 150,000 forint közvetített kölcsön törlesztése után fenmaradott tiszta haszonnak, községi adóra fordított 12,000 forinton felüli maradványából származott — jövedelmezőbb és biztosabb kezelése czéljából, a népbankba betétele határoztatott. Ezeken kívül van még a községnek egy alapítványi pénztára, mely közelebb a város, mint testület által aláirt államkölcsön után nyert kötelezvények eladásából, távolabb pedig, ezen .) Ily nemű tudósítások számára mindig nyitva áll lapunk, s igy köszönet érezte. Szerk. Vidéki levelezés. Békés november 10. 1869. Tisztelt szerkesztő úr ! Ha becses lapjának keretébe a községi élet ismertetése mint hisszük beillik, szíveskedjék felvenni vidéki szemléjének rovatába e közleményt, melyben a 24 ezer lej TÁRCZA. A tornászat fontossága és tornászati teendőink Békésmegyében. Mojsisovics Vilmostól. (Folytatás.) A tornászat történetének áttekintése. Az imént elmondottak után kétségtelenné lesz, miszerint az újabb kori tornászat rendszerének dicsősége a németeket illeti. Az általuk életbeléptetett rendszer, mely népéletek összes viszonyai közt nagyszerűen jóltevő befolyást gyakorol — lassan Európa minden országába is utat tör magának. A német tornászatból Ling Henrich ( 1839.) rendszere szerint kifejlett az úgynevezett svéd tornászat s számára még 1814. Stockholmban egy központi tornaintézet állíttatott fel államköltségen. Ezen rendszer azóta különösen Svédhonban igen elterjedt. A svéd tornászat azonban, melyet egy időben maga a porosz kormány is pártfogolt, mindinkább helyet enged az újabb német tornarendszernek. Francziaországban a tornászat érdekében legelőször is egy spanyol ezredes Amoros F. ( 1847.) lépett a küzdők sorába s főtörekvése volt azt a franczia hadseregnél álltalánosan hozni be. Kezdeményezésének következése lett, miszerint a franczia katonák tornászati képeztetése mindinkább életbeléptetett; sőt 1850. a tornászat Francziaország minden iskoláiba általánosan kötelező tantárgyként be is hozatott. Mindezen intézkedések daczára, a tornászat Francziaországban nem érte el még a fejlettség és czélszerűség azon magas fokát, melyet Németországban elért, minthogy Francziaországban a nevelési elvekre fektetett tornázás kisebb mérvben alkalmaztatik s a testedzés és képzés, kiválólag katonai czélok előmozdítására szolgál. — A franczia hadsereg tornáztatása azonban kevés kívánni valót hagy hátra.*) Angliába 1820. körül tört utat a tornázás s leginkább német tornatanitók voltak azok, kik oda bevitték. Az ott kifejlett tornarendszer szerint a tornajátékok számára külön berendezett hely szolgál. Ezen tornajátékok közül ismeretes a „cricket“ játék, melyet egy időben főuraink minálunk is meghonosítani iparkodtak. Legújabb időkben Chiosso kapitány emelt Londonban a tornászainak csarnokot, Liverpoolban pedig Huguenin. Londonban 1865. egy német tornaegylet 500 taggal megalakulván, a német tornászat elterjedését nagy mérvben eszközli s az egylet törekvései az angolok által legnagyobb elismerésben és pártolásban részesülnek. Svájczban Elias és Pestalozzi nemes törekvései csakhamar sikert arattak, miután ezen szabad hazában a tornászat gyorsan elterjedt s szintén nemzeti intézménnyé fejlődött.**) Belgium és Hollandiában is felkaroltatott a tornászat, Euler és Happel tornatanárok azok, kik e terén nagy tevékenységet fejtenek ki. Brüsselben a tornászatnak külön szakközlönye is van. Olaszország, különösen az újabb időkben, igen sokat tett a német tornászat meghonosítása érdemében. A svájczi születésű Obermannnak sikerült Turulban egy központi tornaintézetet állítani fel, melyben Olaszország különféle részeiből állami és községi költségen tornatanárok képeztetnek. Amerikába is átvándorolt a tornászat, hol azt leginkább a németek által alkotott tornaegyletek a népéletbe átültették. Amerikában a tornászat nagyobbára egybe van kötve a tűzoltással. Az észak-amerikai tornaszövetség által pedig Cincinnatiban egy tornaujság adatik ki. Austriában a német tornászat tökéletesen meghonosulni kezd. Majd minden nagyobb városban alakultak már torna-egyletek s Bécs, Lincz, fjrrátz, Baden, Florisdorf, Leobensdorf, Mödling, Neukirchen, Vöslau, Wiener-Neustadt, Prága, stb. legjobb példával jár elő. Csehországban magában a torna-egyletek száma, meghaladja a húszat. A prágai cseh nemzeti tornacsarnok 80 ezer frtba került s igen szép. Tagjai száma 800 s ezek y3da működő tornász. Egyenruhájok vörös ing, fekete nyakkendő, lengyeles szürke nadrág és zubbony s fennálló széles prémű kis szürke kalap. Ezen kivül bír még Prága öt torna-helyiséggel, melyekben fi- és leány-gyermekek tornáztatnak. *) Midőn f. évi aug. havában Francziaországban, a chalons-i és St.-maur-i táborokat, hol épen akkor a franczia katonaság gyakorlatait tartá — alkalmilag meglátogatám, a kifejtett csatárlánczok, csatározások és rohamok alatt azonnal szemembe ötlöttek egyesek s egész hadtestek fellette könnyű, mondhatni sok bravourral eszközlött ugró, kúszó stb. mozdulatai. Midőn e fölötti bámulatomat, egy előttem álló tiszt előtt kifejezem, úgy nyilatkozott, miszerint ezen eredmény egyedül a franczia hadseregnél általánosan behozott rendszeres tornászat kifolyása, melyre kitűnő gond fordittatik. **) A torna-ünnepélyek Svájczban nemzeti ünnepélyek s a közönség mily nagy mérvben érdekli magát általok, meggyőződtem ez évi aug. havában berni canton városa Herzogenbuchséban és Bielben létemkor, a midőn is nevezett két város tornyai és házai a cantonok és városok zászlaival és koszorúkkal feldiszittettek, diadalivek emeltettek, kiki ünnepi ruhát öltött s regényes helyen megtartatott oly két torna-ünnepély, melyek engemet, pompás alakjai és változó jelenetei által, a görögök olympi játékaira a legélénkebben emlékeztetett vissza. Folytatása következik.