Békés, 1869 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1869-11-20 / 8. szám

minőségre nézve pedig, mi tagadás benne? még kevésbé, —­­ mert a törvény 55-ik §-ban előirt 13 tantárgy helyett, alig öt tanittatik az egyes osztályokban, a mint az másként alig lehet oly iskolákban, hol az évi tanfolyam 8 hónapig tart, hol nyáron alig látni gyermeket az isko­lában, télen pedig 150—200 zsúfoltatik össze, osztályozásra való tekintet nélkül, egy tanító vezetése alá, egy iskolába. Nem tudjuk, mily tapasztalást merített felügyelő úr a helybeli fele­kezeti iskolákról, melyeket a minap hivatalos látogatásával szerencséltetett , megértette e tős gyökeres magyar ember létére, a szláv ajkú gyer­mekek feleleteit? előadatta e magának a tan­rendszert és a tantárgyakat? szóval behatolt e a? iskolák belélet­ének mélyébe ? de akár mint áll a­ dolog, attól lehet tartani, hogy a XXXVIII. törvényczik 15. §. értelmében a szegény egy­házak m­egintést kapnak, miszerint iskoláikat a törvény értelmében szervezzék ; — és ha ezek azt mondják rá : non possumus? — akkor a községen van a sor, mennyit is ? —­ 40 iskolát fel­állítani. — De hát lehetséges e ez? Igaz hogy a község, a polgárokra külön iskolai adót vethet, csak hogy e polgárok nem mások, mint a felekeze­tek hivei, kik egyházi iskoláik fentartására éven­ként 14,500 forintot fizetnek. Lévén pedig a községnek, oda számítva a nagyobb birtokosokat is, összesen 148,000 forint országos adója, s ennek 50­0 ha csak 7,400 forintot teszen, ők az illető törvény 36. § értelmében, külön iskolai adót fizetni nem kötelesek; — a község pedig, mely mint testület, igen csekély jövedelemmel rendel­kezik, mely saját közigazgatási költségeit, évi kivetett adóval fedezi, annyi községi iskolát léte­síteni és fentartani, legjobb akarata mellett sem képes.­­ Hogy pedig e tekintetben, az orszá­gos népnevelési alaphoz folyamodjék, mely ha tudomásunk nem csal, az 1869. évre 396,000 forintban van megalapitva, azt tán a szerény­sége nem engedné. Lett volna itt egy kis jövedelmi forrás, ezen s más hasonló nemes ügyek előmozdíthatására teremthető, ha tudniillik, akkor midőn az urbér alól megváltakozott községek országos kárpót­lásának megalapitásáról volt szó, országos tör­vényhozóink a szoros igazság­szeretetök egy részét az ily köz­ügyekre fordítják, mely szerint a tör­vény úgy szóllett volna, hogy a kárpótlási ösz­­veg ne egyeseknek osztassék ki, hanem egészben a község köz­czéljainak szolgáljon alapul : — de ezen túl vagyunk ; — a törvény meghozatott, a földtehermentesitési kötvényeket megkapjuk, veszteséggel pénzé fordítjuk, a pénzt elosztjuk, elköltjük, a­nélkül, hogy abból az utókor számára e­gy maradandó emléket állítanánk. — Mondaná valaki, hisz ez magány vagyon! Igen, de oly természetű, mint melyről a XXXVI­II-ik törvény­­czikk 39. §-sa tesz említést, hol meghagyatik, hogy legelő elkü­lönözés alkalmával, bizonyos rész, az iskolai czélokra fentartassék. Így állván tehát a dolog, — legalább minálunk valóban azon kétség merül fel, hogy a különben üdvös közoktatási törvény, miként fog gyakor­latban végrehajtatni? — Lehet, hogy a végre­hajtás nehézségei, kissé fekete szik­nél ecsetelvék de a mily szeretettel ápoljuk a mi lelkeinkben a nép nevelés ügyét, mely hazánk felvirágzá­sának, s polgári szabadságunk megőrzése s to­vább fejlesztésének egyik alapfeltétele, oly jól esnék lelkünknek nem látni azon nagy akadá­lyokat melyek annak útjában állanak; — más­részről pedig, mennyire tiszteljük a törvényeket, melyek a nemzet újra ébredésének derült kor­szakában hozatnak, oly lelki nyugalmat találunk ha azok sikeresen végre is hajtatnának. Mert nem a szép, írott törvények boldogítják a nem­zetet, — mint ezt a 48 előtti korszakból tapasz­taltuk, hanem, bármily üdvös törvény csak­is azon része, mely a gyakorlatban sikeresen végre­­haj­tatik. Dictum factum, kerületi tanfelügyelő urunkat szerencsénk volt körünkben láthatni, s vele a népiskolák meglátogatásával egy egész napot tölthetni. Mily tapasztalást vitt magával, mily ítélet fog arra következni ? nem tudjuk ; — bál­naként fog az hangzani, nem tesszük ad acta, de a nevelésügy tovább fejlődésének mozzana­taival együtt, a tisztelt olvasó közönséggel tudatni fogjuk. — itt pedig, ki hivatalos körútját tovább folytatja, szerencse és Isten áldása kisérje, hogy a nevelés szent ügyének minél gazdagabb sikert biztosítson. Szemján Dániel, két számláló népes alföldi Békés város novem­ber 8-án tartott közgyűlésének lefolyását, s köz­életünk e téreni nyilvánul­ás­át az olvasó kö­zönséggel van szerencsénk megismertetni.*) Eltekintve a közérdek iránti túlbuzgóság szül­te és a szenvedélyességtől nem épen ment szem­rehányásoktól, melyek a kormány végrehajtó pénzügyi közegének az adóbehajtásra kötelezett községi elöljáróság kötelesség mulasztásából származott kiküldetése, s e miatt az adózóknak végrehajtási költségekkel méltatlan terheltetésé­­ből nem minden ok nélkül merültek fel; elte­kintve különösen túlzásairól ismeretes és saját nevének leírására sem képesített N. J. képvise­lőnek nyilatkozatától, minélfogva a véleménye szerint nem magyar törvényekben gyökerező adó­behajtás körüli lanyhaságáért az illetőket nem csak megdicsérve, sőt jövendőre épen ezért beválasztatások iránt is megbiztatta a mi egye­düli árnyéklatát képezi a közgyűlésnek — meg­kell vallani, hogy egészbeni magatartása, még­is annak bizonysága volt, hogy alkotmányos életben, a közérdek van mindenek felibe helyez­ve, mely mellett, a hivatalos tekintély s magán hajlamok félretételével — a jámbor fbldini ve­sékből alakult képviseletnek is van elég lelki ereje és bátorsága meggyőződésével síkra szál­­lani, s a közérdeknek megfelelő életre való ha­tározatokat hozni. Jelesül: a jegyzőkönyv hitelesítése után, a város több rendbeli pénztárainak rendezése, kü­lönösen azok kezelésében eddig tapasztalt fo­gyatkozások megszüntetése iránt intézkedés ho­zatván szőnyegre ; a szegényi mintegy 5000 forint és segélyezett mintegy 10,000 frt. tartal­mú pénztáraknak, — mely utóbbi az 1863-iki ínség enyhítésére a földhitelintézettől felvett s az egyes lakosok közt 20-tól 200 forintos rész­letekben kiosztott 150,000 forint közvetített köl­csön törlesztése után fenmaradott tiszta haszon­nak, községi adóra fordított 12,000 forinton fe­lüli maradványából származott — jövedelme­zőbb és biztosabb kezelése czéljából, a népbank­ba betétele határoztatott. Ezeken kívül van még a községnek egy ala­pítványi pénztára, mely közelebb a város, mint testület által aláirt államkölcsön után nyert kö­telezvények eladásából, távolabb pedig, ezen .) Ily nemű tudósítások számára mindig nyitva áll lapunk, s igy köszönet érezte. Szerk. Vidéki levelezés. Békés november 10. 1869. Tisztelt szerkesztő úr ! Ha becses lapjának keretébe a községi élet ismertetése mint hisszük beillik, szíveskedjék felvenni vidéki szemléjének rovatába e közleményt, melyben a 24 ezer lej­ TÁRCZA. A tornászat fontossága és tornászati teendőink Békésmegyében. Mojsisovics Vilmostól. (Folytatás.) A tornászat történetének áttekintése. Az imént elmondottak után kétségtelenné lesz, miszerint az újabb kori tornászat rendszerének dicsősége a németeket illeti. Az általuk életbe­léptetett rendszer, mely népéletek összes viszo­nyai közt nagyszerűen jóltevő befolyást gyako­rol — lassan Európa minden országába is utat tör magának. A német tornászatból Ling Henrich (­ 1839.) rendszere szerint kifejlett az úgynevezett svéd tornászat s számára még 1814. Stockholmban egy központi tornaintézet állíttatott fel államkölt­ségen. Ezen rendszer azóta különösen Svédhon­ban igen elterjedt. A svéd tornászat azonban, melyet egy időben maga a porosz kormány is pártfogolt, mindinkább helyet enged az újabb német tornarendszernek. Francziaországban a tornászat érdekében leg­először is egy spanyol ezredes Amoros F. (­ 1847.) lépett a küzdők sorába s főtörekvése volt azt a franczia hadseregnél álltalánosan hozni be. Kez­deményezésének következése lett, miszerint a franczia katonák tornászati képeztetése mind­inkább életbeléptetett; sőt 1850. a tornászat Fr­ancziaország minden iskoláiba általánosan kö­telező tantárgyként be is hozatott. Mindezen in­tézkedések daczára, a tornászat Francziaország­ban nem érte el még a fejlettség és czélszerű­­­ség azon magas fokát, melyet Németországban elért, minthogy Francziaországban a nevelési elvekre fektetett tornázás kisebb mérvben alkal­­maztatik s a testedzés és képzés, kiválól­ag ka­tonai czélok előmozdítására szolgál. — A fran­czia hadsereg tornáztatása azonban kevés kíván­ni valót hagy hátra.*) Angliába 1820. körül tört utat a tornázás s leginkább német tornatanitók voltak azok, kik oda bevitték. Az ott kifejlett tornarendszer sze­rint a tornajátékok számára külön berendezett hely szolgál. Ezen tornajátékok közül ismeretes a „cricket“ játék, melyet egy időben fő­uraink minálunk is meghonosítani iparkodtak. Legújabb időkben Chiosso kapitány emelt Londonban a tornászainak csarnokot, Liverpoolban pedig Hu­­guenin. Londonban 1865. egy német tornaegy­let 500 taggal megalakulván, a német tornászat elterjedését nagy mérvben eszközli s az egylet törekvései az angolok által legnagyobb elisme­résben és pártolásban részesülnek. Svájczban Elias és Pestalozzi nemes törekvé­sei csakhamar sikert arattak, miután ezen sza­bad hazában a tornászat gyorsan elterjedt s szin­tén nemzeti intézménnyé fejlődött.**) Belgium és Hollandiában is felkaroltatott a tornászat, Euler és Happel tornatanárok azok, kik e terén nagy tevékenységet fejtenek ki. Brüs­­selben a tornászatnak külön szakközlönye is van. Olaszország, különösen az újabb időkben, igen sokat tett a német tornászat meghonosítása ér­­demében. A svájczi születésű Obermannnak si­került Turulban egy központi tornaintézetet ál­lítani fel, melyben Olaszország különféle részei­ből állami és községi költségen tornatanárok ké­­peztetnek. Amerikába is átvándorolt a tornászat, hol azt leginkább a németek által alkotott tornaegyle­tek a népéletbe átültették. Amerikában a tor­nászat nagyobbára egybe van kötve a tűzoltás­sal. Az észak-amerikai tornaszövetség által pe­dig Cincinnatiban egy tornaujság adatik ki. Austriában a német­ tornászat tökéletesen meg­­honosulni kezd. Majd minden nagyobb város­ban alakultak már torna-egyletek s Bécs, Lincz, fjrrátz, Baden, Florisdorf, Leobensdorf, Mödling, Neukirchen, Vöslau, Wiener-Neustadt, Prága, stb. legjobb példával jár elő. Csehországban magá­ban a torna-egyletek száma, meghaladja a hú­szat. A prágai cseh nemzeti tornacsarnok 80 ezer frtba került s igen szép. Tagjai száma 800 s ezek y3da működő tornász. Egyenruhájok vörös ing, fekete nyakkendő, lengyeles szürke nadrág és zubbony s fennálló széles prémű kis szürke kalap. Ezen kivül bír még Prága öt tor­na-helyiséggel, melyekben fi- és leány-gyerme­kek tornáztatnak. *) Midőn f. évi aug. havában Francziaországban, a cha­­lons-i és St.-maur-i táborokat, hol épen akkor a fran­czia katonaság gyakorlatait tartá — alkalmilag meglátogatám, a kifejtett csatárlánczok, csatározá­sok és rohamok alatt azonnal szemembe ötlöttek egyesek s egész hadtestek fellette könnyű, mond­hatni sok bravourral eszközlött ugró, kúszó stb. mozdulatai. Midőn e fölötti bámulatomat, egy előt­tem álló tiszt előtt kifejezem, úgy nyilatkozott, mi­szerint ezen eredmény egyedül a franczia hadse­regnél általánosan behozott rendszeres tornászat ki­folyása, melyre kitűnő gond fordittatik. **) A torna-ünn­epélyek Svájczban nemzeti ünnepélyek s a közönség mily nagy mérvben érdekli magát ál­­talok, meggyőződtem ez évi aug. havában berni canton városa Herzogenbuchséban és Bielben lé­temkor, a midőn is nevezett két város tornyai és házai a cantonok és városok zászlaival és koszo­rúkkal feldiszittettek, diadal­ivek emeltettek, kiki ünnepi ruhát öltött s regényes helyen megtartatott oly két torna-ünnepély, melyek engemet, pompás alakjai és változó jelenetei által, a görögök olym­­pi játékaira a legélénkebben emlékeztetett vissza. Folytatása következik.

Next