Békés, 1871 (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-05-04 / 36. szám

Harmadik évfolyam: Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi ré­szére vonatkozó közle­mények küldendők: fő­utca 186. szám. 36-ik szám. Gyula május 5-kén 1871. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyv­­kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hir­detések, hirdetési­ dijak és reclamatiók küldendők.BÉKÉS „ _____ _­­ _ ________ ... _ . _ ... _ . ____ __ _ « Helyben házhoz hordással, POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY, vagy vidékre postán Hirdetések felvétetnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési­ irodájában (Erzsébet tér 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 Korona utca­­ 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési dijak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. — Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték­­ minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok: nem küldetnek vissza. Megjelen hetenként kétszer, va­sárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: egész evre fél negyed „ ösztönzött, mint a legtisztább ügyszeretet — arról kit-kit biztosíthatok. Reök. Társadalmunk. (Vége.) Hogy ez úgy áll, a­mint mondom, ezt flagranter mutatja az eredmény azon a té­ren is, mely pedig a társadalom kiváló predirectiójával találkozik, értem a politi­kait, nem a megye termében, hanem a választó­kerületekben. Nem szólok képvi­selőinkről, kik egytől-egyig állásukra hiva­tottak lehetnek, de azt bátor vagyok con­­statálni, hogy megválasztásukhoz, nagyobb részt, a társadalom, melyet intelligentiája nélkül képzelni se lehet — hozzá nem já­rult, nem szavazatával, de még utólagos helybenhagyásával se; tehát azt kell mon­danunk, hogy ezen fontos politikai cselek­­vények, a társadalom közreműködése nél­kül s így kivüle, hogy ne mondjam, elle­nére mentek végbe. Társadalmunk ezen hiánya fejlődési ér­dekeinknek nem kedvez, nélkülözi így a csoportulási központokat, melyek az erők tömörülésének és kellő időben és irányban alkalmazásának feltételei. Pedig ilyenekre épen a demokrátiának van szüksége, mely­ben sem hivatalos, sem kiváltságos vezér­let nincs. Ez az érem fonáka. Következik a kép további részlete a f­o­­lyók, vagyis a nép a maga mindennapi munkásságában. Meghajlok népünk munkássága előtt. Sue lelkesen kiált fel egyik művében: megcsókolom e kezet, mely a munka által dicsőítve van (glorifiée par le travail.) A hittan azt tartja, hogy isten a munkát bün­tetés gyanánt mérte az emberre, mivel hogy vétkezett­ legyen; de e büntetésben atyai áldást adott neki, a munka áldását, melynek becsével úgy ismertette meg, hogy elébb fényes tétlenségbe helyezte, mely azonnal megszülte ördögi magzatát a bűnt. Meghajlok mondom népünk előtt, mely hangya-szorgalommal épit magának és a hazának, és ernyedetlen munkásságában megyénk folyóihoz hasonló, melyek félig szabályozva is vidékünknek nagy haszná­ra vannak, s lesznek még nagyobbra, ha áradásaik ellen magunkat biztosítjuk és jótékonyságukat teljes mértékben fogjuk felhasználni tudni és birni. Annál beszámitandóbban cselekszik az, a ki e jó indulatu népet szakmájától el­vonja és oly térre csalogatja, mely annak nem sajátja, melyen egészséges eszme­me­nete összezavarodik és a medréből kikelt folyóként önmagának és a köznek csak kárára lehet. A nép együgyüségével csak­is az értetlenség vagy tisztátalan önérdek élhet vissza, mely a társadalom legszigo­rúbb ítéletét kell, hogy maga után vonja. S váljon ily üzelmektől ment e társadal­munk. .. ? fájdalom a tapasztalás nem tel­jesen megnyugtató. A szabadságnak nincsenek alabárdosai, a törvény-tisztelet, józan erkölcs, illetékes munkásság annak oszlopai ; jaj annak aki ezen oszlopok alapjait durja... és jaj azon társadalomnak, a mely emez ál-S­imsono­kat megtűri. . . Hátra vannak a­­ k­u­n­h­­a­l­m­o­k vagy­is egykor főuraink, ma nagybirtokosaink. A kunhalmoknak — nem szólva az ős­időkről — 48 előtt, a nagy legelők kor­szakában, nevezetes szerepe volt. A szá­madó gulyások, a generalstabbal együtt, bajtársaikkal és kuvaszaikkal t. i. azokon tanyáztak; e magas pontokról őrködtek megszámlálhatlan gulyájuk, nyájuk, méne­sük felett, melyeknek viszont gyülposzto­­kul e magaslatok szolgáltak. Megragadó volt az Alföld végtelen rónája, nagy költőnk nem ok nélkül énekelte meg. Szép volt reggel, szép délibábjai tündérjátékában, de legigézőbb — midőn a leáldozó nap fé­nye már csak a kunhalom csúcsát ara­nyozta meg, melyről az öreg pásztor furu­lyájának szava a nyáj kolompjaival oly méla­bus zenévé olvadt össze.. .. De jött az eke, a hóditó eszköz, és mintegy varázs­ütésre eltűnt a gyep, el a nyájak és ürük, az öreg gulyás kíséretestül, es a mi leg­szebb volt : a róna végtelensége. És a kun­halmok, e tisztes domborok . .. ? ezek meg­maradtak ugyan, de régi jellegöket elvesz­tették, — már nem egyedül ők­­ magasla­nak fel, az egész niveau felemelkedett, ők tömegükkel többé nem imponálnak, ők is a róna sorsára jutottak annyiban, hogy ta­lajuk minősége szerint becsültetnek, ha ez termékeny, mint az uj kor példásan kima­gasló pontjai is, mint a múlt tisztes emlé­kei — kettős beccsel birnak, ha nem, az alattok nyüzsgő élet közepett legfelebb azon csont- s egyéb maradványokról lehetnek nevezetesek, melyeket bennök a régész felfedez. Azt tartom e képhez nem kell commen­­tár s csak azt teszem hozzá, hogy a me­gyei társadalom nagybirtokosaink vissza­­vonultságát, nem hogy igazolná, sőt saj­nálja, sajnálnia kell. Egy tekintet Békés­megye földabroszára és szembeötlően be­bizonyul, hogy sem ama terjedelmes allo­­diumok birtokosai a megyét nem nélkü­­lözhetik, sem őket a megye; egy másik tekintet megyénk, a haza érdekeire még inkább meggyőz minket arról, hogy társa­dalmunk ügye a legkevésbé nélkülözheti azon tagjait, kik sociális kitűnő állásuknál fog­va hivatva vannak abban hatékony részt venni : hivatva és­­ kötelezve. Hallottam hangját a neheztelésnek, melynek alapja lehetett, de ha volt, el is enyészett s mai nap nem képzelhetek felfogást, mely nagy­­birtokosaink részvételét örömmel nem üd­vözölné. Ezt s ennyit akartam társadalmunkról elmondani, mire hogy semmi egyéb nem Országgyűlési tudósítás. April 29. Dietrich I. interpellálj­a az igazság­­ügyministert, hogy a jelen ülésszak alatt , 1872. ápril 20-ig végre akarja-e hajtani az első bírósá­gok rendezéséről szóló t. javaslatot, s ha igen, mily módot fog használni a kinevezésnél, fog-e pályá­zatot nyitni, fog-e valakit s kit meghallgatni. — Gor­ove I. minister több t. javaslatot nyújt be, Szlávy szintén. — Napirenden harmadszori fel­olvasás után a ház elfogadja „az arányosítás és tagosításról Erdélyben“ és a Dalmátországba szál­lítandó tűzifától fizetett vám megszüntetéséről szó­ló t. javaslatokat. Május 1. Kézsmárky József, a 25-ös bizott­ság előadója előterjeszti e bizottság jelentését az első folyamodási kir. bíróságok szervezése tárgyá­ban. — Huszár Imre a központi bizottság elő­adója a Spanyolországgal kötött kereskedelmi és hajózási szerződést ajánlja elfogadás végett.­­ Az első folyamodás a bíróságok szervezéséről szóló 1. javaslatnak tárgyalási ideje egy kis vitára adott alkalmat, végre abban állapodtak meg, hogy a szer­dai ülésben lesz tárgyalandó. Ghyczy Kálmán rövidnek tartja az időt a tárgy fontosságánál fog­va — at. javaslatnak osztálybeli tárgyalására.— Deák Ferenc a hitelintézetről szóló 1. javaslat tárgyalását sürgeti. A 25-öS bizottság ápril 28-ai ülésén a bírák fizetéséről tanácskozván, következő megállapodás­ra jutott: Az elnökök fizetése különbség nélkül 2400 frt fizetés és 300 frt lakpénz. Ülnöki fizetés 1500 ft, Ip. 200 ft. Jegyzők fizetése fokozatosan 1000 frt és 800 ft, egyiránt 150 frt lp. Irodaigazgató 1000 frt és 900 frt fizetéssel, 150 forint lp. Irodatiszt 700 frt fizetés, illetőleg 600 frt s 100 forint lp. írnok 500 és 400 frt fizetés s 100 ft lp. Telekkönyvvezető 1200, 1000 és 800 frt fizetés, lp. 200 frt. Segéd-telekkönyvvezető 700 és 600 frt fizetés, lp. pedig 100 ft. Fogházi orvosok általányául a tervezett ötven­ezer frt elfogadtatott, hat kerületi orvosé 12,000 frt. fogházi lelkészek 7000 frt átalánya szinte el­fogadtatott. Fogház-felügyelő fizetése 500 frt. Szolga fizetése 300 frt fizetés, 40 frt lp. Szol­gasegéd 240 frt fizetés és 40 frt lp. Rabfelügyelő fizetése 300 ft fizetés és 40 frt lp. Egy őr fizetése 240 frt, lp. pedig 40 frt. Szolga, szolgasegéd, rabfelügyelő és őr ezenfelül ruházat­ra kap 50 ftot. Királyi ügyész fizetése 1500, 300 és 200 frt; alügyészé 1000 frt fizetés, 200 frt tiszti pótlék és 200 frt lp.; Írnoké 500 frt és 100 frt. Járásbiró fizetése 1500 frt fizetés és 200 ft lp.; aljárásbiró 1000 frt fizetés, 200 lp.; írnok 500 frt fizetés és 150 frt lp.

Next