Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-01-04 / 1. szám
4. A gyámpénztárnok és arvasaéki ülnök fizetésére, a belügyminiszter által hozott rendelet, mely szerint annak 200—200 frttal pótlását a tartalékalapból csak egy évre engedélyezi, tudomásul vétetett, s minthogy a fizetések jövőre a szervezési szabályrendeletben megállapítva vannak, az újabb engedélyezés iránti kérvény feleslegessé vált. 5. A közös szabályozási költségek miként tett kivetésére kinevezett küldöttség jelentését beterjesztvén, ez ügyben főispán ur ő méltóságához a sérelmes alispáni határozat ellen kérvény intéztetik, hogy azt a közig. bizottság elé terjesztvén, a kivetés a társulat által teendő ártérfejlesztés befejeztéig függőben tartassák. 6 A városi tanács által beterjesztett szüretelési szabályrendelet elfogadtatott. 7. Az ipariskola 1883—1884. évi számadása elfogadtatott s a megyei törvényhatósághoz beterjeszteni határoztatott. 8. A szegények pénztárába 200 frt segélynek a tanács által történt beutalványozása helyben hagyatott. 9. Dr. Kovács Károly városi orvosnak Papp rendőrbiztos gyógyításáért 100 frt tiszteletdij szavaztatott meg. 10. Özv. Kukla Mátyásnénak elhunyt férje toronyőri fizetésében 3 havi fizetés kiutalványoztatott. 11. A községbiráskodással 1885-ik évben Asbóth Kálmán árvaszéki ülnök megbizatott. 12. Városi polgármesternek az 1884-ik évben díjtalanul teljesített községi bíráskodásáért elismerő köszönet szavaztatott. Több tárgy nem lévén, a gyűlés „Boldog újév“ kivánatok nyilvánítása között oszlott el. közönségének, midőn az életbiztosítási üzlet körében behozott reformokra figyelmét felhívjuk; s tesszük ezt annál szívesebben, mert a reformtörekvéseket, a közönség igényeihez való alkalmazkodást épen hazánk első intézeténél tapasztaljuk kiváló mérvben. Csak kívánatos, hogy közönségünk ez intézetet — mely korrekt eljárómű jótékonysága, az irodalom, művészet és tudomást nagylelkű pártfogása által az általános rokonszenvet úgyis kiérdemelte már magának kellő támogatásban részesítse, hogy így az életbiztosítás üdvös intézménye nálunk is a közgazdasági téren oly tényezővé váljék, amilyennek a nyugat-európai államokban már régóta szerepelni látjuk. É [UNK] annál is inkább beadják, mert a késlekedőkre nézve hivatalból fog intézkedés tétetni. Gyula 1885. január 2. Dobay János, polgármester. Hirdetés. Figyelmeztetnek mindazok, kik az 1884. év végéig állami és városi adójukat le nem fizették, hogy ebbeli kötelezettségüknek f. hó 8-áig annál bizonyosabban eleget tegyenek, mert ezen határidő lejártával a III. fokú végrehajtás fog ellenükbe alkalmaztatni. Gyula 1885. január 2. Dobay János, polgármester. Újítások az életbiztosítás terén. Az előre haladt korszellem, az általános művelődés, de különösen a közgazdaság terén mutatkozó óriási fejlődés, a minden művelt államban oly annyira felkarolt életbiztosítás üdvös intézményére is kifolyással van. Mint halljuk, hazánk első biztosító intézete, az „Első magyar általános biztosító társaság” különös tekintettel van e körülményre, s az életbiztosítási üzletágban két irányban nagyobb mérvű újításokat szándékozik létesíteni ; amennyiben egyrészt táblázatait három új kombináczióval (a XVIII. XIX. és XX. táblázattal) szaporítja, másrészt pedig összes táblázatainak feltételeit jelentékenyen módosítja. A XVIII. tábl. szerint a tőke egy bizonyos időtartam lejárta után fizettetik, ki akár és akkor a biztosított, akár nem. Mindjárt az első pillanatra látni, hogy a táblázat igen egyszerű és sokkal ajánlatosabb egyéb kiházasítási biztosításoknál, melyek szerint e gyermek halálával a biztosítás megszűnik. A XVIII. táblánál csak egy élet jön szóba, az atyáé. Ameddig él, fizeti a díjakat, a tőkét pedig bármelyik gyermekének hátrahagyhatja, s nem szükséges a biztosítás esélyét egyik vagy másik gyermekének életétől függővé tenni. A XIX. táblázat nem kevésbé tetszetős, mert e szerint esetleg kétszer is kifizeti a társaság a biztosított összeget. Ugyanis, ha a biztosított a kikötött idő előtt elhal, a társaság kifizeti az örökösöknek a biztosított tőkét, de ha a lejárati időt eléri, kifizeti a társaság a félnek a biztosított tőkét s a mellett, még egy ugyanolyan tőkéről szóló díjmentes kötvényt is ad, melynek összege a biztosított halálával kerül kifizetésre. Végre a XX táblázat e legelőnyösebb életbiztosítási kombinácziónak mondható, mert alig gondolható igény, melyet ezzel kielégíteni nem lehetne. E táblázat szerint feltétlenül kétszer fizet a társaság, és pedig egy ízben a kikötött időtartam lejártakor, akár és akkor a biztosított akár nem; másodízben pedig a biztosított halála alkalmával, ha az a kikötött időtartam lejárta előtt vagy után következik is be. Különös felemlítést érdemelnek azok a módosítások, melyeket az „Első magyar általános biztosító társaság” szintén a legközelebbi időben akar foganatosítani, s melyek által összes biztosító feleit rendkívüli kedvezményben fogja részesíteni. Ilyenek lesznek , hogy az esetben, midőn a fél a díjfizetést folytatni nem tudja, vagy nem akarja, a biztosított összeg a biztosítás kikötött tartama és a már lejárt idő arányában, melyre a díjak befizettettek, szállittatik le. Vagyis, ha valaki például 1000 frtot biztosított 20 évi tartamra, 5 évi befizetés után 250 frt, 10 évi után 500 frt, 15 évi után pedig 750 frtnyi tőkésített összegről szóló kötvényt kap. Nagy kedvezmény ez a félre nézve, s nagy megnyugvásra szolgálhat a biztosítás megkötésekor, azt tudván, hogy az esetre, ha viszonyai kényszerünék a díjfizetéseket beszüntetni , az a tőke, amely a biztosítás fennállása idejének megfelel, részére okvetlen megmarad. E módnál még az is igen előnyös, hogy a kiszámítás felette egyszerű, s a fél maga is bármely perczben meghatározhatja az őt megillető összeget. Azt hisszük, szolgálatot teszünk hazánk Magyar regényirodalom. Magyar regényirodalom? De hát van-e saját képen magyar regényirodalom ? Valóban eddig megszokta a közönség, hogy Jókain kívül alig tudott emlékezni magyar íróra. Maga a napi sajtó is elégszer jajdult fel, hogy nincs magyar regényíró, ha Jókai nem volna, semmit sem olvashatna a magyar közönség. És ezért nyakra-főre adták a lapok a franczia, angol, sőt német regényeket, a közönség csakugyan meggyőződött, hogy mi a magyar regényíró, mert ha lenne, hát a lapok is sűrűbben közölnék műveiket. Itt-ott megjelent néha egy magyar író regénye. A közönség rendesen szívesen fogadta. Miért ? Mert magyar életet festett s a maga életének egyes mozzanatait látta híven visszatükröződve. A drámairodalom terén is fel tudta kelteni a nemzeti és népszínház a magyar színművek iránti érdeklődést. És örömmel látjuk, hogy a drámaírók serege napról napra gyarapszik s tökéletesedik, így lesz a regényirodalommal is nemsokára. Van regényünk, hogy így lesz. Mert amint meggyőződik a közönség, hogy nemcsak idegen van és nemcsak az idegen jobb, sőt a mi regényeink általában véve jobbak, igazabbak a külföldi termékeknél, azon mértékben fog a magyar regények felé fordulni érdeklődése. Nevezetes korszak lesz tehát ez a néhány év az újjáébredő regényirodalom történetében.De mikor ezt örvendetesen tapasztaljuk, szabad-e megfeledkeznünk azokról a vállalatokról, melyek a már szunnyadó magyar regényirodalmat felébresztették ? Bizonyára, nem. Megilleti teljes elismerésünk, szakadatlan figyelmünk ,és rokoraszenvttnlTöBr hálánk. Egy írói tábort látni együvé csoportosulni, mely eddig csak ritkábban jelent meg a közművelődés mezején, csak elvétve itt, mert nem volt kellő tere, kénytelen volt visszavonulni az idegen elől, mindenesetre lélekemelő, magasztos. A szépirodalmi vállalatok közt egy van különösen, mely megérdemli a legmelegebb pártfogást. Négy eredeti regényt közöl egyszerre, a legnagyobb nevű íróktól. Ez a lap a gondosan szerkesztett és csípolt kiállításban Budapesten megjelenő „Gondűző.” Hetenkint három nagy íven és színes borítékban jelenik meg; oly terjedelem, minőt alig tapasztalunk más lapnál. E terjedelemhez képest, mely évenkint mintegy 15 kötet regényt foglal magában, e lap előfizetési ára valóban csekélynek mondható, hat forint egy évre. Kiadója : Székely Aladár, ismert nevű könyvkereskedő. A „Gondűző“ rendes munkatársai: P. Szathmáry Károly, Tolnai Lajos, Vértesi Arnold, Margitay Dezső, Mikszáth Kálmán, Kazár Emil, Balázs Sándor, Sziklay János, Endrődi Sándor, Kiss József, Komócsy József, Benedek Aladár, Reviczky Gyula, Lévay Sándor stb. stb. Ismert nevek az irodalomban, kik különböző téren, de leginkább a szépirodalom terén szereztek érdemet, többen közülök már a külföldön elismerést. Ez író csoporthoz azonban többen is csatlakoznak kisebb dolgozatokkal és költeményekkel, mely apró művek meg-megszakítják a regényeket, mintegy nyugvó pontul, ha az olvasó kissé kifáradna a regények élvezetében, mint A lap épp úgy ajánlható magánosoknak, testületeknek, akik bizonnyára szintén nagy köszönetre kötelezik tagjaikat, ha alkamat nyújtanak nekik, hogy könnyen hozzáférhessenek. Családos ember azonban nem igen lepheti meg kellemesebbel nejét, mint a „Gondűző“-vel, mely valóban megfelel nevének és mulattató tartalmával még évek múlva is kedves barátja lesz, mikor kinn dúl a zivatar, s a kályhában vidáman lobog a tűz . . Akkor elveheti e lap az olvasó gondolatait egy más világba, melyet a költők ékesítenek föl képzelmük hevével. Pápay Miklós Hirdetés. Felhivatnak mindazok, kik az 1884. év folyamán ipar-igazolványt nyertek és ennél fogva a kereseti adó III. osztálya alá tartoznak, hogy az 1885. évi adókirováshoz igényelte bevallási ivet a városi adóhivatalnál legkésőbb f. hó 15-én Újdonságok. Boldog uj évet kívánunk lapunk tisztelt olvasóinak. A főispán Dr. Szemján Kálmán közigazgatási I. aljegyzőnek, lapunkban már jelzett lemondása folytán, az I. aljegyzői állásra Fábry Sándor eddigi II. aljegyzőt, a II. aljegyzői állásra pedig Popovics Sylvius békési szolgabírói közigazgatási gyakornokot helyettesíttette. A végletes betöltés a májusi rendes közgyűlésen lesz, s anélkül, hogy a bizottság majdani intézkedését praepidikálni akarnánk, hisszük, hogy a választás harmóniában fog állani a helyettesítéssel, amelyhez őszintén gratulálunk. A közigazgatási bizottság január havi rendes ülését f. hó 12-én tartja a megyeház kis termében. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter leiratilag értesíti a vármegyét, hogy a községek mint fedeztetési állomásokon kihelyezendő ménlovak szétosztása Mezőhegyesen f. hó 22-én fog eszközöltetni. Névmagyarosítás: Volentér Ferencz szarvasi lakos vezetéknevét belügyminiszteri engedéllyel „Várhalmi“-ra változtatta. Az ev. reform. egyház kebelében az 1884-ik év folyamán született fi 130, nő 181, összesen 311. Elhaltak fi 99, nő 87, összesen 186. Szaporodás fi 31, nő 94, összesen 125. Eskettetett 60 pár. A halálozás legsűrűbb volt ápr. május, julius, augusztus és deczember hónapokban ; legtöbben haltak el julius hóban, 27-en, legkevesebben junius hóban, 8-an. A 186 halott közül tüdőbajban elhalt 40.A fi-és nőnemű szülöttek között előnyben van a nőnem 94-gyel a halottak felett, a finom csak 31-el és így a nőnem szaporulata haladja a férfinemet 63-mal. Elhaltak görcsben 32, aszkórban 18, nehéz fogzásban 12, elgyengülésben 11, gyomorhurutban 10, agyszélhüdésben 10, hörghurutban 9, vízkórban 7, gyengeségben 5, aggkórban 4, öngyilkosság és gyilkosság miatt 3, méhrákban 3, toroklobban 3, bőrlobban 2, görvélykórban 2, lázban 2, veselob 1, izületlob 1, heveny 1, hökhurut 1, nehézkór 1, torokgyík 1, zúzódás 1, gyermekágy 1, gégesorvadás 1, vízbefult 1, elmezavarban 1, sárgaságban 1, sebzésben 1. Mezey János daltársulata — hat tagból álló — szórakoztatja pár nap óta közönségünk nem mondhatni épen nagy számát, a mely az ilyesmiben örömét találja. Sivár társaséletünkben — jobb hiányában — ez is csak ér valamit. A b.-gyulavidéki rom. kat. tanító egylet decz. 29-én Gyulán Göndöcs Benedek elnöklete alatt tartá első választmányi ülését a v. tagok meleg érdeklődése mellett. Az egylet alapszabályai a vallás- és közokt. miniszter által megerősittettek, s az egylet működését az 1885. évvel megkezdő. A II. egyetemes tanító gyűlés által kitűzött tételek kidolgozás végett elfogadtattak, s a beérkezendő legjobb s önálló becsű, egy, esetleg két dolgozat jutalmazására Göndöcs Benedek 10 darab aranyat ajánlott fel. — Elhatároztatott, hogy az egylet alapitó és pártoló tagokat fog gyűjteni, — továbbá — a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében — hogy a rendes tagok is az 1885. évtől kezdve évi egy fri tagsági dijat kötelesek fizetni. Az országos tanítói „Segély-Alap” helyi kezelő bizottsága is megalakult, (elnök Göndöcs Benedek, — pénztárnok Sziber Nándor, — jegyző Sztarill Lajos) igy tehát az egyletbe, illetőleg ez alap tagjai közé belépők évi tagdijaikat Sziber Nándor pénztárnokhoz már beküldhetik. — Legközelebbi választmányi ülés pünkösd harmad napján tartatik, (mely ideig a pályamunkák okvetlen elkészítendők s bírálat végett benyújtandók) az 1885. évi közgyűlés pedig július hó első felében. Az úri körben tánczvigalommal ünnepeték meg Szilveszter éjjelét, s a mulatság várakozáson felül kitűnően sikerült. Az ó évvel együtt eltűnt a társaságból a gyulai társas élet rendes jelzőéül felhozni szokott „feszesség” is, s a pezsgő jó kedvben a legkitűnőbb harmónia váltotta fel. — Az általános vélemény szerint hosszú idő óta nem volt Gyulán mulatság, mely oly kitünően sikerült volna mit eseränzben, melyből mindenki megelégedetten s kedves visszaemlékezéssel távozott. Csak az volt a hiba, hogy kicsiny volt a tánczhelyiség, no de annál nagyobb volt a jó kedv. Húsz pár tánczolta a négyeseket, több mint a megyeház termében tartott katalin bálon s reggeli 6 óráig tartott a mulatság. Szépeink kevés kivétellel mind jelen voltak. A gyulai párnapi vásár és az országos kiállítás. Az országos kiállítás alkalmából Kőbányán, mint a kereskedés góczpontján nagyszerűnek ígérkező sertéskiállitás fog tartatni. A hazai érdeklődőknek, valamint a külföldről megjelenő kereskedőknek ott lesz alkalma megismerni állatjaink becsét. A kereskedők s különösen a külföldiek biztos ismeretet szerezhetnek arról, hogy hazai sertéseinkből milyen sertírozott és kereskedés által értékesíthető készlettel bírunk a kőbányai piaczon s mily nagyszerű gyálpontja ez a sertéskereskedelem minden ágának. De az országos kiállítási bizottság még több eredményt is akar felmutatni, meg akarja különösen ismertetni : szakszerű és szigorú felügyelet mellett tüzetesen végrehajtott hizlalás által különböző tenyész — anyagaink hizlalási képességét, — s hizlalási képességüknek előnyeit és hátrányait; s e czélból fog rendeztetni a hízó sertések mintakiállítása. Az országos kiállítás elnöke Matlekovics Sándor felhívását máris azon siker követte, hogy az ország legszakavatottabb kereskedői közül egy szövetkezet létesült, mely a kivitelhez szükséglendő 300,000 frtból 100,000 frtot már is letett, hogy e minta kiállítás létesüljön. A szövetkezet Pfeifer Mátyás elnöklete alatt Engel Nándor, Rauchbauer Károly, Ludvigh Gottfried, Adler Mór, Baumann Antal, Kern Ferencz, Fekete József és Bernhardt Jakabból áll. A minta kiállítás czélja: egybehasonlító kísérleteket tenni, hogy a mintahizlalóba beállított állatok mit és mennyit fogyasztanak ? az elfogyasztott táplálék után mennyit termelnek ; mennyi ideig termelnek haszonra? és mennyi időt igényelnek a tökéletes kihízásra ? milyen súlyt képesek elérni ? hány °/0 selejtezendő ki a 6 —7 hónapig tartó hizlalási idő alatt ? végre hogy meg lehessen szemlélni azt, hogy a tenyészállatok osztályában kiállított állatok fajából származó anyag a közvetlen szomszédságban levő hizlaló kiállításban milyenné fejlődik ? A hizlalás foganatosítására egy külön bizottság fog felügyelni, mely minden szükséges adatot feljegyez, hogy az eredmény a legbiztosabb módon legyen megállapítható. Minden tenyésztő, ki a minta kiállításon részt óhajt venni, ebbeli szándékát Pfeifer Mátyás úrnál (Budapest, kecskeméti utcza 14.) legkésőbb január hó 15-ikéig jelentheti be, megnevezvén a darab számát, amennyivel szerepelni óhajt. Megjegyeztetik, hogy 100 drbnál kevesebb egy féle sertésnél nem fogadtatik el. A bejelentett sertéseknek páronként legalább 100 kiló élősúllyal kell bírni, páronként 160 kilónál nehezebb sertések nem fogadtatnak el. A sertések márcz. elején küldendők fel Kőbányára, hol azok átvétetnek és osztályzatuk megállapíttatik. A vételár megállapítására a gyulai pálnapi vásáron elért árak lesznek irányadók; ezek jegyzésére Lipthay István miniszteri tanácsos elnöklete alatt három hizlalóból és három tenyésztőből álló bizottság fog Gyulára a téli vásárra lejönni. A mintakiállításra küldött sertések Kőbányán a vagyonból történő átvételük után közvetlenül megmaázsáltatnak és áruk a szokásos 4 százalék levonása után a tenyésztőnek azonnal kifizettetik. Minden egyes falka tenyésztőjének neve alatt szerepel a kiállításon és minden kitüntetés valamint a díjak csakis a tenyésztőket illetik. Ajánljuk emez értesítést jeles sertésfajokat tenyésztő nagy uradalmaink és a sertéskereskedők figyelmébe. Az alföld-fiumei vaspálya vonal január hó 1-ső napján a m. kir. államvasutak tulajdonába ment át. A m. kir. államvasutak a szerződés értelmében átvette az egész tiszti- és szolgaszemélyzetet, s eme személyzet tényleg alkalmazásban is maradt; még áthelyezések sem történtek. A leglényegesebb változás abban áll, hogy a negyedik osztály — ép úgy mint az államvasutak többi vonalain — megszűnt, a ez a szegényebb sorsú utazó közönségre nézve mindenesetre hátrányos, amit nem képes ellensúlyozni, habár enyhíti is ama körülmény, hogy az ésji vonatok személyjegye tetemesen olcsóbb a nappaliaknál. A menetrend ideiglenesen egészen a régi, de hallomás szerint aként változik, hogy a Gyáról Csabára induló vonat közvetlenül csatlakozik a budapestihez, viszont a budapesti vonatok Csabára érkezte után a vonat közvetlenül Gyulára is el fog indulni. Tehát Csabán nem kell majd várakozni sem fel, sem lejövet. Az új menetrend — remélhetőleg — már március hóban fog életbe lépni. A nagy magyar városrészen már hetek óta mozgalom indult meg egy olvasókör alakítása iránt, az eszme újév napján végre megvalósult, ugyanis ekkor tartotta a kör alakuló gyűlését mintegy 80 tag részvétele mellett. Elnökké Seres József, alelnökké: Szabados István; pénztárnokká : ifj. Góg Mihály; jegyzővé: Trifont János; könyvtárnokká: Mánásy Miklós választattak meg egyhangúlag. Ugyanekkor tárgyaltattak az alapszabályok meglehetős élénk, gyakran szenvedélyes vita mellett. A tisztviselők és választ-