Békés, 1871 (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-05-04 / 36. szám
Harmadik évfolyam: Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám. 36-ik szám. Gyula május 5-kén 1871. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyvkereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési dijak és reclamatiók küldendők.BÉKÉS „ _____ _ _ ________ ... _ . _ ... _ . ____ __ _ « Helyben házhoz hordással, POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY, vagy vidékre postán Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési irodájában (Erzsébet tér 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 Korona utca 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. — Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok: nem küldetnek vissza. Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: egész evre fél negyed „ ösztönzött, mint a legtisztább ügyszeretet — arról kit-kit biztosíthatok. Reök. Társadalmunk. (Vége.) Hogy ez úgy áll, amint mondom, ezt flagranter mutatja az eredmény azon a téren is, mely pedig a társadalom kiváló predirectiójával találkozik, értem a politikait, nem a megye termében, hanem a választókerületekben. Nem szólok képviselőinkről, kik egytől-egyig állásukra hivatottak lehetnek, de azt bátor vagyok constatálni, hogy megválasztásukhoz, nagyobb részt, a társadalom, melyet intelligentiája nélkül képzelni se lehet — hozzá nem járult, nem szavazatával, de még utólagos helybenhagyásával se; tehát azt kell mondanunk, hogy ezen fontos politikai cselekvények, a társadalom közreműködése nélkül s így kivüle, hogy ne mondjam, ellenére mentek végbe. Társadalmunk ezen hiánya fejlődési érdekeinknek nem kedvez, nélkülözi így a csoportulási központokat, melyek az erők tömörülésének és kellő időben és irányban alkalmazásának feltételei. Pedig ilyenekre épen a demokrátiának van szüksége, melyben sem hivatalos, sem kiváltságos vezérlet nincs. Ez az érem fonáka. Következik a kép további részlete a folyók, vagyis a nép a maga mindennapi munkásságában. Meghajlok népünk munkássága előtt. Sue lelkesen kiált fel egyik művében: megcsókolom e kezet, mely a munka által dicsőítve van (glorifiée par le travail.) A hittan azt tartja, hogy isten a munkát büntetés gyanánt mérte az emberre, mivel hogy vétkezett legyen; de e büntetésben atyai áldást adott neki, a munka áldását, melynek becsével úgy ismertette meg, hogy elébb fényes tétlenségbe helyezte, mely azonnal megszülte ördögi magzatát a bűnt. Meghajlok mondom népünk előtt, mely hangya-szorgalommal épit magának és a hazának, és ernyedetlen munkásságában megyénk folyóihoz hasonló, melyek félig szabályozva is vidékünknek nagy hasznára vannak, s lesznek még nagyobbra, ha áradásaik ellen magunkat biztosítjuk és jótékonyságukat teljes mértékben fogjuk felhasználni tudni és birni. Annál beszámitandóbban cselekszik az, a ki e jó indulatu népet szakmájától elvonja és oly térre csalogatja, mely annak nem sajátja, melyen egészséges eszmemenete összezavarodik és a medréből kikelt folyóként önmagának és a köznek csak kárára lehet. A nép együgyüségével csakis az értetlenség vagy tisztátalan önérdek élhet vissza, mely a társadalom legszigorúbb ítéletét kell, hogy maga után vonja. S váljon ily üzelmektől ment e társadalmunk. .. ? fájdalom a tapasztalás nem teljesen megnyugtató. A szabadságnak nincsenek alabárdosai, a törvény-tisztelet, józan erkölcs, illetékes munkásság annak oszlopai ; jaj annak aki ezen oszlopok alapjait durja... és jaj azon társadalomnak, a mely emez ál-Simsonokat megtűri. . . Hátra vannak a kunhalmok vagyis egykor főuraink, ma nagybirtokosaink. A kunhalmoknak — nem szólva az ősidőkről — 48 előtt, a nagy legelők korszakában, nevezetes szerepe volt. A számadó gulyások, a generalstabbal együtt, bajtársaikkal és kuvaszaikkal t. i. azokon tanyáztak; e magas pontokról őrködtek megszámlálhatlan gulyájuk, nyájuk, ménesük felett, melyeknek viszont gyülposztokul e magaslatok szolgáltak. Megragadó volt az Alföld végtelen rónája, nagy költőnk nem ok nélkül énekelte meg. Szép volt reggel, szép délibábjai tündérjátékában, de legigézőbb — midőn a leáldozó nap fénye már csak a kunhalom csúcsát aranyozta meg, melyről az öreg pásztor furulyájának szava a nyáj kolompjaival oly mélabus zenévé olvadt össze.. .. De jött az eke, a hóditó eszköz, és mintegy varázsütésre eltűnt a gyep, el a nyájak és ürük, az öreg gulyás kíséretestül, es a mi legszebb volt : a róna végtelensége. És a kunhalmok, e tisztes domborok . .. ? ezek megmaradtak ugyan, de régi jellegöket elvesztették, — már nem egyedül ők magaslanak fel, az egész niveau felemelkedett, ők tömegükkel többé nem imponálnak, ők is a róna sorsára jutottak annyiban, hogy talajuk minősége szerint becsültetnek, ha ez termékeny, mint az uj kor példásan kimagasló pontjai is, mint a múlt tisztes emlékei — kettős beccsel birnak, ha nem, az alattok nyüzsgő élet közepett legfelebb azon csont- s egyéb maradványokról lehetnek nevezetesek, melyeket bennök a régész felfedez. Azt tartom e képhez nem kell commentár s csak azt teszem hozzá, hogy a megyei társadalom nagybirtokosaink visszavonultságát, nem hogy igazolná, sőt sajnálja, sajnálnia kell. Egy tekintet Békésmegye földabroszára és szembeötlően bebizonyul, hogy sem ama terjedelmes allodiumok birtokosai a megyét nem nélkülözhetik, sem őket a megye; egy másik tekintet megyénk, a haza érdekeire még inkább meggyőz minket arról, hogy társadalmunk ügye a legkevésbé nélkülözheti azon tagjait, kik sociális kitűnő állásuknál fogva hivatva vannak abban hatékony részt venni : hivatva és kötelezve. Hallottam hangját a neheztelésnek, melynek alapja lehetett, de ha volt, el is enyészett s mai nap nem képzelhetek felfogást, mely nagybirtokosaink részvételét örömmel nem üdvözölné. Ezt s ennyit akartam társadalmunkról elmondani, mire hogy semmi egyéb nem Országgyűlési tudósítás. April 29. Dietrich I. interpellálja az igazságügyministert, hogy a jelen ülésszak alatt , 1872. ápril 20-ig végre akarja-e hajtani az első bíróságok rendezéséről szóló t. javaslatot, s ha igen, mily módot fog használni a kinevezésnél, fog-e pályázatot nyitni, fog-e valakit s kit meghallgatni. — Gorove I. minister több t. javaslatot nyújt be, Szlávy szintén. — Napirenden harmadszori felolvasás után a ház elfogadja „az arányosítás és tagosításról Erdélyben“ és a Dalmátországba szállítandó tűzifától fizetett vám megszüntetéséről szóló t. javaslatokat. Május 1. Kézsmárky József, a 25-ös bizottság előadója előterjeszti e bizottság jelentését az első folyamodási kir. bíróságok szervezése tárgyában. — Huszár Imre a központi bizottság előadója a Spanyolországgal kötött kereskedelmi és hajózási szerződést ajánlja elfogadás végett. Az első folyamodás a bíróságok szervezéséről szóló 1. javaslatnak tárgyalási ideje egy kis vitára adott alkalmat, végre abban állapodtak meg, hogy a szerdai ülésben lesz tárgyalandó. Ghyczy Kálmán rövidnek tartja az időt a tárgy fontosságánál fogva — at. javaslatnak osztálybeli tárgyalására.— Deák Ferenc a hitelintézetről szóló 1. javaslat tárgyalását sürgeti. A 25-öS bizottság ápril 28-ai ülésén a bírák fizetéséről tanácskozván, következő megállapodásra jutott: Az elnökök fizetése különbség nélkül 2400 frt fizetés és 300 frt lakpénz. Ülnöki fizetés 1500 ft, Ip. 200 ft. Jegyzők fizetése fokozatosan 1000 frt és 800 ft, egyiránt 150 frt lp. Irodaigazgató 1000 frt és 900 frt fizetéssel, 150 forint lp. Irodatiszt 700 frt fizetés, illetőleg 600 frt s 100 forint lp. írnok 500 és 400 frt fizetés s 100 ft lp. Telekkönyvvezető 1200, 1000 és 800 frt fizetés, lp. 200 frt. Segéd-telekkönyvvezető 700 és 600 frt fizetés, lp. pedig 100 ft. Fogházi orvosok általányául a tervezett ötvenezer frt elfogadtatott, hat kerületi orvosé 12,000 frt. fogházi lelkészek 7000 frt átalánya szinte elfogadtatott. Fogház-felügyelő fizetése 500 frt. Szolga fizetése 300 frt fizetés, 40 frt lp. Szolgasegéd 240 frt fizetés és 40 frt lp. Rabfelügyelő fizetése 300 ft fizetés és 40 frt lp. Egy őr fizetése 240 frt, lp. pedig 40 frt. Szolga, szolgasegéd, rabfelügyelő és őr ezenfelül ruházatra kap 50 ftot. Királyi ügyész fizetése 1500, 300 és 200 frt; alügyészé 1000 frt fizetés, 200 frt tiszti pótlék és 200 frt lp.; Írnoké 500 frt és 100 frt. Járásbiró fizetése 1500 frt fizetés és 200 ft lp.; aljárásbiró 1000 frt fizetés, 200 lp.; írnok 500 frt fizetés és 150 frt lp.