Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-01-10 / 3. szám
gyar evang. fiók egyházat megalakították, s nyomban a tanítói és lelkészi teendők végzésére Freitag János s. lelkész ki is neveztetett. Az egyházi élet ekként Csorváson kezdetét vévén, a hívek — még a tót származásúak is — kis imaházukban az Isten igéjének hirdetését szervezésnek megfelelően magyar nyelven hallgatták, mert hisz azt a tót származású betelepedett csekély számú hívek is megértették. Sajnos azonban, hogy körülbelül 8—9 évvel ezelőtt a községbe egy oly egyén is költözött be ki nem elégedett meg a majdnem kizárólag orosházi magyarok által alakított magyar egyházban szokásos magyar prédikáczióval, hanem népünk könnyű aláírási hajlamait felhasználva, a Csabáról és Szarvasról ideiglenesen itt tartózkodó tót cselédek számára hivatkozva, a mostani lelkész tudtával kérvényezték a szarvasi esperességnél, miről Freitag lelkész az alapitó híveket nem is értesítette, hogy a csorvási fiókegyházben az év három nagy ünnepjének másodnapján tót isteni tiszteletek tartassanak, mit a szarvasi esperes — miután a kérvényezés ellen még a lelkész által sem tétetett ellenvetés — természetesen el is rendelt, s azóta a magyar egyházba becsempésztetett a tót prédikáció, s a vagyonos és egyház alapító, Orosházáról származott egyháztagok előtt vallásuk nevezetesebb három ünnepének másodnapja teljesen elveszett, s vagy arra vannak utalva, hogy Orosházán áldozzanak, vagy pedig a korcsma falát támogassák. Nem esnék zokon az itteni egyház alapító híveknek a tót prédikáczió, ha az egyházközség többsége tótajkú volna, s a magyar szót meg nem értené, de annyi bizonyos, hogy Csorváson nincsen tót származású ember, ki magyarúl jól nem értene, sőt a jóravaló szarvasi és csabai ide származott hívek nyilvánosan kifejezett nézete az hogy ők a tót prédikácziónak Csorváson fentartását teljesen feleslegesnek tartják. Eddig érthető, de azért nem megbocsájtható dolognak látták az itteni hívek, hogy Freitag kinevezett segédlelkész, feletteseinek jó indulatát még a tót prédikáczió behozatalával is megnyerni igyekezett, mert neki mint kinevezett segédlelkésznek engedelmeskedni kötelessége volt; de most, midőn a csorvási egyház egy év óta az anyaegyházak sorába kebeleztetett, s a hívek hiszik, hogy a lelkész állása meg van szilárdulva, teljesen érthetetlen, hogy egyház fenntartó magyar buzgó híveit, miért zárja ki nagy ünnepek másod napján imaházából s rendez jóformán idegen határbeli evang. híveknek isteni tiszteletet. I Még C9 idő- sfzerint- magyar hazafiságában Freitagnak a jóakaratú hívek nem kételkednek, hanem biztos tudomásom van felőle, hogy ha jövőre is teljesíti a reá parancsolt kötelességet s majd nem titokzatos szolgálatot a tót eszmékkel szemben : az itteni úgy magyar mint tót származású s jóravaló evang. egyház hívek, nemcsak kérni, de követelni fogják tőle, hogy tót prédikáczióit olyan közönségnek tartsa, mely azt megérti, lelkesedni tud érte. Azon reményben, hogy húsvét után a mostani közlés ellenében, a tót prédikácziók megszánatja magát, ahol csak szerét teheti. Mondanom sem kell, hogy ez a speciel aztán a legrokonszenvetlenebb már csak azért is, mert ennek köszönhetjük főként azt a nagy bolond . . . akarom mondani boldogságot, hogy nyakig benne vagyunk a czimbórságban, s maholnap a nagyságosságtól csakúgy gőzölögni fognak a város utczái, mint hajdan a minturnei mocsarak, mikor Marius kopasz fejét bennök elrejteni akarta. Az öreg Brassai bácsi, 93 éves kora (1798-ban született, ha a matrikula nem csal,) daczára is ifjúi hévvel protestál ez utczai gőz, vagy jobban mondva: gőg ellen. S hogy megmutassa, mennyire nincs hatalma sem az időnek, sem az efféle üres lim-lomnak az ő becsületes öreg koponyáján, azzal tromfolja le az ágaskodó nagyra vágyás nagyságoskodó lovagjait, hogy elkezd mindenkit, boldogot, boldogtalant, az utczai koldus, meg a házaló zsidótól fel az egyetem rektoráig, komoly képpel nagysádozni, s így jótékonyan helyreállítja a társadalmi egyenlőség veszedelmesen megzavart bilance-át. Nemrégiben voltam fültanúja, hogy egy fiákerkocsistól egész kedélyesen kérdezte: mennyiért viszen el nagysád engem Monostorra ?“ Az öreg úrnak igy esik jól, s meg van róla győződve, hogy e tekintetben egészen a helyes úton jár, ép úgy, mint mikor a vizes poharat feldöntő szolgálójának korholás képen azt mondja: „nagysád rosszabb Szarvas Gábornál• A „magas“ arisztokráczia után vegyük elő most már a középosztályt s az alsó, vagy ha úgy tetszik: a felséges“ népet. Ne ijedj meg jámbor olvasó ! Ezeket a következő levelemnek szánta: Jusson annak is a fókából. Szerkesztő úr, Iste1 tetőséért Freitag lelkésznek a hívek nyilvánosan köszönetet szavaznak, fogadja tekintetes szerkesztő úr kiváló tiszteletem kifejezését, amellyel maradtam Csorváson, 1892. január 8-án. f. r. Békésvármegye ügykezelési szabályrendeletének tervezete. Szerkesztette: Dr. Fábry Sándor vm. főjegyző. (Folytatás.) 56. §. A nyilvántartás sikeres vezetése czéljából minden ügyek, melyek határidő alatt állanak, nyilvántartásba helyezendők; a nyilvántartást az előadók, jegyzők felügyelete mellett, 1 főjegyző által kirendelt közeg vezeti akképen hogy az egyes előadó jegyzők szakmájához tartozó ügyekben nyert, vagy kitűzött határidő megtartására való felügyelet, az illető előadó jegyző kötelességét képezi. 57. §. Az alispán a nyilvántartás végzésével megbízott közeg segélyével az egy napra előírt ügyek lajstromának felolvastatása vagy betekintése mellett naponkint ellenőrzi a kitűzött határidők betartását, és ha valamely ügyben a kitűzött határidő előtt jelentés nem érkezik, vagy felsőbb rendeletnek a kitűzött határidőig megfelelni nem lehetne, utasítására a levéltárnok a megfelelő ügyiratokat az illető előadó jegyzőnek még aznap kiosztja, ki is a késedelmes tisztviselőhöz intézendő felhívást azonnal elkészíti, melyben az illető tisztviselő újabbi határidő kitűzése mellett felhívandó, hogy ezen újabbi határidőre várt jelentést, vagy a netalán fennálló akadályokról szóló értesítést az eddigi késedelem igazolása mellett beterjessze, illetőleg fennforgó akadályokról a felsőbb kormányhatósághoz intézendő felterjesztés fogalmazványait azonnal elkészíti és az alispánnak bemutatja. 58. §. Ha pedig a szorgalmazott jelentés, vagy a fennforgó akadály iránti értesítés a kitűzött második határidő alatt sem érkeznék be, sürgősség jelzéséül vörös papíron s felelősség terhe alatt újabban felhívandó azonnali jelentéstételre a késedelmes tisztviselő, mely felhívásnak, ha 48 óra alatt nem tett eleget, vagy ha fennforgó akadályokat ez idő alatt be nem jelentette, az alispán az 1886. évi XXLI.-czikk 68. §-a 1) pontja értelmében a teendők teljesítésével más rendes vagy tiszteletbelbeli tisztviselőt bízhat meg, de azt a házi pénztárból a hanyag tisztviselő fizetésére utalványozandó napidíjjal ellátni köteles. 59. §. Azon esetben, midőn a fentebbi szakasz értelmében való eljárásnak szüksége valamely tisztviselő ellen másod ízben forog fenn, az idézett szakaszban körülirt eljárás alkalmazásba vételen felül, az 1886. XXIII. t.-cz. határozmányai szerint kell eljárni. 60. §. Azon hatósági közeg, ki az 50. §-ban örvonalazott nyilvántartási teendőkkel van megbízva, vezeti egyszersmind mindazon nyilvántartási jegyzékeket, melyek a törvényhatóság részére törvény, miniszteri rendelet, szabályrendelet, avagy egyéb határozatok által vannak előírva, mint például az állampolgárság elnyeréséről és elvesztéséről, a fegyelmi ügyekről szóló stb. nyilvántartásokat. Az előadók mindazon gyekben, melyekben nyilvántartásba vezetendő rendelkezés van, a nyilvántartót e rendelkezésnek nyilvántartásba vételére utasítani tartoznak. VI. Fejezet: Tevékenység feltüntetése. 61. §. Az alispán a vármegyei közigazgatás állapotáról és tett intézkedéseiről a törvényhatóság minden rendes közgyűlése elé jelentést tesz és egyideűleg a törvényhatósági hivatalok gyforgalmát bemutatja. E czélból minden tisztviselő tartozik minden évnegyed végén a hozzá érkezett hivatalos gyekről, mindenkor az év kezdetétől számítandó negyedévi időszakra tevékenységi kimutatást készíteni, és a negyed után 5 nap alatt az alispánhoz beterjeszteni, melyben kitüntetendő: 1) a múlt évi hátralék; 2) azon időszakban, melyre a kimutatás szól, beérkezett ügyek mennyisége; 3) elintézett ügyek száma ; 4) a fennmaradt hátralék. Oly hivatalok, melyekben több előadó van, mint az alispáni hivatal, árvaszék stb. az egyes előadók tevékenységi kimutatásait összkimutatásba foglalva is, tartoznak beterjeszteni. A kimutatások az alispán által, a negyedet követő hó 10-éig a főispánhoz, — mint számonkérőszék elnökéhez, — beterjesztendők. VII. Fejezet: Pénzkezelési rendelkezések, 62. §. A törvényhatósági pénzkezelést a 37,16971883. sz. a. kibocsátott m. kir. belügyminiszteri szabályréret szabályozza, melynek keretén belül a kít. rendeltetnek, a hatóság hivatalos julékok postán, bepecsételt levelekben, a helybeli hivatalok által küldött pénzek pedig színtén lepecsételt levelekben kézbesítő könyv mellett, minden esetben ellennyugta kíséretében juttatnak az alispánhoz. Minden, alapot illető járulék külön jelentés és külön ellennyugta mellett küldendő. 64. §. Az alispán a levelek átvételét a levélhordó, illetőleg a helybeli hivatalok kézbesítőkönyvében elismeri s a lepecsételt leveleket az általa a belügyminiszteri szabályzat 39. §-a alapján vezetett jegyzékbe bevezeti és a pénztárnoknak e czélra készült és zárható tartálya, — melynek egyik kulcsa az alispán, a másik a pénztárnok által őriztetik — átküldi, a pénztárnok pedig a pénzes küldeményeket a miniszteri szabályzatban megállapított eljárás mellett kezelés alá veszi. 65. §. A főpénztárnok az ily úton hozzá érkezett pénzeket vagy értékeket átvevén, küldemény rendeltetéséhez képest azokat a megfelelő szaknaplóba elkönyveli, a pénz rendeltetését és a szaknapló tételszámát az alispán jegyzékbe bevezeti és az átvételt az alpénztárnokkal együtt ugyanitt elismeri. 66. §. A beérkezett ellennyugtákra, melyek egyszersmind a bevételezés alapjául is szolgálnak, a főpénztárnok a pénz érkezésének idejét rendeltetését és a szaknapló megfelelő tételszámát reá vezetni és főnaplózás végett az alpénztárnoknak átadni köteles. Tartozik továbbá a pénztári tisztség minden hozzá érkezett pénzvagy értékküldeményről a beküldőnek 15 nap alatt hivatalos nyugtát küldeni. 67. §. Az alispán által vezetett jegyzék, az előbbi szakaszban megállapított eljárás után, az ellennyugtákkal együtt a számvevői tisztséghez átküldendő. 68. §. A számvevőség tartozik minden vármegyei alapról külön ellenőrzési naplót vezetni, melybe a befolyt részletek, valamint az alispán által kibocsátott utalványok is pontosan elkönyvelendők. Köteles ennélfogva a pénztári tisztség által minden posta érkezés után áttett alispáni jegyzék és ellennyugták alapján a befolyt részleteket rendeltetésükhöz képest elkönyvelni és a bevételi utalványul szolgáló ellennyugtákat, valamint az alispán által kibocsátott utalványokat ellenjegyzési záradékkal ellátni, 69. §. A két előző szakaszban lefektetett elvek alapján az egyes alapokat állandóan illető járulékokból befolyt részletekre vonatkozólag, a beutalványozó végzések kiadása mellőzendő, mert azoknak ellenőrzése az alispáni jegyzék alapján készült számvevői ellenőrzési napló alapján lesz teljes mérvben gyakorolható. 70. §. Ezen ellenőrzési naplókon kívül köteles a számvevőség a vármegyei alapok javára úgy terhére kötött szerződésekről külön nyilántartást vezetni a képen, hogy abban a törvényhatóság által igényelt jövedelmek befizetési határideje, úgy a törvényhatóság által szerződésszerűleg megállapított kötelezettségek fizetési határideje is pontosan világlatban tartassék, kötelességében állván a határidők megtartását ellenőrizni, a be nem fizetett bérek behajtása iránt lejárat napján, úgy a kötelezettségek lerovása iránt is, a vármegye alispánjához e határidő lejárta előtt 1 nappal előterjesztést tenni. 71. § Tartozik a vármegyei pénztári tisztség azon alapokra vonatkozólag, melyeknek jövedelmei és kiadásai előre megállapított költségelőirányzat szerint vannak szabályozva, s az egyes költségelőirányzati czímek pontos betartására felügyelni, mely czélból köteleztetik a költségelőirányzat fejezeteihez képest beosztott számadási főkönyvet a szaknaplóval egyitleűleg vezetni, és azon esetre, ha a költségelőirányzat valamely fejezetére megállapított hitel kimenlne, erről az alispánnak jelentést tenni. 72. §. A vármegyei pénztárakból kifizetendő összegek az alispán utalványára fizettetnek ki. A vármegyei pénztári tisztségnek czímzett utalványok először a számvevői tisztséghez küldendők, ki azokat az ellenőrzési naplókba elkönyvelni, ellenjegyzési záradékkal ellátni és ennek megtörténte után a pénztárhoz áttenni tartozik. Az utalványozó végzések kiadandók még a felvételre jogosított félnek is, és pedig szerződéseken alapuló sürgősebb természetű, vagy határidőhöz kötött esetekben kézbesítési vevény mellett a főszolgabíró vagy a polgármester útján. A kiutalványozott összeg a felvételre jogosultnak szabályszerűen bélyegzett nyugtájára fizetendő ki. Ha a pénzfelvételre jogosult fél a kiatalányozott összeget 3 hó alatt fel nem venné erről a főpénztárnok az alispánnak jelentést tesz. A tisztviselők, kezelő- és segédszemélyzet állandóan folyósított illetményei a főpénztárnok által utalvány nélkül is a folyósítás tartamára kifizettetnek és a számvevőség által is minden hónap elején külön utalvány nélkül kiadásba helyeztetnek. Úgyszintén a nyug- és kegydíjasok havi illetményei is szabály szerű halálozásukig vagy jel-czimük megszűntéig utalványozásra tendők. Az átmeneti jellegű és a letéti I ján kezelt pénzek, hasonlóan az alisnyára a fentebbi módon szolgáltatnak utalványok mellé az alispáni átialtárnoknak megczimzett boritékkal küldetik azon czélból, hogy az összeget a czimzetthez juttassa. Ezen pénzek a törvényhatóság főszolgabirák, illetőleg a polgármeste be fizettetnek. (Folyt. köv.) •A. január 17-iki órai Sok minden megtörténik a vilés 17-iki órabál is, melyhez hasonlóan egész Békésmegyében sehol sem volt A gyulai ref. templomban ed helye egy torony órának. Kálvinista még a körlapot és számokat is ki, de az órát nem lehetett tudni, mert a reményes eszü számvevője szerint e presbitert kellett volna oda állítani, toronyból nézve, egy felekezet nélkül tatta volna az órát Azonban komolyak akarván lent fálunk, sőt ürömmel üdvözöljük tts el a gyulai ref. toronyra órát csináltad jobb lenne, mint a mostaniak, mert napján négyfélekép is elbolonditja az embert. No de a kinek esze volt indítványt ten| reméljük gondja lesz arra is, hogy az óra jó legyen. Az indítványozó az egyház közszeretetből álló kántora, Csiszár Sámuel úr, kinek előre gratulálunk, s egyúttal e nemes város tiszt polgárainak ajánljuk a 17 ki bált, melyre több, se kevesebb, mint 1500 meghívó lesz k bocsátva, de azért szabad többnek is megjeleni. A rendező bizottság 30 nőtlen , fiatal emberb áll, de a mulatságon több lesz száznál. E költeményt ajánljuk a tisztelt női közönség kivá figyelmébe. Miután e mulatságon pap, doktor,tánto tanitó, mérnök, iparos, kereskedő, gazda embe stb. nagy számmal képviselve lesz, tudósitpi k telességünk a n. é. közönség becses figyelmet: előre is sikerültnek mutatkozó kedélyes ihulaságra felhívni, mert mostanában ilyen tartat: nem fog, s aki el nem megy, biztosan íme bánja, különösen a nőtlen fiatal emberek ÓP hjadon lányok. Én okvetlen ott leszek. , igaz amit írtam, vonjanak kérdőre. A ki ezekben kételkedik, fogadok vele 100 c szivarban, melyet az órabálban elszívunk el ne feledjük : „ Január 17-én este 8-kor a pavillonb Egy kál 3, 259./1892. ikt. Békésvármegye Hirdetménye Az országgyűlési képviselő sok küszöbén állván; — a válasz galmak immáron vármegyénkben s tűket vették. Az elmúlt idők hasonló alatt szerzett tapasztalatok e va alatt is reményt nyújtanak, hogy vármegye választópolgársága a jog — a közjogok legszebbikéne kiválóbbjának — gyakorlása párttusák izgalmasabb hatása alatttózkodni fog minden oly tényektől" a közrend, a személy és vagyon megháboritását czéloznák. Különösen elvárja a hatóság, ha a választási mozgalmak alatt, mint asztás idején törvénybe ütköző ellenes izgatások, törvénytelen nyak, rendellenességek és zavarok] ]ordulandónak, — a különböző viselőjelöltek beszédei s általában viselő választási mozgalom törvényes vonulásai alkalmával a nézetek szabmondása a közönség részéről semmíllié gátoltatni, és a vallás vagy osztály ellen izgatásnak s gyűlölet szításnak alkalo és tér nyittatni nem fog. Végül kijelentetik, hogy míg egy résről szükség esetén a választási jog szaba minden félelem avagy tartózkodás néküli gyakorlása fegyveres erő által is biztosittatni fog, addig más részről a törvén és rendellenes tények elkövetői, avagy ilyenekre izgatok ellenében a magyar bütető törvénykönyvben (1878-ik év V. ||| Vilik fejezete) előirt súlyos büntett kiszabása iránt a szükséges lépések dóktalanul foganatba vétetni fognak. Gyulán, 1892. január 7-én