Békés, 1871 (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-02-05 / 11. szám
Harmadik évfolyam: Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám. 11-ik szám. Gyula február 5-kén 1871. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyvkereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési dijak és reclamatiók küldendők.BÉKÉS Hirdetések felvételnek ; Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési irodájában (Erzsébet tér 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési díjak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték s minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. ) Kéziratok nem küldetnek vissza. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csötörtökön. Előfizetési feltételek: egész évre fél „ negyed „ Miért oly nagy a Franciaország iránti rokonszenv ? II. Az európai continens culturájára különösen két nemzet gyakorolt irányadó befolyást s ezen két nemzet a francia és német. — A 16-ik század elején kétségtelenül a német nemzet kebelében keletkezett reformatió volt a század legfontosabb s eredményében is legkihatóbb eseménye. — És ha megfigyeljük a mozgalmakat melyeknek Német- és Franciaország ekkor színhelyei valónak s megfigyeljük különösen végeredményükben, sajátságos eredményre bukkanunk. Németország túlnyomó része elfogadta a protestáns vallást, melyről általános azon hit, hogy a szabadabb eszmék kedvező talaja, hogy jövőlben erősebb a fogékonyság a demokratikus elvekre, erősebb a vágy a társadalmi szabadság és ügyetlenség iránt. E nézetet a német nemzet mindjárt a reformatió elején erősen meghazudtolta, meghazudtolta akkor, midőn a lelkiismeret szabadságával a társadalmi szabadságot is karöltve járni hitt, szegény paraszt lázadókat, — mert a lelkiismeret bilincseivel a feudális rendszer bilincseit is lerázni jogos reményeket tápláltak és törekedtek, — oly otromba szigorral verte le. Németország társadalmi viszonyaira alig volt egyéb befolyással a protestantismus, minthogy a középkor feudális maradványait, a monarchikus elveket, s a tekintély uralmát, — melyeket az eddig uralkodó vallás még birálat alá tenni is tiltott, — mint isten rendelését hirdeté híveinek, s a nemzetet a keresztényi türelmes önmegadás erényének prédikálásával puhitá bele zsarnokai jármába. Ide járult, hogy Németország bölcselete a hivő theologicus nézetek alul magát nem csak, hogy teljességgel emancipálni nem bírta, hanem azoknak valósággal szolgálatába szegődött s igy termett aztán meg azon német bölcselet, mely a Hegelianismus-ban érte el tető pontját, melynek egyik alaptétele az lévén, hogy minden igy van jól, ahogy van, a társadalmi rendszert noii me tangere-nek tekinté. Szóval a reformatió által keltett mozgalom árjának lecsillapultával zátonyra futott s e zátonyon tehetlenül megfeneklett. Itt rejlik valószínűleg egyik oka annak miért maradt Németország oly sokáig érintetlen a francia forradalmi eszméktől, nem csak, hanem, hogy magát első sorban engedé eltántorítani arra, hogy ez eszmék ellen harcra is keljen; itt rejlik oka annak, hogy a reformatió I óta Németország alig bír felmutatni valamely nevezetesebb mozgalmat, mellyel az emberiséget célja felé törekvésében előbbre lökte volna. Ha tekintjük a francia nemzetet, mennyivel egészen más a kép, melyet nyerünk. A reformatió által keltett mozgalmakban nem állt meg Luther tételeinél: — tovább haladt a kálvinismusig. Igaz, hogy a reformatiót a francia nemzet később idegen befolyások alatt eldobta magától s megelégedett a Bossuet-féle tételeken alapuló gallican egyház eszméjével. Bölcselete azonban nem a meddő speculatiók terén mozgott mint a németeké, — nem engedte magát az emelkedő fogalmak békéiba verni, — emancipálta magát a theologia befolyása alól s habár vallásához a nemzet hű maradt is, meginditá a társadalomban az eszmék azon jótékony harcát, mely 1789-ben az emberi jogok proclamálásában culminált. Amott tehát a lelkiismeret szabadságát prodlamáló túlnyomólag protestáns Németország a maga terjedésével, amitt a katholikus Franciaország a szabadság eszméinek megtestesülésével s azoknak a gyakorlati életben megvalósításával állanak szemközt egymással. Mit köszönhet a mozgalmaknak a világ, ma már mindnyájan tudjuk; mindnyájan meg vagyunk róla győződve, hogy a nemzet, mely ez eszméknek előharcosa volt, az emberi _____ r A léghajó és a léghajózás. ” Közli: dr. Kovács István. (Folytatás.) A Blanchard által aratott siker s merész vállalatának szerencsés kimenetele forrásává lett aztán egy tragikus eseménynek. A heves vérű, nyugtalan Pilatre de Rozier ugyanis, egyrészt felbátoriva Blanchard sikeres utazása által, másrészt irigyelve ez utazás dicsőségét Blanchardtól, elhatározta ez utat ellenkező irányban, tehát Calaisból Doverbe tenni meg. Saját eszméje után alkotott léghajója egy Mongolfier és Charlier veszélyes comrinatiojából állott, amennyiben a gyúlékony gázzal megtöltött gömb alá egy henger alakú készületet alkalmazott, melyben tűzzeli hevítés által gondolta a lég ritkítását eszközölni. Hiába figyelmeztették többen ez eljárás veszélyességére, hiába mond dá a többek között Charles: „Barátom, ön puska- , poros hordót akaszt a tűz felibe“ végzete ragadá. i Kedvezőtlen időjárás mellett 1785. jun. 13-án fel- 1 emelkedve, libegett jó ideig a tenger felett, midőn hirtelen egy ellenkező irányú légáram visszalökés a francia partokra s Pilatre, ki úgy látszott, hogy ily kedvezőtlen viszonyok között utjával fel akart hagyni, készületet tett a leszállásra s a tökéletlenül alkalmazott billentyűt megemelé. A gáz hirtelen áramlott kifelé, a billentyű nem záródott, habár a billentyű-kötelet eleresztő is s az egész készület borzasztó gyorsasággal zuhant lefelé. És hogy a sors gúnyja még metszőbb legyen, néhány épésnyire a Blanchardnak emelt emlékoszloptól zuhant a földre. Pilatre a lezuhanásnál rögtön meghalt, utitársa, egy Romain nevű boulognei fiatal természettudós pedig tíz perc múlva a történt lezuhanás után. Pilatre és Romain, ketten voltak a léghajózás első áldozatai. Az emberi természetben rejlik, ismereteinket minél tágabb körre terjeszteni ki s így könnyen megfoghatóvá válik, ha a léghajó felfedezése után azonnal azon gondolat merült fel, a légkörre vonatkozó ismereteinket constatálva vagy módosítva látni a leg magasabb régióiba. Charles e célból tett észleletei leginkább a lég nedvességi viszonyaira vonatkoztak. Utána Robertsen és honfitársa Shhofft 1803-ban jul. 18-án felemelkedtek s eddigelé a legnagyobb magasságot érték el. Számításuk szerint 7400 méterre, több 24000 lábnyira emelkedtek s ezen magasságban tették a levegő physika geographiájára vonatkozó észleleteiket. Ezen észleletekből azt következtették a többek között, hogy amint magasabbra emelkedtek, azon mérvben csökkent a föld delejes ereje, továbbá állíták, hogy a levegő villanyos tünetei is nevezetes eltérést mutatnak a föld közvetlen felszínén észleltektől. Midőn későbben Petersburgban Sacharoff nevű orosz tudóssal felszállva kísérleteit újból megtevé s ugyanazon eredményre jutott, ennek híre Párisba jőve, Laplace indítványára a francia tudós társaság a felvetett kérdések újabb szellőztetését inditványozó s ezek eldöntése céljából egy tudományos vállalatot tervezett fent a levegőben. A tudós társaság két legfiatalabb természettudós tagja Gay-Lussac és Biot választattak a kivitel eszközlöiül, utasítás- s kitűnő eszközökkel gazdagon elláttattak. 1804. aug. 20-án emelkedtek fel a Conservatoire des arts et metiers kertjében. A vállalat célja teljesen el lett érve, mert a legnagyobb pontosság és lelkiismeretességgel tett kísérletek a felvetett kérdésekre teljesen kielégítő választ adának. Egyátalában nem volt constatálható, hogy a föld mágneses ereje a növekedő magassággal gyengülne. 4000 méter vagyis 13000 láb magasságban a mágnestű ingadozásainak mind sebessége, mind intenzitása, mellyel ez ingások történtek, teljesen egyezett a föld közvetlen felületén tapasztaltakkal . Robertsen állításai tévedésen alapultnak nyilváníttattak, mely tévedések a léghajóban teendő észleletek nehézségének róvhatók fel. A léggömb ugyanis nyugodt támpontot nem ad, mert nem csak hogy folytonosan majd emelkedik, majd pedig sülyed, nem csak hogy a leggyengébb légáram könnyen ragadja tova magával, hanem e mellett saját tengelye körül bizonyos körforgást is mutat majd jobbra, majd balra. Habár ezen körforgás nem hirteleni is, mindamellett befolyással van a delestü ingadozásaira , hogy a léghajóban tett észlelet teljesen cor i rect legyen, mindig azon kisebb vagy hosszabb időtartamot kell el és meglesni, amelyben egyik irányú körforgás a másik irányú körforgásba megy át s mely alatt néhány percnyi szünet áll be. A légsulymérővel teendő észleleteknél ismét nem szabad figyelmen kivül hagyni azt, hogy ha a léggömb ereszkedik lefelé, a higanyoszlop magasabbra szökken, mint állana ugyanazon légrétegben nyugodt helyzetben; ellenben ha pedig a léggömb hirtelen emelkedik, a higanyoszlop kissé visszamarad. A léghajósok azonban, tájékoztató melléktárgyak hiányában saját mozgásukat nem mérlegelhetik; ahonnan, hogy e mozgásról tájékozó tudó