Békés, 1883 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-01-07 / 1. szám
Megyei ügyek folytán már ilyenek történhetnek, akkor, midőn a hegyekben nagyobb havazás sem volt , ugyan mi fog történni egy erősebb, több hóval beköszöntő tél után a tavaszi hónapokban, midőn az áradások heteken keresztül tartanak? hisz akkor az aradmegyei körös partszakadásoknak se vége, se hossza nem lesz, hisz akkor ki vagyunk téve az 1876—80. évi katasztrófáknak, hogy Körösök közötti védtöltéseink kétoldalról lesznek megtámadva s százezrekre rugó összeggel károsítva, és midőn Aradmegyében árviz már rég nem lesz, mi a Köröseink közötti részen még halászhatunk, a helyett, vetéseinkben gyönyörködhetnénk, földjeinket munkálhatnék. Tudtunkkal az aradmegyei töltések a múlt év szeptember havában meg lettek vizsgálva s az ott járt küldöttség azokat oly karban levőknek találta, hogy egy hosszabb áradásnak is ellenállhat; és ez tény, mi olvastuk a jelentést, mely e küldöttség szemléjének meggyőződésszerű munkálata volt, s hogy eme jelentés való volt, arról magunknak is alkalmunk volt több helyen meggyőződést szerezni; — és mégis rövid két nap, ez alatt gyors áradás megmutatta azt, hogy a látottak és tapasztaltak nem feleltek meg a várakozásnak. Az arad megyei köröstöltések laza anyaga soha sem fog biztonságot nyújtani a mi vidékünknek,még akkor sem, ha eme töltések még egyszer oly szélességű méretekre építtetnek ki, kivált ha figyelembe vesszük azt, hogy az áradások bekövetkezténél nem képesek oly felügyeleti erőt kirendelni, mely az esetleges szivárgásokat megfigyelné s azok elfojtására gyors intézkedést tenne. N.-Pél és Székudvar, a Kis-Jenő feletti községek, a Köröstől távol oly néppel bárnak, a nely az árvizek káros következményeit felfogni vagy nem akarja, vagy nem képes, s így, ha mentésről vagy őrködésről van szó, ez iránt közönyös marad. Mi részünkről a mostani rövid ideig tartó, gyors áradás szakadásainak okát a hiányos felügyeletben véljük keresni, mert amennyire ismerjük a helyzetet, az arad megyei partokat nem tartjuk oly lazáknak, hogy az árvíz 15 — 20 méter töltést egyszerre kidobjon; a szivárgások leginkább közel egymáshoz eső féreglyukakon kezdődnek, a víz a homokos töltést könnyen mossa, s így könnyen történik a szakadás, míg ha kellő anyaggal ellátva gyors erő áll rendelkezésre, vajmi kevés esetben történhetik meg a baj. És eme bajnak elejét venni a remény mindinkább tünedezik, látjuk azt, hogy 20 évi munkás fáradság és költség, elviselhetlen veszteségek a helyzeten majd mit sem változtattak, s én azért ideje voltm gondoskodni egy oly módról, amely, hír a szomszéd háza ég, a mienkre ne dobná az üszköt. Véleményünk szerint a bajon csakis egy, Békés megye Arad felőli határán, a Fekete-Köröstől a Fehér-Körösig terjedő erős és hatalmas keresetgáttal lehetne segíteni, ennek költségei igaz, hogy nagyok lennének, de alig hisszük, hogy az eddigi bizonytalanul kidobott költségek nyolczadrészét vegyék igénybe, s ezt ha már annyit költöttünk bizonytalanságra, mint bizonyos mentőeszközre még megkísérelhetnők. A törvény keresztgátakat nem enged, de vajjon kivánhatja-e a törvény adózó polgáraitól azt, hogy szorgalomgyűjtötte filléreit kidobja, vagyonát, a költségek mellett, értéktelenné tegye, s magának az államnak, az adóelengedések kényszerűsége által is kárt tegyen, biztos jövedelmét csonkítsa. A költségekhez és kivitelhez szóljanak a szakférfiak, a kivihetőségre nézve felhívjuk megyénk közönsége és irányadó befolyásos férfiúinak erélyét, akaratát, melyet súlyba vetni, vagyoni megmentésünk érdekében kötelességük, s amelyet szilárd akarat mellett kivinni részünkről lehetetlennek nem találunk. Első a mienk, azután jön a szomszédé, a szomszéd védje magát a hogy tudja, mi védekezünk, hogy a tőle eredő kártól mentve legyünk, s ezt tőlünk senki rész néven nem veheti. __________________________ P-y* A megyei közigazgatási bizotság január havi rendes ülését 1. hó 8-án tartja a megyeház kistermében. S intézkedtünk arról, hogy az ülések lefolyásáról röviden kimerítő tudósításokat közöljünk. A lóállomány összeírása az 1873. XX. t. sz. 4. §. értelmében elrendeltetett, s ennek teljesítésével a községi elöljárók megbizattak, a járási kimutatások készítése a szolgabirák, illetőleg Gyula városa polgármesterének kötelességévé tétetvén; — ugyancsak ez alkalommal a kocsik és szekerek is összeírandók lesznek. — A minta szerinti kimutatások f. évi febr. 10-ig terjesztendők be a megyei hatósághoz, onnan pedig febr. hó végéig a m. kir. honvédelmi ministerhez. A folyó évi fedeztetési idényre a következő községek a jegyzett számban nyernek állami méneket: Békés 4, Csaba 4, Csorvas 2, F.Gyarmat 2, Gyula 3, K.-Ladány 2, Ji.tarcsa 2, M.-Berény 3, Orosháza 4,Szarvas 4, Sz.-András 2, T.-Koralós 3, Uj-Kígyós 2, Vésztő 2, Gyoma 2. — Kétegyháza községe mnnek hiányában állomást nem nyerhetett. Gyula városa* rendkívüli képviseleti közgyűlése 1883. január hó 4-én. Az elmúlt év november hó 8-án 64. k. gy. sz. képviseleti határozat folytán az ipariskola felállítására vonatkozó javaslattétellel megbízott küldöttség véleményes jelentését beterjeszti. Tekintve, hogy a küldöttségi jelentés szerint a felállíttatni javasolt ipariskola újabb, az 1883-ik évi költségelőirányzatban fel nem vett kiadással van kapcsolatban, tekintve, hogy erre nézve a törvény és szabályrendelet utasításához képest a tanács meghallgatva nem lett s egyáltalán véve az e tekintetbeni törvényes formák megtartva nincsenek; de tekintve továbbá, hogy az ipariskolák feloszlatására vonatkozó javaslat sem a miniszteri utasítás, sem pedig az ennek alapján múlt év szeptember hó 4-én 1093. kb. sz. a kiadott közigazgatási bizottság határozatának megfelelő módon előterjesztve nincs, a küldöttségi jelentés ez alkalommal való érdemleges tárgyalásának mellőzésével, a városi tanács felhivatia, miszerint a tervezetben levő ipariskola részletes költségvetését elkészítve, azt kitüntetésével annak, hogy a szükséglendő összeg honnan és mely alapból lenne fedezhető, ide terjessze be. Hogy pedig az ipariskola szervezeti tervezete az ez érdemben kiadott miniszteri utasítás és közigazgatási bizottsági határozatnak megfelelő módon készíttessék el és terjesztessék elő, az ipartanodai bizottság ezennel a következőleg alakittatik meg : a képviselőtestület részéről: Dr. Kovács István és Gördöcs Benedek, a városi tanács részéről: Kövér László városi tanácsnok; a kereskedelmi és iparkamara helybeli tagjai közzül : Ferentzy Alajos és Dobay János; a polgári iskolaszék részéről: Ambrus Lajos; a helybeli keresztény hitfelekezetek részéről : Piánk Alajos, Rácz János és Bezsán József; a polgári iskolák tanítói részéről: az igazgató tanár; a helybeli ipartársulatok részéről: Gróh Jakab, Sál József és Papp György;— s megbizatik az eként megalakított ipariskolai bizottság hogy az ipariskola mikénti felállítása s annak szervezetére nézve részletes tervezetet készítvén, azt ide a városi tanács útján, terjessze be. Mivől a városi tanács, továbbá a polgármester, s pedig ez utóbbi az ipariskola, bizottsági tagok értesítése és azoknak a munkálat elkészítésére való összehívása végett, a nevelésügyi szakosztály erre vonatkozó véleménye és a küldöttség által most előterjesztett jelentés és tervezetek kiadása mellett végzésileg értesittetik. Újdonságok. Farsang czim alatt állandó rovatot szándékozván nyitni lapunk jövő számaiban, felkérjük a farsang tartama alatt bált rendező testületek és társaskörök rendezőségeit, hogy a báli meghívókból egy példányt közlés végett lapunk szerkesztőségéhez beküldeni szíveskedjenek. Az új esztendő sárosan, nedvesen, komoran köszöntött be. Az idő eleinte ugyan úgy tett, mintha megemberelné magát; Sylvester éjjelén derekasan havazott, azonban rövid lett azok öröme, akik a jó kemény téli időt kedvelik, mert csakhamar esőre és ködre vált az idő s mindazok, akiknek ez a nap borravaló napja, sÉ*ban, focs-pocsban szaladgáltak, hogy furfangosnál-furfangosabb jogczimeken ki — »boldog uj uj evet kívánjanak “ az emberek zsebéből egy kis aprópénzt. Mert hát az aprópénz után, szalad az egész világ és különösen új esztendő napján, amikor minden embernek ajkán van a jó kívánat és minden harmadik ember a tenyerét tartja elénk, hogy kapjon valamit a jó kívánatért. Így volt ez most is; egész nap nem fáradtak ki a jót kívánó ajkak s talán tiz nap alatt sem teltek volna meg a borravalót váró tengerek. Szerencse, hogy csak egy napig tart az efajta jó kivánatok ideje s azokat a czifra és nem czifra kártyákat, rimes verseket, melyeket drága áron e napon eladni nem lehetett, elteszik a jövő esztendőre, addig folyton óhajtva és remélve, hogy a megkezdett év folyamában vagy egy pár rizsmával több bankót nyomasson az osztrák-magyar bank, mint előbb. Az árvízveszéllyel már lapunk múlt heti számában foglalkoztunk, jelezve a Körösök rendkívüli magas vízállását és a katastrófának eshetőségeit. A katastrófa szerencsésen elkerülte megyénket, már t. i. annyiban, hogy a gátszakadások — mint rendesen — ezúttal is az arad és biharmegyei területeken történtek meg. Nevezetesen a Fehér-Körös balpartján a kiséri pusztán egy 16 méter hosszú szakadáson kitört viz az Uriásásba és Csohosérbe szakadt, de szerencsére csakhamar apadás pullott be, s igy nem sok viz folyhatott ki a Fehér-Körös jobbpartján a casatyér határban 3 szakadás van Összesen 180 méter hosszban, az eme szakadásokon kitört viz elborította a kis-jenő-nagy-zerindi országutat, és ugyancsak a Behér-Körös jobbpartján a székudvari erdő alatti két, összesen 85 méter hosszúságú szakadás vizével egyesülve a gyulavarsándi és vámi határokon keresztül a gyulai oláhrétet bontotta el, ahol — szokás szerint — meg is feneklett. A bánomföldeket az oláhrét vizétől az ősszel kitatarozott „pikósáncz" védi. A Fekete- Körös jobb partján bélzeréndi határban a somontai erdő felett három szakadás van, a kiömlő ár betöltötte e vidék számos erét, de leginkább a Gyepesérbe és a hosszufoki csatornába vette lefolyását. Egyébként a vizek mindenütt habár lassú de biztos apadásban vannak, s az apadást a f. hó 5-én beállott hideg is bizonyára hathatósan fogja előmozdítani. A szakadások betömési munkálatai is mindenütt folyamatban vannak. Az alsó fehér-körösi öbölzet gyulai érdekeltsége — f. hó 10-én tart közgyűlést a városháza nagytermében. Eme közgyűlés elé a mérnöki lejtmérezés alapján kombinativ készült ártéri munkálat és költségkivetés fog előterjesztetni, s tekintettel arra, hogy a képv. testület a közös szabályozási ügy pénzügyi részével többé foglalkozni nem fog, ugyancsak az érdekeltség hivatása leend pénztárnokot s esetleg könyvvezetőt (aki egyszersmind ügyvivő leend) választani. Vizbefult. Tokaji István nagy oláhvároson lakó 70 éves özvegy földműves ember f. hó 4-én reggel háza udvarán levő kutjára ment vizet meríteni, azonban a primitiv szerkezetű kút körüli föld beszakadván, a szerencsétlen a kútba esett és oda bele is fűlt. A szerencsétlenséget későn vették észre hozzátartozói és igy már csak hulláját lehetett a kútból kihúzni. A tiszavölgyi társulat központi bizottságának f. hó 3-án tartott ülésében tárgyaltatott a közi. miniszernek leirata, melyben a bihar-békési társulat azon határozatára vonatkozólag, melylyel ezen társulat közgyűlése Tisza Istvánnak az öblözetek adminisztratív tekintetében leendő egyesítése iránt beadott indítványát 757 szóval 608 ellen elfogadta, a dr. Hajnal István, Gr. Almássy Kálmán, gr. Wenckheim Frigyes és érdektársaik által beadott felfolyamodványt véleményezés végett leküldi. Dr. Darányi Ignácz, mint előadó, a közgyűlés jegyzőkönyvét, mely a fenforgó kérdést mindkét oldalról megvilágítja, egész terjedelmében felolvasta; felolvasta ezután a Tiszavölgyi társulat alapszabályainak a vitás kérdések kiegyenlítésére vonatkozó 2. §. c. pontját nemkülönben általánosságban vázolta azon álláspontot, melyet a társulatok egyesítése kérdésében a Tiszavölgyi közgyűlés és a központi bizottság elfoglalt. A tanácskozási tárgy élénk vitát keltett, amelyben részt vettek Gr. Lónyay Menyhért elnök, gr. Károlyi Sándor alelnök, gr. Andrássy Aladár, Keszlerffy János, Wahrman Mór, mindenik oly szellemben, hogy ezen specziális esetben álláspontot foglalni a központi bizottság nem lehet illetékes, miután a központi társulatnak csupán egyik öbölzet a tagja. dr. Wenckheim József kiemelte, hogy a bihar-békési társulat öbölzetei a törvény által adott felhatalmazás alapján, de hatalomszóval s a hosszufoki öbölzet ellenére lettek egyesítve. — Már most a közgyűlés még tovább ment egy lépéssel, amidőn az öbölzetek administrativ önállóságát megszüntette. Ez nem alapszabálymódositás, ez felforgatása azon alapnak, melyen az egyesítés történt, erre szerinte a bihar-békési társulat közgyűlése illetékes nem lehet. Nem hiszi, hogy akár költségmegtakarítás, akár az igazgatás egyszerűsítése szempontjából az öbölzetek egyesítésének előnye lehetne, s hogy ily hosszú vonalú töltéseket Nagy-Váradról, mint központról czélszerűen igazgatni lehetséges volna. Az ilyen egyesítésnek értelme csak akkor lehetne, ha a czélba vett műszaki munkálatok mind befejezve lesznek, ezért, a bihar békési társulat határozatát sérelmesnek tartja. Gr. Lónyay Menyhért elnök a vitát berekesztvén, következő határozatot mondta ki : »Tekintve, hogy a jelen esetben a bihar-békési társulat csak egy öbölzete lépett be a tiszavölgyi társulatba, két öbölzet pedig kötelékéhez nem tartozik, a vitás kérdés kiegyenlítése iránt a központi bizottságot meg nem kereste s ezen két öbölzet viszonyai a központi bizottság előtt nem ismeretesek, ennélfogva felkéretik a vm. közlekedési minister úr a központi bizottság köszönetének és elismerésének kifejezése mellett, hogy figyelemmel a helybenhagyott s a küszöbön álló új szervezésig érvényes alapszabályok 2. §-ának e) pontjában foglalt rendelkezésre a véleményadástól ez esetben a központi bizottságot felmenteni méltoztassék. Egyébiránt általánosságban a központi bizottság azon nézetét ezúttal is fentartja, hogy ott, ahol társulatok egyesítése eszközöltetik, ezen egyesítés — a financziális különállás érintetlen hagyása mellett — administratív tekintetben I vezetés egyszerűsítésének és egyöntetűségének biztosítása czéljából minél szorosabban kell, hogy legyen ; s azon feltételeket és garancziákat illetőleg pedig, melyek mellett eddig külön állott társulatok egyesithetők, ragaszkodik a központi bizottság azon állásponthoz, melyet e részben az 1882. évi deczember 17-ki közgyűlés elfoglalt.“ Az újvárosi olvasókör tisztujitással kapcsolatos évi közgyűlését ma délután három órakor tartja saját helyiségében. A gyulai nő-egylet által, a megyeház termében jan. 10-én rendezendő tánczvigalomra a meghívók már szétküldettek. Belépti díj személyenként 1 frt 50 kr. Karzatjegy 1-ső sorban 2 frt (a meghívóban tévesen 1 frt áll) másodsorban pedig 1 frt A rendezőség által felkérettünk annak közlésére, hogy akik meghívást igényelve, véletlenül nem kaptak volna, azt Ujfalussy Dezső egyleti jegyző urnái szíveskedjenek reklamálni. A gyulai iparos ifjúság önképző és betegsegélyző egylete 1883. évi január hó 13-dikán a »Korona“ vendéglő helyiségeiben könyvtára gyarapítására fordítandó tiszta jövedelemmel zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti dij: személyjegy 1 frt, családjegy 2 frt. Kezdete este 8 órakor. A gyulai „kath. olvasókör“ a „Korona“ vendéglő termében 1883. évi január 7-én saját könyvtára javára zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti díj: személyenkint 50 kr. Kezdete este 8 órakor. A békési kereskedelmi ifjúság, az Irányi alapítvány pénztára javára a „Korona“ vendéglő termében január 13-án zártkörű tánczvigalmat rendez. Szarvason az iparos ifjúság körében — önképző és betegsegélyző egylet alakítása terveztetik. A terv kezdeményezői f. hó 13-án tánczvigalmat adnak a létesitendő egylet javára. A szarvasi iparos ifjúságot melegen üdvözöljük az egylet kezdeményezése terén, s kívánjuk, hogy mielőbb sikerüljön azt létesiteniök. A „m.-herényi népnevelési egylet" saját pénztára javára a nagyvendéglő termében 1883. január hó 9-én fölolvasási estélylyel egybekötött zártkörű tánczvigalmat rendez. A fölolvasási estély műsora : 1. Fölolvasás, Nagy Károly úrtól. 2. Népdal egyveleg, Zimnaytól, előadja a férfidalkar. 3. Fölolvasás. Nyemecz János úrtól. 4. Szavalat. Nagy Károly úrtól. Belépti jegy személyenkint 1 frt. Kezdete pont 8 órakor. A szüuora tartama alatt egy— a népnevelési egylet szövőszékén készült értékes munka fog kisorsoltatni. Sarkadon 1883-ik évi február hó 4-én a nagyvendégfogadó termében a sarkadi „I. polgári olvasó egylet“ által, egy „Nép-könyvtár“ alapítása czéljából tartandó zártkörű polgári tánczvigalom tartatik. Kezdete 7 órakor: Egy belépti-jegy ára 50 kr. A sarkadi olvasó-egylet könyvtára javára a „Dobogó“ vendéglő helyiségeiben folyó évi január 24-én tánczvigalmat rendez. Belépti jegyek — 1 személyre 1 frt, 3 személyre 2 frt — estea pénztárnál válthatók. A szeghalmi önsegélyző-egylet a szeghalomvidéki takarékpénztárral egyezményt kötött, mely szerint egyesülten ez utóbbinak czime, czége és igazgatósága alatt fogja üzletét folytatni és e tekintetben az alapszabályi tervezet kölcsönösen meg is állapíttatott. Beküldetett. Felkérem ama urakat s hölgyeket, kiknek b. czimére „Harcz a boldogságért !“ czimít s február havában megjelenendő művem előfizetési felhívását, illetőleg gyűjtő ivet megküldeni bátor voltam: — szíveskedjenek e gyűjtő iveket — akár aláírás van rajtok, akár nincs, f. hó 5 éig czimemre s bérmentetlenül beküldeni. Gyulán, 1883. január 4-kén. Bródy Sándor.