Békés, 1883 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-10-14 / 41. szám

41-ik szám. 1 f------------­Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre .. .... 5 frt — kr. Félévre ......... 2 „ 50 „ Évnegyedre ... ■ i .. 25 » Egyes számára 10 kr. ____A Gyula, 1883. október 14-én. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP, r II. évfolyam. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttir tára 10 kr. ; Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang L­ipót Dorottya utcza 8. sz. a.; Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. Megyei tisztujitás. i. A megyék háztartásáról szóló 1883. XV. t.-cz. 16. §-nak rendelkezései a folyó évi márczius hó 22-én 18231. sz. alatt ki­adott rendeletem alapján történt intézke­dések, nevezetesen az által, hogy a megyék jövő évtől kezdve életbe lépendő uj szer­vezete megállapittatott, foganatosítva lévén, miután ezen törvény további végrehajtása folyamán most már a 19. §. azon rendel­kezésének érvényesitése áll küszöbön, mely szerint az 1870. XLII. t.-cz. értelmében ez év végén bekövetkező általános tiszt­újítások, az uj szervezet keretében deczem­­ber hó második felében lesznek végrehaj­­tandók, elérkezettnek találom az időt arra, hogy a megye közösége figyelmét, a me­gyei élet egyik legfontosabb működésére, a legközebb megejtendő általános tisztújí­­tásra irányozzam. Tekintve azt, hogy a megyei tisztviselők választásának joga, a megyei önkormányzat egyik sarkkövét, annak lelkiismeretes gyakorlása pedig úgy az állami közigazgatás sikeres közvetítésé­nek, mint a helyes önkormányzatnak leg­fontosabb alapfeltételét képezi, örömest en­gedek tért azon meggyőződésnek, hogy a megye közönsége áthatva az ezen jog gya­korlásával járó felelőség érzetétől, hazafias kötelességének fogja ismerni, a törvény szigorú megtartásával minden igyekezetét oda irányozni, hogy választása csakis oly polgárokra essék, kik a közszolgálat ér­dekeire nézve, minden tekintetben legtöbb kezességet nyújtanak, mely meggyőződésem mellett, nem is bocsátkozván a közelgő tisztujitás fontosságának bővebb fejtegeté­sébe, csupán annak felemlitésére kivántam súlyt fektetni, hogy az ez évben megej­tendő tisztujitásnak kiváló horderőt köl­csönöz, s a megyék e részbeni felelősségét is rendkívül fokozza azon körülmény, mely szerint leginkább ezen tisztujitás feladata érvényre juttatni az 1883. XV. t­cz. ren­delkezéseihez kötött s a fent idézett 18 231. számú rendeletemben is hangsúlyozott azon várakozást, hogy az ezen törvény alapján nyert szervezet mellett, a megyei intézmény a kor színvonalára emelkedjék s egy újabb, eredményekben gazdag és áldásos korszak legyen üdvözölhető a megyék életében. A választás módozatai a törvény által sza­bályozva lévén, e tekintetben még csak annak megjegyzésére szorítkozom, hogy a köztisztviselők minősítéséről szóló törvény szigorú alkalmazását­­ eleve megnyugtató biztosítékául tekintem annak, hogy a tiszt­­újítás minden irányban kielégítő eredményt fog felmutatni. A törvény által megszabott határidőn belül megtartandó tiszujító köz­gyűlés napját, a megye közönsége van hi­vatva meghatározni. Ezen közgyűlést ille­tőleg, több megyéből hozzám intézett azon kérdés indokából, hogy váljon azzal az 1884. évre avagy a még jelen évre meg­bízatással biró törvényhatósági bizottsági tagok hivassanak-e meg? miheztartás vé­gett értesíteni kivántam a megye közönsé­gét, hogy miután az általános tisz­ujitás a dolog természetéből kifolyólag csak azon testület által eszközöltethetik czélszerűen, mely a megyei önkormányzatot, az állami közigazgatás közvetítését, általán véve a törvényhatósági jogokat és kötelességeket a megválasztandó új tisztikarral együttesen fogja gyakorolni, ennélfogva az annak esz­közlésére a fentebbiek szerint kitűzött napra egybehívott, s szabályszerűen meg­hirdetett rendkívüli közgyűlésen, a törvény­­hatóság egyetemét már nem az 1883., hanem 1884. évre megbízatással biró bi­zottsági tagoknak fog kelleni képviselni; miből kifolyólag, folyó évi julius 12-én 40610. sz. a. kiadott rendeletemre, figyel­meztetem a törvényhatóságot, miszerint a legtöbb adót fizető bizo­tsági tagok 1884. évre érvényes névjegyzékének megerősí­tése, valamint a bizottság választás alá eső tagjainak megválasztása iránt, a­mennyiben ez eddig nem történt volna meg, esetleg a pótválasztásokra nézve is oly időben intézkedjék, hogy az 1884. évi törvény­­hatósági bizottság, a tisztújító közgyűlésre meghívható legyen. Minthogy végül a tiszt­­ujításnál alkalmazandó törvények pontos megtartása feletti felügyelet hatáskörömhöz tartozik, ezen felügy­eleti jogomnál és kö­telességemnél fogva, felhívom a megye kö­zönségét, hogy az általános tisztújításnak, a törvény által megszabott módon, s az uj megyei szervezet keretében leendő fo­ganatosítása iránt, a szükséges intézkedé­seket kellő időben tegye meg, s az esz­közlőiteket hozzám haladéktalanul jelenthe fel. Budapesten, 1883. évi október hó 3-án Tisza Kálmán, s. k. Megyei közügyek.­ ­A­lispáni jelentés Békésmegye közigazgatási bizottságának október 8-iki közgyűlésén B.-Gyulán. Méltóságos főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság! A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak f. évi szeptember havi állapotáról szóló rendsze­­rinti jelentésemet az 1876. évi VI. t.-cz. alapján van szerencsém tisztelettel következőkben előter­jeszteni : I. Közegészségügy. Vésztő községet kivéve, hol a vörheny szór­ványos esetei még mindig jelentkeznek a megye közegészségi állapota kedvező s ragályos és jár­ványos betegségektől teljesen mentesített volt. A hasznos házi és gazdasági állatok között ugyanazon idő alatt ragályok és járványok nem uralkodtak. II. Közbiztonság. A m. kir. csendőr szakaszparancsnokság ál­tal közölt jegyzék szerint a folyó évi augusztus hó 15-től szeptember 25-éig közbeesett idő alatt a megye területén 45 rendőri nyomozás tárgyát képező eset fordult elő, melyből kiderittetett 29, nyomoztatik 16 eset. Jelentékenyebb bűnesetek, és­pedig a személy­­biztonság ellen . a) Szeptember hó 11-én este Kocsis György tótkomlósi lakos házába a konyhaajtó kifeszitésé­­vel egy álarczos ismeretlen egyén hatolván be, a konyhában levő szolgáló leánykát fejszecsapások­­kal leteritette s a mellettes szobában nyugvó házi asszonytól 305 frt készpénzt kierőszakolt. A leány sebeiből már felépült, de a rablót s elvitt pénzt kézre keríteni ez ideig nem sikerült. b) K.-Tarcsa községben f. évi szept .hó 23-án Bátori Mihály k.-tárcsai lakos Hajdú Lajos k.-tár­csai lakost saját háza előtt vasvillával agyonütötte. A tettes elfogatott s illetékes bírójának átadatott A vagyonbiztonság jelentékenyebb mérvben megzavartatott Tót-Komlóson Montágh M. és fiai­tól 200 frt értékű gabona erőszakos elvitele s ugyanott gyakori szőlő tolvajlások által, továbbá B.­Gyulán az özv. Bodoki Károlynétól 500 frt készpénznek betöréses lopással való elidegenítése által. Véletlen halálozási eset történt B.­Csabán, hol is Bankó György két gyermeke a közeli tűz­helytől meggyuladt szalmarakásba égett. Tót-Komlóson egy asszony kocsi feldelés kö­vetkeztében múlt ki véletlenül, egy gyomai illető­ségű egyén pedig K.-Ladány alatt a Körösbe fuladt. Öngyilkosság által vetett véget életének Csirái György öcsödi volt rendőrbiztos és a szarvasi temetőőr. Az előbbi agyonlőtte, az utóbbi felakasz­totta magát. Tűzvész volt Orosházán, Puszta-Földváron, F.-Gyarmaton, a Békéshez tartozó bélmegyeri pusz­tán 1—1 továbbá Tót-Komlóson és a Vésztő köz­ség külsőségein 2—2 esetben, nyomozások eddigi eredménye szerint, mindenütt vigyázatlanságból. III. Közutak. Hidak. A vasúti indóházhoz vezető utak kikövezése lassan halad előre. A szarvasi kőút kiépítése, mely­nek még a nyáron kellett volna bevégződnie, állí­tólag a jövő héten befejeztetik. A m.­herényi kőút eddig csak 400 mtr. hosszban építtetett ki, a hát­ralevő rész kiépítése oly csekély erővel folytatta­tok, hogy ha az idő nem kedvezend az indóháztól a városházáig, csak fokozódott erővel és igyeke­zettel lesz kiépíthető. Meg kell jegyeznem, hogy ezen út alapjául homok helyett oly rész anyag használtatk, melyben semmi porond vagy szemete nem foglaltatik, a miért ezen anyag sárga földnél egyébnek nem tekinthető és alapul alkalmasnak nem látszik, noha az ott működő kőmivesek azt e czélra alkalmasnak lenni állítják. Külömben állításom igazolásául van szerencsém ezen anyag­ból mintát bemutatni, melyet megvizsgáltatni ké­rek. A m.-herényi indóháztól a városon keresztül húzódó és a jövő évben a város végéig kiköve­zendő útnak M.-Berény és K.-Tarcsa közti vonala az idén feltöltetvén, jelenleg közlekedésre nem al­kalmas, és sok helyen oly meredek, hogy ezen különösen téli időben veszély nélkül közlekedni nem lehetne. De különben is ha ezen feltöltött út­szakasz a forgalomnak átadatnék, oly mérvű meg­rongálásnak lenne kitéve, melynek helyrehozatala tetemes költségbe kerülne. Minthogy pedig ezen útszakasz kiköveztetése is czéloztatik, ezen és a fentebb érintett indokkoból a szolgafeiró és a köz­ségi elöljárók nézeteivel egyezőleg a M.-Berény és K.-Tarcsa közti közlekedésül ideiglenesen az Ös­vényhegy és Bódishát nevű uradalmi földterületen létező mezei utat jelöltem ki, melynek átengedése iránti tárgyalás megejtésével a járási szolgabirót megbiztam, mely intézkedésemet helybenhagyatni és a közlekedésnek ezen mezei útra való terelte­­tését engedélyeztetni esedezem. A gyula-sarkadi országúton levő nagy csatorna építés alatti híd­jának feljárói feltöltése és kiköveztetése szintén eszközlendő lévén, minthogy ezen feljárók feltöl­tése által a közlekedés megnehezíttetett, előttem szóval le jelentett panasz folytán az államépitészeti hivatal főnökét és Gyula város polgármesterét a panasz tárgyának megvizsgálása és orvoslásával megbízni nem késtem. A békési járás szolgabirájának jelentése sze­rint a békés­ladányi útvonalon levő Büngösd-éri híd előtt levő kis árteresz oly rozzant állapotban van, hogy azon a közlekedés, főleg az igavonó állatok veszélyeztetések nélkül alig lehetséges. Miért is a szolgabirót, előterjesztett kérel­méhez képest megbízandónak találom, hogy a fe­lesleges műszaki szemle mellőzésével, ezen mind­össze is pár szál padló alkalmazását igénylő helyre­állítási munkálatot saját hatáskörében teljesítesse. (Vége..) részletben fizetendők s a megyei pénztári tisztség által az illetők fizetéseiből havonként levonandók. b) az alaptőke évenkinti kamatai; c) a megyei bármely rendű hivatalnokokra esetleg fegyelmi eljárás útján kirovandó bírság­pénzek ; d) az egyes tagok bármely czimen teendő önkéntes járulékai; e) netaláni adományok. Az ezen §-ban foglalt czimeken befolyó ös­­­szegek kamatainak 50 °/­-ka további rendelkezésig mindig tőke­gyarapításra fordítandó, 50%-ka pe­dig csak annyiban amennyiben ezek a 20-ik §-ban elsorolt évenkinti jöved­elmi források mellett vég­kielégítésekre, nyugdíjakra és segélyekre felhasz­nálhatók nem lennének. 20. §. A nyugdíjalap felhasználható bevételi forrá­sát képezik : a) Az összes törvényhatósági tisztviselők se­géd és kezelő hivatalnokok által évenkint fizetendő díjjárulékok. Ezen díjjárulék mennyisége az illető tisztviselő vagy hivatalnok évi fizetésének (a lak­bért, utazási és bármely czim alatti átalányt ide nem értve) az első szolgálati tiz évre 5 °/C-ában, a következő 30 évre pedig 2—2 °­ C-ban áll.pittatik meg, mely járulék, havi részletekben a tisztviselők és hivatalnokok fizetéseinek kiszolgáltatása alkal­mával lesz a pénztári tisztség által levonandó. b) Az alaptőke évenkinti kamatainak 50%-ka ugyszinte a 19-ik §-ban a), b), c), d) és e) alatt elsorolt összegek kamatainak 50 °/o­ka, melyeknek azonban az évi kiadásokra fel nem használt része, a 19-ik §. végpontja értelmében az alaptőke gya­rapítására fordittatik. 21. §• Az 1884-ik évet megelőzőleg alkalmazásban volt tisztviselők és hivatalnokok azon előnyben részesülnek, hogy tiz teljesen betöltött évet meg­haladó szolgálati éveik nyugdíj éveikbe beszámít­tatnak , de ezen esetben kötelesek fizetéseiknek 5 °/­-kát a nyugdíjalapba tiz évre járandólag utóla­gosan befizetni, a hátralevő 30 éven át pedig a nyug­díjalap gyarapításához évenkint fizetéseik 2 °­ C-val járulni; azok pedig a­kik tíz teljesen betöltött szolgálati évet felmutatni nem tudnak, összes szol­gálati éveikkel léphetnek be a nyugdíjintézetbe,, kötelesek azonban az 1884 ik évet megelőzött ös­­­szes szolgálati éveikre fizetéseik után eső 5 °/C-os járulékot a nyugdíjalapba szinte utólagosan befi­zetni s a betöltendő tiz év lefolyása után követ­kező 30 éven keresztül fizetésük 2%-val járulni a nyugdíjalap gyarapításához; ezeknek járulékai tehát az 1884-ik évet megelőzött szolgálati évekre ezen év kezdetével felszámítandók, s általuk a nyugdíjalapba befizetendők ; mindkét esetben pe­dig, ha egy év leforgása alatt ebbeli kötelezettsé­güknek eleget tenni nem tudnának, kötelesek a tartozásban levő összeget elfogadható kötelezvén­­nyel biztosítani s 6 °/0­03 kamattal együtt az igaz­gató választmány határozata értelmében törlesz­teni. Ha azonban ezen kedvezményt az illetők túlterheltetés miatt elfogadhatlannak találnák, úgy ők az 1884-ik évet megelőzött hivatali időszakra eső járulékok fizetésétől, saját írásbeli nyilatkoza­taik alapján az igazgató választmány által fel­mentettek, de a nyugdíjintézet életbeléptének ideje, azaz az 1884-ik évtől kezdve a rendes évi illet­ményeket, mint az 1. §. 2-ik bekezdése szerint kötelezett tagok fizetni tartoznak, mely esetben a nyugdíjazásra jogosultságuk az 1884 évi január hó 1-vel veszi kezdetét. 22. §. A 40 éven túl hivatalban levő tisztviselő és kezelési hivatalnoknak a nyugdíjalaphoz­ járulása megszűnik. 23. §. A nyugdíjintézet járulékai az illető tisztvi­selőktől és hivatalnokoktól, a megyei pénztári tisztség által fizetéseik kivétele alkalmával havon­kénti részletes levonás utján hajtatik be. 24. §. A nyugdíjalapba bármi czimen időszakonkint Szabályrendelet Békésmegye tisztviselői s kezelő személyzete és ezek özvegyei s árvái nyugdíjazása és segélyezése tárgyában. (Vége.) IV. A nyugdíj és segélyalap forrásai. 19. §. A nyugdíj alaptőkéjét a megye 1884. évi ál­lami egyenes adója arányában a törvényhatósági közgyűlés által egyszer s mindenkorra megszava­zott 3 °/u-nyi pótadó képezi, mely alaptőke az in­tézet életképességének biztosítására szolgálván, az tőkéjében semmi körülmények között fel nem hasz­nálható. Az alaptőke gyarapítására szolgálnak : a) A tisztviselők előléptetésével járó fizetés­­emelések, melyek az előbbi és új fizetések közötti különbözetnek 10 °/o­ kából állanak s melyek a sza­bályszerű 5 °,o-kon felül egy év alatt 12 havi egyenlő

Next