Békés, 1883 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-01-07 / 1. szám

Megyei ügyek­ folytán már ilyenek történhetnek, akkor, midőn a hegyekben nagyobb havazás sem volt , ugyan mi fog történni egy erősebb, több hóval beköszöntő tél után a tavaszi hónapokban, midőn az áradások heteken keresztül tartanak? hisz akkor az arad­­megyei körös partszakadásoknak se vége, se hossza nem lesz, hisz akkor ki vagyunk téve­ az 1876—80. évi katasztrófáknak, hogy Körösök közötti védtöltéseink két­­oldalról lesznek megtámadva s százezrekre rugó összeggel károsítva, és midőn Arad­­megyében árviz már rég nem lesz, mi a Köröseink közötti részen még halászha­­­tunk, a helyett, vetéseinkben gyönyör­ködhetnénk, földjeinket munkálhatnék. Tudtunkkal az aradmegyei töltések a múlt év szeptember havában meg lettek vizsgálva s az ott járt küldöttség azokat oly karban levőknek találta, hogy egy hosszabb áradásnak is ellenállhat; és ez tény, mi olvastuk a jelentést, mely e küldöttség szemléjének meggy­őződésszerű­ munkálata volt, s hogy eme jelentés való volt, arról magunknak is alkalmunk volt több helyen meggyőződést szerezni; — és mégis rövid két nap, ez alatt gyors áradás megmutatta azt, hogy a látottak és tapasz­taltak nem feleltek meg a várakozásnak. Az arad megyei köröstöltések laza anyaga soha sem fog biztonságot nyújtani a mi vidékünknek­­,még akkor sem, ha eme töltések­ m­ég egyszer oly szélességű méretekre építtetnek ki, kivált ha figye­lembe vesszük azt, hogy az áradások be­következténél nem képesek oly felügyeleti erőt kirendelni, mely az esetleges szivár­gásokat megfigyelné s azok elfojtására gyors intézkedést tenne. N.-Pél és Székudvar, a Kis-Jenő feletti községek, a Köröstől távol oly néppel bárnak, a­­ nely az árvizek ká­ros következményeit­ felfogni vagy nem akarja, vagy nem képes, s így, ha men­tésről vagy őrködésről van szó, ez iránt közönyös marad. Mi részünkről a mos­tani rövid ideig tartó, gyors áradás szaka­dásainak okát a hiányos felügyeletben vél­jük keresni, mert a­mennyire ismerjük a helyzetet, az arad megyei partokat nem tartjuk oly lazáknak, hogy az árvíz 15 — 20 méter töltést egyszerre kidobjon; a szi­várgások leginkább közel egymáshoz eső féreg­lyukakon kezdődnek, a víz a homo­kos töltést könnyen mossa, s így kön­­­nyen történik a szakadás, míg ha kellő anyaggal ellátva gyors erő áll rendelke­zésre, vajmi kevés esetben történhetik meg a baj. És eme bajnak elejét venni a remény mindinkább tünedezik, látjuk azt, hogy­ 20 évi munkás fáradság és költség, elvisel­­hetlen veszteségek a helyzeten majd mit sem változtattak, s én azért ideje voltm gondoskodni egy oly módról, a­mely, hír a szomszéd háza ég, a mienkre ne dobná az üszköt. Véleményünk szerint a bajon csakis egy, Békés megye Arad felőli határán, a Fekete-Köröstől a Fehér-Körösig terjedő erős és hatalmas keresetgáttal lehetne se­gíteni, ennek költségei igaz, hogy nagyok lennének, de alig hisszük, hogy az eddigi bizonytalanul kidobott költségek nyolczad­­részét vegyék igénybe, s ezt ha már an­­­nyit költöttünk bizonytalanságra, mint bi­zonyos mentő­eszközre még megkísérel­­hetnők. A törvény keresztgátakat nem enged, de vajjon kivánhatja-e a törvény adózó polgáraitól azt, hogy szorgalomgyűjtötte filléreit kidobja, vagyonát, a költségek mellett, értéktelenné tegye, s magának az államnak, az adóelengedések kényszerű­sége által is kárt tegyen, biztos jövedel­mét csonkítsa. A költségekhez és kivitelhez szólja­nak a szakférfiak, a kivihetőségre nézve felhívjuk megyénk közönsége és irányadó befolyásos férfiúinak erélyét, akaratát, me­lyet súlyba vetni, vagyoni megmentésünk érdekében kötelességük, s a­melyet szilárd akarat mellett kivinni részünkről lehetet­lennek nem találunk. Első a mienk, azután jön a szom­szédé, a szomszéd védje magát a hogy tudja, mi védekezünk, hogy a tőle eredő kártól mentve legyünk, s ezt tőlünk senki rész néven nem veheti. __________________________ P-y* A megyei közigazgatási bizot­ság január havi rendes ülését 1. hó 8-án tartja a megyeház kistermében. S intézkedtünk arról, hogy az ülé­sek lefolyásáról röviden kimerítő tudósításokat közöljünk. A lóállomány összeírása az 1873. XX. t. sz. 4. §. értelmében elrendeltetett, s ennek teljesítésével a községi elöljárók megbizattak, a járási kimutatások készítése a szolgabirák, ille­tőleg Gyula városa polgármesterének kötelessé­gévé tétetvén; — ugyancsak ez alkalommal a kocsik és szekerek is összeírandók lesznek. — A minta szerinti kimutatások f. évi febr. 10-ig ter­­jesztendők be a megyei hatósághoz, onnan pedig febr. hó végéig a m. kir. honvédelmi ministerhez. A folyó évi fedeztetési idényre a követ­kező községek a jegyzett számban nyernek álla­mi méneket: Békés 4, Csaba 4, Csorvas 2, F.­­Gyarmat 2, Gyula 3, K.-Ladány 2, Ji.tarcsa 2, M.-Berény 3, Orosháza 4,Szarvas 4, Sz.-András 2, T.-Koralós 3, Uj-Kígyós 2, Vésztő 2, Gyoma 2. — Kétegyháza községe mnnek hiányában ál­lomást nem nyerhetett. Gy­u­la városa* rendkívüli képviseleti köz­gyűlése 1883. január hó 4-én. Az elmúlt év no­vember hó 8-án 64. k. gy. sz. képviseleti határo­zat folytán az ipariskola felállítására vonatkozó javaslattétellel megbízott küldöttség véleményes jelentését beterjeszti. Tekintve, hogy a küldöttségi jelentés sze­rint a felállítta­tni javasolt ipariskola újabb, az 1883-ik évi költségelőirányzatban fel nem vett kiadással van kapcsolatban, tekintve, hogy erre nézve a törvény és szabályrendelet utasításához képest a tanács meghallgatva nem lett s egyál­­talán véve az e tekintetbeni törvényes formák megtartva nincsenek; de tekintve továbbá, hogy az ipariskolák feloszlatására vonatkozó javaslat sem a miniszteri utasítás, sem pedig az ennek alapján múlt év szeptember hó 4-én 1093. kb. sz. a­ kiadott közigazgatási bizottság határoza­tának megfelelő módon előterjesztve nincs, a kül­döttségi jelentés ez alkalommal való érdemleges tárgyalásának mellőzésével, a városi tanács fel­­hivatia, miszerint a tervezetben levő ipariskola részletes költségvetését elkészítve, azt kitünteté­sével annak, hogy a szükséglendő összeg hon­nan és mely alapból lenne fedezhető, ide ter­jessze be. Hogy pedig az ipariskola szervezeti terve­zete az ez érdemben kiadott miniszteri utasítás és közigazgatási bizottsági határozatnak megfe­lelő módon készíttessék el és terjesztessék elő, az ipartanodai bizottság ezennel a következőleg alakittatik meg : a képviselőtestület részéről: Dr. Kovács István és Gördöcs Benedek, a városi ta­nács részéről: Kövér László városi tanácsnok; a kereskedelmi és iparkamara helybeli tagjai köz­­zül : Ferentzy Alajos és Dobay János; a polgári iskolaszék részéről: Ambrus Lajos; a helybeli keresztény hitfelekezetek részéről : Piánk Alajos, Rácz János és Bezsán József; a polgári iskolák tanítói részéről: az igazgató tanár; a helybeli ipar­társulatok részéről: Gróh Jakab, Sál József és Papp György;— s megbizatik az eként meg­alakított ipariskolai bizottság hogy az ipariskola mikénti felállítása s annak szervezetére nézve részletes tervezetet készítvén, azt ide a városi tanács útján, terjessze be. Mivől a városi tanács, továbbá a polgár­­mester, s­ pedig ez utóbbi az ipariskola, bizott­sági tagok értesítése és azoknak a munkálat el­készítésére való összehívása végett, a nevelésügyi szakosztály erre vonatkozó véleménye és a kül­döttség által most előterjesztett jelentés és ter­vezetek kiadása mellett végzésileg értesittetik. Újdonságok. Farsang czim alatt állandó rovatot szán­dékozván nyitni lapunk jövő számaiban, felkérjük a farsang tartama alatt bált rendező testületek és társaskörök rendezőségeit, hogy a báli meg­hívókból egy példányt közlés végett lapunk szer­kesztőségéhez beküldeni szíveskedjenek. Az új esztendő sárosan, nedvesen, komo­ran köszöntött be. Az idő eleinte ugyan úgy tett, mintha megemberelné magát; Sylvester éj­jelén derekasan havazott, azonban rövid lett azok öröme, akik a jó kemény téli időt kedvelik, mert csakhamar esőre és ködre vált az idő s mind­azok, a­kiknek ez a nap borravaló napja, sÉ*­­ban, focs-pocsban szaladgáltak, hogy furfangos­­nál-furfangosabb jogczimeken ki — »boldog uj uj evet kívánjanak “ az emberek zsebéből egy­ kis aprópénzt. Mert hát az aprópénz után, sza­lad az egész világ és különösen új esztendő nap­ján, amikor minden embernek ajkán van a jó kívánat és minden harmadik ember a tenye­rét tartja elénk, hogy kapjon valamit a jó kí­vánatért. Így volt ez most is; egész nap nem fáradtak ki a jót kívánó ajkak s talán tiz nap alatt sem teltek volna meg a borravalót váró tengerek. Szerencse, hogy csak egy napig tart az efajta jó kivánatok ideje s azokat a czifra és nem czifra kártyákat, rimes verseket, melyeket drága áron e napon eladni nem lehetett, elte­szik a jövő esztendőre, addig folyton óhajtva és remélve, hogy a megkezdett év folyamában vagy egy pár rizsmával több bankót nyomasson az osztrák-magyar bank, mint előbb. Az árvízveszél­lyel már lapunk múlt heti számában foglalkoztunk, jelezve a Körösök rendkívüli magas vízállását és a katastrófának eshetőségeit. A katastrófa szerencsésen elkerülte megyénket, már t. i. annyiban, hogy a gátsza­kadások — mint rendesen — ezúttal is az arad és biharmegyei területeken történtek meg. Ne­vezetesen a Fehér-Körös balpartján a kiséri pusztán egy 16 méter hosszú szakadáson kitört viz az Uriásásba és Csohosérbe szakadt, de­­ sze­rencsére csakhamar apadás pullott be, s igy nem sok viz folyhatott­ ki a­ Fehér-Körös jobbpartján a casatyér h­atárban 3 szakadás van Összesen 180 méter hosszban, az eme szakadásokon kitört viz elborította a kis-jenő-nagy-zerindi országutat, és ugyancsak a B­ehér-Körös jobbpartján a székudvari erdő alatti két, összesen 85 méter hosszúságú szakadás vizével egyesülve a gyulavarsándi és vám­i határokon keresztül a gyulai oláhrétet bon­totta el, ahol — szokás szerint — meg is fenek­­lett. A bánomföldeket az oláhrét vizétől az ős­­szel kitatarozott „pikósáncz" védi. A Fekete- Körös jobb partján bélzeréndi határban a so­­montai erdő felett három szakadás van, a kiömlő ár betöltötte e vidék számos erét, de leginkább a Gyepesérbe és a hosszufoki csatornába vette lefolyását. Egyébként a vizek mindenütt habár lassú de biztos apadásban vannak, s az apadást a f. hó 5-én beállott hideg is bizonyára hatható­san fogja előmozdítani. A szakadások betömési munkálatai is mindenütt folyamatban vannak. Az alsó fehér-körösi öbölzet gyulai ér­dekeltsége — f. hó 10-én tart közgyűlést a vá­rosháza nagytermében. Eme közgyűlés elé a mérnöki lejtmérezés alapján kombinativ készült ártéri munkálat és költségkivetés fog előter­jesztetni, s tekintettel arra, hogy a képv. testület a közös szabályozási ügy pénzügyi részével többé foglalkozni nem fog, ugyancsak az érdekeltség hi­vatása leend pénztárnokot s esetleg könyvvezetőt (aki egyszersmind ügyvivő leend) választani. Vizbefult. Tokaji István nagy oláhváro­­son lakó 70 éves özvegy földműves ember f. hó 4-én reggel háza udvarán levő kutjára ment vi­zet meríteni, azonban a primitiv szerkezetű kút körüli föld beszakadván, a szerencsétlen a kútba esett és oda bele is fűlt. A szerencsétlenséget ké­sőn vették észre hozzátartozói és igy már csak hulláját lehetett a kútból kihúzni. A tiszavölgyi társulat központi bizott­ságának f. hó 3-án tartott ülésében tárgyaltatott a közi. miniszernek leirata, melyben a bihar-bé­­kési társulat azon határozatára vonatkozólag, melylyel ezen társulat közgyűlése Tisza István­nak az öblözetek adminisztratív tekintetében le­endő egyesítése iránt beadott indítványát 757 szóval 608 ellen elfogadta, a dr. Hajnal István, Gr. Almássy Kálmán, gr. Wenckheim Frigyes és érdektársaik által beadott felfolyamodványt vé­leményezés végett leküldi. Dr. Darányi Ignácz, mint előadó, a közgyűlés jegyzőkönyvét, mely a fenforgó kérdést mindkét oldalról megvilágítja, egész terjedelmében felolvasta; felolvasta ezután a Tiszavölgyi társulat alapszabályainak a vitás kérdések kiegyenlítésére vonatkozó 2. §. c. pont­­ját nemkülönben általánosságban vázolta azon álláspontot, melyet a társulatok egyesítése kér­désében a Tiszavölgyi közgyűlés és a központi bizottság elfoglalt. A tanácskozási tárgy élénk vitát keltett, a­melyben részt vettek Gr. Lónyay Menyhért elnök, gr. Károlyi Sándor alelnök, gr. Andrássy Aladár, Keszlerffy János, Wahrman Mór, mindenik oly szellemben, hogy­ ezen spe­­cziális esetben álláspontot foglalni a központi bizottság nem lehet illetékes, miután a központi társulatnak csupán egyik öbölzet a tagja. dr. Wenckheim József kiemelte, hogy a bihar-békési társulat öbölzetei a törvény által adott felhatal­­mazás alapján, de hatalomszóval s a hosszufoki öbölzet ellenére lettek egyesítve. — Már most a közgyűlés még tovább ment egy lépéssel, amidőn az öbölzetek administrativ önállóságát megszün­tette. Ez nem alapszabálymódositás, ez felforga­tása azon alapnak, melyen az egyesítés történt, erre szerinte a bihar-békési társulat közgyűlése illetékes nem lehet. Nem hiszi, hogy akár költ­ségmegtakarítás, akár az igazgatás egyszerűsítése szempontjából az öbölzetek egyesítésének előnye lehetne, s hogy ily hosszú vonalú töltéseket Nagy-Váradról, mint központról czélszerű­en igaz­gatni lehetséges volna. Az ilyen egyesítésnek ér­telme csak akkor lehetne, ha a czélba vett mű­szaki munkálatok mind befejezve lesznek,­ ezért, a bihar békési társulat határozatát sérelmesnek tartja. Gr. Lónyay Menyhért elnök a vitát be­­rekesztvén, következő határozatot mondta ki : »Tekintve, hogy a jelen esetben a bihar-békési társulat csak egy öbölzete lépett be a tiszavölgyi társulatba, két öbölzet pedig kötelékéhez nem tartozik, a vitás kérdés kiegyenlítése iránt a központi bizottságot meg nem kereste s ezen két öbölzet viszonyai a központi bizottság előtt nem ismeretesek, ennélfogva felkéretik a vm. közle­kedési minister úr a központi bizottság köszö­netének és elismerésének kifejezése mellett, hogy figyelemmel a helybenhagyott s a küszöbön álló új szervezésig érvényes alapszabályok 2. §-ának e) pontjában foglalt rendelkezésre a vélemény­­adástól ez esetben a központi bizottságot felmenteni m­éltoztassék. Egyébiránt általánosságban a köz­ponti bizottság azon nézetét ezúttal is fentartja, hogy ott, ahol társulatok egyesítése eszközöltetik, ezen egyesítés — a financziális különállás érin­tetlen hagyása mellett — administratív tekintet­ben I vezetés­­­­ egyszerűsítésének és egyöntetű­­­ségének biztosítása czéljából minél szorosabban kell, hogy legyen ; s azon feltételeket és garan­­cziákat illetőleg pedig, melyek mellett eddig külön állott társulatok egyesithetők, ragaszkodik a központi bizottság azon állásponthoz, melyet e részben az 1882. évi deczem­ber 17-ki közgyűlés elfoglalt.“ Az újvárosi olvasókör tisztujitással kap­csolatos évi közgyűlését ma délután három órakor tartja saját helyiségében. A gyulai nő-egylet által, a megyeház termében jan. 10-én rendezendő tánczvigalomra a meghívók már szétküldettek. Belépti díj sze­mélyenként 1 frt 50 kr. Karzatjegy 1-ső sorban 2 frt (a meghívóban tévesen 1 frt áll) másod­sorban pedig 1 frt A rendezőség által felké­rettünk annak közlésére, hogy a­kik meghívást igényelve, véletlenül nem kaptak volna, azt Ujfalussy Dezső egyleti jegyző urnái szívesked­jenek reklamálni. A gyulai iparos ifjúság önképző és be­­tegsegélyző egylete 1883. évi január hó 13-dikán a »Korona“ vendéglő helyiségeiben könyvtára gyarapítására fordítandó tiszta jövedelemmel zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti dij: sze­­m­élyjegy 1 frt, családjegy 2 frt. Kezdete­ este 8 órakor. A gyulai „kath. olvasókör“ a „Korona“ vendéglő termében 1883. évi január 7-én saját könyvtára javára zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti díj: személyenkint 50 kr. Kezdete este 8 órakor. A békési kereskedelmi ifjúság, az Irányi alapítvány pénztára javára a „Korona“ vendéglő termében január 13-án zártkörű tánczvigalmat rendez. Szarvason az iparos ifjúság körében — önképző és betegsegélyző egylet alakítása tervez­tetik. A terv kezdeményezői f. hó 13-án tánczvi­galmat adnak a létesitendő egylet javára. A szar­vasi iparos ifjúságot melegen üdvözöljük az egylet kezdeményezése terén, s kívánjuk, hogy mielőbb sikerüljön azt létesiteniök. A „m.-herényi népnevelési­ egylet" sa­ját pénztára javára a nagyvendéglő termében 1883. január hó 9-én fölolvasási estélylyel egy­bekötött zártkörű tánczvigalmat rendez. A föl­­olvasási estély műsora : 1. Fölolvasás, Nagy Ká­roly úrtól. 2. Népdal egyveleg, Zimnaytól, előadja a férfidalkar. 3. Fölolvasás. Nyemecz János úr­tól. 4. Szavalat. Nagy Károly úrtól. Belépti­ jegy személyenkint 1 frt. Kezdete pont 8 órakor. A szüuora tartama alatt egy­­— a népnevelési­ egy­let szövőszékén készült értékes munka fog kisor­­soltatni. Sarkadon 1883-ik évi február hó 4-én a nagyvendégfogadó termében a sarkadi „I. polgári olvasó egylet“ által, egy „Nép-könyvtár“ alapítása czéljából tartandó zártkörű polgári tánczvigalom tartatik. Kezdete 7 órakor: Egy belépti-jegy ára 50 kr. A sarkadi olvasó-egylet könyvtára ja­vára a „Dobogó“ vendéglő helyiségeiben folyó évi január 24-én tánczvigalmat rendez. Belépti jegyek — 1 személyre 1 frt, 3 személyre 2 frt — este­­a pénztárnál válthatók. A szeghalmi önsegélyző-egylet a szeg­­halomvidéki takarékpénztárral egyezményt kötött, mely szerint egyesülten ez utóbbinak czime, czége és igazgatósága alatt fogja üzletét folytatni és e tekintetben az alapszabályi tervezet kölcsönö­sen meg is állapíttatott. Beküldetett. Felkérem ama urakat s höl­gyeket, kiknek b. czimére „Harcz a boldogság­ért !“ czimít s február havában megjelenendő művem előfizetési felhívását, illetőleg gyűjtő ivet megküldeni bátor voltam: — szíveskedjenek e gyűjtő iveket — akár aláírás van rajtok, akár nincs, f. hó­­ 5 éig czimemre s bérmentetlenül beküldeni. Gyulán, 1883. január 4-kén. Bródy Sándor.

Next